Az Ujság, 1913. szeptember (11. évfolyam, 208-219. szám)

1913-09-11 / 216. szám

Csütörtök, 1913. szeptember 11. AZ ÚJSÁG IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § Egy nagystílű hölgy, özv. Basa Péterné egyike a legismertebb vádlottaknak a budapesti büntető törvényszék előtt. Nagy lábon élt, a pénzt házassági közvetítések és uzsorakamatok révén szerezte meg. Egy nőt olyan magas összegig be­font rábeszélő képességével, hogy egész vagyonát elvesztette. Tömeges feljelentések folytán a múlt év márc­ius 21-től előzetes letartóztatásban, illetve vizsgálati fogságban levő Basa Péterné ellen az ügyészség 17 rendbeli csalás és 11 rendbeli sikkasz­tás bűntette miatt emelt vádat a befejezett vizs­gálat után. De vádat emelt az ügyészség Moser Emil zalaegerszegi származású pénzágens ellen is, három rendbeli sikkasztás büntette és uzsora miatt. Moser özv. Basa Péternével összejátszva, az átvett zálogjegyeket elsikkasztotta. A budapesti büntetőtörvényszék ez év április 25-én négy napi tárgyalás után a bíróság bűnös­nek mondotta ki özv. Basa Péternét 17 rendbeli csalás bűntettében és 12 rendbeli sikkasztásban. Ezért összbüntetésül 3 évi fegyházra és COO ko­rona pénzbüntetésre ítélte. A kiszabott büntetés­ből a bíróság 1 évet és 1 hónapot kitöltöttnek vett az elszenvedett vizsgálati fogsággal. Az ítélet ellen Novák dr. ügyész súlyosbításért felebbezett, de felebbezett özv. Basa Péterné és Dushegyi Gyula dr. védő is. Az ítélet ellen beadott felebbezést ma tárgyalta a budapesti tábla. Dáshegyi Gyula és Ödönffy Miksa védő arra kérték a táblát, hogy a mai tár­gyalást napolja el, idézze meg új tárgyalásra Basa Péternét és győződjék meg arról, hogy az asszony gyöngeelméje és meggyőződése alapján rendelje el Basáné elmebeli állapotának megvizsgálását. A tábla a védők előterjesztésnek helyt adott és a tárgylást elnapolta. § A viczinális bankárok. Tizedik napja tár­gyalja már a büntető törvényszék Vass dr. biró elnökletével Wechsler Gyulának, a­­repülő bankári­nak több rendbeli csalási, sikkasztási és magán­­okirathamisítási bűnügyét. A főtárgyalás kilen­­czedik napjára már be volt idézve Virág Wechsler Sándor, a másodrendű vádlott is, a­ki a soro­ksár­­vidéki takarékpénztárnak volt a pénztárosa. Virág Sándor azonban nem jelent meg, mert mind védője, Pláner László dr. a becsatolt orvosi bizonyít­­ványnyal igazolta, Wechsler Virág Sándor hosz­­szabb idő óta súlyos c­ukorbeteg. A törvényszék a meg nem jelent vádlott egészségi állapotának megvizsgálása czéljából kiküldötte Minnich Ká­roly dr. törvényszéki orvosszakértőt, hogy vizs­gálja meg, váljon Virág Wechsler Sándor állapota megengedi-e a főtárgyaláson való megjelenését. A törvényszéki orvos meg is jelent a vádlott Damja­­nich­ utcza 28-a. szám alatti lakásán s megvizs­gálta a vádlottat. A törvényszéki orvos a vizsgá­lat eredményéről csak huszonnégy óra múlva fog jelentést tenni a törvényszéknek, mert ennyi idő szükséges arra, hogy a beteg vádlott egészségügyi állapotát alapos vizsgálat tárgyává tegye. § Az egyetemi tanár panasza. A budapesti törvényszék e he­d-ik napjára tűzte ki annak a pernek tárgyalását, a­melyet Marczali Henrik dr. egyetemi tanár indított Zboray Miklós, Szmre­­csányi György országgyűlési képviselők, Beniczky Ödön volt képviselő és Friedreich István tanár és hírlapíró ellen, a­kik őt egy, az egyetemen lefoly­tatott vizsga alkalmából meggyanúsították. Ez ügyben a tanár fegyelmi hatósága már hozott jogerős döntést és a törvényszék a bevádoltakat vád alá helyezte. De a tárgyalást a bíróság októ­ber 29-ére halasztotta, mert a terheltek egy része Rómába utazott zarándok­utra.