Az Ujság, 1913. október/2 (11. évfolyam, 246-259. szám)

1913-10-16 / 246. szám

Csütörtök, 1913. október 15„ AZ ÚJSÁG­ ­ minisztereinek és a horvátok. ■— A honvédelmi miniszter útja. — Országos Jegyző­gyűlés. — Tisza István gróf miniszterelnök e napok­ban több horvátországi vezérpolitikussal érte­kezik a horvát politika szanálása végett. Min­den pártból és párt­frakczióból meghallgat egyet-kettőt, a­mely az államközösség elve, illetőleg az 1868-iki magyar-horvát kiegyezés alapján áll. Tehát azok közül az unionisták közül is, a­kik nem tartoznak a nemzeti haladó­­párthoz és azok közül a szerb-horvát koalíczió­­sok közül is, a­kik nyiltan unionistáknak vall­ják magukat. Ma Tomasics Miklós titkos ta­nácsossal, a volt horvát miniszterrel érteke­zett a miniszterelnök, meglehetős hosszasan. Skerlecz Iván báró királyi biztos felgyó­gyult, a jövő hét során Bécsbe megy, azután Zágrábba. Bécsből jelentik, hogy Hazai báró honvé­delmi miniszter tegnap este fél nyolc­ órakor Budapestről odaérkezett parancsőrtisztjével, a Nyékhegyi századossal. Ma Rohr lovassági tábornok, honvédségi főparancsnok érkezett Bécsbe. A lipcsei csata emlékünnepén a mi­niszter képviseli a magyar kormányt, Rohr pedig a magyar honvédséget. A Községi' és Körjegyzők­­Országos Köz­ponti Egyesületének vezetősége még ebben a hónapban országos gyűlésre hívja össze a jegyzőket. A gyűlés tárgya a községi és kör­jegyzők és segédjegyzők fizetésének rendezé­sére vonatkozó törvénytervezet ismertetése. Az országos jegyzőgyűlést a régi képviselőház termében tartják. Bizalom a kormány feánt. Lugosról jelentik: Krassó-Szörény megye tör­vényhatósága Medve Zoltán dr. cs. és kir. kamarás, főispán elnöklete alatt ma tartotta rendes őszi közgyűlését, a­melyen hat ellen két­százötvenhat szavazattal a következő határozatot hozta : Krassó-Szörény megye közönsége Tisza István gróf­­ nagyméltóságának magyar királyi miniszterelnökké történt kinevezését, valamint a magyar királyi kormány megalakulásáról szóló leiratot örömmel veszi tudomásul és a­midőn teljes bizalommal van a kormányelnök sze­mélye iránt, és helyesli általa és kormánya által vallott elveket, egyúttal feladatai sikeres megoldásához kész­séges támogatását felajánlja. A közgyűlésen jelen volt a többi között Jak­abffy Imre titkos tanácsos, nyugalmazott állam­titkár is, továbbá Huszár Károly országgyűlési képviselő, Jakabffy Elemér képviselő, Nikolics Péter, a lugosi nemzeti munkapárt elnöke, Kolos János pápai prelátus, Pálya Mátyás apátplébános, Lukács Endre államvasúti tanácselnök bizottsági tagok. A javaslat mellett Nikolics Dániel, ellene pedig Rottenberg Márton lugosi kir. közjegyző és románul Dobli György lugosi ügyvéd szólalt fel. Gyuláról jelentik: Békés megye mai rendes őszi törvényhatósági közgyűlése idősb Kéry Gyula főispán megnyitó beszéde után egyhangú lelkesedéssel és felszólalás nélkül elhatározta a Tisza-kormány bemutatkozó leiratának kapcsán, hogy kötelességének tartja Tisza István gróf mi­niszterelnököt és a kormányt nehéz kormányzati működésében készséggel támogatni és erről felirati­­lag értesíti a kormányelnököt. Főis­páni &kikisté. Munkácsról jelentik: Buttyksay Ferencz főispánt ma installálták. A város határánál a főispánt lovas­bandérium fogadta. A díszközgyűlésen Várady Gyula képviselő üdvözölte az új főispánt, mire Buttykay fő­ispán megtartotta székfoglalóját. Délben díszebéd volt, este pedig hangverseny az árvízkárosultak javára. Az ársíisíisatvis®Iők a pártkis­ ikben. Az állami tisztviselők ma este küldöttségileg tisztelegtek a munkapárt elnökségénél, a­mely­nek nevében Vojnich István báró fogadta a depu­­tácziót­. Kosinszky Viktor beszélt, átadta a kon­gresszus határozatait , kifejtette a tisztviselők kí­vánságait és különösen a kistisztviselők fizetésé­nek rendezésére hívta fel a munkapárt figyelmét. Ehez kérte a párt­elnökség és a párt jóakaratát, pártfogását. Vojnich István báró megköszönte a figyel­met ; kijelentette, hogy mindig nagy rokonszenv­­vel viseltetett az állam tisztviselői iránt; az egész kormány a legnagyobb jóindulattal viselkedik a