Az Ujság, 1915. február (13. évfolyam, 32-59. szám)

1915-02-07 / 38. szám

Vasárnap, 1915. február 7. AZ ÚJSÁG Szegény Agence Havas, ez most e közokirat­hamisítás folytán igazán visszás helyzetbe került. Neki mint kőnyomatosnak az a feladata, hogy minden hazugságot nemzetközi kőnyom­atos­ nyel­ven »légből kapott« koholmánynak csúfoljon. És íme most a párisi urak jóvoltából ő nem­ magának kellett ilyen borzalmat elkövetnie. De azért az olasz királyi udvar és kormány ne boszankodjék és ne ütközzék meg azon, hogy a famózua párisi fogalmazványon nevetünk és hogy a mi kőnyomatosaink ezúttal gyöngédségből nem sietnek az olasz hadüzenetet légből kapott párisi koholmánynak nyilvánítani. Elvégzi ezt a kőnyomatosok helyett a Zeppe­lin. Az a hadüzenet, a­melyet a francziák a Zeppe­linektől kaptak, valóban nem koholmány. Noha kétségtelen, hogy­ »légből kapott«. Némi kétely a zsiványbecsületben. Anglia gentle­­ményei és egyben az embergyilkolás istenfélő finan­szírozói, kellemetlen helyzetbe jutottak. A leg­újabb párisi panama-ügy kiderítette, hogy Das­­clau­x, a franczia hadsereg főpénztármestere, a ta­karmányt és a gyapjúárukat kedvesének a lakására szállította, a­ki aztán az árukat orgazdáknak eladta. Ezért a jeles katonai főpénztárost letartóztatták. Viszont Oroszországból is naponta érkezik hír arról, hogy a hadsereg kiválóságai nem félnek Nikolaj nagyherczeg akasztófájától és vígan lopnak tovább is úgy a szállítások, mint a katonai­­zsoldok körül. Istenfélő Angliát ez most főleg azért érdekli közelebbről, mert úgy Francziaország, mint Orosz­ország is folyton ő tőle kéri a pénzt a szent czélra. Anglia hajlandó is fizetni, de nem azért, hogy a pénzét úri és úrnői tolvajok vágják zsebre. Ajánlunk egy módot Angliának, a­mely lehe­tővé tenné, hogy ő továbbra is nagylelkű marad­jon és a francziák és oroszok még­se lopják el a készpénzét. Cselekedjék úgy, mint a felvidéki korcsmáros gazdag fia cselekedett. A szegénysorai­ korcsmáros ugyanis, meghalt és ekkor a három fiú azt határozta, hogy az öreget támogatni kellene a végből, hogy a másvilágon valami üzlethez kezd­hessen. Elhatározták, hogy a két fia­ — a szegé­nyebbek — a halott feje alá egy-egy ku­ver­tában tíz-tíz forintot helyez, de a legidősebb fiút arra kérték, hogy ő, mint vagyonosabb ember, a maga kuvertájába száz forintot helyezzen. A gazdag fiú szívesen beleegyezett és a koporsóban csakhamar három lezárt boríték feküdt a halott apa feje alatt. A gazda­g testvér azonban jól ismerte szeretett testvér­eit, ezért igyekezett az eszükön túljárni. És csakugyan egy gondolatolvasó művészetével látott a veséjükbe és ,e­­szerint cselekedett­ is. A temetést követő napon a két fivér kiásta a sírból az apját és mohón nyúltak a gazdag fivér kuvettája után. De csakhamar igen kellemetlenül és k főzve érezték magukat, mert a kuvettában a gazdag fivér aláírásával egy száz forintról szóló váltó fe­küdt, a­mely a túl­világi banknál lesz leszámíto­landó. Miért ne lehetne a bölcs és a vitéz Anglia is ilyen jó fiú és ilyen édes testvér? te Nemzeti, szaporodás a la minute. Ember­k vagyunk és­ ezért fogékonynak kell lennünk minden iránt, a mi emberi. Franczia­országban a magába­­szállás melanchóliága kezd tért foglalni. A háború temérd­e pusztítást végzett soraikban. A­ generá­­czió pusztulófélben,­ a népesség száma ijesztően fogy. Ezért a bölcsek aggódva gondolkoznak va­lami i­ncediensen. A párisi tudományos akadémia vette kezébe az ügyet és pályadíjat tűzött ki olyan munkára, a­mely megjelölné a módját annak, hogy a Franciaországban annyira elterjedt egyke és az egy fiú — egy leány­rendszer megdőljön és Francziaország népessége hirtelen szaporodás által pótolja az elvényző hiányt, a­mit a háború okozott. A czél feltétlenül jogos