Az Ujság, 1914. május (12. évfolyam, 103-114. szám)

1914-05-15 / 114. szám

16 AZ ÚJSÁG Péntek, 1914. május 15. yv_ w __ FOVAR0S. Igazgatói és tanári jelölések. — Saját tudósítónktól. — A közoktatásügyi bizottság ma délután Déri Ferencz dr. tanácsos elnöklésével tartott ülésében tárgyalta az ügyosztálynak a polgári iskoláknál megüresedett igazgatói és tanári állásokról készí­tett jelöléstervezetét, a melyhez egyhangúlag hozzájárult. A jelöléstervezet a következő : Két igazgatói állásra : első helyen : Oszoly Kálmán, Puhr József, második helyen : Végh Mihály, Béky Dezső, harmadik helyen: Altai Rezső, Kurzenreiter Károly. Egy testnevelési igazgatói állásra: első helyen: Gerencsér László dr., második helyen: Bábel Rezső, har­madik helyen: Bozó József. Öt magyar és német nyelvi tanszékre: első helyen : Vámbéri Lipót, Bihari Mór, Kende Malvin, Reinhard Piroska dr., Prágai Márta, második helyen : PoIIák József dr., dr. Biró Lipótné, Strasser Benőné, Ivánv Judit, Jusztusz Hajnalka dr., harmadik helyen: Kritsa Melitta dr., Oblath Miranda dr., Elek Ilona, Mika Klára, Benedek Marczellné. Négy magyar nyelvi tanszékre: összekötve a nemei nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen : Kará­csonyi Pál, Nyirák Károlyné, Simon Lajosné, Háray Istvánná, második helyen: Bíró Henrik, Wagner Lujza, Szép Berta, Szabó Irma, harmadik helyen : Fejér, Bárdos Gyula, Békássy Lajos, Potschner Mária. Egy magyar és német nyelvi tanszékére, összekötve a történelem tanításának kötelezettségével: első helyen: Waczulik Lászlóné, második helyen: Radó Leóné, harma­dik helyen: Erdély Amália, Egy magyar és német nyelvi és földrajzi tanszékre: első helyen: Bandhauer Irén, második helyen: Somló Zelma. harmadik helyen: Sehr Gusztávné. Egy magyar és német nyelvi és történelmi tanszékre : első helyen : Barta Dezső, második helyen : Vincze Mihály, harmadik helyen : Garai Lenke, Egy magyar és német nyelvi, földrajzi és történelmi tanszékre: első helyen: Konkoly-Thege Gyuláné, máso­dik helyen: Ruzicska Mária, harmadik helyem : Rosenberg Róza. Kél magyar nyelvi és történelmi tanszékre : első he­lyen : Splény Berta bárónő, Balázs Erzsébet, második helyen : Gellért Pál, Groszmaim Malvin dr., harmadik he­lyen : Gáspár Mária dr.. Karácsony Ilona, Két magyar nyelvi és földrajzi tanszékre : első helyen Háray István, Lantos Lajos; második helyen: Geréb Nándor, Kováts Alajos ; harmadik helyen : Szilaveczky Árpád, Nemes Lipót, Két magyar nyelvi, történelmi és földrajzi tanszékre : első helyen : Kalász Benedek, Pálmai Kálmán; második helyen: Kmety István, Gellért .Árpád dr.; harmadik helyen: Berczy Pál, Nyers Elek. Egy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a földrajz tanításának kötelezettségével: első helyen Simonyi Mar­git, második helyen Syposs Katalin dr., harmadik helyen Gál Józsa, Egy magyar nyelvi és, történelmi tanszékre, össze­kötve a német nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen Sebestyén Julia, második helyen Polgár Géza, har­madik helyen Zichy Miléna grófnő. ' Két magyar nyelvi, földrajzi és történelmi tanszélcre, összekötve a korrepetálás kötelezettségével: első helyen : Osváth Eszter, Székely Jolán dr.; második helyen: Körösi Margit, Komáromy Katalin; harmadik helyen: Wajdits Mária, Hegedűs Margit. Egy magyar nyelvi tanszélcre, összekötve a korrepe­tálás kötelezettségével: első helyen Gedő Szeréna, máso­dik helyen Toperczer Valéria, harmadik helyen Molnár Róna Teréz. Egy magyar nyelvi tanszékre, összekötve a történe­lem és földrajz tanításának kötelezettségével: el$ő helyen Szakács Ödön, második helyen Raksányi Mária, harmadik helyen Harsányi Kálmánná. Egy német nyelvi tanszékre: . első helyen Gárdos Valéria, második helyen Hajtai Ferencz, harmadik helyen Steiner Eszter dr. Két német nyelvi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának kötelezettségével: első helyen : SP.ad- ványi Fesencz dr., Bárd Ármin ; második helyen : Holcz- mann István dr., Takács István; harmadik helyen: Zsolnai Béla, Mike Jolán. Egy német nyelvi és földrajzi tanszékre : első helyen Cselényi Amália, második helyen Sevcsik Ilona, harmadik helyen Kiss Mária Magdolna. Egy németnyelvi és történelmi tanszékre, összekötve a korrepetálás kötelezettség ével: első helyen Weichhart Gab­riella dr., második helyen Grittner Erzsébet, harmadik helyen Gál Margit. Egy történelmi és némclnyelvi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának Icötelezettségével: első helyen Sárkány Erzsébet dr., második helyen Erdélyi Gézáné, harmadik helyen Lipner Irén. Egy történelmi és földrajzi tanszékre, összekötve a magyar nyelv tanításának kötelez Őségével: első helyen Cseh Lajos, második helyen Éger Irén, harmadik helyen Deutsch Jenőné. Egy történelmi és földrajzi tanszékre: első helyen Palóczi Edgár, második helyen Herczeg Erzsébet dr., harmadik helyen Gröber Vilma. Egy földrajzi tanszékre, összekötve az ének támlásánál: kötelezettségével: élsó helyen Némethy Ferencz, második helyen Simándi Lajos, harmadik helyen Dús Ferencz. Egy földrajzi tanszékre, összekötve a természetrajz tanításának kötelezettségével: első helyen Mönch Szilárd, második helyen Mándoki Hona, harmadik helyen Hauser Béla, Egy term.észelrajzi tanszélcre. összekötve, a számtan, mértan és mértanirajz tamiánőnel: kötelezettségével: első I lyen Erényi Élőméi, második helyen Fodor Máik dr., harmadik helyen Salamon Géza. Egy lermészelrajzi és vegytani tanszékre, összekötve a t gazdaságtan támlásának kötelezettségével: első helyen özv. Farbaky Gyuláné, második helyen Molnár Hona, harmadik helyen Buchinger Manóné. Két vegytani és természetrajzi tanszékre, összekötve a földrajz tanitásáank kötelezettségével: első helyen: Höfle Győző és Sarbó Vilmos; második helyen: Horcher Ödön és Balassa Géza dr; harmadik helyen: Zatkovich Béla és Szandovics Rudolf. N yolcz mennyiséglani és lermészettani tanszékre első helyen : Ujj Gyula, Kégl István, Havadi Barnabás, Hittrich József, Beregi Jenő, Krcsméry Mária, Murai Sarolta, Hajós Teréz; második helyen: Gotléb Béla, Bródy Imre, Zombory Gyula, Ungár Géza, Kepes Irén, Kutny Mária, Sztankovits Ödönné, Leimeter Margit; harmadik helyen : Hajdú Irén, Kiss Margit, Csapodi Vera, Somogyi István, Tolnai Jenő, Tarján Ferencz, Tillinger Stefánia dr., Lenk Dóra. Két mennyiséglani és lermészettani tanszékre, össze­kötve a mértan tanításának kötelezettségével, első helyen : Pörje István, Parlagi Istvánné ; második helyen: Erdős Lajosné, Görög Marczellné; harmadik helyen: Ladányi Margit, Egner Gabriella, Egy mennyiségtani és lermészettani tanszékre, össze­kötve a könyvvitel tanításának kötelezettségével, első helyen: Stern Gyula,; második helnjen: Molnár Béla; harmadik helyen : Pécsi Berta. Egy mennyiségtani és természettant tanszékre, össze­kötve a korrepetálás kötelezettségével, első helyen : Grá- ner Márta ; második helyen : Horváth Jolán ; harmadik helyen: Gráner Stefánia. Három számtani és mértani tanszékre, első helyen : Schultheisz Vincze, Lehr.er Ödön, Böröczky Gyula; második helyen : Nohn Nándor, Raskó Rezső, Zoltán Miksa ; harmadik helyen : Andreánszkyné Rónay Ilona, Párkányi Aranka, Vojcsik Ida. Hárogi számtani és mértani tanszékre, összekötve a mértanirajz tanításának kötelezettségével, első helyen: Ádám Manó, Rebling Frigyes, Rehák József; második helyen: Félki Matild, Demkó Margit, Kulcsár Alice; harmadik helyen: Schöndórfer Lajosné, Remes Alajosné, Groszmann Margit. Egy mennyiségtani és mértanirajzi tanszékre: első helyen Székely Miksa, második helyen Zalánffy Gizella, harmadik helyen Dalmát Aranka, Egy számtani és természettant tanszékre, összekötve a háztartástan tanításának