Az Ujság, 1913. január (11. évfolyam, 1-13. szám)

1913-01-14 / 12. szám

Kedd, 1913. január 14. AZ ÚJSÁG A döntés küszöbén. A hatalmas! Közös jegyzéke elkészült. — Holnap nyujtják át a Konstantiná­polyi nagykövetek.­­2- A török Kormány nemzetgyűlést hív össze az ország nagyjaiból s arra bízza a döntést. — A Konstantinápolyi hangulat állítólag a háború folytatásának kedvez. — Bolgár közigazgatás a Márvány-tenger partján. — A török flotta döntő csatára készül. — A román-bolgár tárgyalás. — Bolgárország Monasztir! Kéri a szerbektől Szilisz fiáért s a bolgár Dobrud­­jáért, melyet Románia követel tőle. — Orosz katonai intéz­kedések. Konstantinápolyban még nem esett meg a napok óta várt demarche, mely, akár lesz sikere, akár nem, határkövet fog jelenteni az ottomán birodalom tör­ténetében. A hatalmasságok közös jegy­zéke már elkészült, s hogy ma nem adták át még, annak kétféle magyarázatát hal­lani. Az egyik szerint az angol külügy­miniszter az utolsó pillanatban még egy fontos pótlást ajánlott, mely megköny­­nyítené Törökországnak, hogy a béke javára döntsön, de a konstantinápolyi diplomáczia köréből az hallatszik, hogy a bolgár-román konfliktus elintézetlen volta késlelteti a nagykövetek fellépé­sét. A török kormány már tudja, mit kívánnak Törökországtól a hatalmassá­gok ; nagykövetünk s a német nagy­követ világosította fel a nagyvezért az átnyújtandó közös jegyzék tartalmáról. Barátságos, de komoly tanácsot jelent ez a jegyzék, írják a berlini külügyi hiva­tal köréből, kényszerítő eszközök fog­nak következni utána, ha nem lesz meg a kívánt hatása, jelentik Londonból. A török minisztérium nagyon megijed­hetett a barátságos tájékoztatástól, me­lyet a két nagykövettől kapott, mert azóta minisztertanácsot minisztertanács követ Konstantinápolyban, kormány­­válság híre röppent világgá, ellenben a határozottságnak semmi jele nem mu­tatkozik. A Kramil-kormány nem meri vállalni a felelősséget a határozatért, mely, bármilyen legyen, a birodalom sorsát pecsételi meg, s gyötrelmes hely­zetében a negyven év előtti orosz-török háború előtt alkalmazott expedienshez folyamodik: a birodalom hivatalban lévő s hivatalon kívül álló főembereiből összehívja a tanácskozó nemzetgyűlést, döntsön az békéről vagy háborúról. Negyven év előtt a háború mellett szólt a nemzetgyűlés határozata, s úgy jöven­dölik, most is háborús határozatot fog hozni.­­ A román-bolgár feszültség dolgá­ról a diplomaták békével biztató kijelen­téseket tesznek úgy román, mint bolgár részről. Érdekes hír, hogy Ionescu ro­mán miniszter s a bolgár Danev londoni tárgyalásába bevonták tegnap a szerb delegátust is. Ennek nem csekély jelentő­sége van. Arról van szó, hogy a szövet­séges balkáni államok is magukra vál­lalják a területi konc­esszió terhét, ha Bolgárország abba a kénytelen helyzetbe jut, hogy területet engedjen át Romániá­nak. Szerbia és Montenegró állítólag már bele is egyeztek a tehervállalás ily módo­zatába, s mondják, hogy a szerbek ké­szek lesznek átengedni Monasztirt Bol­gárországnak, kárpótlásul azért a terü­letért, melyet a bolgár szövetséges lesz kénytelen átengedni Romániának. Ha így fordul, szent lesz a béke a balkáni orszá­gok és Románia közt, de Bukarestben még nem esküsznek az ellentétnek ily szerencsés elintézésére, mert a sokszor letagadott román-török