és még az ellenséges nemzetek­nél is tiszteletre méltó tör­­véssek minő­sítendő. Csupán azt nem fogja fel gyarló eszünk, hogy mi köze van ehhez a párisi tudományos aka­démiának? Egészen stoilszerűtlen ez a hatáskör e fontos probléma megoldásánál, mert mi, öregek ifjak, úgy szoktuk azt­ már meg évtizedek folya­mán, hogy az akadémiák pályázatai rendszerint meddők szoktak lenni. És most éppen ezzel a meddő­séggel akarnak szaporulati experimentácziókat kezdeni? Mindazáltal reméljük, hogy a párisi akadémia nagy pályadíja, avagy Joffre úr napiparancsa az egykéket hirtelen négyes ikrekké lépteti elő. Üdvözöljük Francziaországot a nagy­ népsza­porodási akczió kezdeményezése alkalmából. Szív­ből kívánunk nekik igen sok fiút és sokkal kevesebb leányt. De mert­ ezt a rohamos szaporaságú úl­­ nemzedéket nyilván kell tartani, ajánlatos volna, hogy a pályadíjas és nemzeti jutalom által elő­állított tömeges szaporodási létszámemelés folytán egy új közigazgatási hivatal kreáltassék Franczia­­országba­n. Mert az eddigi ellátás immár hiányos volna. Szervezzenek tehát állami apakönyvi hiva­talokat. Az eddigi anyakönyvi hivatal felesleges. Mert hiszen ... a római jogból és a­­latin nővéreké­től is bizonyára tetszik már azt tudni, hogy a mater semper certa est. Hősök kifii­et­etése. A király a következő kitüntetéseket * adomá­nyozta : Hansa Sándor ellentengernagynak, az 5-dik hajóhadosztály parancsnokának, az ellenséggel szem­ben kitűnő szolgálata elismeréséül, a Lip­óttrend­­lo­vagkeresztjét a hadi ékitménynyel; Barcsai Alajos dr. sorhaj­óorvosnak, az ellenséggel szemben vitéz és önfel­áldozó magatartása elismeréséül, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét a katonai érdem­kereszt­­szalagján , Zuber Károly hajóskapitánynak és Honiseh Gyula gépésznek a Dunagőzhajózási Társaságnál — az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismerését!l, a koronás arany érdem­keresztet a vitézségi érem szalagján és megparancsolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés tudt­ul adassék ; az ellen­séggel szemben vitéz magatartása, elismeréséül Fleck Gusztáv I. oszt. tengerészhadbiztosnak a dum­aflottillánál. A király Hermann Rezső 6. honvédgyalogezredbeli századosnak az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartása elismeréséül a hadidiszitményes 3. osztályú ka­tonai érdemkeresztet adományozta, Groszmann Károly­­1. honvédgyalogezredbeli tartalékos hadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerést tudtul adatta, Hambuch Miklós i­ed­ettdőrermészetnek az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst, érdem­­keresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. A hadsereg főparancsnoksága az október 22-étől 24-ig a­ Przemysl melletti, Magiera-magaslatért vívott hárczokban tan­úsított példásan vitéz és elszánt maga­tartásáért ■ a m. kir. verseczi 7. honvédgyalogezred 2. Zászlóaljának tisztikarát és legénységét dicsérő elism­erés­­ben részesítette, az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz magatartásuk elismeréséül Besenyői János 2. honvéd­­huszárezredbeli őrmesternek az arany vitézségi érmet, Harfczer Tibor 7. honvéd tábori ágyusezredbali­­tartalékos zászlósnak, Wertsch Adolf 31. honvédgyalogezredbeli őr­mester hadapródjelöltnek, Somogyi Ferencz­, Kuriák László, Terek Géza, Terek István, Mihalka László, Miczky József, Paulini Géza, L­engyel László dr.,­ Gáspár István és Sikolya Bálint zászlósoknak és Szabó István had­apródnak (mind a tizenegy 12. honvédgyalogezredbeli), Murányi László, Haszmann József, Horpácsi Béla és Szücs István zászlósoknak (mind a négy 20. honvéd­gyalogezredbeli), Ádám Géza 2. honvéd tartalék-ágyús­­osztálybéli főtüzérnek, Gebauer János, Varga János és Nagy István őrmestereknek, Czinger