Az Ujság, 1913. január (11. évfolyam, 14-27. szám)

1913-01-19 / 17. szám

IG . Csernoch János első primási szentbeszéde. Csernoch János dr. herczegprimás e hó 20-án, hétfőn, délután öt órakor a Mária Reparatrix apáczák Örökimádás-templomában (Üllői­ út 77.) szentbeszédet mond az ott most folyó kilencz napos ájtatosság befejezéséül. Az egyházfejedelem­nek herczegprimássá történt kinevezése óta ez az első szentbeszéde. — A trónörökös katonai irodája. Bécsből tele­fonozzák nekünk : Ferencz Ferdinánd trónörökös katonai irodájának létszámát újból szaporították, Reinicke Károly nyugalmazott századost osztot­ták be újonan a katonai irodába. A trónörökös katonai irodájában jelenleg tíz tiszt működik. Tavaly nyolc­an voltak, 1910-ben csak négyen voltak az irodába beosztva. — Görgei Artur állapota. A nagyöreg Görgei Artur tábornok állapotában változás nem mutatkozik. Éjszakáit nyugodtan tölti, étvágya is javult, szívműködése és vérkeringése különösen erős, s így nem lehetetlen, hogy las­sanként legyőzi súlyos baját. Néha-néha fel­kel ágyából és órák hosszat elüldögél karos székében. Még sem mondható azonban, hogy a javulás biztos útján volna, mert egy-egy nehéz óra újra visszaveti előbbeni állapotába. — A főudvarnagyi hivatalból. A főudvarnagy lovag Hamma Ferencz dr. másodosztályú udvari fogalmazót a főudvarnagyi hivatalnál elsőosztályu udvari fogalmazóvá nevezte ki. — A herczegprimás búcsúja. Kalocsáról jelen­tik : Csernoch János herczegprímás, miután hívei­től a templomban és az egyesületek gyűlésein elbúcsúzott, a főkáptalan tagjainál, az itteni ható­ságok és hivatalok vezetőinél bucsúlátogatásokat tett, ma délelőtt 10 órakor elutazott Kalocsáról. Elutazása előtt az érseki kastélyba vonultak bucsúzásra az összes leány- és fiúintézetek növendé­kei tanáraikkal, a nőegyletek és főkáptalan képvi­selői. Harangzúgás között hosszú kocsisortól ki­sérve érkezett a herczegprímás a vasúti állomásra, hová elkísérték Kalocsa város, az összes hatósá­gok, hivatalok vezetői, a papság, az uradalmi tiszti­kar, az úri kaszinó és több egylet és ipartestület kiküldöttei és sokan a lakosság közül. A herczeg­primás úgy a kastélyban, mint a vasútnál a bu­­csúzáskor szinte kényekig meghatottan vett búcsút a megjelentektől és látható volt, hogy nehe­zen válik meg Kalocsától. A vonat elindulásakor hatalmas éljen hangzott fel és többen vonaton el­kísérték a herczegprimást Kiskőrösig. A herczeg­primás egyelőre Budapestre utazik, hol január végéig marad. Csernoch herczegprimás kinevezte­­­tése óta egyházi, kulturális és jótékony czélokra 250.000 koronát adományozott, ezek közt a kalo­csai úri kaszinónak 10.000 koronát. — A fekete sas-rend új lovagja­. Berlinből jelentik: A királyi kastély lovagtermében ma vette föl a császár­­a fekete sas-rend lovagjait, valamint számos meghívott vendég jelenlétében nagy ünnepséggel a rend újonnan kinevezett lovagjait: Baudiesin gróf tengernagyot, Heerin­­gen hadügyminisztert, Holtzendorff tengernagyot, Fritwitz-Gaffron tábornokot és Plötz tábornokot. A császár fogadalmat tétetett az új rendi lova­gokkal, nyakukba akasztotta a rend nyaklánczát és lovaggá ütötte őket. Ezután a császár, mint a rend nagymestere, a 49 rendi lovaggal rendi nagygyűlést tartott, — Gerba nyugalomban. A közös hadsereg rendeleti közlönye jelenti: Gerba Rajmund gyalogsági tábornokot saját kérelmére nyugállományba helyezték, a király az első osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. — negyven éves szolgálati jubileum. Hajduska Albert, az Első Magyar Általános Biztosító Tár­saság aligazgatója a napokban töltötte be érdem­teljes szolgálatának negyvenedik évét. Ezen alka­lomból a közszeretetben álló és általános becsülés­nek örvendő jubitánst őszinte ünneplésben részesí­tették. Oszvald Sándor cégjegyző szép szavak kísé­­­retében nyújtotta át az ünnepeknek a tisztviselői kar gyönyörű virágadományát és tolmácsolta a tisztviselői karnak az aligazgató iránti szeretetét­­ és ragaszkodását. Tegnap este pedig a Continentál­­ban társasvacsorát rendeztek az aligazgató tiszte­­­­letére és ez alkalommal újból nagy lelkesedéssel­­ ünnepelték a jubilánst, kit számosan kerestek fel­­ szerencsekivánataikkal azok közül is, kik nem tar­­toznak az őt ünneplő tisztviselői kötelékbe, de­­ Hajduska Albertet, mint ideálisan nemeslelkű,­­ altruisztikus jócselekedeteiről széles körben ismert­­ kiváló férfiút szintén köszönteni kívánták.­ — Kovácsy Sándor ünneplése. Szeretetteljes ünneplésben volt ma része Kovácsy Sándor dr. főgondnoknak születése hetvenedik s gondnokká választásának tizedik évfordulója alkalmából. Az ünneplés a református főgimnázium dísztermében folyt le. Budapest református társadalma rend­kívül nagy számmal volt képviselve az estélyen. Ott volt többek között Lánczy Leó v. b. t. t., Szász Károly országgyűlési képviselő, Szilassy Aladár , a közigazgatási bíróság alelnöke, Puky Gyula, Nagy Ferencz esperes, Pálóczy Horváth Zoltán, Petri Elek, Bernát István dr., Haypál Benő, Kósa Zsigmond, Hamar István, Nemes Ber­talan és mások. Testületileg megjelent a teológia tanári kara, a református főgimnázium vezetősége, a presbitérium, stb. református testületek. Az ülé­sen Szilassy Aladár elnökölt. Felolvasta az üdvözlő táviratokat, majd átadta a szót Petri Eleknek, a­ki a presbitérium nevében üdvözölte a jubiláns fő­gondnokot. Ezután Horvay Lajos dr. üdvözölte Kovácsy Sándort az egyházközség nevében. Ko­vácsy Sándor megköszönte az ünneplést. Ülés után társasvacsora volt a Bristol-szállóban. — A honvédelmi miniszter elismerése. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter okirattal megdicsérte : Szűcs János járásőrmestert, Antalfalvi János őrmestert, Demeter Ferencz őrsvezető czimzetes őrmestert, Konnerth János csendőr czimzetes őrmestert, Balás István, Darvas Jere­miás, Berkó Márton és Kiss M. István csendőröket, vala­mennyien a m. kir. II. számú csendőrkerület állományá­ban, árvízveszély alkalmával a személy- és vagyonmentés körül, valamint a védekezési munkálatoknál kifejtett bátor és önfeláldozó magatartásukért, továbbá Jurkovics István m. kir. horvát-szlavon csendőrparancsnokságbeli czimzetes őrmestert, örsparancsnoki minőségben teljesített kitűnő és kiválóan eredményes szolgálataiért,­­ Mészáros Imre halálához. Mészáros Imre, az Operaház elhunyt igazgatójának holtteste vert érczkoporsóban ott nyugszik a Kerepesi­ temető halottasházának középső nagytermében, ideiglenes díszes ravatalon. Az Operaház ma esti előadása után hozzáfognak az előcsarnokban a katafalkos ravatal felállításához. Az előcsarnok falait és osz­lopait fekete bársony drapériával vonják be s pál­mákkal és babérfákkal övezik. Ott fog nyugodni a temetésig gyertyalángok és öröktü­zek közepette. Az Operaház Mészáros Imrét saját halottjául te­kinti, a család beleegyezésével ő rendezi a temetést és viseli annak költségeit. A temetés, végleges