kötelezettségével: első helyen Bucz Károlyné, második helyen Nagyfejed Erzsébet, harmadik helyen Pásztor Adél. Egy természetrajzi tanszékre, összekötve a számtan és mértan tanításának kötelezettségével: első helyen Kilián Zoltán, második helyen Kocsisovszky Pál, harmadik helyen Lusztig Aranka. Egy számtani és természetrajzi tanszékre, összekötve a testnevelés tanításának kötelezettségével: első helyen Bar- tus Irén, második helyen Firosá Béléné, harmadik helyen Pell Anna. Egy mértani és mértanirajzi tanszékre: első helyen Hilbert Károly, második helyen Ráh Elemér, harmadik helyen Nagy Erzsébet. Öt testnevelési tanszékre : első helyen : Szirtes Lajos, Makrai Pál, Pataki Báláné, Horváth Teréz, Mokry Gab­riella ; második helyen: if j. Erdődy Imre, Tözsér Béla, Záborszky Sándorné, Bernard Ágostné, Zettner Emma ; harmadik helyen : Péntek Ferencz, Szilágyi Béla, Brunner Irén, Bolgár Olga, Horváth Margit. Három testnevelési és szépirási tanszékre : első helyen Kauser Melánia, Székely Piroska, Teasdale Adrienne; második helyen : Göczy Zsófia, Tóth Ella, Bély Margit; harmadik helyen: Plininger Erzsébet, Wallesz Matild, Kun Paula, i (A Nemzeti Színház és a Pannónia.) A régi Nemzeti Színházat már lebontották s meg kellene kezdeni az uj színház építését. Erről azonban még szó sem lehet. A színházépítési szabályrendelet ki­mondja ugyanis, hogy színházat csak olyan helyre szabad építeni, mely minden oldalról utczával van körülvéve. Az utczáknak legkevesebb tíz méter szélességüeknek kell lenniök. Tőry és Pogány sokat változtattak a tervükön s végül a Pannor.ia- szállóból kértek három méternyi területet. Glück Frigyes, a Pannónia tulajdonosa azonban nem volt hajlandó csak két méterről lemondani. A fő­város tanácsa azt javasolta, hogy tekintsenek el kivételesen attól, hogy a Pannónia oldalán tíz méteres legyen az utcza. Elégedjenek meg keve­sebbel. Ezt azonban a kultuszminiszter nemcsak hogy nem fogadta el, hanem most már azt kívánja, hogy Glück hat métert engedjen át a Pannónia telkéből. Glück Frigyes ez ellen hevesen tiltako- ott. Ezt a tervet tegnapelőtt tárgyalta a köz­munkák tanácsa. Resztvettek benne Bárczy István polgármester, Harrer Ferencz tanácsnok, Hausz- mann Alajos, Szabó József, Quittner Zsigmond. A közmunkák tanácsa maga is megijedt a kultusz- miniszter követelésének következményeitől s a tár­gyalást azon a czimen, hogy az előterjesztéshez nem voltak mellékelve a részletes tervek, elnapolta. Ha ugyanis levágják a hat métert a Pannónia telkéből, akkor a szálló üzemét feltétlenül be kell szüntetni s uj szállói Honé építeni. Az uj szálló felépítése legalább két évet venne igénybe. Ez idő alatt a vendégek elszoknának a szállótól. A tulaj- | demos ezért horribilis kártérítést követelhetne. A főváros és a kultuszminiszter között most folynak a döntő tanácskozások. (A Fürdő-uteza kiszélesitése.) A főváros már régebben elhatározta, hogy a Fürdő-atczát annak déli oldalán kiszélesítheti. Annak idején Devecis Ferencz középitészeti igazgató azt kívánta, hogy az északi oldalt szélesítsék. Ennek a teljesen be­épített résznek a szabályozása azonban sokkal többe került volna. Most hogy szóba került az a terv, hogy a Fürdő-uteza burkolatát fa helyett aszfalttal cseréljék ki, a közmunkák tanácsa el­rendelte, hegy az utczaburkolással kapcsolatosan a József-térből és Erzsébet-téxből vágják le az utczaszélesitéshez szükséges másfél méteres sávot. A két tér ezzel a másfél méteres sávval kisebb lesz. Az utcza többi részének a kiszélesitése esetről- esetre fog megtörténni, mikor a régi házakat le­bontják s újakat akarnak épiteni. (Az V. kerületi Népház) elmúlt évi működé­séről most megjelent évkönyvében számol el. Ez a működés folytonos haladást mutat. A Népház helyiségei megteltek, de erősen érezhető a kibőví­tés szüksége. Ehhez hozzájárult a nehéz gazda­sági helyzet, annyira hogy a társadalom alig győzte a felmerült igények kielégítését. Az összes kiadások az elmúlt évben 205.744 korona 78 fillérre rúgtak. Ezzel szemben a bevételek csak 193.959 korona 22 fillért tettek ki. Az elmúlt év e szerint hiány­nyal záródott, a mely csak azért nem okozott érez­hetőbb nehézséget, mert az egyesület a Népház átvételekor nagyobb felesleget hozott át és igy a hiányt ebből fedezhette. Az V. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület az 1913. évben kultu­rális czélokra 19.830 korona 43 fillért, közjóléti ozélokra 151.426 korona 10 fillért, közjótékony­sági czélokra 28.912 korona 22 fillért, saját igaz­gatására pedig 5576 korona 03 fillért költött, vagyis százalékokban kifejezve az egyesület ki­adásai a következőleg oszlanak meg: kulturális kiadásokra 9.68% (1912-bén 8.29%), közjóléti kiadásokra 73.58% (1912-ben 76.88%), közjóté­konysági kiadásokra 14.04% (1912-ben 11.86%), saját igazgatására pedig 2.71% (1912-ben 2.97%) esik. A bevételek pedig a következő tételekből alakultak ki: az alapítványi tőke kamataiból 5523 korona 18 fillér, a tagsági dijakból 4211 ko­rona, az adományokból 13.817 korona 74 fillér, a hatósági készpénzsegélyekből 16.000 korona, az üzemi bevételekből 152.507 korona 30 fillér. A bevételek e szerint tulajdonképp három cso­portra oszthatók: üzemiekre, melyek a bevételek 79.29%-át, társadalmiakra, melyek a bevételek 12.28 %-át és hatósági készpénzsegélyekre, melyek a bevételek 8.43 %-át teszik ki. (Tanári fizetések javítása.) A felső kereske­delmi iskolák tantestületeinek küldöttsége tisz­telgett ma Déri Ferencz dr. tanácsosnál és átnyúj­totta neki a fizetési szabályzat revíziójára vonat­kozó memorandumot. Déri Ferencz tanácsos át­vette a memorandumot és kijelentette, hogy a fizetési szabályzat revíziójával a nyári szünet fo­lyamán fog foglalkozni, úgy hogy az ősz folyamán az erre vonatkozó előterjesztés tárgyalásra kerül­het. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul a választ. (Budapest gázellátása és az uj óbudai gázgyár.) Bernauer Izidor, a székesfőváros központi gáz­müveinek igazgatója, a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet tegnap esti egyetemes szakülésén előadást tartott Budapest gázellátásáról és az óbudai uj gázgyárról. A régi gázgyárak elégtelenné válván a gázszükség­let kielégítésére, a mi az 1856. évi 1,800.000 köbméterről 1910-ben több mint 63,000.000 köbméterre szökött fel, szükségessé vált egy uj, modem gázg}Ar épitése. E czélra a legalkalmasabbnak mutatkozott az óbudai Homokos, dűlőben fekvő, közvetlenül az esztergomi vasúti hid alatt az óbudai Dunaág mentén elterülő körülbelül 112.000 négyszögöl nagyságú telek. Az immár üzembe helyezett uj gázgyár termelőképessége a végleges kiépítéskor napi 1,000.000 köbtiiéter lesz. Egyelőre ennek körülbelül a negyedrésze épült meg. Az uj gyáron kivül az időközben több mint harmincz százalékkal megnövekedétt gáz- fogyasztás kielégithetése vigett még egyék berendezéseket is kellett a gázmüveknek létesíteni. Újpest gázellátására a Váczi-uton, a főváros határában külön épületben nyo­másszabályozó berendezés létesült. A főváros a gázgyárak megváltási árán kivül — a mi kerek húsz millió koronát tett ki —- négy év alatt még körülbelül negyvenöt millió koronát fektetett be a gázüzembe. A gázgyárak mégis annyira jövedelmezők, hogy a befektetések törlesztésén kivül évről-évre nagyobb készpénzfölösleget szolgáltatnak be a főváros pénztárába. (Bosnyák vendégek a főváros iskoláiban.) Cerovic dr. kormánytanácsos, a bosznia-herczego- vinaí országos kormány tanügyi referee: c, tegnap megjelent Déri Ferencz dr. tanácsosnál és engedélyt kért arra, hogy a főváros iskoláit és az azokban I folyó munkát, a miről igen sok szépet hallott, tar

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék