Az Ujság, 1913. február (11. évfolyam, 41-51. szám)
1913-02-23 / 47. szám
Vasárnap, 1913. február 23. AZ UJSAC* méréssel fogadták. Hegedűs Gyula és neje kitűnő dialógusa is nagy tetszést aratott. Raskó Géza és Sarkadi Aladár egészítették ki a fényes műsort. A zongorakiséretet Révész Gyula és Fliegl József látta el. Miklós Elemér dr. konferált. A hangversenyt reggelig tartó táncz követte, amelyen résztvettek . Asszonyok : Erényi Miklósné, Beliczay Béláné, Hoffer Gyuláné, Kelemen Jakabné, Tóth Lajosné, dr. Szily Sándorné, Lád Károlyné, M. Béky Dezsőné, Hegedűs Jakabné, dr. Renner Adolfné, dr. Radó Jenőné, dr.Sebestyén Ödönné, Lichtancz Árminné, dr. Herczeg Lajosné, Ernst Árminné, Geiger Miklósné, Erényi Albertné,Scheiber Arnoldné, Sázász Adolfné, Szarvassy Miksára, Lajta Pálné, Nádas Mórné, Grünhut Józsefné, Zaticsil Antalné, Schurich Dezsőné, Berényi Béláné, Neumann Dávidné, Balázs Armandné, Alpár Adolfné, Miklós Gézáné, Hirschhorn Jakabné, Szilágyi Mihályné, Horner Samuné, Müller Imréné, Löffler Ignáczné, Rózsa Károlyné, Kovács Hermanné, Erényi Árminné, Neumann Józsefné, Kálnoky Károlyné, Bloch Sándorné. Leányok: Friedmann Aranka, Fill Józea, Hegedűs Honka, Hegedűs Ella, Radó Annuska, Sebestyén Erzsi, Steinbeck Adél, Benedek Irma, Lichtancz Irén és Jolán, Wilheim Rózsi és Janka, Scheiber Ilonka és Elvira, Szász Miczi, Vértes Böske, Szarvasy Jolánka és Kató, Kovács Mária, Ballgi Matyóka, Fodor Mariska, Zatocsil Gizella, Neumann Szerén, Frank Lly, Löffler Gizella, Ocskay Marianne, Farkas Rózsika, Stern Erzsike. Mechanikusok tánczvigalm? A budapesti Mechanikusok Köre pompásan sikerült tánczvigalmat rendezett ma este a Budai Lövölde dísztermében. A mulatságon nagyszámú közönség jelent meg. A táncz tíz óra után kezdődött és csak a reggeli órákban ért véget. A buzgó rendezőség eredeti tánczrenddel kedveskedett a hölgyeknek. A jelenvolt hölgyek névsora : Asszonyok: Polgár Lajosné, Lorentz Dánielné, Zeitz Kázmérné, Kniesz Ottóné, Havelka Gézáné, Stalbach Józsefné, Kunertné, Schulder Pálné, Panda Istvánné, Farkas Károlyné, Baumgarten Józsefné, Tapler Lajosné, Codel Ferenczné, Waldnerné, Scherbaum Benőné, Witt Bernátné, Dubrova Károlyné, Pumper Károlyné, Pumper Ferenczné, Rieneflisch Istvánné, Tomasik Lajosné, özv. Matuscsák Jánosné, Balogh Dánielné, Gaál Mihályné, Hembach Kamilné, Ercsi Józsefné, Nothnagelné Wegresztáné, Tarcsy Albertné, Tartlerné, ifj. Gróf Frigyesné, Ráth Mátyásné, özv. Hauer Józsefné, Alnoch Ferenczné, Czirbusz Bertalanná, Szabó Pálné, özv. Sasváryné Höhné, Tőkés Józsefné, Paulini Ferenczné, Szőke Ferenczné, László Ferenczné, özv. Winkler Ferenczné, Nagy Dezsőné, Reisz Emilné, Krauserné, özv. Münsdorfné, Wimmer Ferenczné, Princz Istvánné, Till Péterné, özv. Báder Antalné, Balog Istvánné, Walter Károlyné, özv. Bakulár Józsefné, Goldmann Antalné, Mancz Fülöpné, Hozuga Mihályné, Kiss Lajosné, Kreizl Józsefné, Hilcz Jánosné, Seifert Vilmosné, Mayer Ferenczné, Zupán Józsefné. Leányok: Jamnitzky Gizella, Tomcsányi Jolán és Margit, Zeitz Anitta és Olga, Csányi Katicza, Ledó Ilus, Kunért Karolin, Drobrovits Hermmin, és Ilonka, Bandal Gizella, Witt Annus, Baumgarten Etta, Waldner Bin venutta, Vogenberger Margit, Pumper Erzsi, Mündl Ilona, Zsidi Mariska, Alnoch Margit, CzirbuszTanka, Waricsky Mariska, Alanackovits Manczi és Ilike, Noth,mager Ilonka, Höhn Karolin, Praksi Irma, és Paula, Urbán Ottila, Schober Irma, Matuscsák Mariska, Gaál Irmos, Écsi Mariska, Méhely Lili, Jánosi Emiké, Niebl Mariska, Kovács Karolin, Vegrosta Vilmos,Schank Erzsi és Vilma, Tarcsi Jolán, Tartler Józsa, SzabóSarolta, Müller Emilia, Hauer Gizella, Ujvárossy Ilona és Juliska, László Irén, Winkler Mariska és Vili, Hübner Stefi, Mayer Margit, Krauser Irma, Münsdorf Lilus és Lujza, Ábrányi Flóra, Haischmid Irma és Tercsi, Báder Gizella, Till Ida, Kolacsek Miczike, Homonnai Giza, Wilheim Teréz, Bokulár Teréz, és Katicza, Schwarcz Ilonka, Goldman Erzsi, Wolf Rózsi, Németh Terus, Felker Mariska, Kiss Mariska, Hazuga Zsófia, Tuba Minczike, Németh Mariska, Seifert Mimike, Hilz Margit és Teri, Mayer Margit és Józsa, Zupán Rózsi. Az első franczia négyest 180 pár tánczolta. Az Erkel Ferencz Dalkör estélye. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal kebelében fennálló Erkel Ferencz Dalkör nagyszabású és pompásan sikerült hangversenyt rendezett ma este a budai Vigadó összes termeiben. A hangverseny díszelnökei Vargha Gyula dr. miniszteri tanácsos, a hivatal igazgatója,és Hajdú László miniszteri tanácsos, a hivatal aligazgatója voltak. Már a kora esti órákban gyülekezni kezdett az előkelő közönség. A szebbnél-szebb asszonyokat és leányokat a hivatal fogalmazói kara és főtisztviselői fogadták. A műsort a dalkör nyitotta meg Hoppe Rezső »Doljatok« czímű hatalmas karával, s úgy esmelt, mint a negyedik számul előadott Aba—Székely »A Czenken«-karnak, valamint Angyal Armand dr .»Népdalegyveleg «-ének előadásával erős reményekre jogosította a hallgatóságot, hogy a jövő dazlosversenyeken már mint számbavehető versenyző fog szerepelni. A szereplők közül Somogyi Ödönnét, ki mint koloratúrénekművésznő már legkedveltebb hangversenyénekesnőink közé emelkedett, kell kiemelnünk. ThomasOphelia áriájáét, Mozart, Franz és Prodi dalokat énekelt, szűnni nem akaró tetszést aratva. Benkő Alice, Hubay neves tanítványa Wieniawski Scherzo-Tarantella czímű művét játszotta remek vonókezeléssel, a tőle már megszokott művészi stílusban. Teller Frigyes mesterének, Hoppe Rezsőnek Kisorosz rapszódiáját játszotta. Benkő Miksa, az Országos Magyar Zene Egyesület alelnöke, Grünfeld-, Friedmnn és Cheminade-szerzeményeket interpretált. A hangverseny után táncz volt reggelig + Tánczmulatság. A Budapesti Hírlapszedők Köre . hó 23-án, vasárnap, az Építőmunkásotthon összes termeiben (Aréna út és Dembinszky-utcza sarok) művészi kabaréval egybekötött tánczmulatságot rendez. + Az Ötvenek Clubja estélye. Fényesen sikerült az ötvenek Clubja februuár 1-én rendezett művészestélye. A nagyszámban összegyűlt közönség élvezettel hallgatta a gondosan összeállított műsort, melynek kezdetében Szendi Lajos énekparódiáival, Ferenczi Ilonka, Rados Ottó és Chladeck Henrik dr. művésziesen és nagy érzéssel előadott triója és Winter Margitka csinosan előadott műdalaival zajos tapsra ragadtatta a közönséget. Zajos derültséget keltettek lovag Ruffenberg Valér sikerült és finoman előadott kupléi és Vécsey Frédi és Friczi ügyes tánczprodukcziói. A műsort táncz követte, mit a legjobb hangulatban reggelig ropta a fáradhatatlan fiatalság. Az estély sikere Ferenczi József dr. műegyetemi tanár, mint a klub elnökének és Heiningen Henrik gróf, mint a klub igazgatójának érdeme. Asszonyok: Dr. Ferenczi Józsefné, Cartorszky Zsigmondné, Gáspár Ferenczné, Wilheim Antalné, Ligárt Jánosné, dr. Alvinczy Béléné, felsőbalavári Balaváry Pálné, Kenessey Gézáné, özv. Scheiber Sándorné, dr. dr. Scultéty Imréné, báró Hargittay Nándorné, Bánó Pálné, Bánk Gyuláné, Szegedy-Maszák Pálné, Grosz Lipótné, Polsert Samuné, Csillag Zsigáné, Tusák Sándorné, Ladányi Béláné, Mc. Cowiene, Fodor Mihályné, Perl Gyuláné, Rausch Krolyné, dr. Halász Aladárné, Winter Mórné, sasvári Milos Ádámné, dr. Valkovszky Elemérné, dr. Brankhart Jánosné, , Leányok: Ferenczy Ilonka, Cartoriszky Magda felsőbalavári Balaváry Berke, Wilheim Irma, Frommer Aranka, Ligárt Olga, Scheiber Terike, és Adél, báró Hargittay Miczike és Hedda, Kenessey Ibikó, Scultéty Alice, Bajk