Az Ujság, 1913. január (11. évfolyam, 1-13. szám)
1913-01-14 / 12. szám
Kedd, 1913. január 14. AZ ÚJSÁG A döntés küszöbén. A hatalmas! Közös jegyzéke elkészült. — Holnap nyujtják át a Konstantinápolyi nagykövetek.2- A török Kormány nemzetgyűlést hív össze az ország nagyjaiból s arra bízza a döntést. — A Konstantinápolyi hangulat állítólag a háború folytatásának kedvez. — Bolgár közigazgatás a Márvány-tenger partján. — A török flotta döntő csatára készül. — A román-bolgár tárgyalás. — Bolgárország Monasztir! Kéri a szerbektől Szilisz fiáért s a bolgár Dobrudjáért, melyet Románia követel tőle. — Orosz katonai intézkedések. Konstantinápolyban még nem esett meg a napok óta várt demarche, mely, akár lesz sikere, akár nem, határkövet fog jelenteni az ottomán birodalom történetében. A hatalmasságok közös jegyzéke már elkészült, s hogy ma nem adták át még, annak kétféle magyarázatát hallani. Az egyik szerint az angol külügyminiszter az utolsó pillanatban még egy fontos pótlást ajánlott, mely megkönynyítené Törökországnak, hogy a béke javára döntsön, de a konstantinápolyi diplomáczia köréből az hallatszik, hogy a bolgár-román konfliktus elintézetlen volta késlelteti a nagykövetek fellépését. A török kormány már tudja, mit kívánnak Törökországtól a hatalmasságok ; nagykövetünk s a német nagykövet világosította fel a nagyvezért az átnyújtandó közös jegyzék tartalmáról. Barátságos, de komoly tanácsot jelent ez a jegyzék, írják a berlini külügyi hivatal köréből, kényszerítő eszközök fognak következni utána, ha nem lesz meg a kívánt hatása, jelentik Londonból. A török minisztérium nagyon megijedhetett a barátságos tájékoztatástól, melyet a két nagykövettől kapott, mert azóta minisztertanácsot minisztertanács követ Konstantinápolyban, kormányválság híre röppent világgá, ellenben a határozottságnak semmi jele nem mutatkozik. A Kramil-kormány nem meri vállalni a felelősséget a határozatért, mely, bármilyen legyen, a birodalom sorsát pecsételi meg, s gyötrelmes helyzetében a negyven év előtti orosz-török háború előtt alkalmazott expedienshez folyamodik: a birodalom hivatalban lévő s hivatalon kívül álló főembereiből összehívja a tanácskozó nemzetgyűlést, döntsön az békéről vagy háborúról. Negyven év előtt a háború mellett szólt a nemzetgyűlés határozata, s úgy jövendölik, most is háborús határozatot fog hozni. A román-bolgár feszültség dolgáról a diplomaták békével biztató kijelentéseket tesznek úgy román, mint bolgár részről. Érdekes hír, hogy Ionescu román miniszter s a bolgár Danev londoni tárgyalásába bevonták tegnap a szerb delegátust is. Ennek nem csekély jelentősége van. Arról van szó, hogy a szövetséges balkáni államok is magukra vállalják a területi koncesszió terhét, ha Bolgárország abba a kénytelen helyzetbe jut, hogy területet engedjen át Romániának. Szerbia és Montenegró állítólag már bele is egyeztek a tehervállalás ily módozatába, s mondják, hogy a szerbek készek lesznek átengedni Monasztirt Bolgárországnak, kárpótlásul azért a területért, melyet a bolgár szövetséges lesz kénytelen átengedni Romániának. Ha így fordul, szent lesz a béke a balkáni országok és Románia közt, de Bukarestben még nem esküsznek az ellentétnek ily szerencsés elintézésére, mert a sokszor letagadott román-török tárgyalás engedetlenül folyik még Konstantinápolyban. Törökország sorsfordítássa. A közös jegyzék: London, január 13. A nagyköveti reunió véglegesen megállapította, hogy a közös jegyezekét miképpen adják át Konstantinápolyban. A közös jegyzék szövegéhez a hatalmak mind hozzájárultak, de egyes hatalmak kijelentették, hogy a kollektív akciónak csak akkor van célja, ha a hatalmak egyúttal kényszerítő eszközöket is alkalmaznak abban az esetben, ha Törökország nem enged. Berlin, január 13. A Nardd. Alig. Ztg. heti szemléjében a következőket írja: Az a jegyzék, amelyet a hatalmak a portának át fognak nyújtani, barátságos, de komoly tanácsot jelent, denincsen benne olyasmi, ami Törökország saját jól felfogott érdekei ellen való lenne, a mely ország jövendő megerősödése czéljából a nagyhatalmak segítségére számít. A balkáni államokkal szemben a hatalmak szintén nem szűntek meg békítő és enyhítő törekvéseiket kifejteni. Ez a tevékenység ez idő szerint a többi közt a Románia és Bulgária között támadt nehézségek ügyében is érvényesül, és reméljük, hogy ezeket a bonyodalmakat diplomáciai tárgyalások útján sikerül megoldani. A konstantinápolyi nagykövetek, Konstantinápoly, január 13. A nagykövetek tegnap kölcsönösen meglátogatták egymást és közölték egymással kormányaik nézeteit. Még nincsenek azonban elégséges instrukcióik arra a nagyköveti értekezletre, mely majd, a portához intézendő kollektív közlés angol szövegét fogja megállapítani. Ezért nem is tudni, várjon a közlés a portának ma át lesz-e nyújtható. Diplomácziai körökben azt hiszik, hogy a hatalmak akcziója a bolgárromán kérdés