Az Ujság, 1913. október/2 (11. évfolyam, 246-259. szám)
1913-10-30 / 258. szám
Csütörtök, 1913. október 30. AZ ÚJSÁG I interpellácziós válaszok.) A legközelebbi közgyűlésen Wildner Ödön dr. tanácsos válaszolni fog Vértes Emilnek a fővárosi üzemekre és intézményekre vonatkozó üzemi jelentések, illetve a fővárosi bérházakra vonatkozó kimutatások ügyében előterjesztett interpellácziójára, Buzay Károly tanácsos Bittner Jánosnak a kórházak élelmiszer-szükségletének beszerzése ügyében, Fock Ede tanácsos pedig Ember Károlynak a Pázmán Péter szobor elhelyezése ügyében tett interpellácziójára. (Nyugdíjazás.) Visnya József árvaszéki ülnök betöltötte 40 éves szolgálatát és nyugdíjazását kérte. A tanács elhatározta, hogy a nyugdíjazás iránti kérvényt a közgyűlés elé terjeszti és neki hosszú szolgálata alatt szerzett érdemeiért elismerését fejezte ki. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Marczali tanár sajtópanasza. — Saját tudósitónktól. —A budapesti esküdt bíróság ma tárgyalta Mikolich Lajos dr. táblai biró elnökletével azt a sajtópert, a melyet a vádhatóság indított Marczali Henrik dr. egyetemi tanár feljelentése folytán Friedreich (Görcsöni) István fővárosi főreáliskolai tanár, hírlapíró, továbbá Zboray Miklós, Szikrecsányi György országgyűlési képviselők és Beniczky Ödön volt képviselő és hírlapíró ellen a Singer Artur budapesti német lap szerkesztőjének a budapesti egyetemen lefolytatott szigorlata alkalmából. A nagy esküdtszéki terem zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel, melynek sorai között több országgyűlési képviselő is helyet foglalt. A tárgyalás esti 8 órakor ért véget. A bíróság kihallgatta a vádlottakat, a valódiság bizonyítását részben elrendelte, kihallgatott négy tanút, köztük Singer Artúrt is, aztán a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Holnap reggel a perbesédekre és a verdiktre kerül a sor. A mai főtárgyalásról és annak előzményeiről a következő tudósítást közöljük : (Az előzmények.) Friedreich az »Alkotmány« 1910 január 22-iki számában két czikkben (Csalás az egyetemen. Honnan jöttek a szászok?)súlyos és rendkívülien sértő támadást intézett Marczali Henrik dr. egyetemi tanár ellen. Czikkeiben leírta, hogy Singer Artur, egy német estilap szerkesztője csak azért tette le sikeresen a történelemből is a szigorlatot, mert Marczali Henrik dr. professzor előre megmondotta neki, hogy mit fog tőle kérdezni. A czikkíró éles hangon támadta Marczali doktort, és azt kérdezi : a zsurnalisztának, a darabontnak, vagy a hitsorsosnak akart-e kedvében járni még állása kötelmeinek fölrugásával, s az egyetem becsületének sárbaránczigálásával. Maga az eset, mely a czikk megírására alkalmat adott, mint emlékezhetünk rá, az egyetemi tanácsot, majd a kultuszminisztériumot is foglalkoztatta a fegyelmi vizsgálat révén, melyet Marczali dr. maga kért, s mely teljes rehabitással végződött. Singer Artur annak idején szigorlatot akart tenni, s a vizsgálat előtt fölkereste Marczali dr.-t, aki egyik czenzora volt. Amikor a tanártól eltávozott, állítólag azt mondotta Mikó Lászlónak, aki a szigorlatra előkészítette, hogy Marczali tanár bizalmasan közölte vele, hogy Mária Terézia korából, s a szászokról fog hozzá kérdéseket intézni. Mikó közölte ezt a hírt Friedreich Istvánnal, aki viszont Zboray Miklós és Szmrecsányi György országgyűlési képviselőket és Beniczky Ödön hírlapírót avatta be a dologba. Ezek írásba foglalták Mikó közlését s közjegyzőnél deponálták. Másnap két bizalmi emberüket küldték el Singer szigorlatára, akik a jelölthöz intézett kérdéseket följegyezték. A kérdések háromnak a kivételével valóban Mária Terézia korából, s a szászok történetéből valók voltak. Zboray Miklós dr., Szmrecsányi György és Beniczky Ödön ezek után fölkeresték Sághy Gyula dr.