Annus, Szegedy-Mik Gizike, Grósz Magda, Tobser Szidon, Tusák Lívia, Csillig Böske, Ries Miczike és Rózsik,a Rausch Miczike, Winter Irén és Margit, Derén Hedvig és Annus, Ladányi Margit, sasvári Milos Henriette és Rózsika, Valkovszky Elza, Kenesey Ilonka, Emődy Ferike, Bankhart Olga, -f A Középponti Katolikus Kör tegnap este nagy mozgóképelőadást rendezett a kör fehértermében, melyet a tagok és vendégeik ez alkalommal teljesen megtöltöttek. A képek között a bécsi eucharisztikus kongresszus körmenetét is bemutatták. Az előadás két része között Vanek József, mint gyorsrajzoló, az amerikai Mac Fairland pedig mint gyors szobrász mulattatta a közönséget. A zongoránál Kereszti Jenő ült. Este a kör belső helyiségeiben a férfitagok borestére gyűltek össze, amelyen a borgazda szerepét Zsembery István dr. ügyvivő alelnök, Hindy Zoltán igazgató és Becsky Arzén dr. titkár töltötték be. A februári programm legközelebbi eseménye a 26-iki böjti est lesz, amikor Giesswein Sándor dr. prelátus, országgyűlési képviselő tart előadást a Világegyetem és lelkivilágunk czímen. Az előadás előtt és után a kamarazenekör tagjainak vonósnégyese működik közre. -1- A KAOE könyvtármulatsága. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete márczius hó 1-én, szombaton,este könyvtáralapja javára nagyszabású tánct, estélyt rendez. Az estély sikere érdekében kétszáz tagú rendező bizottság nagy agitácziót fejt ki. Akik meghívóra igényt tartanak, küldjék be czimüket a KAOE vigalmi bizottságának (VT., Andrássy út 67.). -A Gyógyszerészek jubiláris müvészestélye. A gyógyszerészek müvészestélye iránt, amely márczius elsején lesz megtartva a Royal összes termeiben, igen nagy az érdeklődés. A rendezőség a legmesszebbmenő intézkedéseket megtette a siker érdekében, s az estély kiválóan artisztikus műsorán Dömötör Ilona, Lenkeffy Iéza, Medgyaszay Vilma, Ivánffy Jenő, Dienzl Oszkár, Rózsahegyi Kálmán, Löblovitz Béla és Somogyi Mór szerepelnek. Szép képet fog nyújtani a párisi mintára díszített bálterem fenyőgirlandokkal, sárga selyempomponnal és rakott whotte-koszorucskákkal. A rendezőség csak korlátolt számban bocsát ki meghívókat s egész nap együtt van a Múzeum-körút 6—8. szám alatt levő bálirodában, a Fehér kabaréba Tisztviselő-Kaszinóban. A Magyar Tisztviselők Országos egyesülete a Pannónia Evezős Club amatőr-művészgárdájának közreműködésével márczius hó 15-én este fél tíz órakor saját palotájában (VIII., Esterházy-utcza 4. sz.) családi est keretében fehér kabarét rendez, melyet tánczvigalom fog követni. + Hangverseny és táncz. A Ferencz József Tanitók Háza főiskolai ifjúsága márczius hó 6-án, csütörtökön, a Magyar Tanitók Otthonában (IX., Kinizsi-utcza 16.) Bárczy István dr.-nak, az Eötvös-alap elnökének védnöksége alatt a zeneszertár javára hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendez. A Bethlen-est. A Bethlen Gábor-kör Bethlen-estje iránt, melyet márczius hó 1-én, szombaton, este fél tíz órakor a Pesti Lloyd Társulat dísztermében a Bethlenház javára rendez, nagy az érdeklődés. A meghívókat a rendezőbizottság most küldi szét. Személyjegy 8 korona, tánczosjegy 1 korona. Jegyeket a borítékos meghívó előmutatása mellett a Bethlen Gábor-Kör helyiségében (VIII., Szentkirályi-utcza 22., I. em, telefon: József 4—30.) minden nap délben 12—2-ig és márczius hó 1-én este a pénztárnál lehet váltani. Az esti tolongás elkerülése végett fölötte ajánlatos a jegyeket a bálirodában megváltani. -1 Postatakarékpénztári bál. Márczius 1-én szom-,baton, rendezik a postatakarékpénztári tisztviselők szokásos báljukat a pesti Vigadó összes termeiben, a sportegylet és segélyegylet alapja javára. Jegyek a rendezőségnél (V., Hold-utcza, Postatakarékpénztár) kaphatók. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Darvas Dénes dr. A tárgyi jog bölcseletének formális kérdései. I. kötet. Bevezetés és I. rész : A jog fogalma. (Budapest, 1913. Grill Károly könyvkiadó vállalata •) Ha Darvas Dénes könynyen megszerezhető »szakírói« babérokra vágyott volna, sok ifjú törtető példáját követve, előszed egy újabb törvényt és kommentálja. Ez a kommentár pedig abból áll, hogy szóról-szóra lenyomatja a törvényt és hozzábiggyeszt jegyzeteket, amelyekben vagy megmagyarázás czimén még a törvényénél is rosszabb fogalmazásban újra elmondja egyes szakaszok tartalmát, vagy pedig a joggyakorlat összeállítása czimén gyakran a szóbanforgó szakaszokra nem is vonatkozó, részben már el is avult felsőbírósági határozatokkal áll elő. Három-négy ilyfajta kommentár, amely éppen kétség esetében hagyja cserben az olvasót, »jogtudós« hírébe keveri az ifjú törvénymásolót és ítélet-kompilátort. Darvas Dénes szintén fiatalember ugyan — tudtunkkal alig néhány esztendővel van túl huszadik évén — de mindenképpen távol van tőle az a kárhoztatandó törekvés, hogy a munka minimumával próbáljon nem eredményekhez, hanem csak eredmény látszatokhoz jutni. A könnyű sikerek egyáltalában nem csábítják. Ambícziójának komolyságára vall, hogy csakis a legnehezebb tudományos feladatok megoldásához érez kedvet. Már első munkájában is arról tett bizonyságot, hogy mennél vitatottabb, mennél bonyolultabb valamely tudományos probléma, mennél több akadályt támaszt a beléhatolással szemben, annál jobban izgatja ostromra. Ebben a harmadfél esztendővel ezelőtt közzétett könyvében a tudásnak akkora fegyvertárával, mely kétszer oly idős tudósnak is becsületére válhatna, azt fejtegette, hogy az akaratszabadság kérdésének hol és mennyiben van gyakorlati fontossága a büntetőjogban. Munkájának jelentőséges sikere arra biztatta, hogy újabb, nem kevésbbé bonyolult és nem kisebb nehézségeket magukban foglaló problémákon mutassa meg a gyümölcsöző tudományos munkálkodásra való nem mindennapi hivatottságát. Most megjelent könyve, amely egy nagyobb arányúnak tervezett jogbölcsészeti munkának magában is terjedelmes első kötetete, a tárgyi jog bölcsészetének formális kérdéseivel foglalkozik. Munkájának körébe tartozik, hogy kikutassa a tárgyi jog fogalmát, alkalmazza ezt a fogalmat, levezetvén belőle a jog bizonyos jellemző sajátságait ; meghatározza, hogy mily feltételek mellett keletkezik, áll fenn és szűnik meg a tárgyi jog; kiemelje azokat az elveket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a tárgyi jognak keletkezéséhez, fennállásához, megszűnéséhez milyen hatások kapcsolódnak. Az előttünk fekvő kötet ebből a nagy és sokrétű kérdéstömegből egyelőre csak arra az alapvető kérdésre ad választ, hogy mit kell értenünk tárgyi jogon. A felelethez azonban a szerző csak akkor jut el, miután részletesen kitért mindazokra a jelenségekre, amelyekkel a tárgyi jog rokonságban van, amelyekhez hasonlatos, a melyekkel fogalmi kapcsolatban van, de amelyektől, mint a szerző a legpontosabban kimuattja, mégis bizonyos pontokon elkülönül. Az új megállapításokra kitorkolló értékes fejtegetések arra vallanak, hogy a szerző mindenképpen járatos a magyar, német, franczia meg angol jogbölcseleti irodalom útvesztőiben. De egyúttal arról is tesznek tiszteletet gerjesztő bizonyságot, hogy — ami jóval többet ér a legsokoldalúbb olvasottságnál is — a fiatal szerző jogásznak is, filozófusnak is kiváló tehetség, tekintélyek előtt meg nem hajló, régi tudományos elfogultságoktól megszabadult, a legelismertebb meghatározásokat is bátran újjáformáló, önálló gondolkodó, aki olykor elsőrangú példáit adja a legnehezebben megközelíthető jogi fogalmak szinte megdöbbentőn 15