György és Kiss Géza sza­kaszvezetőknek és Szummer József honvéd czim­zetes, őr vezetőnek (mind a hat 41. honvédgyaloghadosz­­tály táviróosrtagbeli), Rácz Nándor 45. honvéd menet­­zászlóaljbeli szakaszvezetőnek, Kocsis Sándor 32. honvéd­gyalogezredbeli törzsőrmesternek,• Herczeg Dániel 31. honvédgyalogezredbeli szakaszvezetőnek, Veres Sándor 1­2. honvédgyalogezredbeli törzsőrmesternek, Takács István és Szabadi Károly 20. honvédgyalogezredbeli törzsőrmes­tereknek, Boldizsár Márton ugyanez ezredbeli szakasz­­vezetőnek, Hajék Ödön 33. honvédgyalogezredbeli törzs­­őrmesternek, Lajkó Sándor törzsőrmesternek, Ku­tin Márton & Darida János tizedeseknek és Enyefsi Pániél huszárnak (mind a négy 5. honvédhuszárezredbeli), Árki Ferencz tűzmesternek, Száraz István tizedesnek és Nagy Jenő tüzérnek (mind a három 1. honvédlovas­­tüzérosztálybeli) Czoma Sándor szakasz vezetőnek, Békási Balázs szakasz vezető egészségügyi altisztnek, Krais János tizedesnek, Csólya József és D. Kiss József huszárok­nak (mind a­z öt 2. honvédhuszárezredbeli) az L osztályú vitézségi érmet, Szaracs Béla 2. honvédtartalékágyas­­osztálybeli tűszmesternek, Bobori Gyula szakaszvezetőnek, Diamant Aladár honvéd czimzetes úrvezetőnek, Kiss László és Farkas János póttartalékosoknak, Phisterer Mátyás és Tanczer­ Károly honvédeknek (mind .g hat a 41. honvédgyaloghad­osztály távirda-osztályánál), Gungh János egyévi önkéntes czimzetes tizedesnek, Demeter István és Csizmadia Sándor honvédeknek (mind a három 31. honvédgyalogezredbeli), Wéber István 20. honvéd­gyalogezredbeli honvédnek, Mandrik Mihály és Puskás Károly tizedeseknek, Kádár János és Fabtinszki József­­ őr vezetőknek, Spilka Tódor, Kiss István, Király György, Kaposi Ferencz, Kozsinszki András, Mihálka László, Weiszenbacher Márton, Konti György, Kővári György, Szilágyi György, Zbana László, Papp Illés és Zelenka József honvédeknek, (mind a tizenhét 12. honvédgyalog­­ezredbeli), Rauch Illésnek, a 41. honvédgyaloghad­osztály lövőszertelepéhez beosztott os. és kir. 12. tábori ágyús­­ezredbeli szakaszvezető ezimzetes őrmesternek, Somig Jakabnak és Ördögh Józsefnek, ugyane hadosztály lövő-­­szertelepéhez beosztott 7. honvédtábori ágyusezredbeli czimzetes főtüzérnek, Fuksz Ágoston 45. honvéd­­menetzászlóaljbeli őrvezetőnek, Biró Lipót tizedesnek, Huczulyák Mihály, Orosz Péter és Orza János honvédek­nek, Szabó Sándor sebesültvivőnek (mind az öt 12. honvéd­gyalogezredbeli), Hajmás­ Lajos őrmesternek, Baj László ■szakaszvezetőnek, Miatta János tizedesnek (mind a három 20. honvéd­gyalogezredbeli), Illés Károly őrmesternek, Bakai József és Katrin Bálint tizedeseknek, Kelemen Ferencz, V­olntik András, Takács Gyula, Varjú Lajos és Papp József huszároknak (mind a nyolc­ 5. honvédhuszár­­ezredbeli), Kriegler Ferencz 3. honvédhuszárezredbeli őr­mesternek, Katona Sándor szakaszvezetőnek, Nagy Imre és Kraus Ádám tizedeseknek, Kuki­s János, Bordás Lajos, Kiss Mihály és Csipa János huszároknak (mind a hét 2. honvédhuszárezredbeli) a 2. osztályú ezüst vitéz­ségi érmet adományozta, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataik elismeréséül Engel Jenőt, a 101. nép­­felkelő-gyalogdandár parancsnokságához beosztott nép­felkelő hadnagyot és Veres Jánost, a 101. népfelkelő- gyalogdandár parancsnokságához beosztott postatisztet dicsérő elismerésben részesítette, Hering Sándor nagy­váradi 4. és Böngérfi Géza kolozsvári 21. honvédgyalog­­ezredbeli tartalékos hadnagyokat tartalékos főhadna­gyokká, Miklós Gyula dr.-t, a 131. gyalogdandár-parancs­noksághoz beosztott népfelkelő-hadnagyot népfelkelő­­főhadnagygyá lenevezte. A balkán haderők parancsnoksága Muzsina Mihály 25. honvéd gyalogezredbeli őrmesternek az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz magatartása elismeréséül az arany vitézségi érmet, Antolkovics Miklós 6. honvéd tábori ágyusezredbeli egyévi önkéntes tűzmesternek és Vu­csics Zarkó ugyanez ezredbeli szakasz­vezetőnek, Szilák János őrmesternek, Baszler Mátyás szakaszvezető czimzetes őrmesternek, Rancsi Ferencz és Róka István szakasz­­vezetőknek és Berger György tizedesnek (mind az öt 6. népfelkelő-gyalogezred beli), Singeri András 10. honvéd- huszárezred beli tizedesnek az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül az I. osztályú ezüst vitézségi érmet, Laxang József őrmesternek, Rosenberger Zoltán czimzetes őrmesternek, Nácsa János, Kozics Simon és Ocsonyi Pál szakaszvezetőknek, Wagner Zoltán, Schmidt Jakab, Bancz Jakab és Csata János tizedeseknek, Tikviczki Mihály és Wist Ádám őrvezetőknek és Mill Jakab sebesügvivőnek (mind a tizenkettő C. népfelkelő­­gyalogezredbel­), Jesák 10. honvédhuszárezredbeli huszár­nak, Debits György 6. honvéd tábori ágyúsezredbeli főtüzérnek, Plavkics Vlada őrvezetőnek és Piroska Mihály népfelkelőnek (mind a kettő II/2. népfelkelő hadtáp­­zászlóaljbeli), Basta János II/7. népfelkelő hadtápzászlóalj­­beli őrvezetőnek és Kranjec Simon horvát-szlavón csendőr­nek az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk el­­ismeréséül a 2. osztályú ezüst vitézségi érmet adomá­nyozta. 17 TORGMÁM?. RUDALOH.­­ (-) Lóczy Lajos ünneplése. Abból az alkalom­ból, hogy a Földtani Társulat Lóczy Lajost, a Földtani Intézet igazgatóját a Szabó-éremmel ki­tüntette, tisztelői meleg ünneplésben részesített­ék. Mindazok a geológusok és geográfusok, a­kik részben munkatársai, részben tanítványai, összesen mintegy negyvenen, megjelentek Lóczy Lajos Barose-utczai lakásán és aranyfóliái lepték meg az európai nevű tudóst. Tegnap múlt ugyanis negyven éve, hogy Lóczy Lajos, a Zürichből haza­érkezett fiatal geológus, első értekezletét írta a Földtani Közlönyben. A negyven éves szakírói jubileum alkalmából Szontágh Tamás, a Földtani Intézet aligazgatója köszöntötte Lóczy tanárt, míg tanítványai és munkatársai nevében Scha­­farzik Ferencz műegyetemi tanár, a Földtani Társulat elnöke üdvözölte. Az ünnepélyre számos­­külföldi tudós is küldött üdvözlő táviratot. (-) A Kir. M. Természettudományi Társulat állattani szakosztályának Rátz István dr. udvari tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén Pongrácz Sándor dr. a legősibb rovarokról, a Blattidákról vagy csótányokról tárott előadást, részle­esen fejtegetve származástani jelentőségüket. Az elő­adáshoz Biró Lajos fűzött igen érdekes megjegyzé­seket a trópusi rovarok életéből. Siűts Andor dr. a Magyar Adria Egyesület második Adria-expe­­dícziója alkalmából gyűjtött tengeri rákokat ismer­tette, melyek eddig csak a Földközi-tengerből voltak is­mere­esek. (-) A Magyar Néprajzi Társaság e­lső 10-én, szerdán, délután hat órakor a Nemzet Múzeum dísztermében nyilvános felolvasó ülést tart, a­melyen Strausz Adolf Maczedóniáról olvas fel. Belépődíj nincs, vendégeket szívesen látnak. (-) A Budapesti Filológiai Társaság e hó 10-én­­szerdán, délután hat órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében felolvasó ülést tart, a­melynek tárgya : Vértesy Jenő : Az ál-shakes­­peari O­'dcastle dráma; Gorzó Gellért : Ráday Gedeon fiusága. (-) Előadások a Galilei Körben. A metafizika alapfel­tevéséről szóló előadással nyitja meg Dienes Pál azt a világnézeti előadássorozatot, melyet e hó folyamán a Galilei Kör rendez. Ez előadást folyó hó 8-án, hétfőn este 7 órakor tartják meg a Társadalomtudományi Társaság (VI. Anker-kör 2.) nagytermében. Szombaton, 13-án Lóránd Jenő dr. tart szemináriumot, melyen Mach : Az érzékletek elemezése kerül folytatólagosan megbeszélésre. Csütörtökön, id­én egy új aktuális irányú szemináriu-

Next