Az Ujság, 1913. október/2 (11. évfolyam, 246-259. szám)

1913-10-30 / 258. szám

Csütörtök, 1913. október 30. AZ ÚJSÁG I interpellácziós válaszok.) A legközelebbi közgyűlé­sen Wildner Ödön dr. tanácsos válaszolni fog Vértes Emilnek a fővárosi üzemekre és intézményekre vonat­kozó üzemi jelentések, illetve a fővárosi bérházakra vonatkozó kimutatások ügyében előterjesztett interpel­­lácziójára, Buzay Károly tanácsos Bittner Jánosnak a kórházak élelmiszer-szükségletének beszerzése ügyében, Fock Ede tanácsos pedig Ember Károlynak a Pázmán Péter szobor elhelyezése ügyében tett interpellácziójára. (Nyugdíjazás.) Visnya József árvaszéki ülnök be­töltötte 40 éves szolgálatát és nyugdíjazását kérte. A tanács elhatározta, hogy a nyugdíjazás iránti kérvényt a köz­gyűlés elé terjeszti és neki hosszú szolgálata alatt szer­zett érdemeiért elismerését fejezte ki. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Marczali tanár sajtópanasza. — Saját tudósitónktól. —­A budapesti esküdt bíróság ma tárgyalta Mi­ko­li­ch Lajos dr. táblai biró elnökletével azt a sajtó­pert­, a melyet a vádhatóság indított Marczali Henrik dr. egyetemi tanár feljelentése folytán Friedreich (Görcsöni) István fővárosi főreáliskolai tanár, hírlapíró, továbbá Zboray Miklós, Szik­re­­csányi György országgyűlési képviselők és Beniczky Ödön volt képviselő és hírlapíró ellen a Singer Artur budapesti német lap szerkesztőjének a buda­pesti egyetemen lefolytatott szigorlata alkalmából. A nagy esküdtszéki terem zsúfolásig megtelt érdek­lődő közönséggel, melynek sorai között több országgyűlési képviselő is helyet foglalt. A tárgyalás esti 8 órakor ért véget. A bíró­ság kihallgatta a vádlottakat, a valódiság bizonyí­tását részben elrendelte, kihallgatott négy­ tanút, köztük Singer Artúrt is, aztán a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Holnap reggel a perbe­sédekre és a verdiktre kerül a sor. A mai főtárgyalásról és annak előzményeiről a következő tudósítást közöljük : (Az előzmények.) Friedreich az »Alkotmány« 1910 január 22-iki számában két czikkben (Csalás az egyetemen. Hon­nan jöttek a szászok?)­súlyos és rendkívülien sértő támadást intézett Marczali Henrik dr. egyetemi tanár ellen. Czikkeiben leírta, hogy­ Singer Artur, egy német estilap szerkesztője csak azért tette le sikeresen a történelemből is a szigorlatot, mert Marczali Henrik dr. professzor előre megmondotta neki, hogy mit fog tőle kérdezni. A czikkíró éles han­gon támadta Marczali doktort, és azt kérdezi : a zsurnalisztának, a darabontnak, vagy a hitsorsos­­nak akart-e kedvében járni még állása kötelmeinek fölrugásával, s az egyetem becsületének sárba­­ránczigálásával. Maga az eset, mely a czikk meg­írására alkalmat adott, mint emlékezhetünk rá, az egyetemi tanácsot, majd a kultuszminisztériumot is foglalkoztatta a fegyelmi vizsgálat révén, melyet Marczali dr. maga kért, s mely teljes rehab­itással végződött. Singer Artur annak idején szigorlatot akart tenni, s a vizsgálat előtt fölkereste Marczali dr.