tisztviselők iránt és elismeri kérelmeik jogosságát és méltányosságát. Ő is volt vármegyei tisztviselő, s alkalma volt megismerni a tisztviselők siralmas életviszonyait, a­melyekben olykor máról-hol­napra sem tudják biztosítani megélhetésüket ; ez szanálásra vár, s e tekintetben biztosíthat­ja a küldöttséget a párt legerősebb támogatásáról. A munkapárt azonban, mint kormányzó párt, a kérelmek honorálásában alig-alig mehet tovább, mint a­meddig a kormány ezt lehetségesnek tartja, mert hiszen a kormány tudja legjobban, hogy hol az a határ, melynél meg kell állnia. " A függetlenségi pártkörben Károlyi Mihály gróf Kosinszky Viktor beszédére válaszolva, egye­bek közt ezeket mondotta : — A­mit önök óhajtanak, ez mind programrag­ját képezi pártunknak, így a szolgálati pragmatika kérdése is. Az állami tisztviselői kar képezi a középosztálynak úgyszólván az elitjét, a­mely osztálynak irányító, vezető szerepe és feladata van. Nemcsak az államnak reájuk bízott teendőit kell elvégezniük, hanem igenis irányítaniuk kell a magyar középosztályt, és irányadói kell hogy legyenek az egész országnak. Az egész országnak eminens érdeke fűző­dik tehát ahhoz, hogy a szolgálati pragmatika kérdése meg legyen úgy oldva, hogy azután az állami tisztviselői kar szabadon és minden félelem nélkül adhasson ki­fejezést véleményének. A termelő osztályok, a kereskedők és iparosok szaporíthatják esetleg jövedelmüket s kisebb büdzséből tudhatnak meg­élni, ez azonban nincs módjában az állami tiszt­viselői karnak. Sajnos, a mai politikai viszonyok között nem vagyunk abban a helyzetben, elvi állás­pontunknál fogva, hogy a kormánynál lépéseket tehessünk a tisztviselők jogos követeléseinek honorá­lása érdekében. De biztosíthatom önöket, hogy a­gitácziónkban ezen kérdéssel állandóan foglal­kozni fogunk. Ez talán nem sok, tudom, hogy az uraknak elsősorban gyors intézkedésre volna szükségük, de a­mit ígérek, arról biztosíthatom önöket nemcsak én, az de az egész párt nevében, mert ezen párt belátja, érzi ezen kérdések rende­zésének égetően t­ögős voltát. A játékbank körül. (Lukács László nyilatkozata: — A munkapárt és a függetlenségi párt.) A margitszigeti játékbank hírlapi törté­netében egyre szaporodnak a szereplők és a nyilatkozatok, csak azt nem feszegetik, hogy a­mennyiben kezdettől fogva munkapárti köz­benjárókat emlegettek, k­ik voltak ezek a köz­benjárók és általában kik voltak azok, a­kik a tárgyalásokban részt vettek. A munkapárt kö­rében ma is, tegnap is nagyon irányadó té­nyezők hangoztatták, hogy mindaddig, a­míg a közbenjárók titokban tartatnak és a játék­banknak az előbbi kormánynyal volt egyez­kedésben személy szerint részes képviselői nem nyilatkoznak, az egész affér meglehetős ellenőrizhetetlen, egyoldalú megvilágításban áll a publikum előtt. A legérdekesebb kérdés az, hogy ha csak­ugyan annyira rendben volt a vállalat és a Lukács-kormány dolga, mint a­hogy hallani, mert nem adta ki Lukács miniszterelnök-bel­ügyminiszter az alapszabályokat. Erre vonat­kozólag a »vállalat egyik bizalmi embere« a mai esti lapokban azt mondja, hogy neki Lu­kács hivatalon kívül bizalmasan a következő magyarázatot adta: — A Désy-per nyomán tekintettel kell lennünk a tábla tárgyalására és Vázsonyinak arra a fenye­getésére is, hogy vannak még egyéb üzletek, a­melyeket a védelem szóvá fog tenni. Megeshetik tehát, hogy ha most kikerülnek az alapszabályok és valami indiszkréczió támad, a táblán majd ezzel az ügygyel fognak kardoskodni, a­minek aztán ismét beláthatatlan következménye lehet. Szükség van tehát arra, hogy egy ideig még vár­junk, főleg pedig arra, hogy a kikézbesítést Tisza végezze. Ha ez Tiszára marad, akkor ő is obligó­­ban van, szolidaritást vállal és akkor a táblai tár­gyalás minden eshetőségével szemben itt lesz biztosítékul az új kormány érdekeltsége is. Ez pedig nem hátrány a társaságra, mert hisz annak is érdeke, hogy az új kormány se gördítsen nehéz­séget a játékkaszinó működése elé. Intézkedés történt, hogy az új belügyminiszter kellő időben elvégezze a kikézbesítést, ha pedig időközben ő is lemondana, vagy meghalna, itt