Az Ujság, 1913. augusztus/1 (11. évfolyam, 182-194. szám)

1913-08-02 / 183. szám

6 AZ ÚJSÁG Szombat, 1913. augusztus l. Gerliczy Ferencz báró csalással vádolja Szapáry Pál grófot. (Mit felel erre a gróf ügyvédje? — Beszélgetés Szapáry Pál gróffal. — Farnady doktor nyilatko- i zata. — A gróf provokálta a bárót.) — Saját tudósítónktól. — Julius hónap harmadikán a főkapitánysághoz postán gépírásos feljelentés érkezett Szapáry Pál gróf ellen. A huszonkét oldalra terjedő panaszban Gerliczy Ferencz báró, Fejérváry Géza báró veje, Szeged város egyik képviselője azzal vádolta meg a grófot, hogy mintegy háromszázezer koronával megkárosította. Megcsalta és kifosztotta — szólt a feljelentés és kérte a gróf letartóztatását. A rend­őrségen a panaszt áttanulmányozták és minthogy úgy találták, hogy a feljelentés egyike azoknak az erőszakos bűnvádi panaszemeléseknek, a me­lyeket — sajnos — igen sok ügyvéd akkor tesz, mikor a polgári bíróság előtt nem remél gyors sikert, nem avatkoztak bele az ügybe, nem fogtak bele semmiféle tárgyalásba, vagy kihallgatásba, hanem egyszerűen áttették az aktát a királyi ügyészséghez. A királyi ügyészség a minap tanul­mányozta át az ügyiratokat és visszaküldötte a főkapitányságra azzal az utasítással, hogy hall­gassák ki huszonnégy órán belül vagy Gerliczy Ferencz bárót, vagy ügyvédjét, Szőke Gyula doktort azokra a pontokra nézve, a melyekre a kriment alapítani igyekeztek. Mivel a báró ez idő szerint nincs Budapesten, a rendőrség az ügyvédet hallgatta ki ma délelőtt s aztán visszaküldte az aktákat az ügyészségre. Az alábbiakban közöljük az eset részleteit. Kezdjük a vádon, folytatjuk a védelmen, helyt adunk aztán annak, a mit Szapáry Pál gróf mond es megszólaltatjuk a gróf régi ügyvédjét is. (A vád.) A feljelentés mondja : Szapáry Pál gróf elté- kozolva örökségét és vagyonát s hitelét teljesen kimerítve, üzletek szerzésére és közvetítésére adta magát, hogy legyen miből élnie. 1911 őszén azon­ban ezek is apránként elmaradoztak s a balkáni háború kitörésekor beállott rossz pénzügyi viszo­nyok a gróf teljes vagyoni összeomlását okozták. Ügyvédje, Farnady József dr. utján ehhez, majd ahhoz a bankhoz fordult, hogy rendezzék zilált helyzetét, de erre éppen a rossz gazdasági viszo­nyok miatt egy pénzintézet sem volt kapható. A kétségbeesett helyzetben Farnady dr. és Pitrof Károly ügyvédek felkeresték a Szeged- Alföldi Takarékpénztár volt igazgatóját, Kugler Albertet és megkérték, hogy bírja rá Gerliczy Ferenc bárót, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár elnökét a Szapáry Pál gróf megmentése érdekében létesítendő tranzakczió véghezvitelére. A inig az ügyvédek hivatalosan jártak el a kölcsön megszerzése érdekében, az alatt a gróf személyesen is megkérte a Nemzeti Kaszinóban Gerliczy bárót, hogy legyen segítségére. Gerliczy hajlandó volt segíteni Szapáry Pál grófon, annál is inkább, mert rokoni kötelék fűzi hozzá, de ki­jelentette, hogy az obligót mint magánember s nem mint a Szeged-Alföldi Takarékpénztár elnöke vállalja. Ezt is csak azért teszi, mivel a kijáró ügyvédek azzal biztatták, hogy Szapáry grófnak összesen csak három és fél millió korona adóssága van s ezt az összeget könnyen ki lehet hozni a