Az Ujság, 1914. május (12. évfolyam, 103-114. szám)

1914-05-15 / 114. szám

16 yv_ w __ FOVAROS. Igazgatói és tanári jelölések. — Saját tudósítónktól. — A közoktatásügyi bizottság ma délután Déri Ferencz dr. tanácsos elnöklésével tartott ülésében tárgyalta az ügyosztálynak a polgári iskoláknál megüresedett igazgatói és tanári állásokról készí­tett jelöléstervezetét, a­melyhez egyhangúlag hozzájárult. A jelöléstervezet a következő : Két igazgatói állásra : első helyen : Oszoly Kálmán, Puhr József, második helyen : Végh Mihály, Béky Dezső, harmadik helyen: Altai Rezső, Kurzenreiter Károly. Egy testnevelési igazgatói állásra: első helyen: Gerencsér László dr., második helyen: Bábel Rezső, har­madik helyen: Bozó József. Öt magyar és német nyelvi tanszékre: első helyen : Vámbéri Lipót, Bihari Mór, Kende Malvin, Reinhard Piroska dr., Prágai Márta, második helyen : Polsák József dr., dr. Biró Lipótné, Strasser Benőné, Ivány Judit, Jusztusz Hajnalka dr., harmadik helyen: Krizsa Melitta dr., Oblath Miranda dr., Elek Ilona, Mika Klára, Benedek Marczellné. Négy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a német nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen : Kará­csonyi Pál, Nyirák Károlyné, Simon Lajosné, Háray Istvánná, második helyen: Bíró Henrik, Wagner Lujza, Szép Berta, Szabó Irma, harmadik helyen : Fejér, Bárdos Gyula, Békássy Lajos, Petschner Mária. Egy magyar és német nyelvi tanszékére, összekötve a történelem tanításának kötelezettségével: első helyen: Waczulik Lászlóné, második helyen: Radó Leóné, harma­dik helyen: Erdély Amália. Egy magyar és német nyelvi és földrajzi tanszékre: első helyen: Bandhauer Irén, második helyen: Somló Zelma, harmadik helyen: Lehr Gusztávné. Egy magyar és német nyelvi és történelmi tanszékre : első helyen : Barta Dezső, második helyen : Vincze Mihály, harmadik helyen : Garai Lenke. Egy magyar és német nyelvi, földrajzi és történelmi tanszékre: első helyen: Konkoly-Thege Gyuláné, máso­dik helyen: Ruzicska Mária, harmadik helyem : Rosenberg Róza. Két magyar nyelvi és történelmi tanszékre : első he­lyen : Splény Berta bárónő, Balázs Erzsébet, második helyen : Gellért Pál, Groszmainn Malvin dr., harmadik he­lyen : Gáspár Mária dr., Karácsony Ilona. Két magyar nyelvi és földrajzi tanszékre : első helyen Háray István, Lantos Lajos; második helyen: Geréb Nándor, Kováts Alajos ; harmadik helyen : Szilaveczky Árpád, Nemes Lipót. két magyar nyelvi, történelmi és földrajzi tanszékre : első helyen : Kalász Benedek, Pálmai Kálmán; második helyen: Kmety István, Gellért­­Árpád dr.; harmadik helyen: Berczy Pál, Nyers Elek. Egy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a földrajz tanításának kötelezettségével: első helyen Simonyi Mar­git, második helyen Syposs Katalin dr., harmadik helyen Gál Józsa. Egy magyar nyelvi és, történelmi tanszékre, össze­kötve a német nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen Sebestyén Julia, második helyen Polgár Géza, har­madik helyen Zichy Miléna grófnő.­­ Két magyar nyelvi, földrajzi és történelmi tanszék­re, összekötve a korrepetálás kötelezettségével: első helyen : Osváth Eszter, Székely Jolán dr.; második helyen: Körösi Margit, Komáromy Katalin; harmadik helyen: Wajdits Mária, Hegedűs Margit. Egy magyar nyelvi tanszék­re, összekötve a korrepe­tálás kötelezettségével: első helyen Gedő Szeréna, máso­dik helyen Toperczer Valéria, harmadik helyen Molnár Róna Teréz. Egy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a történe­lem és földrajz tanításának kötelezettségével: első helyen Szakács Ödön, második helyen Raksányi Mária, harmadik helyen Harsányi Kálmánná. Egy német nyelvi tanszékre:­­ első helyen Gárdos Valéria, második helyen Hajtai Ferencz, harmadik helyen Steiner Eszter dr. Két német nyelvi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen : Sz­ad­­ványi Ferencz dr., Bárd Ármin ; második helyen : Holcz­­mann István dr., Takács István; harmadik helyen: Zsolnai Béla, Mike Jolán. Egy német nyelvi és földrajzi tanszékre : első helyen Cselényi Amália, második helyen Sevcsik Ilona, harmadik helyen Kiss Mária Magdolna. Egy német nyelvi és történelmi tanszékre, összekötve a korrepetálás kötelezettség­ével: első helyen Weichhart Gab­riella dr., második helyen Grittner Erzsébet, harmadik helyen Gál Margit. Egy történelmi és német nyelvi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának k­ötelezettségével: első helyen Sárkány Erzsébet dr., második helyen Erdélyi Gézáné, harmadik helyen Lipner Irén. Egy történelmi és földrajzi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának kötelez­őségével: első helyen Cseh Lajos, második helyen Éger Irén, harmadik helyen Deutsch Jenőné. Egy történelmi és földrajzi tanszékre: első helyen Palóczi Edgár, második helyen Herczeg Erzsébet dr., harmadik helyen Gröber Vilma. Egy földrajzi tanszékre, összekötve az ének tanulásánál: kötelezettségével: első helyen Némethy Ferencz, második helyen Simándi Lajos, harmadik helyen Dús Ferencz. Egy földrajzi tanszékre, összekötve a természetrajz tanításának kötelezettségével: első helyen Mönch Szilárd, második helyen Mándoki Hona, harmadik helyen Hauser Béla, Egy term­észetrajzi tanszék­re, összekötve, a számtan, mértan és mértani rajz tamlánénel, kötelezettségével: első i­lyen Erényi Elemér, második helyen Fodor Márk dr., harmadik helyen Salamon Géza. Egy természetrajzi és vegytani tanszékre, összekötve a­­ gazdaságtan romlásának kötelezettségével: első helyen özv. Farbaky Gyuláné, második helyen Molnár Hana, harmadik helyen Buchinger Manóné. Két vegytani és természetrajzi tanszékre, összekötve a földrajz tanításának kötelezettségével: első helyen: Höfle Győző és Sarbó Vilmos; második helyen: Horcher Ödön és Balassa Géza dr; harmadik helyen: Zatkovich Béla és Szandovics Rudolf. N­yolcz mennyiségtani és természettani tanszékre első helyen : Ujj Gyula, Kégl István, Havadi Barnabás, Hittrich József, Beregi Jenő, Kecsméry Mária, Murai Sarolta, Hajós Teréz; második helyen: Gotléb Béla, Bródy Imre, Zombory Gyula, Ungár Géza, Kepes Irén, Kuthy Mária, Sztankovits Ödönné, Leimeter Margit; harmadik helyen : Hajdú Irén, Kiss Margit, Csapodi Vera, Somogyi István, Tolnai Jenő, Tarján Ferencz, Tillinger Stefánia dr., Lenk Dóra. Két mennyiségtani és természettani tanszékre, össze­kötve a mértan tanításának kötelezettségével, első helyen : Perje István, Parlagi Istvánné ; második helyen: Erdős Lajosné, Görög Marczellné; harmadik helyen: Ladányi Margit, Egner Gabriella. Egy mennyiségtani és természettani tanszékre, össze­kötve a könyvvitel tanításának kötelezettségével, első helyen: Stern Gyula,­ második hel­yen: Molnár Béla; harmadik helyen : Pécsi Berta. Egy mennyiségtani és természettani tanszékre, össze­kötve a korrepetálás kötelezettségével, első helyen : Grá­­ner Márta ; második helyen : Horváth Jolán ; harmadik helyen: Gráner Stefánia. Három számtani és mértani tanszékre, első helyen : Schultheisz Vincze, Lehr­er Ödön, Böröczky Gyula; második helyen : Nohn Nándor, Raskó Rezső, Zoltán Miksa ; harmadik helyen : Andreánszkyné Rónay Ilona, Párkányi Aranka, Vojcsik Ida. Hárogi számtani és mértani tanszékre, összekötve a mértani rajz tanításának kötelezettségével, első helyen: Ádám Manó, Rebling Frigyes, Rehák József; második helyen: Felki Matild, Demkó Margit, Kulcsár Alice; harmadik helyen: Schöndorfer Lajosné, Remes Alajosné, Groszmann Margit. Egy mennyiségtani és mértani rajzi tanszékre: első helyen Székely Miksa, második helyen Zalánffy Gizella, harmadik helyen Dalmát Aranka. Egy számtani és természettani tanszékre, összekötve a háztartástan tanításának