Az Ujság, 1913. szeptember (11. évfolyam, 208-219. szám)
1913-09-11 / 216. szám
Csütörtök, 1913. szeptember 11. AZ ÚJSÁG IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § Egy nagystílű hölgy, özv. Basa Péterné egyike a legismertebb vádlottaknak a budapesti büntető törvényszék előtt. Nagy lábon élt, a pénzt házassági közvetítések és uzsorakamatok révén szerezte meg. Egy nőt olyan magas összegig befont rábeszélő képességével, hogy egész vagyonát elvesztette. Tömeges feljelentések folytán a múlt év március 21-től előzetes letartóztatásban, illetve vizsgálati fogságban levő Basa Péterné ellen az ügyészség 17 rendbeli csalás és 11 rendbeli sikkasztás bűntette miatt emelt vádat a befejezett vizsgálat után. De vádat emelt az ügyészség Moser Emil zalaegerszegi származású pénzágens ellen is, három rendbeli sikkasztás büntette és uzsora miatt. Moser özv. Basa Péternével összejátszva, az átvett zálogjegyeket elsikkasztotta. A budapesti büntetőtörvényszék ez év április 25-én négy napi tárgyalás után a bíróság bűnösnek mondotta ki özv. Basa Péternét 17 rendbeli csalás bűntettében és 12 rendbeli sikkasztásban. Ezért összbüntetésül 3 évi fegyházra és COO korona pénzbüntetésre ítélte. A kiszabott büntetésből a bíróság 1 évet és 1 hónapot kitöltöttnek vett az elszenvedett vizsgálati fogsággal. Az ítélet ellen Novák dr. ügyész súlyosbításért felebbezett, de felebbezett özv. Basa Péterné és Dushegyi Gyula dr. védő is. Az ítélet ellen beadott felebbezést ma tárgyalta a budapesti tábla. Dáshegyi Gyula és Ödönffy Miksa védő arra kérték a táblát, hogy a mai tárgyalást napolja el, idézze meg új tárgyalásra Basa Péternét és győződjék meg arról, hogy az asszony gyöngeelméje és meggyőződése alapján rendelje el Basáné elmebeli állapotának megvizsgálását. A tábla a védők előterjesztésnek helyt adott és a tárgylást elnapolta. § A viczinális bankárok. Tizedik napja tárgyalja már a büntető törvényszék Vass dr. biró elnökletével Wechsler Gyulának, arepülő bankárinak több rendbeli csalási, sikkasztási és magánokirathamisítási bűnügyét. A főtárgyalás kilenczedik napjára már be volt idézve Virág Wechsler Sándor, a másodrendű vádlott is, aki a soroksárvidéki takarékpénztárnak volt a pénztárosa. Virág Sándor azonban nem jelent meg, mert mind védője, Pláner László dr. a becsatolt orvosi bizonyítványnyal igazolta, Wechsler Virág Sándor hoszszabb idő óta súlyos cukorbeteg. A törvényszék a meg nem jelent vádlott egészségi állapotának megvizsgálása czéljából kiküldötte Minnich Károly dr. törvényszéki orvosszakértőt, hogy vizsgálja meg, váljon Virág Wechsler Sándor állapota megengedi-e a főtárgyaláson való megjelenését. A törvényszéki orvos meg is jelent a vádlott Damjanich utcza 28-a. szám alatti lakásán s megvizsgálta a vádlottat. A törvényszéki orvos a vizsgálat eredményéről csak huszonnégy óra múlva fog jelentést tenni a törvényszéknek, mert ennyi idő szükséges arra, hogy a beteg vádlott egészségügyi állapotát alapos vizsgálat tárgyává tegye. § Az egyetemi tanár panasza. A budapesti törvényszék e hed-ik napjára tűzte ki annak a pernek tárgyalását, amelyet Marczali Henrik dr. egyetemi tanár indított Zboray Miklós, Szmrecsányi György országgyűlési képviselők, Beniczky Ödön volt képviselő és Friedreich István tanár és hírlapíró ellen, akik őt egy, az egyetemen lefolytatott vizsga alkalmából meggyanúsították. Ez ügyben a tanár fegyelmi hatósága már hozott jogerős döntést és a törvényszék a bevádoltakat vád alá helyezte. De a tárgyalást a bíróság október 29-ére halasztotta, mert a terheltek egy része Rómába utazott zarándokutra. A megismételt esküdtszéki főtárgyalás, Back