­­ A megismételt esküdtszéki főtárgyalás, Back József jászfényszarui legény a múlt év ja­nuár 2-án éjjel belopódzott Szabó Benedek István ottani gazda istállójába s a gazdának fiát, a­kivel már régóta ellenséges viszonyban volt, fokos­ üté­sekkel agyonverte. Back Józsefet a szolnoki tör­vényszék esküdtbirósága a múlt év május 6-án vonta felelősségre szándékos emberölés bűntet­téért. A lefolytatott esküdtszéki tárgyalás után az esküdtek igazmondása alapján az esküdtbíróság Back Józsefet szándékos emberölés bűntettéért hat évi fegyházra ítélte. Az elítélt vádlott az es­küdtbíróság ítélete ellen semmiségi panaszt jelen­tett be, s a semmiségi panaszát a Curia elutasí­totta. A jogerőre emelkedett ítélet után Back Jó­zsef megkezdette büntetését. Mivel azonban sehogy sem tudott megnyugodni elitéltetésében, védője, Rendes Miklós dr. ügyvéd útján újrafelvételi ké­relemmel élt, s ebben azt adta elő, hogy ő nem orozva támadta meg alvó ellenfelét, hanem közte és ellenfele között előzetes szóváltás előzte meg a verekedést, a­melynek kezdeményezője a megölt Szabó Benedek István volt. A védő felhozta azt is, hogy ez alkalommal Back József is sérüléseket szenvedett, de sérüléseiről, mivel orvossal nem vizsgáltatták meg, orvosi látlelet nem vétetett fel. A szolnoki törvényszék helyt adott a perújí­­tási kérelemnek és most tárgyalta másodízben ezt a bűnügyet. A lefolytatott tárgyalás után az es­küdtek Back József vádlottat a szándékos ember­ölés bűntette helyett csupán az erős felindulás­ban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondották ki bűnösnek. Ez utóbbi marasztaló verdikt alapján a bíróság Back Józsefet három évi börtönre ítélte, a­melyből azonban húsz hónapot már kitöltöttnek vett az elszenvedett fogsággal. A vádlottat védőjének, Rendes Miklós dr.-nak kérelmére a bíróság szabadlábra helyezte. § A bizományos bűnpörc. Lechner Bernát ügy­nök körleveleket küldött szét, a­melyben magát nagykereskedőnek és bizományosnak jelezte, s azt hirdette, hogy ő az élelmiszereket a legmaga­sabb áron tudja itt a fővárosban értékesíteni. Hangzatos hirdetései, valamint körlevelei folytán egész sereg vidéki ember küldött fel neki gyümöl­csöt, élelmiszereket, tojást bizományi eladásra. Lehner Bernát el is adta az árukat, de a pénzt megtartotta magának. Csak nagynehezen tudott egynéhány üzletfele tőle pénzt kapni. A vissza­élések folytán csakhamar tömegesen érkeztek be Lehner Bernát ellen a feljelentések. A rendőrség, mikor Brasch Jernold dr. nyolcz vidéki gazda ne­vében feljelentette, letartóztatta a bizományost a­ki ellen az ügyészség nyolc­rendbeli sikkasztás büntette és tizenkét rendbeli sikkasztás vétsége miatt emelt vádat. A károsultak közel 6—8000 korona kárt szenvedtek. Lechner Bernátot ma vonta felelősségre a büntető törvényszék Biró Kálmán dr. elnökletével. A vádlott tagadta bű­nösségét. Annyit elismert, hogy egynéhány üzlet­felének még most is tartozik, s tartozását szándéka kifizetni. Üzletfeleivel szemben azoknak követe­lését már rég rendezte volna, ha a feljelentések folytán a rendőrség le nem tartóztatta volna. A bíróság Szandtner dr. ügyész vádbeszéde után a vádlottat a vádbeli sikkasztásokért összbünte­­tésül egy évi börtönre ítélte. Az ügyész felebbezett, de felebbezett a vádlott 13. § Tenorista és színházigazgató pere. A Nép­opera személyzete 1912. év őszén kezdte betanulni a Carment. Az igazgatóság úgy intézkedett, hogy az első felvonás egy igen szép karrészletét két szólista énekelje. Az egyik szólista Gyárfás Dénes megtagadta a részlet eléneklését azzal a megokolás­­sal, hogy ő mint a színház magánénekese szerző­dése értelmében nem kötelezhető karszerep ének­lésére. Márkus Dezső igazgató ragaszkodott a