megállapodással, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a római katholikus vallás szertartásai szerint. A szertartást Kovács Kálmán lipótvárosi plébános végzi nagy segédlettel, mely után a holttestet ki­szállítják a kerepesi­ uti temetőbe, a­hol a főváros által adományozott díszsírban helyezik örök nyu­galomra. — Egy püspök a búcsúk ellen. Megszivlelésre méltó példával szolgál a nép erkölcsi életének vé­delmében egyik főpapunk. Temesvárról jelentik ugyanis, hogy Glattfelder Gyula dr. csanádi püs­pök átiratot intézett Temes megye alispánjához, a­kit arra kér, hogy a megye területén levő római katolikus községekben rendőrileg tiltsa meg a búcsúk alkalmával már szokássá vált mulatságo­kat és dáridókat. Az átírat szerint ezek már nem is mulatságok, hanem valósággal bacchanáliák. A búcsú alkalmával két-három napig tartó dáridók a bűn és erkölcstelenség fertője ; az ilyen búcsús mulatságok rendesen nagyobbszabású véres vere­kedésekkel szoktak végződni. De ilyen alkalmak­kor a nép két-három napig el van vonva a rendes munkától, a­mi különösen a szegény népnél nagy anyagi károsodást jelent. A püspök különösen a németajkú községek ellen kel ki. A sváb községek­ben a búcsúi mulatozás (kirváj) túlmegy a tisztes­ség határán. A püspök arra kéri az alispáni hiva­talt, intézkedjék abban az irányban, hogy a búcsú első napján a korcsma csak tíz óráig legyen nyitva, a tizenöt éven aluli gyermekeket tartsák ezután szigorúan távol a korcsmák látogatásától, a három napig tartó iskolai szünetek pedig maradjanak el. Glattfelder püspök ugyanilyen átiratot intézett az egyházmegyéjének területéhez tartozó valamennyi alispáni hivatalhoz. — Sir Cockburn ünneplése. Kaposi Molnár Viktorné ma délután Gresham-palotai lakásán vendégül látta Sir John Cockburn itt tartóz­kodása alkalmából a feminista mozgalom iránt érdeklődő nagyszámú társaságot. A társaság lel­kesen ünnepelte Sir Cockburnt. Holnap, vasárnap délután öt órakor a Férfiliga rendez­te át a Hun­gáriában. — Borszéky Samu meghalt. Nagyszebenből jelentik, hogy ott ma Borszéky Samu miniszteri tanácsos, a székelység egyik lelkes apostola, meghalt. — A pápa és a naptárreform. A legtekintélye­sebb német katolikus lapok egyike, a Kölnische Volkszeitung megbízható római forrásból azt je­lenti, hogy X. Pius pápa több szakember által előadást tartatott magának a naptárreform-terve­­zetekről. A pápa úgy nyilatkozott, hogy nem zár­kóznék el a naptárreform, különösen a húsvéti ünnepnek egy naphoz való kötése kérdéseitől, ha a kormányok is hozzájárulnának a kérdés meg­oldásához. Mihelyt hivatott világi részről konkrét javaslattal állanak elő, a maga részéről is megteszi a szükséges intézkedéseket. Ez a nagyfontosságú kijelentés azt a reményt keltheti, hogy a naptár­reform, melynek közgazdasági jelentősége elvitaz­­hatatlan, hamarosan létre fog jönni. — A hó eltakarítása. A tegnap óta tartó ha­vazás következtében a kerületi elöljáróságok sür­gősen felhívják a háztulajdonosokat és a házfel­ügyelőket, hogy a házak előtt a járdák tisztántar­tásáról gondoskodjanak és az udvarokból az össze­gyűjtött havat a főváros által kijelölt hólerakó­helyekre minél előbb szállíttassák el. Azokat, a kik a köztisztasági rendeletnek nem felelnek meg, a hatóság kérdőre vonja és a mulasztást elkövetőket szigorúan megbünteti. — Tolsztoj birtoka. Pétervárról táviratoztak, hogy Tolsztoj Leó grófnak jasznája­ polyánai birto­kát Tolsztoj