József jászfényszarui legény a múlt év január 2-án éjjel belopódzott Szabó Benedek István ottani gazda istállójába s a gazdának fiát, akivel már régóta ellenséges viszonyban volt, fokos ütésekkel agyonverte. Back Józsefet a szolnoki törvényszék esküdtbirósága a múlt év május 6-án vonta felelősségre szándékos emberölés bűntettéért. A lefolytatott esküdtszéki tárgyalás után az esküdtek igazmondása alapján az esküdtbíróság Back Józsefet szándékos emberölés bűntettéért hat évi fegyházra ítélte. Az elítélt vádlott az esküdtbíróság ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be, s a semmiségi panaszát a Curia elutasította. A jogerőre emelkedett ítélet után Back József megkezdette büntetését. Mivel azonban sehogy sem tudott megnyugodni elitéltetésében, védője, Rendes Miklós dr. ügyvéd útján újrafelvételi kérelemmel élt, s ebben azt adta elő, hogy ő nem orozva támadta meg alvó ellenfelét, hanem közte és ellenfele között előzetes szóváltás előzte meg a verekedést, amelynek kezdeményezője a megölt Szabó Benedek István volt. A védő felhozta azt is, hogy ez alkalommal Back József is sérüléseket szenvedett, de sérüléseiről, mivel orvossal nem vizsgáltatták meg, orvosi látlelet nem vétetett fel. A szolnoki törvényszék helyt adott a perújítási kérelemnek és most tárgyalta másodízben ezt a bűnügyet. A lefolytatott tárgyalás után az esküdtek Back József vádlottat a szándékos emberölés bűntette helyett csupán az erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondották ki bűnösnek. Ez utóbbi marasztaló verdikt alapján a bíróság Back Józsefet három évi börtönre ítélte, amelyből azonban húsz hónapot már kitöltöttnek vett az elszenvedett fogsággal. A vádlottat védőjének, Rendes Miklós dr.-nak kérelmére a bíróság szabadlábra helyezte. § A bizományos bűnpörc. Lechner Bernát ügynök körleveleket küldött szét, amelyben magát nagykereskedőnek és bizományosnak jelezte, s azt hirdette, hogy ő az élelmiszereket a legmagasabb áron tudja itt a fővárosban értékesíteni. Hangzatos hirdetései, valamint körlevelei folytán egész sereg vidéki ember küldött fel neki gyümölcsöt, élelmiszereket, tojást bizományi eladásra. Lehner Bernát el is adta az árukat, de a pénzt megtartotta magának. Csak nagynehezen tudott egynéhány üzletfele tőle pénzt kapni. A visszaélések folytán csakhamar tömegesen érkeztek be Lehner Bernát ellen a feljelentések. A rendőrség, mikor Brasch Jernold dr. nyolcz vidéki gazda nevében feljelentette, letartóztatta a bizományost aki ellen az ügyészség nyolcrendbeli sikkasztás büntette és tizenkét rendbeli sikkasztás vétsége miatt emelt vádat. A károsultak közel 6—8000 korona kárt szenvedtek. Lechner Bernátot ma vonta felelősségre a büntető törvényszék Biró Kálmán dr. elnökletével. A vádlott tagadta bűnösségét. Annyit elismert, hogy egynéhány üzletfelének még most is tartozik, s tartozását szándéka kifizetni. Üzletfeleivel szemben azoknak követelését már rég rendezte volna, ha a feljelentések folytán a rendőrség le nem tartóztatta volna. A bíróság Szandtner dr. ügyész vádbeszéde után a vádlottat a vádbeli sikkasztásokért összbüntetésül egy évi börtönre ítélte. Az ügyész felebbezett, de felebbezett a vádlott 13. § Tenorista és színházigazgató pere. A Népopera személyzete 1912. év őszén kezdte betanulni a Carment. Az igazgatóság úgy intézkedett, hogy az első felvonás egy igen szép karrészletét két szólista énekelje. Az egyik szólista Gyárfás Dénes megtagadta a részlet eléneklését azzal a megokolással, hogy ő mint a színház magánénekese szerződése értelmében nem kötelezhető karszerep éneklésére. Márkus Dezső igazgató ragaszkodott