Az Ujság, 1913. október/2 (11. évfolyam, 246-259. szám)
1913-10-30 / 258. szám
18 A hires detektív. — Frédéric Boutet. — Az eset Chicagóban történt. Carter, a hires detektív, kinek baráti köréhez tartoztam, egy délután együtt ült velem a dolgozószobájában. Ó, boldogan, hogy némi kis nyugalomban sgy jó szivarban gyönyörködhetik ; én, czigarettával az ajkaim között, érdeklődve figyeltem lebilincselő csevegésére. Éles csengettyűhang szakította félbe hirtelen a sziesztánkat. A szolga, egy néma kínai, látogatót vezetett a szobába, látogatót, ki a legnagyobb izgatottság jeleivel közeledett a detektívhez. — Segítsen rajtam, mentsen meg ! — Szívesen, — felelte Carter — szóljon. — A dolog a következőképpen áll — magyarázta hévvel a látogató. — Wilson Archibald vagyok, s van egy ikertestvérem, akit Wilson Arthur - nak hívnak, s aki úgy hasonlít hozzám, mint egyik tojás a másikhoz. Az emberek mindig összetévesztenek bennünket egymással, bár ő nagy zsivány, én pedig becsületes ember vagyok. Ő gonosz, én pedig jó vagyok ; ő gazdag, — mert nincs már igazság a földön — én pedig szegény ! — Helyes — mondotta Carter. — Dehogy, — felelte a látogató — helytelen! Tíz nappal ezelőtt elrabolta Arthur testvéremet az a rablóbanda, mely a »Fekete kéz« nevén űzi gaztetteit. Valahol rejtegetik, de nem tudom hol. És az a banda azt írja nekem egy levélben, hogy öt napot enged arra, hogy fizessek le ötvenezer dollár váltságpénzt. E határidő lejárta után a banditák minden nap egy-egy darabot vágnak le a testvéremről s elküldik nekem, a huszadik napon pedig végre a fejét küldik el. Ma van már a tizedik nap. Máris megkaptam — oh borzalom — a két ujjavégét s egy darabot a füle czínapájából. — Melyik kézről Valók voltak az ujjak s melyik oldalról a fülezimpa? — Azt nem tudom — felelte a látogató. Carter feljegyezte magának ezt a feleletet. — A dolog azonban úgy áll, hogy csak három nap alatt kaphatom meg az ötvenezer dollárt, e szerint hát addig még kapok két darabot a testvéremből .. . — Borzasztó — nyögtem én. — Bizony hogy borzasztó — felelte ő , — de az a legborzasztóbb a dologban, hogy a rablók azt hiszik, hogy én vagyok a foglyuk ! — Ezt nem értem — jelentette ki Carter. — Pedig úgy van. A testvérem, az a nyomorult, mondotta úgy nekik. Mikor a rablók elrabolták, s felismerte a veszélyt, mely fenyegette, hasznot húzott a hasonlatosságunkból és Wilson Archibaldnak adta ki magát. Ezt az én nevemet írta az alá a levele alá is, amelyben értesített a tényállásról. Hatalmába ejtette a személyemet, hogy én legyek az, akit megcsonkítanak. S én, Wilson Archibald vagyok az, akinek levágják az ujját, a füle czimpáját! Rokkant, szerencsétlen ember vagyok, s tudom, hogy napról-napra még rosszabb sorsra jutok ! Mi történjék ? Mit tegyek ? . . . — Most menjen haza, hogy nyugodtan gondolkozhassam az esetről. Carter három nap és három éjjel gondolkozott. Ez idő alatt a híres detektív nem evett, nem ivott, ellenben elszitt három font legerősebb minőségű dohányt. Három nap múlva táviratozott a megbízójának : — Vágja le testének ugyanazokat a részeit, melyek a testvéréből is hiányoznak. Ily módon visszaszerezheti az ellopott személyiségét. De néhány nap múlva Carter a következő választáviratot kapta : »Tegnap óta meghaltam. Elfelejtettem elküldeni az ötvenezer dollárt. Tegnap megkaptam postacsomagban a fejemet! Wilson.« Igen, igen, milyen eszesek is néha azok a hires detektívek ! AZ ÚJSÁG csütörtök, 1913. október 30. INKEM-GHNAM. Ő Leonardo da Vinci kastélyépítménye. Francziaország egyik legszebb renaissance-kori profán épülete a chambordi kastély. Nagyszabású hatalmas épülettömb, amely szeszélyesen van megtagozva. I. Ferencz korában épült és több építész dolgozott rajta. Eddig általán az volt a hit, hogy Denis Sourdeau volt az első építésze és Trinqueau a máodik. De dolgozott rajta náluk több építész is. A »Gazette des Beaux Arts« legújabb számában most Marcell és Charles Reymond érdekes új adatok alapján azt kísértik meg kimutatni, hogy a kastély tervezője Leonardo da Vinci volt, aki élete végét, mint ismeretes, I. Ferencz szolgálatában töltötte és franczia földön is halt meg. A két franczia műtörténetíró Leonardonak egy levelére akadt, melyet az 1506-ban küldött Milánóból XII. Lajos franczia királynak. A levélben a chambordi kastély terveiről beszél a művész. A chambordi kastély legjellemzőbb építészeti nevezetessége, hogy négyzet alapú, belső udvar nélkül való tömeg, melyet négy folyosó jár át ; ezeket középütt töri meg a főlépcső. A főlépcső azonban utólag épült a kastélyhoz. Régi építészeti vázlatok alapján megállapították, hogy a folyosók eredetileg összefüggésben voltak egymással s egy görög kereszt alaprajzú terembe torkoltak, mely kupolából kapta világítását. Ez az ötlet abban a korban egészen új volt és a két Reymond szerint jellemző tulajdonsága a leonardói építő stílusnak. Kézirataiban templomokra, kastélyokra, erődítésekre alkalmazottan több helyütt előfordul. A klasszikus oszloprendek, a könves bolthajtású ablakok és a homlokzat több szinti berakása is Leonardo szerepére vallanak. Bizonyos, hogy Leonardónak az építés munkájában már nem lehetett része, mert ugyanabban az évben — 1519-ben — halt meg, amelyikben a kastély építése megkezdődött. Igen valószínű azonban, hogy az építészek fölhasználták terveit. 