Az Ujság, 1914. augusztus (12. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-01 / 181. szám

■fi; Világháború • Németország háborús előkészületei, Berlin, július 31. A szövetségtanács ma hozzájárult három császári rendelet kibocsátá­sához, a­mely rendeletek élelmiszerek, szalma, takarmányeszközök, állatok és állati termé­kek, erőjárművek, vagyis motorkocsik, moto­­cziklik és ezeknek részei, ásvány- és nyers­olajok, kőolajok, kátrány és a belőle előállí­tott olajok kivitelét betiltja. A rendeletek azonnal életbe lépnek. Berlin, július 31. A sajtó úgy találja, hogy a helyzet változatlanul komoly és kijelentik annak természetességét, hogy Németország je­lenleg ellenintézkedéseket tesz. A Lokalanzeiger azt írja, hogy Orosz­országnak tudtára kell adni azt, hogy nem vagyunk hajlandók a folytonos kardcsörtetést egykedvűen venni. Az orosz mozgósítás: London, július 31. A Reuter-ügynökség arról értesül, hogy e hó 28-án este Orosz­ország déli és délnyugati részén részleges mozgósítást rendeltek el.­ Ez semmi esetre sem jelenti a diplomácziai viszony megsza­kítását Ausztria-Magyarország és Orosz­ország között és bizton remélik, hogy az európai államok fáradozásainak sikerülni fod egy megyezést létesíteni. Holtencia mozgásit. Hága, julius 31. (Hivatalos.) A német­­alföldi királynő délután fél 2 órakor az azonnali általános mozgósítást elrendelte. Nagy tanácskozás Ber­nban. Berlin, július 31. Az utóbbi napokban az államminisztérium, a vezérkar és a tengernagyi kar több ízben tartottak tanácskozást. Berchtold, S­robatin és Coisrad a királynál. Bécs, július 31. Tegnap délután Schön­­brunnban kihallgatáson volt a királynál együt­tes audienczián Berchtold gróf közös külügy­miniszter, Krobatin hadügyminiszter és Conrad báró vezérkari főnök. A kihallgatás teljes egy óra hosszáig tartott. Tisza István a királynál, Bécs, július 31. Tisza István gróf miniszter­­elnök ma reggel Bécsbe érkezett és a Magyar Házban szállt meg. A miniszterelnök a délelőtt folyamán ő felségénél különkihallgatáson jelent meg. Visszautazása iránt a miniszterelnök még nem intézkedett. Az angol külügyminiszter a helyzetről. London,­ július 31. (Alsóház.) Grey állam­titkár Bonar Lato kérdésére a következőket válaszolta: — Nagyon keveset mondhatok és sajnálom, hogy nem mondhatom azt, hogy a helyzet ke­vésbé k­omoly volna, mint tegnap. A legfontosabb tények meglehetősen vál­tozatlanok. Ausztria-Magyarország a háborút Szerbia ellen megkezdette, Oroszország részle­ges mozgósítást rendelt el. Ez eddig tudomásunk szerint nem vezetett megfelelő lépésekhez más hatalmak részéről. Mi folytatva igyekszünk szolgálni azt a nagy őzést, hogy az európai béke fent firtas­sák. Ebből a őzélből szoros érintkezést folyta­tunk a többi hatalmakkal. Ebben, örömmel állapítom meg, a többi hatalmak nem okoztak nehézségeket, bár a hatalmaknak nem volt le­hetséges csatlakozni a hétfőn javasolt diplo­mácziai akc­ióhoz. Az ülés végén Asquith miniszterelnök ja­vasolta a pótbill második olvasásának elha­lasztását és hozzátette: Ma olyan körülmé­nyek között megy végbe gyűlésünk, a­mely körülmények komoly jellegére valamennyiünk tapasztalt,talán nincsen példa. A háború vagy béke kérdése függőben van. Olyan akc­ióval állunk szemben, a­melynek terjedelmét és hatását lehetetlen megítélni. Ilyen körülmé­nyek között vitális jelentőségű az egész világ érdekeire az, hogy Anglia, a­melynek saját érdekei nem forognak közvetlenül