-t, az egyetem akkori rektorát s arra kérték, hogy függeszsze föl Singer promóczióját. Ez meg is történt, sőt később az egyetemi tanács Singert a fölavatástól egyezer s mindenkorra eltiltotta. De ennek az oka az volt, hogy Singer írásbeli értekezése nem felelt meg a követelményeknek. Ennek az esetnek az ötletéből irta Friedreich d-a czikkét, melynek állításait Zboray Miklós, Ingi György és Beniczky Ödön egy nilatmagukévá tettek Marczali tanár, miután fegyelmi ügyét, melyet saját kertére rendeltek el ellene, befejezték, úgy Friedreich dr., mint a nyilatkozat aláírói ellen rágalmazásért és becsületsértésért sajtópert indított. A mai napon reggel 9 órakor megkezdett főtárgyaláson a vádhatóságot Nagy Béla dr. ügyész képviselte, védők Bonta Miklós dr., Jójárt Illés dr. és Nagyiványi Zoltán dr. (Az esküdtek.) A tárgyalás megnyitása után a visszavetési jognak mindkét részről történt felhasználása után megalakították az esküdtszéket, mégpedig a következőképpen : Rendes esküdtek: Gillemot Ferencz, Gálléri Ede, Bari Ágost dr., Anzenberger Aladár dr., Kleineisel Jakab dr., Palkovics Ede, Kovács Gábor, Patonay Endre, Polgár László dr., Sajó János, Kontur Imre és Antal Henrik. Pótesküdtek : Lukács Kálmán, Tyróler Ármin, Ellinger Gyula és Mörbitzer Jenő. Az elnök a vádlottak közül elsőnek Friedreich István tanárt hallgatta ki. (A vádlottak.) Az elnök: Ön hallotta a vádat. Bűnösnek érzi-e magát ? Friedreich: Nem érzem magam bűnösnek. Amit írtam igaz, a fegyelmi vizsgálat megtörtént, Singer vizsgáját egyszer és mindenkorra megsemmisítették, Marczalival szemben pedig az egyetem tanácsa rosszulását fejezte ki. Következett Zboray Miklós dr. képviselő védekezése. Az elnök : Bűnösnek érzi-e magát ? Zboray : A nyilatkozatot nem én írtam, Beniczky fogalmazta, én aláírtam, tartalmához hozzájárultam. Bűnösnek nem érzem magamat. A nyilatkozat csupán felelet volt Marczali tanár előzetes nyilatkozatára, amelyben ő orvtámadásnak nevezte Friedreich czikkét. Én tehát minden becsületsértés nélkül kijelentettem, hogy én tanú vagyok a mellett, hogy Friedreich tényállításai valók, hogy ezt bizonyítani tudom és arra hajlandó vagyok. Én ennél többet nem mondtam. Következett Beniczky Ödön kihallgatása. Az elnök: Hallotta a vádat. Bűnösnek érzi-e magát ? Beniczky : A nyilatkozat szerzőségét vállalom, de magamat bűnösnek nem érzem. Igazat állítottam és azt bizonyítani is tudom. Nyilatkozatunk válasz akart lenni Marczali tanár előző napi nyilatkozatára, amelyben sajtóperrel fenyegette Friedreichet és azokat, akik orvtámadásában résztvettek. Ezután az elnök Szmrecsányi György képviselőt hallgatta ki. Az elnök : Ön hallotta a vádat. Bűnösnek érzi-e magát ? Szmrecsányi: Nem érzem magamat bűnösnek. Értesültem a dolgokról, tehát nagy visszaélésről volt szó. — Ki közölte ezt önökkel ? — Mikó László, aki instruktora volt Marczalinak, (Nagy derültség.), azaz Singer Artúrnak. Az elnök (a közönséghez): Ne tessék itt nevetni. Ezek komoly dolgok. (A vádlotthoz): Nos és azután hogyan győződtek meg arról, hogy a vizsgán csakugyan azt kérdezte-e Marczali Singertől, amely kérdésekről önök már előzetesen tudtak ? — Friedreichnak két bizalmi embere, Vajda Ödön és Bertóky Ilona, aki később Friedreich neje lett, elmentek a vizsgára és ott megállapították, hogy Marczali csakugyan azokat a kérdéseket intézte Singerhez, amelyeket mi a deponált nyilatkozatban előzetesen megjelöltünk. (A valódiság bizonyítása.) A valódiság bizonyítása kérdésében a védők közérdekből kérik a valódiság bizonyításának elrendelését és az általuk bejelentett tanuk kihallgatását, valamint az egyetemi tanács határozatának felolvasását. Nagy Béla dr. ügyész : A védők szeretnének a vádlottak által használt rendkívüli sértő kifejezésektől szabadulni. De ezeket én nem ajándékozom oda, mert én az egész czikket inkrimináltam elejétől a végéig. A legteljesebb bizonyítást kérem én is, igaza van a védelemnek, hogy itt bizonyítani kell közérdekből. A czikk a konkrét tényektől eltekintve is a sértett egyetemi tanár munkáját a lehető legnagyobb mértékben lealacsonyítja. Erre nézve becsatolni kívánom a sértettnek azt a munkáját, a melyet az oxfordi egyetem kiadott s amely az egyetlen magyar mű, a mely az oxfordi egyetemen megjelent. Ezenkívül bemutatom két világhírű tudós munkáját, amelyben ők Marczalit a legnagyobb dicsérettel említik. A védők ellenezték Singer Artur kihallgatását, mert ő ebben az ügyben