Az Ujság, 1913. augusztus/2 (11. évfolyam, 195-207. szám)

1913-08-28 / 204. szám

Csütörtök, 1913. augusztus 28-AZ ÚJSÁG — A czári család utazása. Szeboszloppal táviratozzák . A czári pár gyermekeivel a Standard­­yachton Yaltába érkezett és folytatta útját Li­­vádia felé. — A király köszönete. A Zeit jelenti Laibach­­ból: Jeglics Antal dr. érsek a következő táviratot kapta : Ischl, augusztus 24. Ő felsége köszönettel tudomásul venni méltóztatott­ a Laibachban az első keresztény uralkodó, Nagy Konstantin csá­szár jubileumi évfordulója alkalmából a kato­likus kongresszusra összegyülekezett szlávok és horvátok lojális érzelmeinek kifejezését. Legfel­sőbb megbízásból Schiessl báró. Schloss Blühnbach, augusztus 25. Szívből köszönöm érsekségednek, valamint a katolikus kongresszus valamennyi résztvevőjének a meleg szavakban kifejezett hódolatát. Vajha a kon­gresszus vigaszt és erőt adjon r­észt­vevőinek, hogy mint az egyház és a haza hűt fiai magasztos missziójukat betölthessék. Ferencz királyi her­­czeg, Laibachból táviratozzák . A katolikus nagy­gyűlés ma tartotta befejező ülését. A záróbeszédet Napotnik püspök mondotta a kereszt jelentőségé­ről. A nagygyűlés tagjait felszólította, hogy tart­sanak ki szilárdan a katolikus kereszténység mel­lett, maradjanak hívek az uralkodóház és a hazá­hoz és végül megáldotta a gyülekezetét. — Skerlecz báró állapota. Skerlecz Iván báró királyi biztos állapotában tartós javulás mutatkozik. A királyi biztos ma reggel nyugodt, erő­sítő álom után ébredt föl. Reggel hőmérsék­lete 36,3 fok volt, árverése 76. A délelőtt fo­lyamán hőmérséklete emelkedett, de soha­sem 37 fokon túl. Déli tizenkét órakor újabb vizsgálat és a kötés megújítása után az orvosok a követ­kező jelentést adták ki : Hőmérséklet és érvelés rendes, közérzés jó , a seb csaknem teljesen tiszta. Tekintettel a seb javulására és az in­­filtráczió visszafejlődésére, a mai naptól kezdve a kötést csak egyszer fogják naponta változ­tatni. Zágrábból táviratozzák este. Skerlecz Iván báró királyi biztos ma délután és este is állan­dóan jól érezte magát. A közérzület javulása és a seb tisztulása örvendetesen haladnak előre. Lumnitzer dr. udvari tanácsos, a­ki a gyó­gyulási proc­esszussal teljesen meg van elé­gedve, holnap reggelre jelezte Zágrábba ér­kezését, minthogy a közelben dolga van és ezt az alkalmat fel akarja használni arra, hogy meglátogassa a királyi biztost. Bad Ausseeból táviratozzák . Az itt nyaraló magyarok üdvözlő iratot intéztek Skerlecz báró királyi biztoshoz abból az alkalomból, hogy az ellene intézett merénylettől szerencsésen meg­menekült. Az irat kifejti, hogy minden alkotmányos érzésű magyar ember a legnagyobb rokonérzéssel kiséri Skerlecz bárónak Horvátország és Magyar­­ország érdekében kifejtett működését és a normá­lis viszonyok helyreállítását c­élzó szándékait. Eddigi sikerei méltán jogosítanak mindenkit arra a feltevésre, hogy nemes törekvései ezért is fognak érni. Az üdvözlő iratra Skerlecz báró szép levél­ben mondott köszönetet. — Tolnay Lajos gyásza. Súlyos csapás érte Tol­­nay Lajost, közéletünknek ezt a kitűnőségét. Fele­sége szül. Krajcsovits Kornélia, kit előkelő modorú szeretetreméltósága s rendkívüli szivjósága miatt széles körben becsültek és tiszteltek, e hó 25-én 73 éves korában