koczkán, (Helyeslés.), zárt egységben mutatkozzon a világ előtt (Helyeslés.) és képes legyen egy önálló nemzet autoritásával beszélni és csele­kedni. A pót­javaslatról való vita ily körülmé­nyek közt rontó hatással lehetne a nemzet­közi helyzetre. Bonar Law képviselővel egyet­értően tehát javasolom az elnapolást, és re­mélem, hogy valamennyi pártnak hazafisága elő fogja segíteni azt, hogy a­mennyire Anglia hatalmában van, a baj, mely az egész világot fenyegeti, ha el nem hárítható, mégis legalább határok közé szorítható legyen. Asquith és Srew tanácskozása, London, július 31. Grey államtitkár, a­ki egész délelőtt a külügyi hivatalban dolgozott, délután fél egy órakor tanácskozott Asquith miniszterelnökkel. Félhivatalos antgol nyilatkozat, London, július 31. A Westminster Gazette írja : Bízunk abban, hogy Grey minden elkép­zelhető eszközt megragad a béke fentartása érdekében. A leghatározottabban ellenezzük, hogy kezei megköttessenek és hogy cselekvésé­nek már előre irányt kívánjanak adni. Csak akkor van kitátása akc­iójának arra, hogy Európának a mai helyzetben segítsen, ha pár­tatlanul áll az érdekeltek között. Az a gon­dolat, hogy Grey miközben pártatlanságát hangoztatja, valóságban valamely párt érdekét képviseli, végzetessé válhatnék minden be­folyásra, a­melyet a hármasszövetség hatal­maira gyakorolna. Senki sem tudhatja, hogy miképpen alakulnak a dolgok és hogy mit ró ránk e héten a kötelesség szava. Kétségtelenül elképzelhetők olyan viszonyok, a­melyekben Anglia nem maradhat érdekesetlen szemlélője az európai konfliktusnak. Az összes hatalmaknak módjukban áll a körülményeket mérlegelni és elkerülni, de nekünk tekintettel kell lennünk olyan érdekekre és kötelezettségekre, a­melyek komolyan érintenek minden elhatáro­zást, a­melyre az európai konfliktus tekinteté­ben jutunk, nevezetesen India biztonságát és a tengeren túl fekvő birtokok érdekeit. Könnyel­műség volna ebben a pillanatban úgy beszélni, mintha korlátlan erők állnának rendelkezésünkre, a­melyeket teljesen leköthetnénk Európában ka­tonai vállalkozások czéljaira a­nélkül, hogy azokra a fontos érdekekre gondolnánk, a­me­lyek védelmünkre vannak bízva. Vilmos császár és a czár táviratváltása. Berlin, július 31. Vilmos német császár és az orosz czár táviratváltását hivatalosan meg­erősítik. Erről a szenzácziós eseményről ezt írja a Kreuzzeitung jól informált helyről kapott forrásból: Bár a táviratok tartalmát titkolják, még­sem kérdéses, hogy ezekben a táviratokban az a kölcsönös óhajtás jutott kifejezésre, hogy a két államot megkíméljék a fegyveres­­ beavat­kozástól. Bécs, július 31. A Neue Freie Presse jól informált helyről a következő felvilágosítást kapta : Az a jelentés, hogy Vilmos császár és Miklós ezer táviratot intéztek egymáshoz, megfelel a valóságnak, de nem táviratváltásról van szó, hanem táviratkeresztezésről. A két uralkodónak szinte ugyanabban az időben támadt az a gondolata, hogy táv­iratot intéz a másikhoz. Az is megfelel a valóságnak, hogy Szapáry gróf pétervári nagykövet az utóbbi napokban többször tárgyalt Szaszonovval s e tanácskozá­sok a legjobb formák közt folytak le. Lehetsé­ges, hogy e tárgyalásokon olyan kijelentés tör­tént, hogy Ausztria­-Magyarországnak ninc­s hóditó szándéka Szerbiában. Mivel azonban csak vélemények kicseréléséről lehetett szó, meg­egyezés nem is történhetett. A francziák a béke mellett. Paris, június 31. A nagy franczia orgánu­mok, a­melyek a külügyminisztérium