-t, a­ki egyik czenzor­a volt. A­mikor a tanártól el­távozott, állítólag azt mondotta Mikó Lászlónak, a­ki a szigorlatra előkészítette, hogy Marczali tanár bizalmasan közölte vele, hogy Mária Terézia korá­ból, s a szászokról fog hozzá kérdéseket intézni. Mikó közölte ezt a hírt Friedreich Istvánnal, a­ki viszont Zboray Miklós és Szmrecsányi György országgyűlési képviselőket és Beniczky Ödön hír­lapírót avatta be a dologba. Ezek írásba foglalták Mikó közlését s közjegyzőnél deponálták. Másnap két bizalmi emberüket küldték el Singer szigor­latára, a­kik a jelölthöz intézett kérdéseket föl­jegyezték. A kérdések háromnak a kivételével való­ban Mária Terézia korából, s a szászok történetéből valók voltak. Zboray­ Miklós dr., Szmrecsányi György és Beniczky Ödön ezek után fölkeresték Sághy Gyula dr.-t, az egyetem akkori rektorát s arra kérték, hogy függeszsze föl Singer promóczióját. Ez meg is történt, sőt később az egyetemi tanács Singert a fölavatástól egyezer s mindenkorra eltiltotta. De ennek az oka az volt, hogy Singer írásbeli érteke­zése nem felelt meg a követelményeknek. Ennek az esetnek az ötletéből irta Friedreich d-­a czikkét, melynek állításait Zboray Miklós, Ingi György és Beniczky Ödön egy n­ilat­­magukévá tettek Marczali tanár, miután fegyelmi ügyét, melyet saját kertére rendeltek el ellene, befejezték, úgy Friedreich dr., mint a nyilatkozat aláírói ellen rágalmazásért és becsületsértésért sajtópert indí­tott. A mai napon reggel 9 órakor megkezdett fő­­tárgyaláson a vádhatóságot Nagy Béla dr. ügyész képviselte, védők Bonta Miklós dr., Jójárt Illés dr. és Nagyiványi Zoltán dr. (Az esküdtek.) A tárgyalás megnyitása után a visszavetési jognak mindkét részről történt felhasználása után megalakították az esküdtszéket, még­pedig a követ­kezőképpen : Rendes esküdtek: Gillemot Ferencz, Gálléri Ede, Bari Ágost dr., Anzenberger Aladár dr., Kleineisel Jakab dr., Palkovics Ede, Kovács Gábor, Patonay Endre, Polgár László dr., Sajó János, Kontur Imre és Antal Henrik. Pótesküdtek : Lukács Kálmán, Tyróler Ármin, Ellinger Gyula és Mörbitzer Jenő. Az elnök a vádlottak közül elsőnek Friedreich István tanárt hallgatta ki. (A vádlottak.) Az elnök: Ön hallotta a vádat. Bűnösnek érzi-e magát ? Friedreich: Nem érzem magam bűnösnek. A­mit írtam­ igaz, a fegyelmi vizsgálat megtörtént, Singer vizsgáját egyszer és mindenkorra meg­semmisítették, Marczalival szemben pedig az egye­tem tanácsa rosszulását fejezte ki. Következett Zboray Miklós dr. képviselő vé­dekezése. Az elnök : Bűnösnek érzi-e magát ? Zboray : A nyilatkozatot nem én írtam, Be­niczky fogalmazta, én aláírtam­, tartalmához hozzá­járultam. Bűnösnek nem érzem magamat. A nyilat­kozat csupán felelet volt Marczali tanár előzetes nyilatkozatára, a­melyben ő orvtámadásnak ne­vezte Friedreich czikkét. Én tehát minden becsü­letsértés nélkül kijelentettem, hogy én tanú vagyok a mellett, hogy Friedreich tényállításai valók, hogy ezt bizonyítani tudom és arra hajlandó va­gyok. Én ennél többet nem mondtam. Következett Beniczky Ödön kihallgatása. Az elnök: Hallotta a vádat. Bűnösnek érzi-e magát ? Beniczky : A nyilatkozat szerzőségét vállalom, de magamat bűnösnek nem érzem. Igazat állí­tottam