Az Ujság, 1914. május (12. évfolyam, 103-114. szám)
1914-05-15 / 114. szám
16 yv_ w __ FOVAROS. Igazgatói és tanári jelölések. — Saját tudósítónktól. — A közoktatásügyi bizottság ma délután Déri Ferencz dr. tanácsos elnöklésével tartott ülésében tárgyalta az ügyosztálynak a polgári iskoláknál megüresedett igazgatói és tanári állásokról készített jelöléstervezetét, amelyhez egyhangúlag hozzájárult. A jelöléstervezet a következő : Két igazgatói állásra : első helyen : Oszoly Kálmán, Puhr József, második helyen : Végh Mihály, Béky Dezső, harmadik helyen: Altai Rezső, Kurzenreiter Károly. Egy testnevelési igazgatói állásra: első helyen: Gerencsér László dr., második helyen: Bábel Rezső, harmadik helyen: Bozó József. Öt magyar és német nyelvi tanszékre: első helyen : Vámbéri Lipót, Bihari Mór, Kende Malvin, Reinhard Piroska dr., Prágai Márta, második helyen : Polsák József dr., dr. Biró Lipótné, Strasser Benőné, Ivány Judit, Jusztusz Hajnalka dr., harmadik helyen: Krizsa Melitta dr., Oblath Miranda dr., Elek Ilona, Mika Klára, Benedek Marczellné. Négy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a német nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen : Karácsonyi Pál, Nyirák Károlyné, Simon Lajosné, Háray Istvánná, második helyen: Bíró Henrik, Wagner Lujza, Szép Berta, Szabó Irma, harmadik helyen : Fejér, Bárdos Gyula, Békássy Lajos, Petschner Mária. Egy magyar és német nyelvi tanszékére, összekötve a történelem tanításának kötelezettségével: első helyen: Waczulik Lászlóné, második helyen: Radó Leóné, harmadik helyen: Erdély Amália. Egy magyar és német nyelvi és földrajzi tanszékre: első helyen: Bandhauer Irén, második helyen: Somló Zelma, harmadik helyen: Lehr Gusztávné. Egy magyar és német nyelvi és történelmi tanszékre : első helyen : Barta Dezső, második helyen : Vincze Mihály, harmadik helyen : Garai Lenke. Egy magyar és német nyelvi, földrajzi és történelmi tanszékre: első helyen: Konkoly-Thege Gyuláné, második helyen: Ruzicska Mária, harmadik helyem : Rosenberg Róza. Két magyar nyelvi és történelmi tanszékre : első helyen : Splény Berta bárónő, Balázs Erzsébet, második helyen : Gellért Pál, Groszmainn Malvin dr., harmadik helyen : Gáspár Mária dr., Karácsony Ilona. Két magyar nyelvi és földrajzi tanszékre : első helyen Háray István, Lantos Lajos; második helyen: Geréb Nándor, Kováts Alajos ; harmadik helyen : Szilaveczky Árpád, Nemes Lipót. két magyar nyelvi, történelmi és földrajzi tanszékre : első helyen : Kalász Benedek, Pálmai Kálmán; második helyen: Kmety István, GellértÁrpád dr.; harmadik helyen: Berczy Pál, Nyers Elek. Egy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a földrajz tanításának kötelezettségével: első helyen Simonyi Margit, második helyen Syposs Katalin dr., harmadik helyen Gál Józsa. Egy magyar nyelvi és, történelmi tanszékre, összekötve a német nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen Sebestyén Julia, második helyen Polgár Géza, harmadik helyen Zichy Miléna grófnő. Két magyar nyelvi, földrajzi és történelmi tanszékre, összekötve a korrepetálás kötelezettségével: első helyen : Osváth Eszter, Székely Jolán dr.; második helyen: Körösi Margit, Komáromy Katalin; harmadik helyen: Wajdits Mária, Hegedűs Margit. Egy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a korrepetálás kötelezettségével: első helyen Gedő Szeréna, második helyen Toperczer Valéria, harmadik helyen Molnár Róna Teréz. Egy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a történelem és földrajz tanításának kötelezettségével: első helyen Szakács Ödön, második helyen Raksányi Mária, harmadik helyen Harsányi Kálmánná. Egy német nyelvi tanszékre: első helyen Gárdos Valéria, második helyen Hajtai Ferencz, harmadik helyen Steiner Eszter dr. Két német nyelvi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen : Szadványi Ferencz dr., Bárd Ármin ; második helyen : Holczmann István dr., Takács István; harmadik helyen: Zsolnai Béla, Mike Jolán. Egy német nyelvi és földrajzi tanszékre : első helyen Cselényi Amália, második helyen Sevcsik Ilona, harmadik helyen Kiss Mária Magdolna. Egy német nyelvi és történelmi tanszékre, összekötve a korrepetálás kötelezettségével: első helyen Weichhart Gabriella dr., második helyen Grittner Erzsébet, harmadik helyen Gál Margit. Egy történelmi és német nyelvi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen Sárkány Erzsébet dr., második helyen Erdélyi Gézáné, harmadik helyen Lipner Irén. Egy történelmi és földrajzi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának kötelezőségével: első helyen Cseh Lajos, második helyen Éger Irén, harmadik helyen Deutsch Jenőné. Egy történelmi és földrajzi tanszékre: első helyen Palóczi Edgár, második helyen Herczeg Erzsébet dr., harmadik helyen Gröber Vilma. Egy földrajzi tanszékre, összekötve az ének tanulásánál: kötelezettségével: első helyen Némethy Ferencz, második helyen Simándi Lajos, harmadik helyen Dús Ferencz. Egy földrajzi tanszékre, összekötve a természetrajz tanításának kötelezettségével: első helyen Mönch Szilárd, második helyen Mándoki Hona, harmadik helyen Hauser Béla, Egy természetrajzi tanszékre, összekötve, a számtan, mértan és mértani rajz tamlánénel, kötelezettségével: első ilyen Erényi Elemér, második helyen Fodor Márk dr., harmadik helyen Salamon Géza. Egy természetrajzi és vegytani tanszékre, összekötve a gazdaságtan romlásának kötelezettségével: első helyen özv. Farbaky Gyuláné, második helyen Molnár Hana, harmadik helyen Buchinger Manóné. Két vegytani és természetrajzi tanszékre, összekötve a földrajz tanításának kötelezettségével: első helyen: Höfle Győző és Sarbó Vilmos; második helyen: Horcher Ödön és Balassa Géza dr; harmadik helyen: Zatkovich Béla és Szandovics Rudolf. Nyolcz mennyiségtani és természettani tanszékre első helyen : Ujj Gyula, Kégl István, Havadi Barnabás, Hittrich József, Beregi Jenő, Kecsméry Mária, Murai Sarolta, Hajós Teréz; második helyen: Gotléb Béla, Bródy Imre, Zombory Gyula, Ungár Géza, Kepes Irén, Kuthy Mária, Sztankovits Ödönné, Leimeter Margit; harmadik helyen : Hajdú Irén, Kiss Margit, Csapodi Vera, Somogyi István, Tolnai Jenő, Tarján Ferencz, Tillinger Stefánia dr., Lenk Dóra. Két mennyiségtani és természettani tanszékre, összekötve a mértan tanításának kötelezettségével, első helyen : Perje István, Parlagi Istvánné ; második helyen: Erdős Lajosné, Görög Marczellné; harmadik helyen: Ladányi Margit, Egner Gabriella. Egy mennyiségtani és természettani tanszékre, összekötve a könyvvitel tanításának kötelezettségével, első helyen: Stern Gyula, második helyen: Molnár Béla; harmadik helyen : Pécsi Berta. Egy mennyiségtani és természettani tanszékre, összekötve a korrepetálás kötelezettségével, első helyen : Gráner Márta ; második helyen : Horváth Jolán ; harmadik helyen: Gráner Stefánia. Három számtani és mértani tanszékre, első helyen : Schultheisz Vincze, Lehrer Ödön, Böröczky Gyula; második helyen : Nohn Nándor, Raskó Rezső, Zoltán Miksa ; harmadik helyen : Andreánszkyné Rónay Ilona, Párkányi Aranka, Vojcsik Ida. Hárogi számtani és mértani tanszékre, összekötve a mértani rajz tanításának kötelezettségével, első helyen: Ádám Manó, Rebling Frigyes, Rehák József; második helyen: Felki Matild, Demkó Margit, Kulcsár Alice; harmadik helyen: Schöndorfer Lajosné, Remes Alajosné, Groszmann Margit. Egy mennyiségtani és mértani rajzi tanszékre: első helyen Székely Miksa, második helyen Zalánffy Gizella, harmadik helyen Dalmát Aranka. Egy számtani és természettani tanszékre, összekötve a háztartástan tanításának