meghalt. Elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: Tolnay Lajos mint férj, Tolnay Kornél, Tolnay Ida férj, Morvay Istvánné, ifj. Tolnay Lajos, Tolnay Pál, Tolnay Alice férj. A Válkay Kálmánné mint gyer­mekei, Tolnay Kornélné szül. Záhorszky Irén, ifj. Tolnay Lajosné szül. Tolnay Sarolta, Tolnay Pálné szül. Kenessey Izabella mint menyei, Morvay István, Válkay Kálmán mint vejei, Tolnay Irén férj, Dunekel Károlyné, Tolnay Erzsébet, Tolnay Kálmán, Tolnay Mária, legifj. Tolnay Lajos, Tolnay Katalin, Válkay Menyhért, Válkay Eszter mint unokái, Dunekel Károly mint unokaveje, Dunekel Károlyka, Dunekel Irénke mint dédunokái, az összes rokonság nevében is fájdal­mas szívvel jelentik, hogy szeretett neje, illetve anyjuk, anyósuk, nagyanyjuk, nagyanyósa, dédanyjuk és rokonuk Tolnay Lajosné szül. Krajcsovits Kornélia folyó évi augusztus hó 25-én, este 10 órakor, életének 73-ik, boldog házasságának 50-ik évében, hosszas szen­vedés után jobblétre szenderült. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 28-án délután 4 órakor a kerepesi­ uti temető halottasházából az ágostai evang. egyház szertartása szerint fognak örök nyugalomra he­lyeztetni. Budapest, 1913 augusztus hó 26-án. Áldás és béke lengyen áldott porai felett ! — Az árvízkárosultak javára a következő adományokat kaptuk : A nagysurányi czukorgyári kaszinó műkedvelői előadásának jöve­delme ................................................ 168.— K Egy újvári kis­lány gyűjtése.... 10.— » Matos Károly, Bekő Mihály és Domokos Géza műkedvelői elő­adásából befolyt jövedelem.. 3.GO » Az ipolyveczei ág. k. ev. egyház adománya ...................................... 9.41 f. Az árvízkárosultak javára a belügyminisztériumba a legutóbbi kimutatás közzététele óta a következő ado­mányok folytak be: Gáspár Mária (Holies) 200 K, Első magyar részvényserfőzde (Budapest) 1000 K, Tóth Fe­rencz vivóm­ester (Fogaras) 50 K, Alsópálfa (Zalamegye) 8.10 K, Péterfald körjegyzőség (Nyitramegye) 10 K, Zalalövő 64.08 K, Ada (Bács-Bodrog megye) 50 K, Pincz (Nógrád megye) 50.60 K, Bolyk (Nógrád megye) 41.10 K, Sopron város 436.10 K, Hayek Zsigmond 600 K, Kis­­borosnyó (Háromszék megye) 4.20 K, Tájvásár (Gömör­­megye) 4.75 K, Udvar körjegyző (Zemplén megye) 16 K, Holics (Nyitra megye) 20 K, Ref­ormé tuskó­vácsháza (Csanád megye) 16.50 IC, Süttör (Sopron megye) 15 K, Ligetvári körjegyző (Zala megye) 92.20 K, Zalaszentiván 39.10 IC. — A hágai békepalota megnyitása. Hágából táviratozzák . A békepalota megnyitása alkalmá­ból a királynő Carnegiet az Oránia-Nassaui rend nagykeresztjével tüntette ki. Carnegie ma Hoek van Hollandból ideérkezett. Hágából táviratozzák : Miklós czár a béke­­palota megnyitása alkalmából a külügyminisztert a fehér sas-rend nagykeresztjével, a döntőbíróság titkárát a Szaniszló-rend nagykeresztjével és a bíróság első titkárát ugyan a rend nagy tiszti­keresztjével tüntette ki. — Egy érsek a lapok ellen, Görzból jelentik : Sedej dr. érsek a Gorica és a Trimerszki List czimü katolikus lapokat nem katolikusoknak jelentette ki és megtiltotta a hívőknek, hogy az említett két lapot olvassák. A főpap nézete szerint ugyanis a nemrég lefolyt tartománygyűlési választásoknál a két lap nem foglalt elég energikusan állást a szabadelvű jelölt ellen. — A »Szent Jobb« visszahelyezése. Szent István első apostoli királyunk