Az Ujság, 1913. május/2 (11. évfolyam, 116-129. szám)

1913-05-16 / 116. szám

4 Ada-Kaleb bekebelezése.* (Törökország és a monarchia. — Az annexi­ó a parlamentben.) Ada-Kaleh szigetének a magyar szent ko­rona területébe, Krassó-Szörény megyébe tör­tént bekebeleztetése — a­mint beavatott he­lyeken értesülünk — semmiféle vonatkozásban nem irányul az ottomán kormány és általában a török birodalom ellen. Csak Szerbiát illetőleg akartak az annexióval kész helyzetet terem­teni, nehogy a szerb kormány jogosulatlan aspirácziókat támaszszon a sziget hovatarto­­zandóságára nézve. Ada-Kalehnak Magyarországba való bekebe­lezése­i jelentik bécsi beavatott körből — a ha­talmak előzetes béke­feltételei alapján történt. E békefeltételek szerint Törökország a szövetséges balkán államok javára lemond arról az egész terü­letről, mely az enosz—inidiai vonaltól nyugatra esik. Miután pedig e feltétel kapcsán félremagyarázhat­­ták volna Ada-Kaleh hovatartozását, a monarchia jobbnak látta, hogy a szövetségeseket befejezett tény elé állítsa, mielőtt a sziget körül vita kelet­kezett volna. Ausztria-Magyarország különben is több mint három évtized óta tartja megszállva a szigetet s az annektálás csak annyiban változtat az eddigi állapoton, hogy ezután egy magyar köz­­igazgatási tisztviselő tartózkodik a szigeten. Hogy az annektálás dolgában nem fordultunk a hatal­makhoz, ennek az a magyarázata, hogy a mon­archia előterjesztése folytán meg kellett volna változtatni a békepreliminárékat, a­mi nagyon hosszadalmas eljárás lett volna, nem is szólva arról, hogy a sziget annektálása sokkal jelenték­telenebb külpolitikai esemény, semhogy miatta szabad lett volna késleltetni az előzetes béke­tárgyalások befejezését. Politikai körökben éppen ezért kizártnak is tartják, hogy az annexióból nemzetközi nehézségek támadhatnának. Mérték­adó helyen azt hiszik, hogy a sziget annektálásá­­nak ügyét nem terjesztik a képviselőhöz elé.. A mi értesülésünk szerint a magyar kor­mány mindenesetre a törvényhozás elé ter­jeszti a dolgot, ennek időpontját azonban még nem állapította meg. A londoni konferenczia is foglalkozik majd a bekebelezés tényének a kérdésével, mert a szerb kormány oda akarja az ügyet tereltetni. A bécsi török nagykövet, Bécsből jelentik Az itteni török nagykövet, Hilmi pasa, Ada-Kaleh sziget atmexiójáról csak a sziget kormányzójától értesült, a­ki kedden este ide érkezett és az esetről jelentést tett neki. A nagy­követ rendkívül meglepődött, azonnal jelentést tett Konstantinápolyba és utasításokat kért. A tö­rök kormány válasza eddig még nem érkezett meg. — Az annexió kérdéséről — mondotta Hilmi pasa egy újságírónak — eddig részletesebben infor­málva nem vagyunk. Kaptunk ugyan egy jelen­tést saját embereinktől, azonban a magyar-osztrák külügyminisztérium eddig nem adta tudomásunkra az esetet. Kérdést intéztünk a külügyminisztérium­hoz, eddig azonban válasz nem érkezett. A­míg ez a válasz meg nem jön, s a­míg Konstantinápoly­ból nem érkeznek meg a megfelelő utasítások, saj­nos, nem nyilatkozhatunk erről a kérdésről bő­vebben. — Hát nem történt a török kormány és a külügyminisztérium között megegyezés ebben a kérdésben? — kérdezte az újságíró. — Nem nyilatkozhatom, — hangzott a fele­let — talán a legközelebbi napokban többet mond­hatok majd az ügyről, ma azonban még annyit sem szabadna mondanom, a­mennyit mondtam. Ada-Kaleh szigete eddig a bécsi török nagy­követ hatásköre alá tartozott és ő fizette ki az ottani török tisztviselőket is. A sziget kormányzója tegnap visszautazott Ada-Kalehba. A szerb követségen. A bécsi szerb követségen ezeket mondották a