parczellázandó sorokujfalui birtokból. Az ügyvé­dek azt, hogy ez a birtok is értékén jóval felül van tei helve, elhallgatták. Megindult a tranzakczió, Gerliczy Ferencz báró kilenczszázezer koronás obligót vállalt a Pesti Magyar Keerskedelmi Banknál s megkezdődött a Szapáry által bejelentett hitelezők kielégítése. De közben nap-nap után érkeztek be olyan követelé­sek, a melyek nem szerepeltek a három és fél mil­liós adóssági listában. Alig múlott hét, hogy egy- egy ki nem elégített hitelező ne kért volna foglalást, végrehajtást vagy csődöt a még mindig Szapáry néven szereplő vagyonra. Mivel ezek a követelések a vagyoni rendezést nagyban akadályozták, arra késztették Gerliczyt, hogy a folyton jelentkező újabb hitelezőket is kielégítse. A báró feltétlenül megbízott barátjában s elhitte neki, hogy csak három és fél millió koroná­val tartozik, de midőn meggyőződött arról, hogy a tartozás jóval több s hogy ő már több mint egy millió koronával tulfizette a bejelentett összeget, újabb fedezetet kért Szapárytól. A gróf erre úgy a maga, mint felesége nevében írást adott Gerliczynek arról, hogy összes bútorát, elzálogosított és még meglevő részvényeit, felesége elzálogosított ékszereit, valamint feleségének a Belvárosi Takarékpénztárban őrzött ékszereit biztosítékul adja és a mennyiben két hónapon belül a Gerliczy által kifizetett, a három és fél millió koronán felül levő összeget vissza nem adja, az összes értéktárgyak a báró tulajdonába mennek át. Telt, múlt az idő s a hitelezők mind nagyobb számban és nagyobb követelésekkel léptek fel. Gerliczy már bizalmatlankodni kezdett s ügyvédje által megindította az adott értékek lefoglalását. Megindult az eljárás s & bíróság megidézte gróf Szapáry Pált és feleségét. Az idézést a gróf Ritz- szállóbeli lakásán függesztették ki, a grófné azon­ban rögtön tiltakozását jelentette be az idézés ellen. Az ő ékszernemüire foglalást vezetni nem lehet, mert ő különváltan él férjétől, férje adósságaihoz semmi köze. Gerliczy a bejelentést a legnagyobb meglepetéssel vette, mert a grófné még a legutóbbi időben is együtt lakott a Ritz-szállóban férjével s együtt látogatták meg György Teréz grófnőt Perkátán. Rosszat sejtett a dologban s ügyvédjé­nek sürgősen meghagyta, hogy az értékeket fog­lalja le. Ekkor megdöbbentő dolgok kerültek nap­fényre. A Műnk és Davidsohn czégnél ötvenezer koronára elzálogosított, de százezer korona értékű részvényeket a grófné testvérje titkárának, Trej- dojsevits Szvetozár nevére Íratták át, a Belvárosi Takarékpénztártól a több százezer koronát érő ékszereket elvitték, a Reáltanoda-utczai és a sorok­ujfalui kastély bútorait pedig eladták. A háromszázezer koronával megkárosított báró most már meghatalmazást adott ügyvédjé­nek, hogy jelentse fel Szapáry Pált és feleségét csalás miatt a főkapitányságon. A feljelentésben részletesen ismerteti a tényállást, a gróf vagyona elherdálásának körülményeit, s végül arra kéri az ügyészséget, hogy a terhelő bizonyítékok alapján Szapáry Pál grófot, a kinek sem állandó lakása, sem foglalkozása nincsen, sem neki, sem feleségé­nek Magyarországon vagyona nincs, tartóztas­sák le. (Mit mond Szapáry Pál gróf ügyvédje, Vázsonyi Vilmos doktor ?) Tudósítónk ma este