egyetlen ereklyéjét,, a »Szent Jobbot«, mely Szent István­ napja óta köztiszteletre volt kitéve a budavári királyi pa­lota Szent István-templomában, ma délelőtt he­lyezték vissza a főoltár mögött lévő kápolnába. A lefolyt nyolcz nap alatt a Szent Jobbhoz úgy a fővárosból, mint a külföldről és a vidékről ide­­rándult vendégek közül igen sokan zarándokoltak, a­kik a kegyeletes ájtatosság elvégzése után meg­tekintették a budai királyi palotát, az Erzsébet- Múzeumot és a nádor-család kriptáját. A mai napon az ünnepi visszahelyezésnél nagyszámú kegyeletes közönség jelent meg a templomban, a­hol a Te Deumot Kanter Károly pápai prelátus, udvari plébános tartotta. A Te Deum után a Szent Jobbot a magyar püspöki kar által adomá­nyozott remekművű ereklyetartóban vitték vissza a fülke-kápolnába, a­honnan csak a jövő Szent István-napján tartandó nemzeti ünnep alkalmá­val veszik elő újra.­­ A pólai katasztrófa. Bécsből jelentik, hogy Vilmos császár e hó 23-án a következő táviratot intézte Ferencz József császár és királyhoz : Őszinte sajnálattal értesülök, hogy Lantus gróf altengernagy súlyos sérüléseibe belehalt. Veled együtt gyászolón d e tiszt halálát, a ki halála pillanatáig hűségesen szolgálta hazáját. Őszinte részvétemet azáltal is kifejezem, hogy a temetésen Dageneck őrnagy által képviselte­­­­tem magamat. Vilmos. Ő felsége Vilmos császár táviratára a követ­kezőképpen felelt : Mélyen megindítottak azok a részvétteljes szavak, melyeket Lantus gróf altengernagy halála alkalmából hozzám intézni szives voltál, s a mely szavak a súlyos veszteségben jóltevő vigaszt hoztak. Kérlek, fogadd ezért és Cageneck gróf őrnagy, szárnysegéded kiküldéséért, hogy képviseletedben az érdemdús tengerésztiszt te­metésén résztvegyen, meleg és benső köszöne­­temet. Légy meggyőződve róla, hogy őszinte együttérzésednek beszédes kifejezése osztatlan köszönettel tölt el engem és haditengerészetemet, és haditengerészetemben mint egy elhunyt ten­gerésztiszttel szemben tanúsított kitüntető tisz­teletadás feledhetetlen emlékként fog élni. Ferencz József. — Hadihajóink útja. Távirati jelentés szerint az »I. Ferencz József« hadihajó négy napi tartóz­kodásra Teingtauba érkezett, innen a hajó Naga­­szaldba megy. — A postások küldöttsége a kereskedelemügyi miniszternél. A Magyar Posta- és Távirdaüzemi Kezelési Tisztviselők Országos Egyesületének kül­döttségét fogadta ma délután Harkányi János báró kereskedelmi miniszter. A küldöttséget Kemény Ferencz egyesületi elnök vezette, előadva a minisz­ternek a négy középiskolát végzett postatiszt­viselők és tisztviselőnők négyezer tagot számláló testületének kéréseit. Az 1911. évtől kezdve ugyanis a posta kezelési tisztviselőire a vasúti fizetési rendszer van érvényben. E rendszer szerint azon­ban az azelőtt is, most is tisztviselői rangban levő alkalmazottak a vasúti altisztek fizetési rendszerének elvei szerint vannak fizetve, a­minek azután ma már olyan lehetetlen következményei vannak, hogy a 6—7 éve szolgáló és a 18—20 éves szolgáló ugyanazon szakmabeli tisztviselők fize­tése egyenlő. Pedig Fellért Károly postaigazgató maga jelentette ki nemrégen, hogy ő nem azt a fizetési rendszert akarta, hanem egy, a postások spec­iális viszonyainak teljesen megfelelőt. Nem új fizetésrendezést kértek tehát, hanem csak egyenlő