kötelezettségével: első helyen Bucz Károlyné, második helyen Nagyfejed Erzsébet, harmadik helyen Pásztor Adél. Egy természetrajzi tanszékre, összekötve a számtan és mértan tanításának kötelezettségével: első helyen Kilián Zoltán, második helyen Kocsisovszky Pál, harmadik helyen Lusztig Aranka. Egy számtani és természetrajzi tanszékre, összekötve a testnevelés tanításának kötelezettségével: első helyen Bartus Irén, második helyen Firosa Béléné, harmadik helyen Pell Anna. Egy mértani és mértani rajzi tanszékre: első helyen Hilbert Károly, második helyen Rác Elemér, harmadik helyen Nagy Erzsébet. Öt testnevelési tanszékre : első helyen : Szirtes Lajos, Makrai Pál, Pataki Báláné, Horváth Teréz, Mokry Gabriella ; második helyen: ifj. Erdődy Imre, Tőzsér Béla, Záborszky Sándorné, Bernard Ágostné, Zettner Emma ; harmadik helyen : Péntek Ferencz, Szilágyi Béla, Brunner Irén, Bolgár Olga, Horváth Margit. Három testnevelési és szépírási tanszékre : első helyen Kauser Melánia, Székely Piroska, Teasdale Adrienne; második helyen : Géczy Zsófia, Tóth Ella, Bély Margit; harmadik helyen: Piininger Erzsébet, Wallesz Matild, Kun Paula. (A Nemzeti Színház és a Pannónia.) A régi Nemzeti Színházat már lebontották s meg kellene kezdeni az új színház építését. Erről azonban még szó sem lehet. A színházépítési szabályrendelet kimondja ugyanis, hogy színházat csak olyan helyre szabad építeni, mely minden oldalról utczával van körülvéve. Az utczáknak legkevesebb tíz méter szélességűeknek kell lenniök. Tőry és Pogány sokat változtattak a tervükön s végül a Pannóniaszállóból kértek három méternyi területet. Glück Frigyes, a Pannónia tulajdonosa azonban nem volt hajlandó csak két méterről lemondani. A főváros tanácsa azt javasolta, hogy tekintsenek el kivételesen attól, hogy a Pannónia oldalán tíz méteres legyen az utcza. Elégedjenek meg kevesebbel. Ezt azonban a kultuszminiszter nemcsak hogy nem fogadta el, hanem most már azt kívánja, hogy Glück hat métert engedjen át a Pannónia telkéből. Glück Frigyes ez ellen hevesen tiltakoott. Ezt a tervet tegnapelőtt tárgyalta a közmunkák tanácsa. Részt vettek benne Bárczy István polgármester, Harrer Ferencz tanácsnok, Hauszmann Alajos, Szabó József, Quittner Zsigmond. A közmunkák tanácsa maga is megijedt a kultuszminiszter követelésének következményeitől s a tárgyalást azon a címen, hogy az előterjesztéshez nem voltak mellékelve a részletes tervek, elnapolta. Ha ugyanis levágják a hat métert a Pannónia telkéből, akkor a szálló üzemét feltétlenül be kell szüntetni s új szállóikoné építeni. Az új szálló felépítése legalább két évet venne igénybe. Ez idő alatt a vendégek elszoknának a szállótól. A tulajdonos ezért horribilis kártérítést követelhetne. A főváros és a kultuszminiszter között most folynak a döntő tanácskozások. (A Fürdő-utcza kiszélesítése.) A főváros már régebben elhatározta, hogy a Fürdő-utczát annak déli oldalán kiszélesítheti. Annak idején Devecis Ferencz középítészeti igazgató azt kívánta, hogy az északi oldalt szélesítsék. Ennek a teljesen beépített résznek a szabályozása azonban sokkal többe került volna. Most hogy szóba került az a terv, hogy a Fürdő-utcza burkolatát fa helyett aszfalttal cseréljék ki, a közmunkák tanácsa elrendelte, hogy az utczaburkolással kapcsolatosan a József-térből és Erzsébet-térből vágják le az utczaszélesítéshez szükséges másfél méteres sávot. A két tér ezzel a másfél méteres sávval kisebb lesz. Az utcza többi részének a kiszélesitése esetrőlesetre fog megtörténni, mikor a régi házakat lebontják s újakat akarnak épiteni. (Az V. kerületi Népház elmúlt évi működéséről most megjelent évkönyvében számol el. Ez a működés folytonos haladást mutat. A Népház helyiségei megteltek, de erősen érezhető a kibővítés szüksége. Ehhez hozzájárult a nehéz gazdasági helyzet, annyira hogy a társadalom alig győzte a felmerült igények kielégítését. Az összes kiadások az elmúlt évben 205.744 korona 78 fillérre rúgtak. Ezzel szemben a bevételek csak 193.959 korona 22 fillért tettek ki. Az elmúlt év e szerint hiánynyal záródott, amely csak azért nem okozott érezhetőbb nehézséget, mert az egyesület a Népház átvételekor nagyobb felesleget hozott át és így a hiányt ebből fedezhette. Az V. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület az 1913. évben kulturális czélokra 19.830 korona 43 fillért, közjóléti czélokra 151.426 korona 10 fillért, közjótékonysági czélokra 28.912 korona 22 fillért, saját igazgatására pedig 5576 korona 03 fillért költött, vagyis százalékokban kifejezve az egyesület kiadásai a következőleg oszlanak meg: kulturális kiadásokra 9.68% (1912-ben 8.29%), közjóléti kiadásokra 73.58% (1912-ben 76.88%), közjótékonysági kiadásokra 14.04% (1912-ben 11.86%), saját igazgatására pedig 2.71% (1912-ben 2.97%) esik. A bevételek pedig a következő tételekből alakultak ki: az alapítványi tőke kamataiból 5523 korona 18 fillér, a tagsági díjakból 4211 korona, az adományokból 13.817 korona 74 fillér, a hatósági készpénzsegélyekből 16.000 korona, az üzemi bevételekből 152.507 korona 30 fillér. A bevételek e szerint tulajdonképp három csoportra oszthatók: üzemiekre, melyek a bevételek 79.29%-át, társadalmiakra, melyek a bevételek 12.28 %-át és hatósági készpénzsegélyekre, melyek a bevételek 8.43 %-át teszik ki. (Tanári fizetések javítása.) A felső kereskedelmi iskolák tantestületeinek küldöttsége tisztelgett ma Déri Ferencz dr. tanácsosnál és átnyújtotta neki a fizetési szabályzat revíziójára vonatkozó memorandumot. Déri Ferencz tanácsos átvette a memorandumot és kijelentette, hogy a fizetési szabályzat revíziójával a nyári szünet folyamán fog foglalkozni, úgy hogy az ősz folyamán az erre vonatkozó előterjesztés tárgyalásra kerülhet. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul a választ. (Budapest gázellátása és az új óbudai gázgyár.) Bernauer Izidor, a székesfőváros központi gázműveinek igazgatója, a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet tegnap esti egyetemes szakülésén előadást tartott Budapest gázellátásáról és az óbudai uj gázgyárról. A régi gázgyárak elégtelenné válván a gázszükséglet kielégítésére, ami az 1856. évi 1.800.000 köbméterről 1910-ben több mint 63.000.000 köbméterre szökött fel, szükségessé vált egy új, modern gázgyár építése. E czélra a legalkalmasabbnak mutatkozott az óbudai Homokos, dűlőben fekvő, közvetlenül az esztergomi vasúti híd alatt az óbudai Dunaág mentén elterülő körülbelül 112.000 négyszögöl nagyságú telek. Az immár üzembe helyezett új gázgyár termelőképessége a végleges kiépítéskor napi 1.000.000 köbtiéter lesz. Egyelőre ennek körülbelül a negyedrésze épült meg. Az új gyáron kívül az időközben több mint harmincz százalékkal megnövekedett gázfogyasztás kielégíthetése végett még egyéb berendezéseket is kellett a gázműveknek létesíteni. Újpest gázellátására a Váczi-úton, a főváros határában külön épületben nyomásszabályozó berendezés létesült. A főváros a gázgyárak megváltási árán kívül — ami kerek húsz millió koronát tett ki — négy év alatt még körülbelül negyvenöt millió koronát fektetett be a gázüzembe. A gázgyárak mégis annyira jövedelmezők, hogy a befektetések törlesztésén kívül évről-évre nagyobb készpénzfölösleget szolgáltatnak be a főváros pénztárába. (Bosnyák vendégek a főváros iskoláiban.) Cerovic dr. kormánytanácsos, a bosznia-herczegovinai országos kormány tanügyi referene, tegnap megjelent Déri Ferencz dr. tanácsosnál és engedélyt kért arra, hogy a főváros iskoláit és az azokban folyó munkát, a miről igen sok szépet hallott, tar AZ ÚJSÁG Péntek, 1914. május 15.