Az Ujság, 1913. március (11. évfolyam, 65-76. szám)

1913-03-22 / 70. szám

k helyeselték szándékát, mely a köztársaságiak kibékítésére törekvő minisztérium alakítására irányul. A­mi a két főkérdést: a katonai szol­gálatot és a választójogi reformot illeti, Barthou csak akkor vállalja a kabinetalakítást, ha csupa olyan minisztert kap, kik a választójog hívei. Barthou fel fogja szólítani a szenátusi bizottságot, hogy fogadja el a kisebbségi kép­viselet elvét, a maga részéről pedig törekedni fog olyan modalitások kifürkészésére, a­me­lyek a kérdésnek kiegyenlítő szellemben való megoldására alkalmasak. Párisból táviratoztak : Barthou elvállalta a­­ kabinetalakítást. Párisi távirat jelenti: A Havas-ügynök­ség jelenti: Viviani az igazságügyi tárczát barátságosan visszautasította, mert inkább­­a republikánus­ párt soraiban akar dolgozni a becsületes és az ország nyugalmához szük­séges megegyezésen. Doumergue a neki fel­ajánlott tárczát ugyanezen okból visszauta­sította. Valamennyi politikus, kikkel Barthou beszélt, különösen Bourgeois, biztosították őt támogatásukról. Pichon elvállalta a külügyi tárczát. A hároméves katonai szolgálat, Párisból jelen­tik.­­ A hadügyi bizottság a hároméves szolgálat visszaállítására vonatkozó törvény előadójául Paté képviselőt választotta és elvetette Jaurés javas­­atát, mely azt kívánta, hogy­ a kormány a fegy­verkezések korlátozása érdekében appelláljon­ a hágai döntőbírósághoz. üüz£azdasági táviratok: Paris, márczius 21. (Pótlás.) A franczia bank állása márczius hó 21-ikén a következő volt: Kész­­pénzkészlet (arany) 3 215,937 COD (+ 9,.168.000). Kész­pénzkészlet (ezü­st) 6­2,189.0­0 (4­­2,916 000). A bank­jegyforgalom aránya, a készpénzkészlethez 67.84. AZ ÚJSÁG. ®0'23. évi április 1-jével új előfizetést nyitunk Az Újságra. Az Újság ma a legbővebb tartalommal megjelenő napilap. . Legnagyobb elterjedtsége közleményeinek a legnagyobb­ nyilvánosságot biztosítja a­mi a Mrdetsk szempontjából különösen fontos. Az Újság előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba: egy hónapra ... m 2 kor. 40 filL két hónapra .. 4 kor. 80 fül. negyedévre ... ... .. 7 kor. — füL félévre ... ............. 14 kor. — fill egész évre ..... ... 28 kor. — filL Az Újság előfizetési ára a Sivat-Szalon­­nal együtt: negyedévre ... ... ... 9 kor. 50 fill. Az Újság előfizetési ára külföldre: A német birodalom államainak területére: egy hónapra..__4 márka ( 4 kor. 80 fill.) negyedévre _ _ _ 12 » (14 » 40 » ) Francz­ao­rszág, Belgium, Svájcz, Spanyolország, Olaszország, Dáni­a, Skandinávia és a Balkán- blkimok területére: egy hónapra ............ 6 frank ( 6 korona) negyedévre ............ 18 » (18 » ) Angliába és az angol gyarmatokba : egy hónapra_1 5.— shilling ( 6 korona) negyedévre .....« 15.— » (18 » ) Oroszországba­ , egy hónapra 2.— rubel 40 köp. ( 6 korona) negyedévre 7.— » 20 » (18 » ) Az Északamerikai Egyesült­ Államokba:­­ egy hónapra 1.­—dollár 20 cent ( 6 korona) negyedévre 3.—­­» 60 » (18 » Lakó­he­lyváltozás esetére arra kérjük tisztelt­ előfizetőinket, hogy új czímüket idejekorán­­közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentés­hez okvetlenül szüksége van a kiadóhivatalnak egy czimszalagra, illetőleg a régi lakhely megjelö­lésére, mert e nélkül a czinkváltozás véglegesen el nem intézhető. AZ T­JSÁG Szombat, 1913. márczius 22. montenegró elutasító választ adott. A czetinjei Kormány válasza nem elégíti ki a monarchiát. — A Külügy­minisztérium erélyesebb lépéssel sürgeti az elégtételt. — Előkészületek a flotta-demonstráczióra. — Nem szabadságolják a tengerészeket. — Olasz­­ország előkészületei a tengeren. — A londoni nagyköveti értekezlet döntése Szkutari ügyében. — Újabb kegyetlenségek Albániában. A monarchia cretinjei ügyvivője ele­get tett a külügyi hivataltól kapott utasí­tásoknak s közölte a monarchia panaszait a montenegrói kormánynyal. A válasz nem elégítheti ki a monarchiát s a bécsi külügyi kormány nem csinál titkot belőle, hogy hamarosan más rendszabályokhoz nyúl, hogy Montenegrótól megkapja azt az elégtételt, mely a monarchia presztí­zsének és a sérelmek súlyos voltának megfelel. Nikita király csodálkozva hallotta a monarchia megbízottjától, hogy a Szku­tari ellen irányított ágyúk kárt tettek a városban és annak lakóiban. Csodálko­zott, noha Szkutari ostromát az utolsó időkben szándékosan úgy intézik, hogy ne az erődök, hanem a város lakói szen­vedjenek. Ennek a különös taktikának az a czélja, hogy a lakossággal presz­­sziót gyakoroltassanak Szkutari parancs­nokára, a­ki a presszió folytán talán mégis rászánja magát a város átadására. A taktika ellen a monarchiának nem lehetne kifogása, ha az ágyukat nem irányítanák ama negyed felé, a­melyben osztrák és magyar állampolgárok laknak. Miután azonban Nikita király megtagadta a monarchia kérését, hogy Szkutariból kivonulhassanak az idegen polgárok, kül­ügyi hivatalunk az osztrák és magyar állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága érdekében jár el, ha­ a v czetinjei kormányt erélyesebb lépésekkel kényszeríti majd arra, hogy­ kíméljék a város lakóit, vagy pedig engedjék őket kivonulni a városból. Nem kielégítő, sőt határozottan el­utasító a válasz, melyet a montenegrói kormány Palics szerzetes meggyilkolása ügyében adott­. A monarchia külügyi hivatala csak annyit kért a cretinjei kormánytól, hogy a bizottságban, mely Palics meggyilkolása ügyében a vizsgála­tot folytatja, helyet kapjon az osztrák­magyar konzuli kar egyik­­ tisztviselője. A montenegrói kormány ennek a kérés­nek teljesítését, Montenegró szuverenitá­sára való hivatkozással, megtagadta. A czetinjei kormány tehát a szuverenitást állítja szembe az igazsággal. Montenegró­nak ezer oka van arra, hogy a Palics­­botrányt és a vele összefüggő erőszakos térítéseket elferdítve hozza a világ tudo­mására. Mert a teljes igazság az lenne, hogy a szerbek és montenegróiak a fegy­verekkel­ való térítést nemcsak­ vallási hanem politikai okokból is űzik. Bizo­nyos albán városok hovatartozásának el­döntésénél az lenne ugyanis mértékadó a nagyhatalmaknak, hogy a városban meny­nyi a római katolikus és mennyi az ortodox vallású polgár. Ha Gyakovában vagy más községben a nem-ortodoxok, száma nagyobb, mint az ortodoxoké, úgy nincs kizárva, hogy­ ezeket a városokat­­ meg­hagyják albán területnek. Szerbia és Montenegró ezt az arányszámot erő­szakos térítéssel akarja a maga javára korrigálni. A­hol pedig a szám megjavítása nem vihető térítéssel keresztül, ott ak­­c­ióba lép a puskatus és bajonett. A lakóknak át kell térniök az ortodox vallásra, vagy pedig meg kell halniuk, így dolgozik .Montenegró és Szerbia a kultúra és czivilizáczió századában. De minden erőlködésük, vérlázító kegyetlenkedésük hiábavalónak fog bizo­nyulni. Ma ugyanis azt a nagyjelentőségű értesítést kapjuk Bécsből, hogy a londoni nagyköveti értekezlet tegnap elhatározta, hogy azt ajánlja a hatalmaknak, tegye­nek együttes lépéseket Czetinjében és újra figyelmeztessék Montenegrót arra, hogy Montenegró, sorsát nem a fegyver­ek fogják eldönteni. Minthogy az értekezle­ten a beteg orosz nagykövet helyettesí­tésében az orosz nagykövetség első taná­csosa is részt vett és hozzájárult a hatá­rozathoz, ezzel Oroszország hallgatagon el­ismeri, hogy Szkutari Albániáé lesz Ez a jelentés soká váratott magára , legfőbb ideje volt, hogy a hatalmak ezzel az állásfoglalásukkal lerázzák ma­gukról a gyanút, mintha szolidárisok lennének ama balkáni cselekedetekkel, a­melyekről csak szégyenkezve fog meg­emlékezni a történelem. A Balkán hősei a hatalmak határo­zata után kevesebb önérzettel fognak szuverenitásukról nyilatkozni. Orosz­ország nincs mellettük, tehát el is némul bennük az a gőg, melyet az orosz politika oly sokáig tartott ébren bennük az egész czivilizált világ kárára és szégyenére. Távirataink a következők: A diplomácziai beavatkozás. Az első lépés: Bécs, márczius 21. Ausztria-Magyarország­­­nak Montenegróval való konfliktusáról a Reichs­post azt jelenti, hogy Ausztria-Magyarország részéről a döntő lépés aligha fog e hét végefelé megtörténhetni. A bevezető d­iplomácziai lépést tegnap megtették, midőn kielégítő felvilágo­sításokat kértek. Az ügynek ezt az állapotát most tartóssá fogja tenni az a körülmény, hogy Nikita montenegrói király a Szkutari előtt lévő táborban van. A montenegrói külügyminiszter az osztrák-magyar ügyvivő jegyzékének át­vétele után a táborba ment. Mielőtt a hivatalos válasz meg nem érkezik,­ másnemű akczióról szó sem lehet. Az olasz konzultábtan behatóan foglalkoz­nak Ausztria-Magyarországnak Czetinjében tett lépésével. Bécs és Róma között élénk eszme­csere volt minden lehetőségről. Avarna herczeg olasz nagykövet mindennap értekezett Berch­­told gróf külügyminiszterrel az albán tenger­part eseményeiről. Megállapítható, hogy Ausztria-Magyarország és Olaszország között teljes az egyetértés. Tekintettel vannak a ko­­operác­ió lehetőségére is. Az osztrák-magyar követ Belgrádban is panaszt tett a szkutari konzulátusok, lakóházak, templomok és intézetek lövöldözése miatt és szóbahozta az albánok ellen elkövetett újabb kegyetlenségeket is. Czetinjében és Belgrádban , más hatalmak is utaltak a veszedelmekre, a­me­lyek az albán állapotok fentartása által elő­állhatnak. Úgy látszik azonban, hogy Belgrád­­ban és Czetnijében Oroszország titokzatos hall-

Next