leánya, Alexandra grófnő, a hátra­hagyott művek eladásából befolyt összegért anyjá­tól megvette s már a legközelebbi napokban föl fogja osztani a parasztok között. — A Veronese katasztrófája. Oportóból jelen­tik, hogy a Veronese hajó utasainak megmentésére irányuló mentési munkát folytatják. Sikerült egy új mentőkötelet megerősíteni. A hajón még 170 ember van, kiket remélhetőleg kivétel nélkül sikerül majd megmenteni. A mentőkosár egy ízben üresen érkezett meg a partra. Nem tudni, várjon tévedés, vagy katasztrófa történt-e. A megmen­tett utasok közül egy meghalt, négy másikat a kórházba kellett szállítani.I Oportóból jelentik éjjel: Tengerészek és halá­szok ma megmentettek hat embert a Veronese gőzösről és biztos helyre vitték őket, azután pedig visszatértek a gőzösre, hogy folytassák a mentést. Délelőtt tíz óráig kilenc­ven embert sikerült­ partra hozni- A tenger hullámzása ma valamivel nyugodtabb. Egy késő éjszaka érkezett távirat jelenti, hogy a Veronese gőzös összes utasait sikerült megmenteni. — Vonatösszeütközés. Eszékről jelentik: Az itteni pályaudvaron ma reggel egy tehervonat összeütközött az elutazásra készen álló djakovai személyvonattal. A két lokomotív erősen meg­rongálódott. Bíró Imre mozdonyvezetőt, a­ki a sínre bukott, a mozdony kerekei halálra gázolták. A vizsgálat megindult. — A feldúlt mauzóleum. Alább közlünk egy nyilatkozatot, a­melynek közlésére felkértek ben­nünket, de megjegyezzük, hogy ezzel részünkről befejeztük az ügyet: Egy fővárosi lap 1912. évi deczember 29-iki szám­á­­ban »A feldúlt mauzóleum. — A Rhédey grófokról« czimű közleményében nagyváradi híradás alapján többek között a következőket közölte: »A Rhédey-nemzetség közel atyafiságban áll az angol királyi családdal s tartja is a rokonságot. Az 1841-ben elhunyt Rhédey Claudia leányát vette feleségül egy Teck herczeg. A kihalt nemzetségnek női ágon való leszármazottja — tudós Lakos Lajos, Várad archiviáriusának adatai szerint — elsősorban Fráter Loránd képviselő, a poéta, a kinek anyja gróf Rhédey Julia volt.« Becses lapjuk január 3-iki számában megjelent levelemben kötelsségemnek tartottam ezekre is mellékesen kiterjeszkedni. Helyesbítésemben azonban egyetlen olyan adat vagy kitétel nem foglaltatott, a­mi Lakos Lajos levéltáros úr most megjelent nyilatkozatát provokálta volna és azzal összefüggésben lenne. Czélom­ nem az volt, hogy akár Lakos Lajos levéltáros úrnak, akár bárki másnak életben létemet tudomására hozzam, hanem, mint levelemből, illetve felhívásomból kitűnik, az, hogy mindazok, a­kiket illet, tudomására ébredjenek annak a végtelen hanyagságnak, a­melylyel néhai nagy­bátyám, Rhédey Lajos gróf Nagyvárad városának tett nagyértékű hagyományát végrendeleti kikötéseivel szem­ben kezelték, a­mi lehetővé tette azt, hogy a város egyik legnagyobb jóltevőjének és nejének mauzóleuma a köteles felügyelet hiánya miatt feltöressék, kiraboltassák és holt­­tetemeik a legnagyobb vandalizmussal megszentségtele­­nítve megcsonkíttassanak. Ezek olyan tények, a melyek Lakos Lajos levéltáros ur nyilatkozatával összefüggésben nincsenek. Nekem pedig mint a család egyik legutolsó férfitagjának néhai Rhédey Lajos gróf végrendeletének érvényt szerezni kötelességem s ha a végrendelkező inten­­cziói körül bármi mulasztás történt volna, azt meg is fogom tenni. Apa, 1913. január 17-ikén, Kiváló tisztelettel kisrhédei Rhédey István. ,­­ AZ UJSÁG Vasárnap, 1913. január 19.

Next