felkereste Vázsonyi Vil­mos doktort, Szapáry ügyvédjét, a ki a követ­kezőket mondotta : — Minden feljelentés, mely mielőtt még bár­mely hatósági intézkedés történt volna, nyilvános­ságra jut, önmagában hordja kritikáját. Az igazi bünügy érdeke a feljelentés titokban tartása, mert hiszen csak igy lehet a nyomokat biztositani. A csinált bünügy érdeke a feljelentés nyilvános­sága, mert hiszen az ilyen bünügy csak éppen addig él, mig maga a közlés. A feljelentés e köz­lések szerint vakmerő valótlanság. Még annyi sem igaz, hogy a kir. ügyészség elrendelte volna a nyo­mozást. Ugy-e bár az csak elég erős dolog, mikor a közlések már úgy tüntetik fel Szapáry Pál grófot, a ki — csodák-csodája — Budapesten van, mintha szökésben volna. Még a nyomozás sincs elrendelve, hanem csak a feljelentők kihallgatása rendeltetett el és az ügyészség csak ezután fog a fölött dönteni, hogy nyomozást rendeljen-e el. A feljelentők minden egyéb kérelme elutasittatott. A ki elkövette az indiszkréoziót, abban kellett volna annyi tisztességnek lenni, hogy ezeket a dol­gokat el ne hallgassa. Én Szapáry Pál gróf ügyeit, már mint a grófnő ügyvédje is ösmerem. Tudom, hogy a gróf körül sokan gazdagodtak, de arról nem hallottam, hogy ő bárkit megkárosított volna. A gróf egész vagyonát elvesztette, minden jöve­delmét, igazgatósági fizetéseit, jutalékait a felje­lentők számára lekötötte, a kik e mellett a grófnő háromszázezer korona értékű ékszereit is bizto­sítékul bírják. Mégis immagine apró-cseprő érté­kek állítólagos elvonása czimén feljelentik és nyil­vánosan meghurczolják. És betetézik mindezt azzal, hogy úgy tüntetik fel magukat, mintha ők nem üzleteket csináltak volna a gróffal, hanem ők volnának egy szamaritánus, jótékonysági akczió szegény áldozatai. A legérdekesebb, hogy a gróf egy olyan egyezség alapján vállalt kötelezettsége­ket, melynek kötelmeit a grófnő sohasem ismerte el, sőt képviseletemben most is perben vonja kétségbe a feljelentők igényeinek valódiságát és legjobb jogászi meggyőződésem szerint mondha­tom, hogy a grófnő kifogásai helytállók. A felje­lentés tartalmán a gróf mosolyogva térhet napi­rendre, a min mosolyogni nem lehet, csak az, hogy valakit ilyen könnyen lehet pellengérre állítani. * A grófnak sorokujfalui ötezer holdas birtokára vevő jelentkezett Pitrof Kornél és Kugler Albert, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár volt vezérigaz­gatója személyében. Minthogy nekik nem volt ele­gendő pénzük, magukhoz vették a konzorcziumba Gerliczy Ferencz bárót s a konzorczium most már meg is kötötte a vásárt Szapáry Pál gróffal, vétel­árként köteleztek három millió ötszázezer koronát, azonkívül harmincz százalék nyereményrészese­dése volt a grófnak a parczellázandó birtok hasz­nában. A birtokot eladták s a grófnak haszon­részesedési jutaléka háromszázezer korona lett volna, azonban a konzorczium nem akart elszá­molni, sőt úgy a gróf, mint a grófné ellen polgári pert tett folyamatba. A keresetet a külfölcön tar­tózkodó grófnőnek régi lakására kérték kikézbe- siteni s minthogy a kézbesítés igy nem sikerül­hetett, a grófné ellen makacssági ítéletet kaptak. A királyi törvényszék a grófnő kérelmére ezt a makacssági Ítéletet feloldotta s jelenleg a per érdemi része vár elintézésre; egyelőre még csak a válasziratnál tartanak. A gróf is védekezett. A konzorczium tagjai azonban csődkéréssel fenye­gették meg a grófot, ki erre kiegyezett velük, biztosítékul lekötötte negyvenezer korona külön­böző igazgatósági jutalékát és kétszáznyolczvan- ezer korona haszonrészesedését. (Farnady dr. nyilatkozata.) Farnady József dr., Szapáry Pál gróf egyik ügyvédje, igy nyilatkozott tudósítónk előtt: A lapokban megjelent és Szapáry Pál gróf elleni bűnügyre vonatkozó közleményekre, mint­hogy azokban az én személyem is olyképp van érintve, a mint az a való tényállásnak meg nem felel, kénytelen vagyok reflektálni, bár eredetileg nem volt szándékomban. Nem igaz, hogy én Gerliczy Ferencz báró urat, vagy bárkit a Szapáry Pál gróf tulajdonát képező sorokujfalui uradalom megvételére rábeszéltem. Csupán az igaz, hogy Pitrof Kornél barátom, a ki parczellázási ügyekkel foglalkozott, véletlenül tudo­mást szerzett Sorokujfalu áruba bocsájtásáról és ajánlatot tett nekem, hogy ő társaival, Gerliczy Ferencz báró és Kugler Albert urakkal (a Hungária bank volt igazgatója az utóbbi) egyetemben az uradalmat megvenné, illetve parczellázás utján értékesítené, olyképpen, hogy a Szapáry grófnak fizetendő 3,500.000 korona aíapvételáron felül el­érendő haszonból a gróf 30%-ot, a vállalkozók pedig 70%-ot mint nyereséget tarthatnak meg. Én Pitrof Kornélnak azt mondtam, menje­nek le, becsüljék meg az uradalmat és összes tarto­zékait : ha jónak látják, megköthetjük az ügyletet. Hát jónak látták és megkötötték az üzletet, miután apróra megbecsülték az uradalmat előzőleg. Az uradalmat ők értékesítették négy millió koronát meghaladó vételáron, az elszámolást meg­ejtették a gróffal, a melynek értelmében a mutat­kozó nyereséghasznuk biztosítására a gróf lekötött még előzőén több százezer korona értékű családi ékszereket, továbbá egyes üzletei után járó haszon- részesedést, künlevő követeléseit, elraktározott bútorait. Ennyi érdekel engem, mint a gróf képviselő­jét, az egész ügyből. A feljelentés tartalmát nem ismerem, de a mint hallomásból tudom, ennek adatai nem áll­hatnak meg, mert a mivel Szapáry grófot meg­vádolják, — hogy némi biztosítékul lekötött ezüst- nemü a letétből kivétetett — arról neki sem volt tudomása. A mi pedig a bútorokat illeti, azok a raktárban őrizet alatt állanak. Maga a parczellázási ügy mennyiben volt sike­res a vállalkozókra, mennyiben nem, annak elbírá­lása rám nem tartozhatik. Én sem a parczellázás- ban, sem a befolyt vételárak kezelésében részt neM vettem, csak a terhek rendezése adott nekem nagy, évekre terjedő munkát. Egyébként a parczellázás folytán természet­szerűleg beállt az elszámolás szükségessége, a mely részben a budapesti királyi törvényszék előtt meg­indított per, részben pedig egyezség utján Szapáry Pál gróf és Pitrof Kornél, úgyis mint Gerliczy Fe­rencz báró és Kugler Albert meghatalmazottja kö­zött szabályszerű és Rohrer Géza dr. királyi köz­jegyző által hitelesített egyezséggel végleg és tel­jes befejezést nyert. Egyáltalában nem látom semmiképp igazoltnak a dolog bűnügyi oldalát. Az egész ügy a budapesti királyi törvényszék poi-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék