Az Ujság, 1914. október (12. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-03 / 244. szám

Szombat, 1914. október 3.­ az Iristo Ondouard. — Egy elcsapott generális. — Szóljon egyszer dicsérő ének egy franczia generálisról is. Dicsérő ének ! Elvégre nem kell annak ok­vetlenül hadi tettekről szólania. A hadi tettek nem csupán a tehetségtől, rátermettségtől, hősiességtől függenek. Ezer más dologtól is. A hadi szerencse is nagy szerepet játszik a háborúban, a háború oka is, s nem kis mér­tékben a nemzet harczkészsége. Igazságtalan ügyért mészárszékre lehet vinni a katonákat, de nem diadalmas háborúba. S azután,­­ nem egyedül harczol még a generális sem. Akárhányszor megeshetik, hogy a legszebb győzelem után is futni kény­telen, mert mellette jobbról is, balról is ke­vésbé jó generálisok dolgoztak. Vagy nem képzelhető-e el, hogy a legjobb generálist is olyan feladat elé állítják, a­mit lehetetlenség megoldani .­ És végezetül — jó generális ! Mit ér az, ha valaki jó generális, a­mikor vele szemben még jobb generális áll ? Nincs olyan hős, hogy szembe ne kerülhessen egy még nagyobb hőssel. Nem is azért csapták el Oudouard generá­list, mert csatákat vesztett, mert szerencsét­lenül harczolt, vagy bolondságokat követett el a hadvezetés körül. Oudouard generális is úgy harczolt, mint a legjobb és legderekabb franczia tábornokok, a vitézül, a­míg lehetett, és visszakozóan, a­mikor muszáj volt.. Egészen másért csa­pták el Oudouard ge­nerálist. Azért, mert becsületes ember volt, azért, mert emberséges ember volt, azért, a­miért nálunk a generálisokat megdicsérni és ünnepelni szokás. Azért csapták el, mert em­berségesen bánt a sebesült ellenséggel. Azért, mert a német sebesülteket csak úgy gyógyít­­tatta és gondoztatta, mint a saját beteg ka­tonáit. Ez — úgy látszik — bűn a franczia had­seregben. Nem kisebb ember denuncziálta ezért Oudouard tábornokot, mint Clémenceau. És gyorsan visszahívták és Legrande tábor­nokot tették a helyébe. Majd az megmutatja a sebesült németeknek, hogy milyen egy nagy­szerű franczia generális. * Nincs tovább a két franczia generális története. Harczi tetteikről eddig se tudtunk valami sokat. Se Oudouardról, se Legranderól semmit se jegyzett fel eddig a hadi krónika. Nyilván ezentúl se fog sokat feljegyezni róluk. Mégis, ez a visszahívás és ez a kinevezés sokat mond. Többet, mint az eddigi összes jelentések, a­miket a franczia hadvezetőség kiadott. Ki tudná megmondani, mi van több a francziák eme cselekedetében : gonoszság-e vagy ostobaság ? Hiszen nekik is vannak fog­lyaik és sebesültjeik­ az ellenség kezében. Leg­alább ötszörös számban. És nekik is van, vagy legalább volt némi igényük a kulturnemzet czímre. A franczia sebesültek és foglyok bizonyára nem fognak szenvedni a nemzetük ember­telensége miatt. De Francziaország becsülete igen. Ennek a háborúnak ez a legsúlyosabb sebesültje. Vulpes. — Zita herczegné a kórházban. Bécsből táv­iratoztak . Tegnap délután megjelent Zita kir. herczeg asszony a bécsi Allgemeines Krankenhaus­­ban és megtekintette a sebesült katonákat. A trón­örökösné azután meglátogatta Hohenegg tanár sebészeti klinikáját is és hosszasan elbeszélgetett a sebesült tisztekkel és katonákkal és vigasztalta őket. A kir. herczegasszony azután megígérte a sebesülteknek, hogy nemsokára újból eljön. —. Ferencz bajor herczeg állapota. Ferencz bajor herczeget, a­ki a franczia harcrtéren meg­sebesült — mint Münchenből jelentik — meg­operálták. Az operáczió sikerült, a sebesült lábá­ból eltávolították a gránát-szilánkot. A herczeg néhány nap múlva gyógyultan távozhat a klini­káról. — A pénzügyminiszter Bécsben, Bécsből táv­iratoztak . Teleszky János pénzügyminiszter ma este fél hét órakor Budapestről ide érkezett« — Joachim porosz herczeg és a vitéz őrmester. Teplitz-Schönauból jelentik: Kummer Károly, egy porosz gárdaezred őrmestere számos ütközet­ben vett részt és többször megsebesült. A derék őrmester most levelet irt Joachim porosz herczeg­­nek, a­ki régi pártfogója és