tárgyalás enge­detlenül folyik még Konstantinápolyban. Törökország sorsfordítássa. A közös jegyzék: London, január 13. A nagyköveti reunió véglegesen megállapította, hogy a közös jegy­e­zekét miképpen adják át Konstantinápolyban. A közös jegyzék szövegéhez a hatalmak mind hozzájárultak, de egyes hatalmak kijelentet­ték, hogy a kollektív akc­iónak csak akkor van c­élja, ha a hatalmak egyúttal kényszerítő eszközöket is alkalmaznak abban az esetben, ha Törökország nem enged. Berlin, január 13. A Nardd. Alig. Ztg. heti szemléjében a következőket írja: Az a jegyzék, a­melyet a hatalmak a portának át fognak nyújtani, barátságos, de komoly tanácsot jelent, de­­nincsen benne olyasmi, a­mi Török­ország saját jól felfogott érdekei ellen való lenne, a mely ország jövendő megerősödése czéljából a nagyhatalmak segítségére számít. A balkáni államokkal szemben a hatalmak szintén nem szűntek meg békítő és enyhítő törekvéseiket kifejteni. Ez a tevékenység ez idő szerint a többi közt a Románia és Bul­gária között támadt nehézségek ügyében is érvényesül, és reméljük, hogy ezeket a bonyo­dalmakat diplomác­iai tárgyalások útján sike­rül megoldani. A konstantinápolyi nagykövetek, Konstantinápoly, január 13. A nagyköve­tek tegnap kölcsönösen meglátogatták egy­mást és közölték egymással kormányaik néze­teit. Még nincsenek azonban elégséges instruk­­c­ióik arra a nagyköveti értekezletre, mely majd, a portához intézendő kollektív közlés angol szövegét fogja megállapítani. Ezért nem is tudni, várjon a közlés a portának ma át lesz-e nyújtható. Diplomácziai körökben azt hiszik, hogy a hatalmak akcziója a bolgár­­román kérdés által halasztást szenvedhet, mert Románia esetleges akcziójával megváltoztat­­hatná"a helyzetét. Azt is mondják, hogy a köz­lésnek­­ végleges szövegét nem Londonban, hanem Konstantinápolyban fogják megállapí­tani, mert az ottani nagykövetek iletékeseb­­bek az alkalmas formula megtalálására. A török külügyminiszter tájé­koztatása, Berlin, január 13. A Tageblatt-nak jelen­tik Konstantinápolyból. Az osztrák-magyar és a német nagykövet tegnap délelőtt bemu­tatta Noradunghian külügyminiszternek az együttes jegyzék új szövegét. Noradunghian kijelentette, hogy a két nagykövettel folyta­tott tanácskozásáról a minisztertanácsnak je­lentést fog tenni. Csak holnap. Berlin, január 13. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Lokalanzeiger jelenti Parisból A nagyhatalmaknak a porta elé terjesztendő jegyzékét a hatalmak csak holnap fogják vég­legesen megszövegezni, állítólag azért, mert Anglia lényeges toldást javasolt, a­mely Török­ország elhatározását a béke javára befolyásol­hatja. #.•­ Török miniszterválság Sírre, Konstantinápoly, január 13. Tegnap mi­niszterválságról szóló hírek voltak forgalom­ban, a­melyek azonban teljesen alaptalanok. Konstantinápoly, január 13. A hivatalos­ ­ c­áfolat ellenére az ifjú-török Tasvili Elktar czímű lap fentartja azt az állítását, hogy a kabinet elhatározta lemondását. Ma fogják el­határozni, ki legyen az új kabinet főnöke. Tanácskozó nemzetgyűlés dönt háborúról vagy békéről. Konstantinápoly, január 13. Bár a porta m­ég a hatalmak nagyköveteivel szemben is kijelentette, hogy Drinápoly és a szigetek kérdésében nem­ engedhet, a hatalmak küszö­bön álló kollektív lépései komoly aggodalmak­kal tölti