Az Ujság, 1913. február (11. évfolyam, 41-51. szám)

1913-02-23 / 47. szám

Vasárnap, 1913. február 23. AZ ÚJSÁG B­ékés fordulat a Balkánon. Hat nagyhatalom a bolgár–román bék­éért. — Oroszország és a monarchia közfeledése. — Küszöbön az albán kérdés rendezése. — Szkutari Albániáé lesz. — Törökország sürgeti a közvetítést. — Teljesen rábízza magát Angliára. — Török támadás Gallipoli-félszigeten. A Balkán félsziget mezőin csaknem mozdulatlanul állnak a fegyveres katonai csapatok. Annál serényebben folyik a munka Londonban és az európai diplo­­máczia többi büróiban. Nincs kizárva, hogy a csapatok tétlensége összefügg a béke munkájával, mely Európára nézve oly áldásosnak ígérkezik. Lehetséges, hogy az ágyuk némasága, a csapatok dermedtsége egy titokban megállapított fegyverszünetnek a következménye. Miért hulljon tovább is rakásra az ember, ha a kilátások azzal biztatnak, hogy az összes érdekellentétek hamarosan elsimul­nak ? És mire való lenne a békés törek­vések szelíd szavú megnyilvánulásait az ágyuk bömbölésével elnyomni ? A világ a béke melódiáira figyel, s kár lenne ezt az érdeklődést, mely presszióként hat a tárgyaló hatalmakra, ágyudübör­­géssel más irányba terelni. A hatalmak tárgyalnak. Munkában a bolgár-román konfliktus, a tárgyaló­terem zöld asztalán kiterítve hevernek az albán határkérdés aktái és Török­ország újabb kérései a béketárgyalások folytatására. A remény és kétség válta­kozva szólnak hozzánk ezekből az akták­ból. Berlin és London elintézettnek tartja a monarchia és Oroszország közt az albán határkérdést. Sőt ennél többet is tudnak a két metropolisban. Arról be­szélnek ugyanis, hogy a monarchia és Oroszország közt számottevő közeledés történt nemcsak az albán ügyben, ha­nem más jelentős kérdésekben is. A félre­értések oszladozóban vannak, s a két hatalom más érzelmekkel viseltetik majd egymás iránt. Azonban Bécs, mely hi­vatva lenne e híreket megerősíteni, nem látja ily biztatónak a helyzetet. A trón­örökös lapja ma olyan húrokat penget, hogy mindenre gondolhatunk, csak egy hirtelen bekövetkező közeledésre nem. A­milyen kellemesen érintene az egyik, oly kevéssé lepne meg a másik. Mert Oroszország nem felejt egyhamar. S ha más eszköz nem áll rendelkezésére, a­melylyel haragját és boszúságát kielégítse, húzza-halasztja a békés kiegyenlítést, hogy a csapatok készenlétben tartásával óriási áldozatokba kényszerítse ellenfelét. A­mennyivel gyöngül az ellenfél, ugyan­annyival gyarapodik az orosz erő. Csönd­ben vérezni,­­ ez most Oroszország jelszava. S mi hónapok óta vérzünk már. A román kormány ma adja át hiva­talosan a választ a nagyhatalmak kép­viselőinek, s ezzel a közvetítés munkája újabb stádiumba jutott. Románia mind a hat nagyhatalmat bízza meg a köz­vetítéssel, a­minek az a magyarázata, hogy a kormány mind a hat nagy­hatalommal akarja magát fedezni, s mind a hat nagyhatalommal akarja garantál­tatni az egyezmény rendelkezéseit. Törökország szintén erősen sürgeti Londonban a közvetítést. Miután pedig a porta ajánlata úgy szól, hogy Török­ország elfogadja mindazokat a feltétele­ket, a­melyeket Anglia elfogadhatónak mond, a kilátások ezen a ponton is a békének kedveznek. Távirataink a következők: Békeforgyatás mindenfelé. Románia és