elbánást, melyet az összes állami tiszt­viselők élveznek s azelőtt ők is élveztek, de a vasúti rendszerrel elveszítették. A miniszter a küldöttség szónokának szavaira a neki átnyújtott memorandum átvétele után a többi között a következőket mondotta : — Határozottan nem ígérek semmit, ne vegyék azonban ezt elutasításnak. Legyenek megnyu­godva, hogy teljes jóindulattal vagyok önök iránt, s ha csupán rajtam múlnék, már­is segítenék önö­kön. A­mint az önök szónokának beszédéből is látom, kéréseik már három év óta Fellért­­méltó­sága jóakaratával sem voltak teljesíthetők. Pedig a­mi a múlt évben nem volt lehetséges, az igen ne­hezen menne az idén, mikor fokozott pénzügyi bajokkal kell megküzdenünk. Mindazonáltal örü­lök annak, hogy Fellért­­méltósága is helyesli az önök kérését. Ez egy okkal több arra, hogy bizto­sítsam önöket, hogy a mi jóakaratunkon nem fog múlni kéréseik teljesítése. A legnagyobb jóakarat­tal fogom áttanulmányozni memorandumukat és a pénzügyi viszonyokhoz képest méltányolni fo­gom kérelmeiket. A­mi pedig a kezelőnők azon kí­vánságát illeti, hogy a költségvetésbe felvett cso­­portvezetőnői állások betöltessenek, ezt külön is feljegyzem az átadott memorandumra és meg fo­gom beszélni a vezérigazgató ur őméltóságával. Ezzel a kihallgatás a küldöttség éljenzése közben véget ért.­­ — A király születésenapja Hamerfestben. Ha­gen Adolf kir. főmérnök, lapunk olvasója, augusz­tus hó 18-árg kirándulóhajón Hamerfestben töl­tötte. Onnét azt írja, hogy a hajó kikötése után a király születésenap­j­ára való tekintettel az összegyűlt magyarok a Himnuszt énekelték el, majd a hajó kapitányának utasítására háromszo­ros éljent kiáltottak a királyra. Azután a hajó továbbindult a Spitzbergák felé. — A tartalékosok hazatérése. Sopronból jelen­tik : A soproni 76. gyalogezred tartalékosai, a­kik november óta Trebinjében voltak, Gyurios Antal százados vezetésével éjjel 3 órakor ide érkeztek. A pályaudvaron, daczára a késő éjjeli órának, igen nagyszámú közönség várakozott zenekarral és lam­pionokkal. Petri Győző alezredes és Csermák Ká­roly százados a soproni helyőrség nevében, Kretsy Sándor polgármesterhelyettes pedig a városi pol­gárság nevében üdvözölte a legénységet. — Turisták katasztrófája. Cortina d'Ampezzó­ből jelentik, hogy egy császárvadásztiszt, a­kinek a nevét még nem tudják, lezuhant a Monte-Chris­­tallóról és szétzúzott tagokkal holtan terült el. Expedíczió indult a tiszt fölkeresésére. Gstatterbodenból táviratozzák . Rotheneder diák megmentése érdekében ma reggel teljes erővel újra megkezdték a kísérleteket, de minden fáradozás hiábavaló volt. Többfelől is megközelíteni igye­keztek a szerencsétlenség helyét, de mindenfelől áthidalhatatlan szakadékok állták el a mentők útját. Tűzoltólétrákkal is hiába próbálkoztak, mind rövidnek bizonyult. Mikor Rotheneder ma közvetetten közelében megpillantotta a mentőket, elhaló hangon rimánkodott: — Éhezem ! Éhezem ! Meghalok ! Az expedíczió a tehetetlenség kétségbeesésé­vel hagyta abba a munkát. A boldogtalan diák zsebkendőkkel kötötte körül nyakát, mert irtó­zatosan szenved a hidegtől. Festetich herczeg ma­ndsteini egész személyzetének meghagyta, hogy vegyen részt a mentés munkájában. Délután hegyi­kalauzok készülnek a veszedelmes gerinczen át a szerencsétlenség helyéig felkapaszkodni.­ ­

Next