el. A kormány a jelen pillanatig köve­tett magatartásával annyira angazsálva van, hogy nyilván nincs módjában vállalni a fele­lősséget, hogy döntsön a háború vagy béke fontos kérdésében. A mai minisztertanács ezért elhatározta, hogy nagygyűlést hív egybe, a­melynek magas polgári, katonai és papi méltóságok, a nem-muzulmán községek ható­sági fejeivel együtt, továbbá kiváló szenátorok és több volt miniszter volnának tagjai. A gyű­lésen a kormány fel fogja fejteni a háború összes fáziasit és a mostani katonai és diplo- Mrácziai helyzetet, és azután a gyűlésre fogja bízni a döntést arra nézve, hogy Törökország milyen útra lépjen. Ugyanilyen gyűlést tar­tottak 1877-ben, a török-orosz háború elő­estéjén is. Konstantinápoly, január 13. A lapok je­lentése szerint a minisztertanácsnak az a ha­tározata, mely a béke vagy háború kérdésé­ben dönteni hivatott nagygyűlés egybehívására vonatkozik, még nem végleges. A miniszter­tanács még vissza fog térni erre a tervre. Az erre vonatkozó javaslat a nagyvezértől ered. London, január 13. Mint a Reuter-ügy­­nökség értesül, török körökben a legnagyobb fontosságot tulajdonítják annak a tanácskozó nemzetgyűlésnek, a­melyet Konstantinápoly­ban ma tartanak meg. Majdnem bizonyosnak tartják, hogy a nemzetgyűlés inkább a háború folytatását fogja elhatározni, semhogy telje­sítse a szövetségesek követelését. A törökök azt hiszik, hogy az ottomán békedelegátusok esetleg már holnap­­ fognak utazni Londonból. A mai minisztertanács. Konstantinápoly, január 13. Ma is mi­nisztertanács volt a nagyvezér elnöklésével. A minisztertanács a helyzetről, különösen pedig a londoni meghatalmazottak és a török nagykövetek táviratairól tanácskozott. A nagyköveti renate. London, január 13. Ma délután a külügy­­minisztériumban a nagyköveti reunió ülést tartott. A békekonferenc­ia jövője: Konstantinápoly, január 13. A török béke­­delegátusok ma fel fogják keresni a balkáni delegátusokat és meg fogják kérdezni tőlük, hogy mi az utolsó szavuk. Ha válaszuk kielé­gítő lesz, akkor ismét felveszik a tanácskozás fonalát. Ellenkező esetben a törökök elutaznak Londonból. London, január 13. A Reuter-ügynökség értesülése szerint a balkáni államok delegá­tusai londoni tartózkodásukat csak a nagy­hatalmakra való tekintettel hosszabbítják meg, valamint abban a reményben, hogy a nagy­hatalmak jegyzékének Konstantinápolyban meglesz a hatása és Törökország néhány napon belül meg fogja változtatni magatartását. Más­különben a delegátusok, mint kijelentik, kény­telenek volnának elhagyni Londont. Az ellen­ségeskedéseket akkor természetesen újból még­is kezdenék. Majna-Frankfurt, január 13. (Saját tu­dósítónk távirata.) A Frankfurter Zeitungnak jelentik Konstantinápolyból. A török delegá­tusok vasárnap azt az utasítást kapták, hogy ne utazzanak el Londonból. Konstantinápoly, január 13. A török sajtó egyöntetű harczias hangja ellenére és bár a portai körök szerint a török meghatalmazottak el fogják hagyni Londont, ha Drinápoly kér­désében nem kapnak elégtételt, a diplomácziai körök meg vannak győződve, hogy a török meg­hatalmazottak Londont nem hagyják el és az ellenségeskedések nem fognak újból megindulni. Másrészről igaz, hogy a török seregek Csatárdéi­nál és Gallipolinál már létszámerősítéseket kaptak és minden előkészületet megtesznek.

Next