által halasztást szenvedhet, mert Románia esetleges akcziójával megváltoztathatná"a helyzetét. Azt is mondják, hogy a közlésnek végleges szövegét nem Londonban, hanem Konstantinápolyban fogják megállapítani, mert az ottani nagykövetek iletékesebbek az alkalmas formula megtalálására. A török külügyminiszter tájékoztatása, Berlin, január 13. A Tageblatt-nak jelentik Konstantinápolyból. Az osztrák-magyar és a német nagykövet tegnap délelőtt bemutatta Noradunghian külügyminiszternek az együttes jegyzék új szövegét. Noradunghian kijelentette, hogy a két nagykövettel folytatott tanácskozásáról a minisztertanácsnak jelentést fog tenni. Csak holnap. Berlin, január 13. (Saját tudósítónk távirata.) A Lokalanzeiger jelenti Parisból A nagyhatalmaknak a porta elé terjesztendő jegyzékét a hatalmak csak holnap fogják véglegesen megszövegezni, állítólag azért, mert Anglia lényeges toldást javasolt, amely Törökország elhatározását a béke javára befolyásolhatja. #.• Török miniszterválság Sírre, Konstantinápoly, január 13. Tegnap miniszterválságról szóló hírek voltak forgalomban, amelyek azonban teljesen alaptalanok. Konstantinápoly, január 13. A hivatalos cáfolat ellenére az ifjú-török Tasvili Elktar czímű lap fentartja azt az állítását, hogy a kabinet elhatározta lemondását. Ma fogják elhatározni, ki legyen az új kabinet főnöke. Tanácskozó nemzetgyűlés dönt háborúról vagy békéről. Konstantinápoly, január 13. Bár a porta még a hatalmak nagyköveteivel szemben is kijelentette, hogy Drinápoly és a szigetek kérdésében nem engedhet, a hatalmak küszöbön álló kollektív lépései komoly aggodalmakkal tölti el. A kormány a jelen pillanatig követett magatartásával annyira angazsálva van, hogy nyilván nincs módjában vállalni a felelősséget, hogy döntsön a háború vagy béke fontos kérdésében. A mai minisztertanács ezért elhatározta, hogy nagygyűlést hív egybe, amelynek magas polgári, katonai és papi méltóságok, a nem-muzulmán községek hatósági fejeivel együtt, továbbá kiváló szenátorok és több volt miniszter volnának tagjai. A gyűlésen a kormány fel fogja fejteni a háború összes fáziasit és a mostani katonai és diplo- Mrácziai helyzetet, és azután a gyűlésre fogja bízni a döntést arra nézve, hogy Törökország milyen útra lépjen. Ugyanilyen gyűlést tartottak 1877-ben, a török-orosz háború előestéjén is. Konstantinápoly, január 13. A lapok jelentése szerint a minisztertanácsnak az a határozata, mely a béke vagy háború kérdésében dönteni hivatott nagygyűlés egybehívására vonatkozik, még nem végleges. A minisztertanács még vissza fog térni erre a tervre. Az erre vonatkozó javaslat a nagyvezértől ered. London, január 13. Mint a Reuter-ügynökség értesül, török körökben a legnagyobb fontosságot tulajdonítják annak a tanácskozó nemzetgyűlésnek, amelyet Konstantinápolyban ma tartanak meg. Majdnem bizonyosnak tartják, hogy a nemzetgyűlés inkább a háború folytatását fogja elhatározni, semhogy teljesítse a szövetségesek követelését. A törökök azt hiszik, hogy az ottomán békedelegátusok esetleg már holnap fognak utazni Londonból. A mai minisztertanács. Konstantinápoly, január 13. Ma is minisztertanács volt a nagyvezér elnöklésével. A minisztertanács a helyzetről, különösen pedig a londoni meghatalmazottak és a török nagykövetek táviratairól tanácskozott. A nagyköveti renate. London, január 13. Ma délután a külügyminisztériumban a nagyköveti reunió ülést tartott. A békekonferencia jövője: Konstantinápoly, január 13. A török békedelegátusok ma fel fogják keresni a balkáni delegátusokat és meg fogják kérdezni tőlük, hogy mi az utolsó szavuk. Ha válaszuk kielégítő lesz, akkor ismét felveszik a tanácskozás fonalát. Ellenkező esetben a törökök elutaznak Londonból. London, január 13. A Reuter-ügynökség értesülése szerint a balkáni államok delegátusai londoni tartózkodásukat csak a nagyhatalmakra való tekintettel hosszabbítják meg, valamint abban a reményben, hogy a nagyhatalmak jegyzékének Konstantinápolyban meglesz a hatása és Törökország néhány napon belül meg fogja változtatni magatartását. Máskülönben a delegátusok, mint kijelentik, kénytelenek volnának elhagyni Londont. Az ellenségeskedéseket akkor természetesen újból mégis kezdenék. Majna-Frankfurt, január 13. (Saját tudósítónk távirata.) A Frankfurter Zeitungnak jelentik Konstantinápolyból. A török delegátusok vasárnap azt az utasítást kapták, hogy ne utazzanak el Londonból. Konstantinápoly, január 13. A török sajtó egyöntetű harczias hangja ellenére és bár a portai körök szerint a török meghatalmazottak el fogják hagyni Londont, ha Drinápoly kérdésében nem kapnak elégtételt, a diplomácziai körök meg vannak győződve, hogy a török meghatalmazottak Londont nem hagyják el és az ellenségeskedések nem fognak újból megindulni. Másrészről igaz, hogy a török seregek Csatárdéinál és Gallipolinál már létszámerősítéseket kaptak és minden előkészületet megtesznek.