és azt bizonyítani is tudom. Nyilatkoza­tunk válasz akart lenni Marczali tanár előző napi nyilatkozatára, a­melyben sajtóperrel fenyegette Friedreichet és azokat, a­kik orvtámadásában résztvettek. Ezután az elnök Szmrecsányi György kép­viselőt hallgatta ki. Az elnök : Ön hallotta a vádat. Bűnösnek érzi-e magát ? Szmrecsányi: Nem érzem magamat bűnösnek. Értesültem a dolgokról, tehát nagy visszaélésről volt szó. — Ki közölte ezt önökkel ? — Mikó László, a­ki instruktora volt Mar­­czalinak, (Nagy derültség.), azaz Singer Artúrnak. Az elnök (a közönséghez): Ne tessék itt nevetni. Ezek komoly dolgok. (A vádlotthoz): Nos és azután hogyan győződtek meg arról, hogy a vizsgán csakugyan azt kérdezte-e Marczali Singertől, a­mely kérdésekről önök már előzetesen tudtak ? — Friedreichnak két bizalmi embere, Vajda Ödön és Bertóky Ilona, a­ki később Friedreich neje lett, elmentek a vizsgára és ott megállapí­tották, hogy Marczali csakugyan azokat a kér­déseket intézte Singerhez, a­melyeket mi a depo­nált nyilatkozatban előzetesen megjelöltünk. (A valódiság bizonyítása.) A valódiság bizonyítása kérdésében a védők közérdekből kérik a valódiság bizonyításának elrendelését és az általuk bejelentett tanuk ki­hallgatását, valamint az egyetemi tanács határo­zatának felolvasását. Nagy Béla dr. ügyész : A védők szeretnének a vádlottak által használt rendkívüli sértő kifeje­zésektől szabadulni. De ezeket én nem ajándé­kozom oda, mert én az egész czikket inkrimináltam elejétől a végéig. A legteljesebb bizonyítást kérem én is, igaza van a védelemnek, hogy itt bizonyítani kell közérdekből. A czikk a konkrét tényektől eltekintve is a sértett egyetemi tanár munkáját a lehető legnagyobb mértékben lealacsonyítja. Erre nézve becsatolni kívánom a sértettnek azt a munkáját, a melyet az oxfordi egyetem kiadott s a­mely az egyetlen magyar mű, a mely az oxfordi egyetemen megjelent. Ezenkívül bemutatom két világhírű tudós munkáját, a­melyben ők Mar­­czalit a legnagyobb dicsérettel említik. A védők ellenezték Singer Artur kihallgatását, mert ő­ ebben az ügyben közvetlenül érdekelt fél. (Marczali tanár nyilatkozata.) Ezután Marczali Henrik dr. szólalt fel elnöki engedélylyel, bár felszólalását a védők hevesen ellenezték s az elnöki engedély megadása miatt semmiségi panaszszal is éltek. Marczali Henrik dr. : Nekem ilyen fontos órám életemben még kevés volt, mint ez a mostani Azért fontos ez rám nézve, mert az igazamat akarom bizonyítani. Bizonyítani akarom a követ­kezőket : 1. hogy nemcsak jóhiszeműen, de szi­gorúan is jártam el ; 2. bizonyítani akarom, hogy Friedreich úr tudta, hogy én helyesen jártam el s ezt ő maga is elismerte ; végül 3. bizonyítani kívánom, hogy a vele közösséget vállaló kép­viselő urak tévedésben vannak. Bizonyítani aka­rom, hog­y akár két héttel, akár egy nappal a vizsga előtt közöltem Singerrel, hogy olvassa el az Andreanumot, ez a vizsga súlyosítása s nejl enyhítése lett volna Singerre nézve, mert Singer­től az eredeti latin szöveget kívántam. Én soha Singer úrnak egy kérdést meg nem mondtam őt azelőtt nem is ismertem, mindössze annyi történt, hogy