Az Ujság, 1914. szeptember (12. évfolyam, 212-241. szám)

1914-09-26 / 237. szám

4 AZ ÚJSÁG Szombat, 1914. szeptember 26. Világháború, Leszámolás Oroszországgal. A kraszniki diadal jelentősége. Berlin, szeptember 25. A kraszniki nagy győzelemnek a kelet-poroszországi orosz in­vázió csökkentésére való nagy befolyásáról tanúskodik többek közt egy levél, a­melyet Hindenburg főparancsnok egy unokanővére az oroszok által elpusztított Neidenburgból irt. A levélnek erre vonatkozó része így hangzik : »Kelet-Poroszország, főképpen pedig a közeli határszél veszélyeztetésének nagy csökkentését jelenti az a körülmény, hogy a nagy orosz csa­­­patösszevonásoknak az osztrák-magyar seregek kraszniki csodás győzelme következtében meg kellett f­oszlaniok. Ez döntő jelentőségű dolog és ezzel a Soldo­ a felöl való további invázió vesze­delme elmúlt«. Julijasataa 2,28®»Q80 orosz állt a plieztai határon. Newyork, szeptember 8. Ideérkezett orosz kereskedők beszélik, hogy a moszkvai keres­kedők annak a hírére, hogy Ausztria-Magyar­­ország Szerbia ellen büntető expedíc­ióra in­­­dul, a szerb hadikincstár részére igen nagy összegeket ajánlottak fel és önkéntesek tobor­zására is pénzt gyűjtöttek. Ugyanezek az orosz kereskedők beszélik, hogy az orosz hadvezetőség július 28-án el­rendelte a déli és délnyugati hadtestek moz­gósítását, a­minek következtében egy millió kétszáznyolc­vanezer orosz katona vonult a galicziai határra. Ezzel egyidőben az orosz czar azt sürgönyözte Vilmos császárnak, hogy Ausztria-Magyarországnak megüzeni a háborút abban a pillanatban, a­mint a monarchia csa­patai átlépik a szerb határt. Oroszország provokálta a világháborút. Bécs, szeptember 25. A Fremdenblatt közli a következőket: Egy jelentésben, a­melyet a bécsi volt angol nagykövet szeptember elsejéről közre­adott és a­melyben a mostani háború előzményeit ismertette, orosz kollégájának az az állítása is fog­laltatott, hogy a pétervári osztrák-magyar nagy­követ, Szápáry gróf közölte Szaszonovval, hogy »Ausztria-Magyarország a Szerbiához intézett jegy­zék ama pontjait, a­melyek Szerbia függetlenségé­nek fentartásával összeegyeztethetetlennek látszot­tak, hajlandó közvetítés alá bocsátani«. Beavatott részről közükt velünk, hogy ez az állítás egyáltalán nem­ felel meg a tényeknek. Az osztrák-magyar monarchiának Belgrádban tett diplomácziai lépése már természeténél fogva is ki­zárta volna ezt. A nagykövet jelentésének idézett része és ugyanannak más fordulatai is nyilván­valóan azt czélozzák, hogy Ausztria-Magyarország­nak állítólagos engedékenységével úgy tüntessék fel a dolgot, mintha a német diplomáczia lett volna a háború kitörésének tulajdonképpeni oka. Ilyen ferdítési kísérletek nem képesek a való­ságot elhomályosítani, a­mely abban állott, hogy Ausztria-Magyarország és a német birodalom egy volt az európai béke fentartására irányadó törekvé­seiben. Ha ez a kívánságuk nem valósult meg és európai konfliktus tört ki, az csupán annak a körülménynek tudható be, hogy Oroszország, miután előbb csak az osztrák-magyar monarchiát, majd a német birodalmat is fenyegette jogosulatlan mozgósításával, mind a két középeurópai hatalmat háborúba kergette és ezáltal okot adott az álta­lános konflagráczióra. Elégedetlenség a t­éter­vári katonai körökben. Lausanne, szeptember 25. A Gazette de Lausanne konstantinápolyi jelentése szerint Pétervárról érkező utasok beszélik, hogy Orosz­ország fővárosának katonai köreiben nagy az elégedetlenség, mert arra számítottak, hogy az orosz hadsereg számbeli fölényével az osztrák­magyar hadsereget rövidesen halomra dönti. Most, hogy ez a föltevés tévesnek bizonyult, nyilvánvaló, hogy Oroszországnak egész sztra­­tégiai és politikai terve dőlt halomra. Üzenet Resmenkamp tábornoknak. München, szeptember 25. A Münchener Neueste Nachrichten közli : Több német katonai aviatikusnak sikerült eljutni orosz területre, Ren­nenkamp szétszórt és most gyülekező serege fölé. Ezekről a repülőgépekről leveleket és proklamáczió­­kat dobtak az orosz katonák közé. A levelek szö­vege a következő : »Rennenkamp tábornoknak ! Tudomására hozzuk kegyelmességednek, hogy a sereg el­játszotta a kíméletes bánásmódra való minden jogát, miután exczellencziád minden nemzetközi jog ellenére elrendelte, hogy ártatlan helysége­ket perzseljenek fel és a lakosságukat gyilkolják le katonái. A lemészárolt ártatlanok vére az ön fejére hull e. A proklamáczió csak néhány szóból áll orosz nyelven és igy szól: »Orosz katonák, tudjátok meg, hogy a német sereg Paris előtt áll /« Az erateasc hatalmak passzívuma. A Budapesti Tudósító jelenti : A Gazette de­ Lausanne, a­mely leginkább Ausztria- Magyarországra és Németországra kedvezőtlen híreket közöl, ellentétben ezzel a felfogásával, közöl egy bécsi táviratot, a­mely kijelenti, hogy Bécsben még mindig az a felfogás, hogy mindaz, a­mi Francziaországban, Belgiumban, Galicziában és Orosz-Lentgyelországban és Ke­­let-Poroszországban történt, az általános mér­legben óriási aktívumot mutat a német— osztrák-magyar szövetség javára, míg a másik oldalon a passzívum a túlnyomó. Erről meg­győz az, ha a hármas entente többnyire két­séges sikereivel,­ szembeállítjuk a német és az osztrák-magyar hadsereg hiteles győzelmeinek a sorozatát. A Bécsben székelő semleges diplo­maták tanúságot tehetnek arról, hogy azok az irányzatosan terjesztett hírek, a­melyek szerint Ausztria-Magyarországban pánik és éh­ínség ütötte föl fejét, minden alapot nélkü­löznek. Bennenkamp M­alajstroma, Berlin, szeptember 25. A Berliner Tage­blatt keleti haremtéri tudósítója táviratozza : Az oroszok a kelet-poroszországi helységekből sok túszt vittek magukkal, főleg 17—50 éves férfiakat. Rennenkamp tábornok elrendelte, hogy csapatai szedjék össze az államvagyont és ne törődjenek a fehér zászlóval, ha parla­­ment­irek találnak jönni. A kelet-poroszországi csatákban elesett orosz katonák zsebeiben czel­­luloid-csikokat találtak, a­melyek arra valók voltak, mint több falu kárvallott népe mondja, hogy ezzel gyújtsák fel a házakat. Orosz fosztogatás Lembergben. Bécs, szeptember 25. (Saját tudósítónk távirata.) Az oroszok az Ossolinszky herczegi könyvtár művészettörténeti kincseit és ritka becsű könyveit Lem­bergből Pétervárra szállí­tották. Az Ossolineum a leggazdagabb és leg­régibb lengyel könyvtárak egyike. Asszonyok a rutén légióban, Krakó, szeptember 25. A Hlas Narody jelenti, hogy a rutén légiókban igen sok asszony és leány van, a­kik a hadvezető­ségtől engedélyt kaptak, hogy a csatákban részt­vegyenek. Az engedély ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a leányok és asszonyok tartoznak férfiruhát viselni. Mentése szerint a japán előőrsök elfoglal­ták a kiaocsaui pályaudvart. Amerika megrendszabályozza Japánt. Newyork, szeptember 25. Miután Japán a Kiaocsau közelében fekvő három kínai szi­getet elfoglalta és kijelentette, hogy csak