Bulgária. Bécs, február 22. Más jelentésekkel szem­ben a Neues Wiener Tagblatt megállapítja, hogy Romániának a hatalmak közvetítésére adott válasza tekintetében tegnap estig nem történt döntés. Bukarest, február 22. (Magyar Távirati Iroda.) A román kormány ma adja át vála­szát a hat nagyhatalom képviselőinek. A kor­mány, kiszivárgott hír szerint, a hatalmak javaslatát elfogadja és mind a hat nagyhatal­mat megbízza a közvetítéssel. A román kor­mány nem állít feltételeket, kívánja azonban, hogy a hatalmak közöljék vele, mely időpontig remélik az ügyet elintézni. Szófia, február 22. A román kormány a hatal­mak közvetítéséhez csak azzal a feltétellel járult hozzá, hogy Szilisztria birtokát előre garantálják neki. A bolgár kormány ezt a garancziát eddig megtagadta és a kabinetek most új formulát keres­nek, hogy a békés közvetítést lehetővé tegyék. Szófia, február 22. Románia a czárt és az olasz királyt ajánlotta választott tárákul és a spanyol királyt főbírául. Bulgária ezt az ajánlatot visszautasította, mert nem vitás jogról, hanem Bulgária szándékos engedékenységéről van szó. Bukarest, február 22. (Saját tudósítónk távirata.) Azon hely meghatározását, a­hol a román-bolgár konfliktus kiegyenlítésének ügyét tárgyalják, a hatalmaknak engedik át. Való­színűleg nem Londont, hanem más fővárost, esetleg Pétervárt szemelik ki e czélra. Ma a hangulat valamivel békülékenyebb, mivel a szófiai hírek szerint a bolgár fővárosban sem olyan intranzigens már a felfogás, mint eddig és Szilisztria átengedését már nem tekintik olyannak, a­melyről szó se lehetne. A mára jelzett minisztertanácsot nem tartották meg, hanem a jövő hét elején fogják megtartani. Maiorescu miniszterelnök ma reggel hosszabb beszélgetést folytatott az olasz követtel, majd a királynál volt harmadfélórai kihallgatáson, a­kinek átnyújtotta a nagyhatalmakhoz inté­zett válasz szövegét. Bukarest, február 22. (Saját tudósítónk táv­irata.) A minisztertanács határozata alapján Maio­rescu miniszterelnök ma átnyújtotta a nagy­hatalmak itteni képviselőinek azt a jegyzéket, a­mely szerint a román kormány elfogadja a nagy­hatalmak mediáczióját, a gyors elintézésre vonat­kozó kérésen felül azt a feltételt is fűzve hozzá, hogy a mediáczió a hágai konvenc­ió 4., 5., 6. és 7. szakaszai alapján gyakoroltassék. Az albán­ kérdés: London, február 22. A nagyköveti reunió tegnapi tanácskozása azért húzódott oly so­káig, mert nem sikerült Albánia határai dolgá­ban megegyezni. A legfőbb nehézséget Gyakova okozza, a­melyet némely nagyhatalom nem akar Albániának adni. Az egyik nagyhatalom azt a megoldást indítványozta, hogy a Descani kolostort, a­mely a város előtt van és valósággal erős vár, a szerbeknek engedjék át, maga a város pedig az albánoké legyen. Attól félnek, hogy az albán kérdést, a­melyben Ausztria- Magyarország és Oroszország presztízse nagy szerepet játszik, még sok nehézséget fog okozni. Berlin, február 22. Miután Oroszország biztosította Szkutarinak az új albán államba való bevonását, Ausztria-Magyarország kész­nek nyilatkozott, hogy a szerbeknek átengedje az általuk követelt albán városokat. Bécs, február 22. A trónörökös lapjának, a Reichspost-nak mai számában élénk feltűnést keltő czikk van, a­mely azt mondja, hogy Albánia el­határolásának kérdése csak sokkal mélyebben ható erők által teremtett helyzetnek a kifejezése. Az Albánia tekintetében való döntés semmiképpen sem szüntet­heti meg azokat az ellentéteket, a­melyek Ausztria és Magyarország és Oroszország között kialakultak. Az ó-orosz vallás az ortodox Balkán-államok között magához akarja ragadni a vezető szerepet. Hartwig magatartásában, Szerbiának az oroszok által való támogatásában és az Albániát illető minden ügyben látszik ,és az orosz törekvés a hegemóniára, a­mely Ausztria és Magyarország érdekeit fenyegeti és rendszeresen meg akarja mérgezni déli szomszédainkhoz való viszonyunkat. Nem lokális kérdésről van tehát szó, hanem népeket megmozgató nagy eszmékről. Nincs a monarchiában olyan államférfiú, a­ki óhajtaná a háborút Oroszországgal, de viszont nincs egy sem, a­ki hajlandó volna megalázkodás árán jutni a békéhez. Pak­s, február 22. (Saját tudósítónk táv­irata.) Itteni hivatalos körök szerint Ausztria- Magyarország és Oroszország megegyezése az albán határok kérdésében küszöbön áll. A for­mális megegyezés nincs ugyan meg, de egyrészt nagyon jó benyomást szült Oroszországnak az az elhatározása, hogy megbarátkozott Ausztria Magyarországnak Szkutarira vonatkozó állás­pontjával, a­mely várost e szerint nem fogják Montenegrónak átengedni, hanem Montenegrót a Szkutari-tó egy nagy részének átengedésével kárpótolják. Oroszország részéről viszont el­ismerik, hogy Ausztria-Magyarország előzékeny­séget tanúsít a szerb érdekekkel szemben. Kokovczev nyilatkozata: Pétervár, február 22. Kokovczev minisz­terelnök fogadta a cs. kir. távirati iroda péter­­vári képviselőjét s a vele folytatott beszélge­tés során megelégedését fejezte ki Oroszország és Ausztria-Magyarország félhivatalos sajtójá­nak békés álláspontjukban megnyilvánuló össz­hangja fölött. A miniszterelnök kifejezést adott abbeli élénk óhajának, hogy a jelenlegi helyze­­tet mielőbb váltsa fel a nagyhatalmak teljes egyetértése a még függőben lévő valamennyi balkáni kérdés tekintetében. Törökország és a balkáni szövetség, Konstantinápoly, február 22. A porta teg­nap újabb utasításokat küldött Hakki pasá­nak. A porta ezekben az utasításokban az angol kormánynak fölajánlotta a választott bírósági tisztet a béketárgyalásban és előre ki­jelentette, hogy elfogadja mindazokat a fel­tételeket, a­melyeket Anglia elfogadhatóknak fog vélni. Hírek a barcsiéiról. Török siker, Konstantinápoly, február 22. A török had­sereg múlt csütörtökön minden erejének meg­feszítésével megkezdte a támadást Gallipoli ellen. A csata még tegnap is folyt, még­pedig a törökökre nézve kedvezően. A csataldiai hadsereg is előre­nyomul A török csapatok csütörtökön egyrészt Szilivritől Csorluig és másrészt Sziniklitől Cser­keszkőig nyomultak előre. Konstantinápoly, február 22. D­avid pasa albán önkéntesek által támogatva, ezelőtt négy nappal rendkívül heves harcz után, a­melyet a szerbek ellen vívtak, elfoglalta Prespát és most egész hadi erejével Monasztir ellen vonul. Kisebb összeütközések: Konstantinápoly, február 22. Tegnapi kelettel kiadott hivatalos hadi bulletin szerint Drinápoly­­ban 20 ikán a tüzérségi harcz folytatódott. Más katonai esemény nem történt. Nicolas orosz had- 5

Next