1f Az Eiffel-torony, az egész férfi normálórája. A Párisban ülésező e Idő konferenczia«, a napokban egyhangúlag a franczia fővárost választotta ki központul, honnan naponként kétszer tudatják majd az egész föld kerekségével, dróttalan táviró segélyével az idő állását. A határozathozatalnál 15 ország képviselője volt jelen. Naponként kétszer 15 perczig lesz az Eiffel-torony Marconi-állomása a normális idő tudósításával elfoglalva. Ez az idő pedig a greenwichi idő lesz. A normál idő pontos lesz a másodpercz egy századrészéig és segélyével a tenger közepén levő hajók pontosan megállapíthatják majd azt, hogy hol is vannak, de természetesen csak akkor, ha fel vannak szerelve drótnélküli távirda-állomással. képzőművészet. ** Andrássy Gyula gróf Benczúr mesterhez. Andrássy Gyula gróf titkos tanácsos, legelső képzőművészeti intézményünknek, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak az elnöke, Benczúr mesterhez tiszteletbeli doktorrá avattatása alkalmából a következő üdvözlő táviratot intézte: »Csak most értesültem arról, hogy méltóságodat félszázados művészeti jubileumának az alkalmából, ő felsége beleegyezésével, a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktorává avatja. Legnagyobb örömmel tölt el méltóságodnak ez a kitüntetése, mert igazán örülök azon, hogy a tudományos világ is hódolatteljes elismeréssel járul nemzetünk kiváló fia elé, mikor ő a művészettel aranylakodalmát üli. Amikor igen tisztelt mesternek ez alkalomból minden jót kívánok, vagyok kiváló tisztelettel Budapest, 1913. október 28. Andrássy.« Ugyancsak meleghangú levélben és táviratban üdvözölték Benczúr mestert Forster Gyula báró titkos tanácsos és Hauszmann Alajos építőművészprofesszor, a Képzőművészeti Társulat alelnökei, Riedl Frigyes és Hochhalt Károly egyetemi professzorok, Kisfaludy Lipthay Árpád, Mikszáth Kálmán özvegye, Hopp Ferencz, Horváth Géza igazgató, Tarnay Alajos, Schickedanz Albert, Boemm Ritta, Bosznay István és igen sok magánépítész. ** Olasz aranyérem magyar művésznek. Olgyay Ferenczet, a jeles magyar tájképfestőt művészt, aki egyik megalapítója volt a szolnoki és most a kecskeméti művésztelepnek, ritka szép kitüntetés érte. A művésznek egy Visegrádot ábrázoló hatalmas festménye volt kiállítva a turini világkiállításon a magyar pavillonban és ezért a festményéért a nemzetközi bírálóbizottság Olaszország művészeti nagy aranyérmével tüntette ki, amelyet az olasz kultuszminiszter Olgyaynak most kézbesített meleghangú átirattal. Olgyay itthon már 1905-ben megkapta az állami művészeti nagy aranyérmet. ** A Ciceróm október havi első számában Walter Bombe Federigo Barocci ismeretlen rajzait mutatja be. Egy következő czikk az árverésre kerülő Beckerathféle olasz majolika-gyűjteményt ismerteti. A következő dolgozatok a drezdai grafikus kiállításról és Heinemann müncheni műkereskedő Tiepolo-kiállításával foglalkoznak. A folyóirat októberi második számában Fischer professzor maga alapította kölni múzeumát ismerteti, mely a keletázsiai művészetnek első rendszeres és nyilvános gyűjteménye a világon. Mind a két számot gazdag hírrovat egészíti ki. A Cicerone Lipcsében jelenik meg és előfizetési ára félévre (12 füzetre) 10 márka. VIDÉK. oc Hajdúböszörményből jelentik : A városi képviselő- testület ma délelőtt Kovács Gyula alispán elnöklete alatt időközi tisztújító közgyűlést tartott, amelyen gyámpénztári ellenőrré Tóth Imrét, városi takarékpénztári igazgatóvá pedig Kozma Imre dr. ügyvédet választották meg. De Trencsénből jelentik: Trencsén megye mai közgyűlésén vármegyei jegyzővé Némák Imrét, árvaszéki helyettes elnökké Porubszky Endrét, árvaszéki ülnökké Merey Béla dr.-t, másodfőjegyzővé Sirchieh Lajost választották meg. éa Debreczenből jelentik : A városi törvényhatóság mai ülésén, mely Domahidy Elemér főispán elnöklésével folyt le, Freund Jenő dr. napirend előtt felszólalt és élesen támadta azokat a lapokat, melyek panamákkal vádolják a város vezetőségét. A közgyűlés e felszólalás nyomán egyhangúlag tiltakozik a valótlan hírek ellen, melyeknek terjesztőin a város elégtételt fog keresni. A közgyűlés figyelmezteti a fővárosi lapokat e híresztelések alaptalanságára. Révy Nándor dr. interpellácziójára Kovács József polgármester visszautasítja a vádat, hogy a csatornázásnál panaméztak. A város ki fogja nyomatni a költségvetést és az összes elszámolási okmányokat, hogy a közönség kétséget kizárólag meggyőződjön a vádaskodások alaptalanságáról.