Kiaocsau elfoglalásáig tartja megszállva a szi­geteket és megint átadja Kínának, ebben a kínai közvélemény látszólag megnyugodott. Az Egyesült­ Államokban azonban Japán iránt a bizalmatlanság annyira fokozódott, hogy a külügyi államtitkári hivatal szükségesnek tar­totta a közvélemény megnyugtatására a követ­kező közlést tenni: — A brit washingtoni nagykövet a Fehér Ház­ban látogatást tett és az ott folytatott eszmecserék során azt a kijelentést tette, hogy Nagy-Britannia kormánya készséggel hajlandó felelősséget vállalni szövetségeséért, Japánért, hogy az minden pontjá­ban betartja mindazokat a korlátokat, a­melyeket az Egyesült­ Államok kormányához is eljuttatott jegyzéke szerint önként szabott magának. A jegy­zék tudvalevőleg azt tartalmazta, hogy Japán beavatkozását kizárólag a japán és kínai vizekre korlátozza és sem Kínával szemben semmi hódító politikának érvényesülést nem enged, sem arra nem gondol, hogy idegen világrészbe csapatokat küldjön. Chinda D. báró washingtoni japán nagykövet kormánya nevében és megbízásából az angol nagy­követével teljesen megegyező barátságos felvilá­gosítást adott. Newyork, szeptember 24. A kínai kormány az Egyesült­ Államok protektorátusát kérte a háború tartamára, a­melyre a kormány még nem válaszolt.­ ­­ina is megmozdul. Róma, szeptember 20. A mai lapok new­­yorki táviratot közölnek, a­mely szerint Kína keleti tartományaiban valóságos lázongás tört ki a japán csapatoknak Kínában való partra­szállása miatt. Pekingből azt jelentik az ame­rikai lapoknak, hogy a keleti tartományokban a folytonos lázongás miatt az ostromállapotot kellett elrendelni. Elpusztított Iséraet dróttalan állomás. Berlin, szeptember 25. Londonból kerülS­­ufcon híre jön, hogy a Reuter-ügynökség Sidney­­ből jelentést kapott tegnapi kelettel, a­mely tudatja, hogy odaérkezett távirat szerint Nanri szigetén a német szikratáviró-állomás el van pusztítva. Csingtau ostroma, Róma, szeptember 22. A mai lapok pécc­­­vári táviratot közölnek, a­mely szerint azt jelen­tik Vladivosztokból az orosz lapoknak, hogy e japán aviatikusok bombákat dobtak Csingtau erődítményeire. A bombák két jelentékeny erődöt nagyon megrongáltak. A japánok véle­­ménye szerint Csingtau már csak néhány napig állhat ellent az ostromnak. Török és angol hadihajók a Boszporusban. Milano, szeptember 25. A Gazetta del Popoló­­nak táviratozzék Konstantinápolyból. A török hajóraj a Boszporusban fűtve készen áll. Két török czirkáló, köztük az egykori »Breslau«, teljesen fel­fegyverkezve a Fekete-tengeren tűnt fel. Konstantinápoly, szeptember 25. Egy erős angol flotta a Dardanellák torkolata előtt czirkál. Angol hadihajók eredménytelen hajszája, Newyork, szeptember 8. Az angol konzu­látus értesítést kapott, hogy Anglia öt hadi­hajót küldött az amerikai vizekre, hogy ezek két német hadihajót, a Karlsruhé-t és a Dres­­den-t megakadályozzák élelmiszer és szén fel­vételében. Az öt hadihajó, az Essex, Lancaster, Berwick, Drake és Suffolk eddig hiába üldözte a gyors német czirkálókat, mert azok az angol hadihajók minden erőlködése ellenére is min­­dennel ellátták magukat­ és mindig elkerülik az angol hadihajók lőtávolát. Oroszellenes mozgalom Kínában, Bukarest, szeptember 25. A pekingi orosz kö­vetség, valamint a kínai és mandzsuriai konzuli­, Bátora a tengeren és a fjamtól­ én. A japán előőrsök Eiaossauban, Róma, szeptember 25. (Saját tudó­­diónk távirata.) A Reuter ügynökség­­e­

Next