kötelezettségével: első helyen Bucz Károlyné, második helyen Nagyfejed Erzsébet, harmadik helyen Pásztor Adél. Egy természetrajzi tanszékre, összekötve a számtan és mértan tanításának kötelezettségével: első helyen Kilián Zoltán, második helyen Kocsisovszky Pál, harmadik helyen Lusztig Aranka. Egy számtani és természetrajzi tanszékre, összekötve a testnevelés tanításának kötelezettségével: első helyen Bar­­tus Irén, második helyen Firosa Béléné, harmadik helyen Pell Anna. Egy mértani és mértani rajzi tanszékre: első helyen Hilbert Károly, második helyen Rác Elemér, harmadik helyen Nagy Erzsébet. Öt testnevelési tanszékre : első helyen : Szirtes Lajos, Makrai Pál, Pataki Báláné, Horváth Teréz, Mokry Gab­riella ; második helyen: if­j. Erdődy Imre, Tőzsér Béla, Záborszky Sándorné, Bernard Ágostné, Zettner Emma ; harmadik helyen : Péntek Ferencz, Szilágyi Béla, Brunner Irén, Bolgár Olga, Horváth Margit. Három testnevelési és szépírási tanszékre : első helyen Kauser Melánia, Székely Piroska, Teasdale Adrienne; második helyen : Géczy Zsófia, Tóth Ella, Bély Margit; harmadik helyen: Piininger Erzsébet, Wallesz Matild, Kun Paula.­­ (A Nemzeti Színház és a Pannónia.) A régi Nemzeti Színházat már lebontották s meg kellene kezdeni az új színház építését. Erről azonban még szó sem lehet. A színházépítési szabályrendelet ki­mondja ugyanis, hogy színházat csak olyan helyre szabad építeni, mely minden oldalról utczával van körülvéve. Az utczáknak legkevesebb tíz méter szélességűeknek kell lenniök. Tőry és Pogány sokat változtattak a tervükön s végül a Pannón­ia­­szállóból kértek három méternyi területet. Glück Frigyes, a Pannónia tulajdonosa azonban nem volt hajlandó csak két méterről lemondani. A fő­város tanácsa azt javasolta, hogy tekintsenek el kivételesen attól, hogy a Pannónia oldalán tíz méteres legyen az utcza. Elégedjenek meg keve­sebbel. Ezt azonban a kultuszminiszter nemcsak hogy nem fogadta el, hanem most már azt kívánja, hogy Glück hat métert engedjen át a Pannónia telkéből. Glück Frigyes ez ellen hevesen tiltako­­ott. Ezt a tervet tegnapelőtt tárgyalta a köz­munkák tanácsa. Részt vettek benne Bárczy István polgármester, Harrer Ferencz tanácsnok, Hausz­­mann Alajos, Szabó József, Quittner Zsigmond. A közmunkák tanácsa maga is megijedt a kultusz­­miniszter követelésének következményeitől s a tár­gyalást azon a c­ímen, hogy az előterjesztéshez nem voltak mellékelve a részletes tervek, elnapolta. Ha ugyanis levágják a hat métert a Pannónia telkéből, akkor a szálló üzemét feltétlenül be kell szüntetni s új szállói­koné építeni. Az új szálló felépítése legalább két évet venne igénybe. Ez idő alatt a vendégek elszoknának a szállótól. A tulaj­­­­donos ezért horribilis kártérítést követelhetne. A főváros és a kultuszminiszter között most folynak a döntő tanácskozások. (A Fürdő-utcza kiszélesítése.) A főváros már régebben elhatározta, hogy a Fürdő-utczát annak déli oldalán kiszélesítheti. Annak idején Devecis Ferencz középítészeti igazgató azt kívánta, hogy az északi oldalt szélesítsék. Ennek a teljesen be­épített résznek a szabályozása azonban sokkal többe került volna. Most hogy szóba került az a terv, hogy a Fürdő-utcza burkolatát fa helyett aszfalttal cseréljék ki, a közmunkák tanácsa el­rendelte, hogy az utczaburkolással kapcsolatosan a József-térből és Erzsébet-térből vágják le az utczaszélesítéshez szükséges másfél méteres sávot. A két tér ezzel a másfél méteres sávval kisebb lesz. Az utcza többi részének a kiszélesitése esetről­­esetre fog megtörténni, mikor a régi házakat le­bontják s újakat akarnak épiteni. (Az V. kerületi Népház­ elmúlt évi működé­séről most megjelent évkönyvében számol el. Ez a működés folytonos haladást mutat. A Népház helyiségei megteltek, de erősen érezhető a kibőví­tés szüksége. Ehhez hozzájárult a nehéz gazda­sági helyzet, annyira hogy a társadalom alig győzte a felmerült igények kielégítését. Az összes kiadások az elmúlt évben 205.744 korona 78 fillérre rúgtak. Ezzel szemben a bevételek csak 193.959 korona 22 fillért tettek ki. Az elmúlt év e szerint hiány­nyal záródott, a­mely csak azért nem okozott érez­hetőbb nehézséget, mert az egyesület a Népház átvételekor nagyobb felesleget hozott át és így a hiányt ebből fedezhette. Az V. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület az 1913. évben kultu­rális czélokra 19.830 korona 43 fillért, közjóléti czélokra 151.426 korona 10 fillért, közjótékony­sági czélokra 28.912 korona 22 fillért, saját igaz­gatására pedig 5576 korona 03 fillért költött, vagyis százalékokban kifejezve az egyesület ki­adásai a következőleg oszlanak meg: kulturális kiadásokra 9.68% (1912-ben 8.29%), közjóléti kiadásokra 73.58% (1912-ben 76.88%), közjóté­konysági kiadásokra 14.04% (1912-ben 11.86%), saját igazgatására pedig 2.71% (1912-ben 2.97%) esik. A bevételek pedig a következő tételekből alakultak ki: az alapítványi tőke kamataiból 5523 korona 18 fillér, a tagsági díjakból 4211 ko­rona, az adományokból 13.817 korona 74 fillér, a hatósági készpénzsegélyekből 16.000 korona, az üzemi bevételekből 152.507 korona 30 fillér. A bevételek e szerint tulajdonképp három cso­portra oszthatók: üzemiekre, melyek a bevételek 79.29%-át, társadalmiakra, melyek a bevételek 12.28 %-át és hatósági készpénzsegélyekre, melyek a bevételek 8.43 %-át teszik ki. (Tanári fizetések javítása.) A felső kereske­delmi iskolák tantestületeinek küldöttsége tisz­telgett ma Déri Ferencz dr. tanácsosnál és átnyúj­totta neki a fizetési szabályzat revíziójára vonat­kozó memorandumot. Déri Ferencz tanácsos át­vette a memorandumot és kijelentette, hogy a fizetési szabályzat revíziójával a nyári szünet fo­lyamán fog foglalkozni, úgy hogy az ősz folyamán az erre vonatkozó előterjesztés tárgyalásra kerül­het. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul a választ. (Budapest gázellátása és az új óbudai gázgyár.) Bernauer Izidor, a székesfőváros központi gáz­műveinek igazgatója, a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet tegnap esti egyetemes szakülésén előadást tartott Budapest gázellátásáról és az óbudai uj gázgyárról. A régi gázgyárak elégtelenné válván a gázszükség­let kielégítésére, a­mi az 1856. évi 1.800.000 köbméterről 1910-ben több mint 63.000.000 köbméterre szökött fel, szükségessé vált egy új, modern gázgyár építése. E czélra a legalkalmasabbnak mutatkozott az óbudai Homokos, dűlőben fekvő, közvetlenül az esztergomi vasúti híd alatt az óbudai Dunaág mentén elterülő körülbelül 112.000 négyszögöl nagyságú telek. Az immár üzembe helyezett új gázgyár termelőképessége a végleges kiépítéskor napi 1.000.000 köbti­éter lesz. Egyelőre ennek körülbelül a negyedrésze épült meg. Az új gyáron kívül az időközben több mint harmincz százalékkal megnövekedett gáz­­fogyasztás kielégíthetése végett még egyéb berendezéseket is kellett a gázműveknek létesíteni. Újpest gázellátására a Váczi-úton, a főváros határában külön épületben nyo­másszabályozó berendezés létesült. A főváros a gázgyárak megváltási árán kívül — a­mi kerek húsz millió koronát tett ki —­ négy év alatt még körülbelül negyvenöt millió koronát fektetett be a gázüzembe. A gázgyárak mégis annyira jövedelmezők, hogy a befektetések törlesztésén kívül évről-évre nagyobb készpénzfölösleget szolgáltatnak be a főváros pénztárába. (Bosnyák vendégek a főváros iskoláiban.) Cerovic dr. kormánytanácsos, a bosznia-herczego­­vinai országos kormány tanügyi referen­­e, tegnap megjelent Déri Ferencz dr. tanácsosnál és engedélyt kért arra, hogy a főváros iskoláit és az azokban­­ folyó munkát, a miről igen sok szépet hallott, tar AZ ÚJSÁG Péntek, 1914. május 15.

Next