Az Ujság, 1914. február (12. évfolyam, 41-51. szám)
1914-02-17 / 41. szám
Kedd, 1914. február 17. AZ ÚJSAO nyáron képviselőhöz kötelezte a kormányt, hogy évenként terjeszszen részletes kimutatást az országgyűlés elé, hogy minő forrásból, milyen czélból, mily szolgálatért , mily öszszeggel szubvenczionál egyes sajtóorgánumokat. Magától értetődik, hogy a koalíciós kormány és képviselőhöz már a legközelebbi költségvetésnél sem emlékezett erre az alkotmánybiztosító határozatra, sőt, nehogy a főrendiházban eszébe jusson valakinek, ezt a határozatot hozzájárulás és így országos határozattá emelés végett soha át se küldötte a főrendekhez. Bajos lett volna például egy vidéki függetlenségi párti lap szerkesztőjének 1909-ben nászutazási segély czimén kért és nem tudni, mely czimen, de tényleg kiadott összegecskét elszámolni. Ma a kormánypárt is, az ellenzéki frakcziók is értekeztek. A kormánypárt három módosítást ajánl a kerületi székhelyeket illetőleg, ezeknek egyike az, hogy a nagymihályi kerület — amelynek Andrássy Gyula gróf a képviselője — ezután is tartsa meg elnevezését. A néppárt, az alkotmánypárt és a függetlenségi párt is értekezett. Ezután pedig este kilenczkor vezéri tanács volt. Károlyi Mihály gróf, Rakovszky István, Vázsonyi Vilmos, Bakonyi Samu, Sághy Gyula, Mezőssy Béla és Kállay Ubul konferáltak és a megállapodás az volt, hogy amennyiben holnap reggel a képviselőházban az ellenzék vezetői másként nem határoznak, a holnapi ülésről, az ellenzéki megbízottak felszólalása után az egész koalíció kivonul. »Mozduljon meg a polgárság !« A főváros első kerületének ellenzéki választói szombat este értekezletet tartottak. Az értekezletre szóló meghívó így jelölte meg a tanácskozás tárgyát. Az országgyűlésen kétségbeejtő dolgok történnek. A kormányzatban pusztulni látjuk a régi erkölcsöket s mindazt, ami eddig szent volt előttünk. Képviselőinket fegyveres erővel űzik ki a parlamentből. A népképviselet nem tudja az ország és az uralkodóház érdekeit e veszedelemben megvédelmezni. Megvédelmezi tehát a nép. Összetett kezekkel nem nézhetjük ez eseményeket, nem várhatjuk be áldozati bárányként, amíg a kést a nyakunkra teszik. Mozduljon meg a polgárság, a nép! Az értekezletben részt vett Platthy György és Szebeny Antal, országgyűlési képviselő is. Az értekezlet megkeresi a kerület függetlenségi pártját, lépjen érintkezésbe az ellenzéki pártokkal, hogy nagyszabású tiltakozó népgyűlést rendezzenek. A románok. A román komité tagjai ma jórészt Budapestre érkeztek. A tizes bizottság Illésfalvi Papp György elnöklete alatt ma délután értekezletet tartott. A bizottság határozatát holnap a komité elé terjesztik és holnap délelőtt a komité tart ülést a Katona-féle étteremben. A komité tanácskozása után a határozatot közölni fogják a miniszterelnökkel. A tizesbizottság mai tanácskozását, valamint a komiténak holnapi döntő határozatát a románság soraiban pesszimizmussal várták és várják, mert Tisza — véleményük szerint — nagyon kevés koncessziót tett arra, hogy a békét megköthessék. — Higyjék el — mondotta Mihályi Tivadar egy újságírónak, ahogy a legdöntőbb faktor ezekben a napokban : a magyar közvélemény hangulata. A fődolog, hogy a magyar nép megbarátkozzék a béke gondolatával. Mi nem akarjuk a mások jogait. Mi kár származna abból, ha ami közoktatásunk fejlődne, ha a mi népünk haladna a művelődés útján, ha anyagiakban is szaporodna, gazdagodna. Hiszen ennek a hasznát csak Magyarország látná. Hát nem volna jobb, hogyha kevesebben vándorolnának Amerikába? — Egy dologgal tisztában lehet mindenki — szólt közbe Braniste Valér, — minket nem lehet magyarosítani. Mi sohasem agitálunk a magyar nép ellen. Legfeljebb az állampolitika ellen volt egy és más kifogásunk. Most jött egy miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy a magyarságnak is érdeke, hogy velünk megállapodásra jusson. Ha ezt a magyar közvélemény nem veszi be, világos jelét adja annak, hogy nincs semmi érdekközössége velünk. Akkor a mi politikánk is megváltozik; ha kell, a magyarság ellen fordulunk." — Ezt az álláspontot azonban már nem miogjuk képviselni — folytatta Mihályi, mi belebukunk és jön egy más harczos nemzedék. Mi kimegyünk a birtokunkra csöndben gazdálkodni. A mi publikumunk akczeptálja a béke gondolatát, sőt át van hatva ettől. De úgy látjuk, hogy a magyar közvélemény hangulatát apártpolitika uralja ebben a kérdésben. Talán nem is ellenünk foglal állást, hanem Tisza ellen, őt akarják megbuktatni. Pedig Tisza nem dolgozik a magyarság rovására. Én nem védem Tiszát. Ha más kormány felvetette volna ezt a gondolatot, ezzel is szóba állottunk volna. Eddig azzal vádoltak minket, hogy másfelé gravitálunk s például: a memorandum-per idején más után kerestük a boldogulást. — Veszedelmes volna — szólt ismét Braniste, — ha bebizonyosodnék, hogy itt már nincs mit keresnünk s hogy agitácziónk számára más teret kell választanunk. Most már teljesen tiszta képünk van az ellenzék és tiszta képünk Tisza gróf álláspontjáról. Holnap fog eldőlni, a mikor Tisza propoziczióit ad referendum viszszük a komité elé, hogy helyes-e most valamit tennünk, vagy későbbre, nyugalmasabb időkre kell halasztanunk a dolgot. A brassói Desteptarea, a mérsékelt románok közlönye a holnap meginduló komité-tárgyalásokról czikkezve, a következőket írja: — Ha nem sikerül most a paktum, akkor a közeljövőben új emberek lépnek az előtérbe. És ez a kérdés mégis csak jó eredménynyel fog végződni. Az egész román nép őszintén óhajtja a megegyezést és a megértést. Ezen általános óhaj kell, hogy irányadó legyen minden jó román hazafira. Pozsonyból jelentik: Pozsony megye törvényhatósági bizottsága Petőcz Jenő alispán elnöklésével tartott közgyűlésén Pest megye és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek a román béketárgyalások ellen tiltakozó átiratait az állandó választmány tudomásulvételre ajánlotta, mert nem tételezi föl a miniszterelnökről, hogy valamely nemzetiség vezéreivel oly megegyezést köt, amely az ország egységét veszélyeztetné, ami a legerélyesebb tiltakozást vonná maga után. A közgyűlés a törvényhatósági bizottság huszonkét tagjának indítványára kimondotta, hogy az ügyet leveszi a napirendről és csak akkor fogja a román paktum ügyét tárgyalni, ha a miniszterelnök már nyilatkozott e kérdésről és a törvényhatóság ismerni fogja a részleteket. A munkapárt és a kerületi beosztás. Az országgyűlési nemzeti munkapárt ma este Vojnits István báró elnöklésével értekezletet tartott, jegyző Szász Pál volt. Az értekezlet a választókerületek új beosztásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Rakovszky Iván előadó ismertette a javaslatot. Fejtegette, hogy a kerületek beosztásánál a javaslat igyekezett a hagyományokat és a szerzett jogokat tekintetbe venni. Az egyes kerületek részletes beosztását azért indokolt a belügyminiszterre bízni, mert ha ezt a törvényhatóságokra bíznák, akkor az előreláthatólag hosszú időt venne igénybe s igy nem volna remélhető a jövő választásnak az új választójogi törvény alapján való megtartása. Összesen 32 új magyar kerület fog felállíttatni és elvész 10 nemzetiségi kerület, úgy hogy 42 kerület volna a magyarság nyeresége. Magyarországon a legnagyobb kerület választóinak száma kétszerese a legkisebbnek, míg Angliában harmincszorosa, Ausztriában huszonhétszerese, Francziaországban tízszerese. Az értekezlet általánosságban egyhangúlag hozzájárult a javaslathoz. A részleteknél Rakovszky Iván előadó azt indítványozta, hogy a választókerületek székhelyének megállapításánál a javaslaton a következő módosítás történjék: Győr megyében Tél helyett Győrszentmárom, Zemplén megyében Gálszécs helyett Nagymihály, Torontál megyében pedig Alsóelemér helyett Bégaszentgyörgy. Az értekezlet a módosításokat elfogadta. Kostyál Miklós kérdi a belügyminisztert, minő szempontok vezették a javaslat alkotóit, amikor régi, történelmi nevezetességű városoktól elvették a kerületi székhelyet. Sándor János belügyminiszter azt feleli, hogy a javaslat igyekezett a közigazgatási központokat megtenni a választókerületek központjává. Ezt az elvet igyekeztünk következetesen keresztülvinni, mégpedig a munkapárti képviselők kerületeiben is. Ezt annál könnyebben tehettük, mert ezentúl a választókerület székhelyének amúgy sem lesz az a nagy jelentősége, ami volt eddig, mert a szavazás nem történik a kerület székhelyén, hanem a szavazókörökben s így tulajdonképpen minden szavazóköri központ felér a választókerületi székhelylyel; a különbség csak az, hogy a választókerületi székhelyen koncentrálódnak a különböző szavazókörök eredményei, maguk a választók azonbana szavazókörökben gyűlnek össze és ott szavaznak. A javaslatot ezután részleteiben is elfogadták. Vojnits István báró elnök ! Az értekezlet egyhangúlag és lelkesedéssel elfogadta ezt a nagy horderejű törvényjavaslatot és ezzel módot nyújtott a kormánynak arra, hogy a javaslatot, ígéretéhez képest, idejében tárgyaltathassa, ami lehetővé teszi, hogy a legközelebbi választás már az új törvény alapján történjék. Köszönetet mond Tisza István gróf miniszterelnöknek (Hosszas, lelkes éljenzés.), Sándor János belügyminiszternek (Élénk éljenzés.) és munkatársaiknak alapos és kimerítő munkájukért. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Ezzel az értekezlet véget ért. A függetlenségi párt értekezlete. Az egyesült függetlenségi párt ma este Justh Gyula elnöklésével értekezletet tartott. A jegyzőkönyvet Kobek Kornél vezette. Justh Gyula sajnálattal jelentette, hogy Apponyi Albert gróf annyira gyöngélkedik, hogy a képviselőház holnapi ülésén nem vehet részt, és így nem is szólalhat fel a párt nevében a kerületi beosztásra vonatkozó törvényjavaslatnál. Indítványozta, hogy a párt kérje föl Bakonyi Samut a párt álláspontjának kifejtésére. Az értkezlet ehhez hozzájárult. Zlinszky István aggodalommal látja, hogy az ellenzék bemegy a Házba és ott bizonyos kérdésekben részt vesz a tanácskozásokon. A legutóbbi példa mutatatta meg, hogy az ellenzéknek nincs keresnivalója a Házban, mert ott oly brutalitások érik a pártokat és a pártok vezéreit, hogy nagyon meggondolandó, bemenjenek-e vagy sem. Justh Gyula elnök : A párt előbbi határozatához képest megjelenik holnap a Házban, egyébként sokban igaza van Zlinszky Istvánnak. Úgy a párt elnöki tanácsa, mint az elnökök értekezlete azt az álláspontot foglalta el, mit Zlinszky, hogy az ellenzék csak kivételes esetekben jelenjék meg a Házban. Az elnöki tanács és a pártelnökök értekezlete többszöri értekezés után határozott úgy, hogy holnap az ellenzék megjelenik a Házban, nemcsak azért, hogy a kerületek beosztásáról szóló javaslatnál szavát fölemelje, hanem azért is, hogy beadja a házelnökség ellen bizalmatlansági indítványát. Károlyi Mihály gróf bejelentette, hogy Polónyi Géza már régebben levelet intézett hozzá, hogy a függetlenségi párt kötelékéből kilép. Mondja ki a párt, hogy sajnálattal veszi tudomásul, hogy Polónyi Géza tisztán taktikai kérdés, tehát nem programbeli differencziák miatt, a pártból kilépett; reméli, hogy Polónyi Géza pártonkívüli állásában együttműködik a párttal, s részt fog venni abban a küzdelemben, amit a párt a többi ellenzéki pártokkal összefogva folytat. A párt sajnálattal vette tudomásul Polónyi Géza kilépését. Justh Gyula elnök, Tisza István gróf a margitszigeti játékbank ügyében tartott felszólallásában a legnagyobb rosszhiszeműséggel megvádolta Polónyi Dezsőt. Polónyi Dezső az elnökséghez beterjesztette az ő ügyvédi működésével kapcsolatos összes iratokat, hogy azokat terjeszszék az értekezlet elé. Indítványozza, hogy mondja ki az értekezlet, hogy a párt az eléje terjesztett tényállásból meggyőződött arról, hogy Polónyi Dezső ezen ügyben kizárólag mint ügyvéd járt el és ezen állásában képviselői állásával soha ellentétbe nem jutott. Az indítványt elfogadták. Károlyi Mihály gróf bejelentette, hogy a szervezőbizottság megkezdte működését, hogy a választásokra is megtegye az előkészítő lépéseket. Sághy Gyula bejelentette, hogy Szluha Pál betegen fekszik a Vöröskereszt-kórházban és azért a holnapi ülésen nem jelenhet meg. Az értekezlet után megjelent a pártkörben a néppárt és az alkotmánypárt több tagja, továbbá Vázsonyi Vilmos is. A különböző pártok elnökei visszavonultak s tizenegy óráig tárgyalták a holnapi taktikát. Az alkotmánysért. Az alkotmánypárt este hét órakor tartott értekezletet, amelyen Gál Sándor elnökölt. A S