kérdezősködő újságíróknak : — Csodálkozunk, hogy ez ügyben eddig hiva­talos értesítést nem kaptunk. Csupán az újságok­ból tudjuk a dolgot s nyomban jelentést tettünk a dologról Belgrádban, a­honnét eddig semmiféle utasítást nem kaptunk. Egyelőre még azt sem tud­tuk megállapítani, vájjon szerb érdekterület-e a sziget, vagy sem ? Medve Zoltán főispán nyilatkozata. r Lúgosról jelentik : Medve Zoltán dr. főispán egy interv­júban a következőképpen nyilatkozott Ada Kaleh szigetének bekebelezéséről: — Május 7-én­ azt az utasítást kaptam a belügyminiszter úrtól, hogy Ada Kaleht a magyar közigazgatás hatáskörébe vonjam. Egyben tudo­másomra adták, hogy a szükséges intézkedéseket a saját belátásom szerint a magyar kormány nevé­ben tegyem meg. Május 12-én, pünkösd hétfőjén megjelentem a szigeten, hogy a felsőbb utasítást foganatosítsam. Velem volt Issekutz Aurél alispán, Podhráczky orsovai főszolgabíró, Hona csendőr­főhadnagy, és Hosszú közös hadsereg­beli főhadnagy, a szigetet megszállva tartó katonaság parancs­noka. Magunk mellé vettünk négy csendőrt és Serif Eddin bey mudirhoz indultunk.. Odaérkezve Kugler Samu hites török tolmács útjain közöltem, hogy e napon a kormány megbízásából Ady Kaleh szigetét tekintettel arra, hogy azt már K­ .8. óta, a császári és királyi hadsereg megszállva tartja, a magyar közigazgatásba bekebelezem és Kiassó- Szörény vármegyéhez csatolom. E naptól forgva a lakosság összes közigazgatási ügyeinek intézé­sével az orsovai főszolgabírót bíztam meg, miíg a közbiztonság és a rend fentartására a szigetet­­ megszállva tartó katonaság és csendőrség fog fel­ügyelni. Serif Edd­a­bey e bejelentést ugyan tudomásul vette, de mert kormányától még eddig semmi értesítést nem kapott, kijelentette, hogy fentartja magának összes cselekvési szabadságait és bejelen­tette, hogy haladéktalanul jelentést te'c.5' nyának. Ezután csak forma“’VrA~ it Felhívtam lssekutz alig*“' ufo- Aja p® ua' másul, hogy a naptól 1 V / **&**** Szörénymelyéhez tartóz­­ik‘ 12 ursoval bírót arra figyelmezteti,a ^ lakos­ságával szemben a jega‘^szebbmeno elozékeny­séget tanúsítsa és hagyja rU6g nekik edd^ összes jogaikat mindaddig.““6. a £?.?efc lakos­­ságának jogviszonyai törényhozaS utfQ szaba' - ‘ v­en, mint a r­mnisz­lyoztat­ni fognak. Különben non ’ térelnök m is arra fogunk törekedni, hog , , magyar alattvalók mindazon kedvezményekben részesüljenek, mint a melyeket td­ia élveztek, kivéve a katonai kötelezettséget, a me­­y f °,, nem lehet felmenteni őket, így például “ieS fi 4®.' a skella jogot, a mi azt jelenti, hogy he­m­n­nyos napokon vám- és adómentesen aruczi é­k vihessenek Orsovára eladni. A főispán elmondotta ezután, hogy a szl®^ helytartója a bekebelezési aktus után ®°3Szabb beszédben mondott köszönetet Hosszú főh adna® * nak azért, hogy parancsnokságának ideje­­ oly messzemenő előzékenységet tanúsított a Szige lakosságával szemben. A szigetnek 530 lak­osa van, valamennyien törökök. Eleinte, a­mikor a főispánt és kíséretét meglátták, nagy tiszteletűel köszöntek neki, de a­mikor sejteni kezdték, hogy miről van szó, zúgolódni kezdtek és Serif beyt azzal vádolták és gyanúsították, hogy hazájukat eladta Magyarországnak jó pénzért. A bey sírva panaszkodott a gyanúsítás miatt, mikor elutazott. „Mint értesülünk." A külügyminiszter szócsöve, a Fremdenblatt a következő kommünikét közli: —­ Mint értesülünk, május 13-án Ada-Kaleh szigetén egy magyar közigazgatási tisztviselőt installáltak. Ez az intézkedés arra vezetendő vissza, hogy a Törökország és a balkáni államok között kötendő béke megkötése után a szigeten tartózkodó ottomán polgári hivatalnok