van Jeszenszky, az tud mindenről és fel van hatalmazva arra, hogy a szükséges időpontban kiadja a társaságnak az alapszabályokat. Hogy ki ez a »bizalmi ember«, a­ki az estilapoknak ezt elmondotta, nem tudni és így a további részleteket se lehetett ma meg­tudakolni. A vállalat képviselői, hogy minden eshetőségre felfegyverkezzenek, azokat a tár­gyalásokat, a­melyeket Lukács Lászlóval és Jeszenszky államtitkárral folytattak, a tár­gyalások után, a­mint az elhangzott nyilat­kozatokra visszaemlékeztek, jegyzőkönyvbe vete­tek és a jegyzőkönyvet közjegyző előtt hitele­sítették. Ez Roth Zsigmond dr. közjegyző je­lenlétében történt, s e jegyzőkönyv egyik pél­dányát Tisza miniszterelnöknek is elküldötték. Lukács László volt miniszterelnököt meg­­intervjuálták Lovranában és Lukács kije­lenti egyebek közt, hogy olyan ígéretet, a­mely az ő utódját kötelezte, nem tett. — Jeszenszky államtitkár azt mondja, —­­gy kezdte az intervjució újságíró, — hogy ő Tisza István nevében sohasem tett kötelező nyilat­kozatot. Nyilatkozik azonkívül az Általános For­galmi Részvénytársaság és azt állítja, hogy ő legális üzletet kötött a kormánynyal és hogy a kegyelmes úr kötelezőleg kijelentette, hogy az engedélyt a Tisza-kormány kézbesíteni fogja. — ügy, — szólt Lukács, — tehát megindul­tak a nyilatkozatok. Hát nagyon csodálkozom azon, hogy Jeszenszky így nyilatkozik, holott ő mindent tud, tudja tehát azt is,­hogy én ebben az ügyben semmiféle ódiumot nem viselhetek. Én meg­tettem a kötelességemet, a más cselekedeteiért pedig nem vállalok felelősséget. Az Általános Forgalmi Részvénytársaság nyilatkozatában nem helyes a »kötelező« szó, mert csak nem képzelik, hogy én egy jövendő kormány nevében kötelező ígéretet teszek. Csak arról lehet szó, hogy én mit tettem. Annak a magyarázata, hogy az új kor­mány megtagadta az engedélyt, főleg a megvál­tozott viszonyokban keresendő. Egyébként cso­dálkoznom kell, hogy ebből a dologból most csi­nálnak nagy ügyet, hiszen hónapok óta tudott dolog és a társaságnak már ugyancsak hónapokkal ezelőtt vissza akartuk adni a pénzt, de ők mindjárt a költségeket és a befektetések megtérítését is leérték. Ebbe nem lehetett belemenni. A­mit Korniss grófnak akkor mondottam, azt állom ma is, de megerősíthe­tem azt is, hogy a társaság színházat, hangverseny­­­termet, báli helyiséget és hasonló szórakoztató helyeket említett. — Tisza István tudott a dologról ? — Erre a kérdésre még nem kívánok felelni, valamint arra sem, hogy Tisza már régebben tiltakozott-e az engedély kiadása ellen. Az ellen­zék politikai tőkét akar kovácsolni a dologból. Nem nagy sora lesz ennek, de majd minden­esetre alkalmam nyílik arra, hogy a részletekről is nyilatkozzam. Sok minden lesz még más világítás­ban — fejezte be a beszélgetést a volt miniszter­elnök. Közöltük itt Lukács nyilatkozatát, úgy a­hogy olvastuk. Hogy Lukács mindezt így mondotta-e, azt e pillanatban nem állapíthat­juk meg. Az est folyamán egy munkapárti képviselő, a­ki Lukács László bizalmasai közé tartozik, telefonon kérdezte Lukácsot: mon­­dotta-e ezeket? Lukács azt felelte, hogy ő mindössze annyit mondott a nála intervjú végett járt újságírónak, hogy nem akar nyi­latkozni. Az egyesült függetlenségi párt elnöki tanácsa pénteken ülést tart. Ez után dél­után öt órakor a párt tart értekezletet. Úgy az elnöki tanács, mint a pártértekezlet arról tanácskozik majd, hogy a margitszigeti játék­bank dolgában milyen akcziót kezdjen. Juszli Gyula ma délelőtt meglátogatta Károlyi Mi­hály grófot s erről a kérdésről tanácskoztak. (»Nyolcz nap alatt.«) Az Általános Forgalmi Részvénytársaság teg­napelőtt Roth Zsigmond dr. közjegyző utján a következő leveleket intézte Lukács László volt miniszterelnökhöz és Tisza István gróf miniszter­­elnökhöz : Nagy méltóságú Lukács László v. b.t.t. urnák, Lovrana. Tisztelettel fölszólítjuk, hogy kötelezettsé­gének, a melyet velünk szemben vállalt, nyolcz nap alatt tegyen eleget , mert különben bírói után leszünk kénytelenek jogainkat érvényesíteni. Buda­pest, 1913. október 13. Általános Forgalmi Rész­vénytársaság, • 3

Next