közvetlenül érdekelt fél. (Marczali tanár nyilatkozata.) Ezután Marczali Henrik dr. szólalt fel elnöki engedélylyel, bár felszólalását a védők hevesen ellenezték s az elnöki engedély megadása miatt semmiségi panaszszal is éltek. Marczali Henrik dr. : Nekem ilyen fontos órám életemben még kevés volt, mint ez a mostani Azért fontos ez rám nézve, mert az igazamat akarom bizonyítani. Bizonyítani akarom a következőket : 1. hogy nemcsak jóhiszeműen, de szigorúan is jártam el ; 2. bizonyítani akarom, hogy Friedreich úr tudta, hogy én helyesen jártam el s ezt ő maga is elismerte ; végül 3. bizonyítani kívánom, hogy a vele közösséget vállaló képviselő urak tévedésben vannak. Bizonyítani akarom, hogy akár két héttel, akár egy nappal a vizsga előtt közöltem Singerrel, hogy olvassa el az Andreanumot, ez a vizsga súlyosítása s nejl enyhítése lett volna Singerre nézve, mert Singertől az eredeti latin szöveget kívántam. Én soha Singer úrnak egy kérdést meg nem mondtam őt azelőtt nem is ismertem, mindössze annyi történt, hogy megkérdeztem tőle, mit olvasott Feltéve, hogy ha hat nappal a vizsga előtt mondottam volna neki, hogy olvassa el a Mária Terézia korát, vagy a szászok történetét, ezzel olyan óriási anyagot szabtam volna eléje, hogy belebolondulhatott volna. Hogy nem játszhattam össze Singerrel, azt bizonyítja az a körülmény is, hogy én tudtam, hogy a vizsgán az »Alkotmány« küldötte van jelen, akit nem a tudomány hozott a vizsgára. Tanúként kívánom kihallgatni Orel Géza dr.-t arra nézve, hogy az általam Singernek mondottak, a vizsgálat súlyosbítását, nem pedig annak enyhítését czélozták, végül Bartonek Ernővel bizonyítani kívánom a vizsgarendszert abban a tekintetben, hogy én azt nem könnyíteni, de szigorítani akartam. Végül pedig nem mulaszthatom el, hogy ne reflektáljak az egyik védő urnak arra a kifejezésére, hogy ha az ügyész úr az egész czikkét s az abban foglalt kifejezéseket inkriminálja, akkor hajlandó az élelmes kufár kifejezésnek a valódiságát rám vonatkozólag bizonyítani s ebbéli bizonyítékait legalább is másfél órán keresztül fogja előterjeszteni. Kijelentem, hogy én a védő úrnak ebben a tekintetben a legtágabb bizonyítást engedem meg. (A bizonyítást elrendelték.) A bíróság a bizonyítások tárgyában előterjesztett indítványokkal a következőképpen végzett: A Btk. 236. §. 1. és 5. pontja alapján, mert közhivatali, közérdekű ténykedésről van szó, elrendeli a bizonyítást. Elrendeli kihallgatni Vajda Ödön dr.-t, Friedreich Istvánnét arra nézve, hogy mily kérdéseket tett Marczali a vizsgázó Singerhez. A végzés indokolásában a bíróság Singer kihallgatását azért mellőzi, mert ez nem vezetne czélra. Fontos és perdöntő az, hogy Singer mit mondott Mikónak és Mikó mit adott tovább. Az ügyész semmiségi okot jelentett be azért, mert a bíróság a táblai vádhatározatot és indokolását felolvasta. (Az előkészítő.) Az első tanú Mikó László lévai főgimnáziumi tanár. Kijelentette, hogy ajánlkozott instruktorul és Singer fel is fogadta. Ő adta neki azt a tanácsot, hogy menjen fel a tanárokhoz s kérdezze meg tőlük a vizsga anyagát. Singer tanácsát megfogadta és fent járt Katona és Petz tanároknál, akiktől azzal jött vissza, hogy sokat követelnek. Mikor Marczalitól lejött, azt mondotta neki Singer : Itt nem lesz baj, mert Mária Terézia korát fogja kérdezni. Erre én megkérdeztem Singertől, hogy jól megjegyezte-e, amit Marczali neki mondott. Singer a következő kijelentést tette : — Jóban vagyok vele, csak nem fog félrevezetni ! Bari Ágost dr. esküdt : Ön küldte fel Singert Marczalihoz ? — Igen, én küldtem fel. — Miért küldte fel ? — Hogy megtudja a vizsgaanyagot tőle. — Szokásos dolog ez ? — Igen, annak, aki nem végezte a bölcsészeti egyetemet, hanem, mint Singer is, a jogi fakultást látogatta s bölcsészettudorságot akart szerezni. Az ügyész ellenezte a tanú meghiteltetését, mert a tanú elvállalta Singer tanítását, azután elárulta, tudta jól, hogy nem lesz érvényes a doktorátusa, sommás pert indított ellene, a vizsgálóbíró előtt megtagadta a vallomástételt. Ezekből azt következteti, hogy a tanú vallomása ingadozó és ez 15