jóakarója, s elmon­dotta neki háborús élményeit. A herczeg a levélre az alábbi barátságos sorokban válaszolt: — Kedves Kummerem­ ! Nagy örömmel olvas­tam el levelét és sajnálattal értesültem sebesülésé­ről. Ismerem az én Kummeremet s tudtam, hogy a mikor harczra kerül a sor, ő mindig az elsők között lesz. Adja Isten, hogy minél előbb meg­gyógyuljon és visszatérhessen Potsdamba. Hol ápolják, hol gyógyítják? Az első számú vitéz gárdaezred bebizonyította, hogy győzni és meg­halni is tud a császárért és a hazáért. Szegény Konrád, a bátor tizedes, nemde elesett ? Ha akár­miben segíthetnék önnek, szívesen m­egtenném, hogy szenvedéseit enyhíthessem. Ön tudja, meny­nyire szerettem a szolgálatban s hogy bennünket közös szellem hatott át. Büszke vagyok rá, hogy a hazáért megsebesülhettem, csak azt sajnálom, hogy nem harczolhatok ezredemmel. Áldja meg az Isten! Joachim herczeg. ■— Hősök halála. Nedeczei Nedeczky Rezső m. kir. honvéd alezredes, a soproni 18. honvéd népfelkelő gyalogezred parancsnoka, a katonai érdemkereszt tulajdonosa, 45 éves korában, szep­tember 6-án Lublinnál hősi halált halt . Hill Ferencz, a 17-ik honvéd gyalogezred ezredese augusztus 29-én a red­anjei ütközetben, Lublin mellett hősi halált halt. Az ezred tábori papjának leveléből kitűnik, hogy az ezredes ütkö­zet közben egy súlyosan sebesült katonát vitt a kötözőhelyre. Ezután nagy golyó- és shrapnell­­záporban visszatért ezredéhez, illetve az ott ope­ráló ütegeket irányította, a­mikor egy shrapnell fején találta, s az ezredes szó nélkül összeesett. Katonái csak nagy küzdelem után tudták a hős főtiszt testét a tűzvonalból kivinni. Holttestét Reehanje mellett temették el egy erdőcskében. Az albániai zavarok­ Valonából jelentik : Epiruszi önkéntesek Leontokantaki parancsnoksága alatt és egy 500 főből álló különítmény Varrtai kapitány vezérlete alatt megszállotta Beratet. Az albán kormány expedícziót szándékozik küldeni a város kiürítésére. Durazzóból jelentik : Esszad pasa néhány nap előtt Tiranába érkezett. A lakosság igen hűvös fogadtatásban részesítette. Konstantinápolyból táviratoztak . Egy török lap értesülése szerint albán küldöttség érkezett ide, a­mely Burhan Eddin herczegnek felajánlotta Al­bánia trónját. A küldöttséget Bekir beg vezette a herczeg elé. Konstantinápolyból táviratoztak . Az albániai helyzet és egy török herczegnek a trónra való jelö­lése dolgában a »Tanin« kifejti, hogy a porta semmiképpen sem törekszik Albániában politikai befolyásra szert tenni. Mint más kérdések, úgy Albánia kérdése is a háború után nyer majd elinté­zést. Addig is Albániában azoknak, a­kik függet­len kormányt akarnak teremteni, Ausztria-Magyar­­országgal és Olaszországgal egyetértésben tartoznak eljárni, e hatalmak bizalmát elnyerni, annál is inkább, mert azok nem gondolnak Albánia fel­osztására. — Püspöki körlevél. Miklóssy István hajdú­­dorogi görög­katolikus püspök távollétében Bányay Jenő püspöki helyettes a király október hó­diki névnapja alkalmából körlevelet intézett a hajdú­­dorogi egyházmegye papságához. Ebben a körlevél­ben a püspöki helyettes, annak az előrebocsátásá­val, hogy a magyar nemzet minden hű fia vallás- és nyelvkülönbség nélkül egyaránt szerető lélek­kel gondol az agg uralkodóra, egyházmegyéje pap­ságának meghagyja, hogy felséges királyunk dicső névünnepe könyörgő nap legyen, melyen a hívek a királyért, a hazáért és fegyvereink győzelméért, továbbá a békéért imádkozzanak. Elrendeli a kör­­levél, hogy október 4-én a rendes imákon kívül a szentmisében I. Ferencz József apostoli királyunkra alkalmazott ektóniák vétessenek fel, — hogy a papok a szentbeszéd alkalmával külön is buzdít­sák híveiket a királyért és hazáért való buzgó imádkozásra, és végül, hogy a szentmisét a király háromszoros éltetésével fejezzék be. — Paul de Cassagnac meghalt a harertéren. Párisból érkezik a hír Rotterdamon keresztül, hogy Paul de Cassagnac, a legismertebb franczia publi­­c­isták egyike meghalt a csatatéren — hetvenegy éves korában. Öregen és fehér fejjel ment ugyanaz­ ellen az ellenség ellen, a melylyel 1870-ben mérte össze első ízben fegyverét. Akkor a gárdazuávok ezredében küzdött s ezredével együtt Szedánban a németek fogságába esett. Attól fogva számos újságot alapitott, több ízben volt a képviselőház tagja, sok minden államcsínyt kieszelt, a mig végre megalapította lapját, az Autorité-t. Ritka mozgal­mas életű ember volt Cassagnac. Ebben és jellemé­nek sok ellentmondó tulajdonságára nézve Henrii Rochefort­hoz hasonlatos. Holtáig bonapartistának vallotta magát, a köztársaság esküdt ellenségének. Mikor Boulanger tábornok emlékezetes állam­csínyére készült, Cassagnac egyik leghívebb támo­gatója volt. Ezért és egyéb politikai desperációs­­kodásaiért börtönben is nem egyszer ült. Kár, hogy fényes írói tehetségét, ritka nagy energiáját hóbor­tos napi érdekű küzdelmekre pazarolta el. — Bolgár adomány. Szófiából jelentik : A bol­gár Vöröskereszt az osztrák és a magyar Vörös­­keresztnek összesen 25.000 leit adományozott. — Egyetemek megnyitása. Pozsonyból jelen­tik : Az Erzsébet-tudományegyetem tanácsa szer­dán tartotta első ülését Falcsik Rezső dr. elnöklé­sével. A tanács ülésén az egyetem három hadba­­vonult jogkari tanárán kívül valamennyi tanár­ részt vett. Szombaton, október 6-án, a Szent Márton koronázódómban ünnepélyes Veni Sancte lesz. A most megnyíló jogi fakultáson az előadások októ­­­ber 12-én kezdődnek. Debreczenből jelentik : A debreczeni egyetemet­ ma délelőtt nyitották meg nagy ünnepség kereté­ben. A református nagytemplomban istentisztelet volt, majd a kollégiumban a református egyház­­kerület közgyűlést tartott, a­melyen Kiss Ferencz rektor mondott tanévmegnyitó beszédet. A köz­gyűlés üdvözlő táviratot küldött a királynak, a miniszterelnöknek és a kultuszminiszternek. Az egyetem három karára, a teológiai, jogi és bölcsé­szeti fakultására 225 hallgató iratkozott be. A refor­mátus egyházkerület közgyűlése kimondotta, hogy a harertéren elesett lelkészek özvegyei és árvái két­szeres kegydíjat fognak kapni. — Október 4. Máriaremetén. Nagyon sokan járnak most Mária remetére, itthonmaradt hitve­sek, aggódó szülők, de újabban már bekötött fejű, felkötött karú sebesült katonák is enyhületet ke­resni és erős lélekért könyörögni. Vasárnap, októ­ber 4-én van Olvasós Boldogasszony ünnepe. Az istentisztelet 10 órakor kezdődik. Giess­wein Sán­dor dr. prelárus, a Magyar Béke-Egyesület elnöke végzi és ugyanő mondja a szent beszédet is. — Szerkesztő-változás. Szilágyi Lajos dr. cs. és kir. kamarást, a »Kü­lügy-Hadügy« szemle megalapítóját és felelős szerkesztőjét, ki a háború kitörésekor tényleges szolgálatra jelentkezett, egyik legutóbbi honvédelmi miniszteri rendelet szerint a budapesti honvédkerület vezérkari főnökévé nevezték ki. Mivel tényleges szolgálatban álló katonatiszt felelős szerkesztői tisztet a velejáró sajtójogi felelősség miatt nem tölthet be. Szilágyi százados tényleges szolgálatának tartamára a nevezett lap felelős szerkesztői teendőit Simon Elemér dr. országgyűlési képviselő vette át. •­ Eltűnt. Ricsik­r Ferencz orazsjei 54 éves gazdál­kodó szeptember 13-án Budapestre­­ utazott és azóta nyoma veszett. Felesége kéri mindazokat, a­kik hol­létéről tudnak, hogy legyenek kegyesek őt Richter Fe­­iscjjczné, Orazsje, Bosznia caiman­ értesíteni. — Női előimádkozás. A háború még az isten­tisztelet terén is változást teremt. E napokban a hosszú­ napon a Garay-téri izraelita pótimaházban egy idősebb, lelkes nő, Krauszné Müller Janka asszony végezte az előimádkozást. Mély meg­­indultsággal mondotta el a Mindenhatóhoz inté­zett fohászt a hazáért, a királyért, a hadseregért és hadseregünk győzelméért. Az ájtatos hívek mélységes megindultsággal hallgatták a női elő­imádkozó könyörgését és bensőségteljesen mon­dották utána az imát. .. Pöstyén-fürdő a háború alatt is változatlanul nyitva van. Aki oda­utazni nem akar, rendeljen iszapot házi kúrára, mely csuz­ köszvény­­ischias eseteiben mindenkor kitünően bevált. Fü­rdőigazgatóság. W&-

Next