szerepkiosztáshoz s a huzavonának a vége az lett, hogy az igazgató elbocsátotta Gyárfást. Gyárfás pedig bepörölte a színházat. Akkoriban a lapok is pertraktálták ezt az esetet. A per során Márkus Dezső külföldi példákra hivatkozott. A bíróság a kérdés megvilágítására szakértők meghallgatását rendelte el. Hevesi Sándor dr. és Alszeghy Kálmán főrendezők Márkus Dezső álláspontjára helyezked­tek, ellenben Noszeda Károly operaházi kar­igazgató Gyárfás álláspontját tette magáévá. A bíróság különben a napokban hozott ítéletével Gyárfást elutasította keresetével s költségek meg­fizetésére kötelezte. § A biróság köréből. Az igazságügyminiszter Kövér Zoltán varasmnói tb. járási főszolgabírót a sátoraljaújhelyi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá, Garai Lajos dárdai járásbirósági jegyzőt a dárdai, Nagy Kázmér dr. nagyenyedi járásbírósági jegyzőt a nyagyenyedi, Pogarassy Lajos oklándi járásbíróság jegyzőt az oklándi, Allesz Béla petrozsényi járásbírósági jegyzőt a petrozsényi, Papp László dr. szilágycsehi járásbírósági jegyzőt a szilágy­­csehi és Nyíri Zoltán dr. újpesti járásbírósági jegyzőt az újpesti járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi meg­bízottnak állandó helyettesévé rendelte ki, Kiss Dezső kunszentmártoni járásbírósági, Mészáros Béla dr. és Erdődy László dr. budapesti törvényszéki, Uhlmann Kamilló miskolczi, valamint Herbeck Miklós dr. temes­vári törvényszéki jegyzőket önálló működési körrel ruházta fel. Pólyák Teréz orsz. gyűjtőfogházi dijnokot a büntető intézeti tisztviselők létszámában a XI. fizetési osztályba b­ezépkezelőnővé, Osztián Tódor váczi orsz. fegyintézet! t ernokot pedig büntető intézeti tisztté, al­kalmazásuk helyén, egyelőre ideiglenes minőségben, Czetti István lipótvári orsz. fegyintézet! főfegyőrt alkal­mazása helyén őrparancsnokká nevezte ki. Halmi Bódog huszti járásbírót saját kérelmére a sárvári járásbírósághoz helyezte át. Günther Dezső debreczeni törvényszékig dij­­­nokot a berettyóújfalui, Lahner Géza czacsai járásbirósági dijnokot a csaczai, Kosztánczky Jenő máramarosszigeti járásbirósági dijnokot az algyógyi és Balázsy Ferencz liptóújvári járásbírósági telekkönyvi átalakító bijnokot a liptóújvári járásbírósághoz írnokokká nevezte ki, a balassagyarmati törvényszék területére vizsgálóbíróvá Kletzár Lajos törvényszéki bírói és a gyulafehérvári törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettessé Frőlich Gyula dr. törvényszéki bírót rendelte ki. A pécsi tábla elnöke, az 1897. évi XXXIII. t.-czikk 2. §-a alapján, az 1913. évi hátralevő tartamára a pécsi törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökének helyettesévé Simon József dr. táblabirói czimmel és jelleggel felruházott tör­vényszéki bírót jelölte ki. A budapesti tábla elnöke Ká­­szonyi István dr. máramarosszigeti lakos, ügyvédjelöltet a budapesti tábla területére, Zsubkovics Pál szentendrei la­­kos, ügyvédjelöltet a budapesti tábla területére, és a sze­gedi tábla elnöke Frank Sándor végzett joghallgatót a ve­zetése alatt álló tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. shfiofil, Jubileumi is hereszteliss e® téma,aysík csodaszép választék­ban, ered. gyéri arak­ból 1070 engedménnyel Scif­ii!&ald Issurs ITerastelep Pécsi óra- és ékszertelepén, Budapest, V., Deák Ferenc­ u.21. Mp/d­e*Ipest.i*et (IMeuMWi­QPlffligjZfiipritfriwiuiiBiimiinrishi’miwiiiuiumjitiuinuittiuiiitiiuixttuuiiutiuitiuuuuiMiuuiuuiuiuUEi ffgwmmiisaiipfcat­a&am&dLo&t&ai&aLn* 15 KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Munkácsy szobra. Az Országos Magyar Képző­művészeti Társulat csaknem másfél évtized után immár meg akarja valósítani Munkácsy Mihály emlékszobrát abban a reményben, hogy a rohamosan fejlődő magyar szobrászművészet jelesei egész tehetségükkel és művészi lelkesedésükkel részt fognak venni a nemes versenyben, s most negyedízben nyílt pályázatot hirdet Munkácsy Mihály Szobrára. A szobor helyéül a társulat alternatíve vagy a Műcsarnok jobb-, esetleg balszárnya előtt elterülő pázsitos térséget, vagy a Műcsarnok északi éle tengelyé­ben a sétefáma-útra kiszögellő pázsitos sarkot jelöli ki. A kijelölt helyek közül a pályázók szabadon választhat­nak, de az általuk kontemplált helyet a leírásban meg­jelölni tartoznak. A társulat a kész szobor nagyságának és anyagának (bronz vagy márvány) megválasztását teljesen a pályázó művészek tetszésére bízza, csak azt kívánja hangsúlyozni, hogy a szobor minden mellékalak nélkül, de esetleg domborművű díszítéssel kizárólag Munkácsy portrait-szobra legyen. A pályaművek 1 :3 méretben készítendők. A szobor teljesen készen, a fel­állítással együtt, 40.000 koronánál többe semmi szik­ alatt nem kerülhet. A társulat díjat nem tűz ki, hanem a kivitelre kiszemelt pályamű szerzőjét a megbízással honorálja. A pályabíróság, a­melynek megalakítása iránt a választmány a pályázati határidő lejárta előtt külön fog intézkedni, öt művészből és két nem-művészből fog állani. Határozathozatalhoz legalább négy művész és egy nem-művész jelenléte szükséges. A pályabíróság abban a kérdésben, várjon a pályaművek közt van-e a pályázat intenc­ióinak megfelelő és kivitelre teljesen alkalmas mű, végérvényesen dönt. A­mennyiben van, a pályabíróság a megbízást kiadja. Ha nincs, akkor a választmány köteles a két, legfeljebb négy, viszonylag legjobbnak ítélt pályamű szerzője közt szűkebb pályázatot hirdetni, a­melyben a résztvevők mindegyike — kivéve természe­tesen a megbízás esetleges elnyerőjét — 1000—1000 korona tiszteletdíjban részesül. A pályaművek rövid leírással, költségelőirányzattal, s a pályázó művész nevé­nek és lakásának pontos megjelölésével 1914. évi február 12-én déli 12 órára küldendők be és állítandók fel a városligeti műcsarnokban. Munkácsy szobrára a magyar festőművészet világhírű mesterének a halálakor Budapest székesfőváros törvényhatósága 10.000 koronát szavazott meg. Ezt az összeget a Képzőművészeti Társulat elnök­ségének a kérésére és Bárczy István dr. polgármester intézkedésére a főváros most befizette a társulat pénz­tárába. ** Az Erzsébet-szobor és a művészek. Molnár Viktor nyug.­államtitkár indítványára a Nemzeti Szalon feliratot intézett a kormányhoz, valamint az Erzsébet-szobor or­szágos bizottságához, azzal a tervvel, hogy a rendelke­zésre álló óriási összegnek csak sejeztére használtassák fel a fővárosban felállítandó Erzsébet-szoborhoz, míg a másik feléből a vidék nagyobb városaiban állíttassanak méltó szoborművet a boldogult királyné emlékének. A Nemzeti Szalon alelnökének javaslata általánosan ked­vező visszhangra talált úgy az összes művészek, mint pedig az érdekelt vidéki városok polgársága körében. A Nemzeti Szalon igazgatósága a javaslatot áttette a művészek erkölcsi testületéhez, a Magyar Képzőművészek Egyesületéhez, a­mely a szeptember hó második felében tartandó nagygyűlésen foglal állást a nagyérdekű javaslat mellett. ** A Nemzeti Szalon Kisújszálláson. A Nemzeti Szalon ötvennegyedik vidéki kiállításának rendezési mun­kálatai már megkezdődtek s a ezélból Kubovics Márk műtáros és Bende János titkár Kisújszállásra utaztak. A­ tárlat ünnepélyes megnyitása vasárnap, szeptember 14-én lesz. Külön női torna és vivóosztály flgyermesa testedzés Svéd­ So?P­asserts Se. Főiskolai hallgatóknak !! nagy árkedvezmény!! To­rna-és vivóintézetében A S­rllllllis KoronahcFueg­u. v

Next