visszahí­vására kellett számítani, úgy hogy szükséges volt már most gondoskodni ezen, a monarchia által már 30 éve megszállott sziget zavartalan közigaz­gatásáról. AZ ÚJSÁG Péntek, 1913. május 16. AZ ÚJSÁG TELEFON­SZÁMAI Szerkesztőség: Kiadóhivatal: József 13-35 József 16-26 és 13-36 Olvasóterem és­­ . ,Q aa fiókkiadóhivatal: J József 19­88 Interurbán külföld és vidék 57. A nemzetközi csapatok Szkutariban. (A balkán szövetség bomlása.) A nemzetközi bonyodalmak lassan­­lausan elsimulnak, az európai feszültség csaknem teljesen megszűnt s a monarchia ha­marosan megkezdheti a tartalékosok szabadságolását. Szkutarit tegnap meg­szállották a nemzetközi tengerész­csapa­tok s az osztrák kormány nyomban a megszállás után megszüntette Bosznia- Herczegovinában a kivételes állapotot. Ez a helyzet képe ma. Hogy­ tartós lesz-e ez a helyzet, erre a kérdésre nem lehet megnyugtató választ adni ebben a pilla­natban. Szerbia és Bulgária konfliktusa egyre jobban kiéleződik s a ma érkezett hírek szerint a belgrádi kormány leg­­ut­isó minisztertanácsa olyan határo­zatokat hozott, a­melyek még inkább elmérgesítik a viszonyt a két szomszédos balkán állam között. Szerbia ragasz­kodik az egyezmény revíziójához, melyet a háború kitörése előtt kötött Bulgáriá­val. Ez az egyezmény megállapítja mind­­két állam hódított területének határait, de Szerbia most, a háború befejezése után jóval nagyobb területre tart igényt, mint a­mekkora őt az egyezmény szerint­­megilleti. Bulgária hallani sem akar az e­­oyezmény revíziójáról, s követeli, hogy Sz­erbia vonja vissza csapatait ama vá­ros fkokból, a­melyek az egyezmény értel­­m­­­ében Bulgáriát illetik meg. A hadi­ad­okmány felosztása ilyen körülmények kö­zt komoly bonyodalmakat okozhat, hacsak Oroszország nem simítja el döntő szavával az ellentéteket. Távirataink a következők: Szkutari birtokba vétele. Megszűnt a bosnyák kivételes állapot. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből. A bosznia-herczegovinai tartományi statútum huszadik szakasza alapján ez év május har­­madikán Szkutari bevétele miatt közvetet­­lenül fenyegető konfliktusra való tekintettel Bosznia-Herczegovinában, mint a katonai ese­mények valószínű helyével szomszédos ország­ban a kivételes állapotot rendelték el. Miután Szkutari városának időközben a nemzetközi különítmény kezébe megtörtént átadása a ve­szedelem megszűnésének látható jeléül tekinthető, a bosznia-herczegovinai kivételes rendszabá­lyokat ma tizenkét napi tartam után hatályon kívü­l helyezték. Burney és Becsir megállapodása. Cretinje, május 15. (Hivatalos.) Bumeg­o jemnagy és Becsir tábornok a következők­ben a ,lapodtak meg : montenegrói tisztek, a­kik a monte­negrói z­sákmányfő alkotó hadianyag elszállí­tásáról t­artoznak gondoskodni, a városban lakhatunk­ oldalfegyvert viselhetnek és ordo­­gmieztjeiket, megtarthatják. A montenegrói Wn­ka ínnak a­mire a zsákmány elszállításában segédkeznek, csakk fegyver nélkül léphetnek a városba. A zsá­lkmány elszállításáig néhány men­­es a nemzetközi különítmény a rendőri funkcziókat teljesíteni.­tenegrói tiszt­ tisztjei fogják távírdái és vámtisztviselők to-A postai, borzásáig mont A postai, fenegrái tisztviselők fogják ezt a szolgálatot te jj.- katonákat, kik az elszállt­, f­luor teneé -odnak, Burney tengernagy tas.fl. foglfatosk htáé ül hívhatja, szükség eseten seg. ° Elmar-ünnepség. A­­kutak­ átadásáról a Neues CS’ ‘ '3-iki kelettel a következő Wiener Tagblatt május­i táviratot kapta. A mai napot a fogadta teknek szentelték. A házakor lengenek, különösen Ausztr­itásra való előkészület­i mindenáll H.Jam raszloi zs­ee

Next