a szerepkiosztáshoz s a huzavonának a vége az lett, hogy az igazgató elbocsátotta Gyárfást. Gyárfás pedig bepörölte a színházat. Akkoriban a lapok is pertraktálták ezt az esetet. A per során Márkus Dezső külföldi példákra hivatkozott. A bíróság a kérdés megvilágítására szakértők meghallgatását rendelte el. Hevesi Sándor dr. és Alszeghy Kálmán főrendezők Márkus Dezső álláspontjára helyezkedtek, ellenben Noszeda Károly operaházi karigazgató Gyárfás álláspontját tette magáévá. A bíróság különben a napokban hozott ítéletével Gyárfást elutasította keresetével s költségek megfizetésére kötelezte. § A biróság köréből. Az igazságügyminiszter Kövér Zoltán varasmnói tb. járási főszolgabírót a sátoraljaújhelyi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá, Garai Lajos dárdai járásbirósági jegyzőt a dárdai, Nagy Kázmér dr. nagyenyedi járásbírósági jegyzőt a nyagyenyedi, Pogarassy Lajos oklándi járásbíróság jegyzőt az oklándi, Allesz Béla petrozsényi járásbírósági jegyzőt a petrozsényi, Papp László dr. szilágycsehi járásbírósági jegyzőt a szilágycsehi és Nyíri Zoltán dr. újpesti járásbírósági jegyzőt az újpesti járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki, Kiss Dezső kunszentmártoni járásbírósági, Mészáros Béla dr. és Erdődy László dr. budapesti törvényszéki, Uhlmann Kamilló miskolczi, valamint Herbeck Miklós dr. temesvári törvényszéki jegyzőket önálló működési körrel ruházta fel. Pólyák Teréz orsz. gyűjtőfogházi dijnokot a büntető intézeti tisztviselők létszámában a XI. fizetési osztályba bezépkezelőnővé, Osztián Tódor váczi orsz. fegyintézet! t ernokot pedig büntető intézeti tisztté, alkalmazásuk helyén, egyelőre ideiglenes minőségben, Czetti István lipótvári orsz. fegyintézet! főfegyőrt alkalmazása helyén őrparancsnokká nevezte ki. Halmi Bódog huszti járásbírót saját kérelmére a sárvári járásbírósághoz helyezte át. Günther Dezső debreczeni törvényszékig dijnokot a berettyóújfalui, Lahner Géza czacsai járásbirósági dijnokot a csaczai, Kosztánczky Jenő máramarosszigeti járásbirósági dijnokot az algyógyi és Balázsy Ferencz liptóújvári járásbírósági telekkönyvi átalakító bijnokot a liptóújvári járásbírósághoz írnokokká nevezte ki, a balassagyarmati törvényszék területére vizsgálóbíróvá Kletzár Lajos törvényszéki bírói és a gyulafehérvári törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettessé Frőlich Gyula dr. törvényszéki bírót rendelte ki. A pécsi tábla elnöke, az 1897. évi XXXIII. t.-czikk 2. §-a alapján, az 1913. évi hátralevő tartamára a pécsi törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökének helyettesévé Simon József dr. táblabirói czimmel és jelleggel felruházott törvényszéki bírót jelölte ki. A budapesti tábla elnöke Kászonyi István dr. máramarosszigeti lakos, ügyvédjelöltet a budapesti tábla területére, Zsubkovics Pál szentendrei lakos, ügyvédjelöltet a budapesti tábla területére, és a szegedi tábla elnöke Frank Sándor végzett joghallgatót a vezetése alatt álló tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. shfiofil, Jubileumi is hereszteliss e® téma,aysík csodaszép választékban, ered. gyéri arakból 1070 engedménnyel Scifii!&ald Issurs ITerastelep Pécsi óra- és ékszertelepén, Budapest, V., Deák Ferenc u.21. Mp/de*Ipest.i*et (IMeuMWiQPlffligjZfiipritfriwiuiiBiimiinrishi’miwiiiuiumjitiuinuittiuiiitiiuixttuuiiutiuitiuuuuiMiuuiuuiuiuUEi ffgwmmiisaiipfcata&am&dLo&t&ai&aLn* 15 KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Munkácsy szobra. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat csaknem másfél évtized után immár meg akarja valósítani Munkácsy Mihály emlékszobrát abban a reményben, hogy a rohamosan fejlődő magyar szobrászművészet jelesei egész tehetségükkel és művészi lelkesedésükkel részt fognak venni a nemes versenyben, s most negyedízben nyílt pályázatot hirdet Munkácsy Mihály Szobrára. A szobor helyéül a társulat alternatíve vagy a Műcsarnok jobb-, esetleg balszárnya előtt elterülő pázsitos térséget, vagy a Műcsarnok északi éle tengelyében a sétefáma-útra kiszögellő pázsitos sarkot jelöli ki. A kijelölt helyek közül a pályázók szabadon választhatnak, de az általuk kontemplált helyet a leírásban megjelölni tartoznak. A társulat a kész szobor nagyságának és anyagának (bronz vagy márvány) megválasztását teljesen a pályázó művészek tetszésére bízza, csak azt kívánja hangsúlyozni, hogy a szobor minden mellékalak nélkül, de esetleg domborművű díszítéssel kizárólag Munkácsy portrait-szobra legyen. A pályaművek 1 :3 méretben készítendők. A szobor teljesen készen, a felállítással együtt, 40.000 koronánál többe semmi szik alatt nem kerülhet. A társulat díjat nem tűz ki, hanem a kivitelre kiszemelt pályamű szerzőjét a megbízással honorálja. A pályabíróság, amelynek megalakítása iránt a választmány a pályázati határidő lejárta előtt külön fog intézkedni, öt művészből és két nem-művészből fog állani. Határozathozatalhoz legalább négy művész és egy nem-művész jelenléte szükséges. A pályabíróság abban a kérdésben, várjon a pályaművek közt van-e a pályázat intencióinak megfelelő és kivitelre teljesen alkalmas mű, végérvényesen dönt. Amennyiben van, a pályabíróság a megbízást kiadja. Ha nincs, akkor a választmány köteles a két, legfeljebb négy, viszonylag legjobbnak ítélt pályamű szerzője közt szűkebb pályázatot hirdetni, amelyben a résztvevők mindegyike — kivéve természetesen a megbízás esetleges elnyerőjét — 1000—1000 korona tiszteletdíjban részesül. A pályaművek rövid leírással, költségelőirányzattal, s a pályázó művész nevének és lakásának pontos megjelölésével 1914. évi február 12-én déli 12 órára küldendők be és állítandók fel a városligeti műcsarnokban. Munkácsy szobrára a magyar festőművészet világhírű mesterének a halálakor Budapest székesfőváros törvényhatósága 10.000 koronát szavazott meg. Ezt az összeget a Képzőművészeti Társulat elnökségének a kérésére és Bárczy István dr. polgármester intézkedésére a főváros most befizette a társulat pénztárába. ** Az Erzsébet-szobor és a művészek. Molnár Viktor nyug.államtitkár indítványára a Nemzeti Szalon feliratot intézett a kormányhoz, valamint az Erzsébet-szobor országos bizottságához, azzal a tervvel, hogy a rendelkezésre álló óriási összegnek csak sejeztére használtassák fel a fővárosban felállítandó Erzsébet-szoborhoz, míg a másik feléből a vidék nagyobb városaiban állíttassanak méltó szoborművet a boldogult királyné emlékének. A Nemzeti Szalon alelnökének javaslata általánosan kedvező visszhangra talált úgy az összes művészek, mint pedig az érdekelt vidéki városok polgársága körében. A Nemzeti Szalon igazgatósága a javaslatot áttette a művészek erkölcsi testületéhez, a Magyar Képzőművészek Egyesületéhez, amely a szeptember hó második felében tartandó nagygyűlésen foglal állást a nagyérdekű javaslat mellett. ** A Nemzeti Szalon Kisújszálláson. A Nemzeti Szalon ötvennegyedik vidéki kiállításának rendezési munkálatai már megkezdődtek s a ezélból Kubovics Márk műtáros és Bende János titkár Kisújszállásra utaztak. A tárlat ünnepélyes megnyitása vasárnap, szeptember 14-én lesz. Külön női torna és vivóosztály flgyermesa testedzés Svéd So?Passerts Se. Főiskolai hallgatóknak !! nagy árkedvezmény!! Torna-és vivóintézetében A Srllllllis KoronahcFuegu. v