megkérdeztem tőle, mit olvasott Feltéve, hogy ha hat nappal a vizsga előtt mon­dottam volna neki, hogy olvassa el a Mária Terézia korát, vagy a szászok történetét, ezzel olyan óriási anyagot szabtam volna eléje, hogy bele­bolondulhatott volna. Hogy nem játszhattam össze Singerrel, azt bizonyítja az a körülmény is, hogy én tudtam, hogy a vizsgán az »Alkotmány« küldötte van jelen, a­kit nem a tudomány hozott a vizsgára. Tanúként kívánom kihallgatni Orel Géza dr.-t arra nézve, hogy az általam­ Singernek mondottak, a vizsgálat súlyosbítását, nem pedig annak enyhítését czélozták, végül Bar­tonek Ernő­vel bizonyítani kívánom a vizsgarendszert abban a tekintetben, hogy én azt nem könnyíteni, de szigorítani akartam. Végül pedig nem mulaszt­hatom el, hogy ne reflektáljak az egyik védő urnak arra a kifejezésére, hogy ha az ügyész úr az egész czikkét s az abban foglalt kifejezéseket inkriminálja, akkor hajlandó az élelmes kufár kifejezésnek a valódiságát rám vonatkozólag bi­zonyítani s ebbéli bizonyítékait legalább is másfél órán keresztül fogja előterjeszteni. Kijelentem, hogy én a védő úrnak ebben a tekintetben a leg­tágabb bizonyítást engedem meg. (A bizonyítást elrendelték.)­­ A bíróság a bizonyítások tárgyában előterjesz­tett indítványokkal a következőképpen végzett: A Btk. 236. §. 1. és 5. pontja alapján, mert közhivatali, közérdekű ténykedésről van szó, el­rendeli a bizonyítást. Elrendeli kihallgatni Vajda Ödön dr.-t, Friedreich Istvánnét arra nézve, hogy mily kérdéseket tett Marczali a vizsgázó Singerhez. A végzés indokolásában a bíróság Singer ki­hallgatását azért mellőzi, mert ez nem vezetne czélra. Fontos és perdöntő az, hogy Singer mit mondott Mikónak és Mikó mit adott tovább. Az ügyész semmiségi okot jelentett be azért, mert a bíróság a táblai vádhatározatot és indoko­lását felolvasta. (Az előkészítő.) Az első tanú Mikó László lévai főgimnáziumi tanár. Kijelentette, hogy ajánlkozott instruktorul és Singer fel is fogadta. Ő adta neki azt a tanácsot, hogy menjen fel a tanárokhoz s kérdezze meg tőlük a vizsga anyagát. Singer tanácsát megfogadta és fent járt Katona és Petz tanároknál, a­kiktől azzal jött vissza, hogy sokat követelnek. Mikor Marczali­­tól lejött, azt mondotta neki Singer : Itt nem lesz baj, mert Mária Terézia korát fogja kérdezni. Erre én megkérdeztem Singertől, hogy jól meg­­jegyezte-e, a­mit Marczali neki mondott. Singer a következő kijelentést tette : — Jóban vagyok vele, csak nem fog félre­vezetni ! Bari Ágost dr. esküdt : Ön küldte fel Singert Marczalihoz ? — Igen, én küldtem fel. — Miért küldte fel ? — Hogy megtudja a vizsgaanyagot tőle. — Szokásos dolog ez ? — Igen, annak, a­ki nem végezte a bölcsészeti egyetemet, hanem, mint Singer is, a jogi fakultást látogatta s bölcsészettudorságot akart szerezni. Az ügyész ellenezte a tanú meghiteltetését, mert a tanú elvállalta Singer tanítását, azután el­árulta, tudta jól, hogy nem lesz érvényes a doktorá­tusa, sommás pert indított ellene, a vizsgálóbíró előtt megtagadta a vallomástételt. Ezekből azt következteti, hogy a tanú vallomása ingadozó és ez 15

Next