szócsövei gyanánt szerepelnek a köztudatban, rendít­hetetlenül a világbéke fentartása mellett foglal­nak állást. A Le Matin mai számában vezető­­helyen dúlt betűkkel a többek között ezeket írja : — Franciaországnak nem szabad hogy legyen és nem is lesz egyetlen mozdulata sem, a­mely akár látszat szerint is a békét fenye­getné. Angolországgal egyetértően azon dol­gozik, hogy megakadályozza a katasztrófát, a­mely Európát és a czivilizácziót fenyegeti. Francziaország jól tudja, hogy e­dzéi elérése érdekében még idegeinek sem szabad lennie. Nos, nem lesznek idegei. Azok a csapatmozdu­­latok, a­melyek Németországban eddig tör­téntek, se meg nem döbbentik, se nem nyug­talanítják. Francziaország természetesnek ta­lálja, hogy ily kritikus órában valamennyi nép megteszi előkészületeit. A legtágabb közvetítő adezió: Berlin, július 31. A hesseni nagyherczeg Oalszországba utazott. Utazásának czélja egy külön közvetítő akc­ió a czár kívánságára. Az orosz hadsereg, Bécs, július 31. A Militärisches Wochenblatt figyelemreméltó fejtegetéseket közöl az orosz had­sereg erejéről, a­melyből a következőket közöljük : — A­mint az osztrák-magyar hadsereget nem egyszer értékén alul becsülték Európában, úgy az orosz hadsereg erejét többnyire túlbecsülték. Hogy az orosz hadsereg számra nézve rendkívül erős, azt senki sem tagadhatja. A szám azonban szeren­csére nem dönt a háborúban. Fontosabb faktorok szerepelnek itt, a hadsereg erkölcse, magasabb vezetése, felfegyverzése, felszerelése, helyzete és az állam területének, valamint a vasúti hálózatnak nagysága, a lakosság érzülete és sok más hasonló dolog. Emlékezhetünk arra, hogy Oroszország újabb időben sohasem aratott győzelmet egyenrangú hadsereg felett. — 1877-ben sem sikerült volna a török sereg legyőzése Károly román fejedelem segítsége nél­kül. A modern japán hadsereg a mandzsuriai háborúban nagy sikert aratott Oroszország felett. Itt említhetjük meg azt is, hogy a sajtóban gyak­ran felmerült az a hír, hogy Oroszország öt új hadtestet állított fel. Nem igaz. Ezek a hadtestek nem léteznek. A többi nagyhatalmak hadseregé­nek bírálatába ez idő szerint nem bocsátkozunk, de kijelenthetjük, hogy a német véderő az 1870-iki háború óta szünetlenül nagy erővel és kitartó szorgalommal dolgozott a saját fejlődésén. A há­borúra az összes előkészületeket az ismert német alapossággal és rendszeretettel megtették. Tudás nélkül mondhatjuk, hogy Németország komoly események bekövetkezésének t­elj­es nyugalommal és Istenben való bizakodással nézhet elébe. a román a királynál, Bukarest, július 31. A király tegnap este két óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta szinajai palotában Czernin gróf osztrák-magyar követet. A kihallgatás este hat órától nyolczig tartott. Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kihallgatásnak. Mialatt Czernin a királynál volt, Bratianu miniszter­­elnök Popleski bukaresti orosz követet fogadta. Szvolszki Viviaan­nál, Paris, július 31. Az orosz nagykövet dél­előtt látogatást tett Viviani miniszterelnök és kül­ügy­mini­sz­ter­nél. Bralgár­a fegyverkezik, Szófia, július 31. A kormány tegnapelőtt a szobraidóban törvényjavaslatot nyújtott be, a­mely százötven millió megszavazását kéri hadianyagra. A hitelt négy pénzügyi évre osztják fel. A miniszterelnök kérte a javaslat sürgős elintézését és hangsúlyozta, hogy az már régebben ki van dolgozva. Azt hiszik, 9 AZ TJJSÁG Szombat, 1914. augusztus 1.

Next