Az Ujság, 1915. február (13. évfolyam, 32-59. szám)
1915-02-25 / 56. szám
Csütörtök, 1915. február 25. AZ VJLÁG THIOMÁMY. mCBAim. (-) Beöthy Zsolt a háborús költészetről. A következő sorokat kaptuk : Igen tisztelt szerkesztő ur ! A Szabad Lyceum előadóterme múlt vasárnap délután egy igen jelentős irodalmi esemény szinhelye volt, a minek azonban a lapokban semmi nyomát sem találom. Irodalmi éleünk vezérférfia, a Kisfaludy-Társaság elnöke, Beőhy Zsolt tartott egy nagyjelentőségű beszédet a háború hatásáról az irodalomra s beszéde nem maradt elvont értekezés, hanem leszállott a jelen irodalmi életbe és kiszedett belőle egy csokor virágot, bemutatta és szépségeit kiemelte néhány olyan kőkeménynek, melyekkel a mostani nagy idők ajándékozták meg irodalmunkat. Abból indult ki, hogy a magyar irodalmat a háború szelleme ihlette. Legelső három nagy költője katona volt: Tinódy, Balassi és Zrínyi, noha mindegyik más-más szellemben fejezte kudarczias érzelmei együtt megteremtették a magyar irodalomban azt a hangulatot, melynek legművészibb kifejezője Petőfi lett. Három érzéskörből merített Petőfi és mindegyikben hatalmas alkotásokkal gazdagította irodalmunkat : a katona érzéseiből, a nemzet közérzéséből, ódái vagy rapszódikus szárnyalású gondolatokat fejezve ki és végül általános emberi érzéseket, melyeket a háború vet fel. Azután bemutatott Beöthy a mai magyar lírából, e három csoportnak megfelelően, olyan költeményeket, melyek mai érzéseink fölötte szerencsés kifejtései. A katonadalok közül felolvasott egy hajdúnánási baka, egy megyeri őrvezető és Takács László káplár költeményeit, melyek közvetlenségükkel, a kurucz kötészettel való rokonságukkal mély hatást tettek. E csoportba foglalta Gyóni Gézának egy Przemyslből kelt versét és Zilahy Lajos egy balladáját a hadnagy temeéséről, melyének drámai erejét és mély érzését különösen kiemelte. Valóban, Zilahy Lajosnak ez a verse irodalmunknak igaz kincse! A második csoportba tartoznak a nemzet közérzését kifejező ódás költemények és itt bemutatta az öreg Lévay József egy a háború elején írt versét, egy kilenczven éves aggastyán szárnyaló zengését. Azután meleg elismeréssel kommentálta Kozma Andor híres Roboz krónikáját, az Előre !-t, melyet finom megértéssel olvasott fel, visszaadva a magyar nyelv íresetének minden nyelvi szépségét, valóságos tapsorkánt keltve. Mély hatást, ért el Szép Ernő közvetlen hangú imájával is. A harmadik csoportba, az általánosabb emberi érzések kifejezése közé sorolta Mezei Sándor Bölcsődalát, melynek nemes egyszerűsége hatott. Azután fölötte meleg hangon emlékezett meg Kiss Józsefről, akihangjának rejtelmes finomságával varázsolja el olvasóit, a ki csodás érzéskorjzoulat okát máshol relp látott árnyékig,okkal tud kifejezni, mint mikor tűzbe nézünk, lassanként csodás szikeket látunk, a vöröstől az ibolyáig, úgy hoz Kiss József uj szíreket a magyar lírába, most is, háborús költeményeiben«. Azután felolvasta a kötőtűket, viharos hatást keltve. Végül Szabolcska Utszéli keresztjét mutatta be, melylyel a költő a Grand Café-val egyeni rangú alkotást teremtett. Valóban, a magyarság büszke lehet arra, hogy ennyi jeles műivel tudta már eddig is a háborús költészetet gyarapítani. Eddig Beöthy, aki finom esztétikai érzékével néhány gyöngyszemet halászott ki, a magam részéről csak azt sajnálom, hogy figyelmét kikerülte Péterdi Andor »Katonák« czimü verse, mely Jászai Mari és Paulay Erzsi szavalatában a legmélyebb hatást keltette, s az egész országban elterjedt, s kikerülte a figyelmét az a kis zsuzsa, Szilágyi Géza háborús szonettjei, az emberi érzésnek e mély megnyilatkozása. Mindenesetre : büszkék lehetünk költőinkre ! Lázár Béla úr. (-) Berzeviczy Albert előadása. A Budai Polgári Kör február 27-én, szombaton, este fél nyolc órakor a budai vigadóban a hadbavonultak családjait segítő II. kerületi helyi bizottság javára felolvasó estélyt rendez, amelyen Berzeviczy Albert dr., a kerület képviselője, tart előadást »A háború a képzőművészetekben« czímmel. SZÍNHÁZ. ZEHE. * Födesy Arnold. Ma este a Vigadó nagytermében, hol hangversenyét tartotta, örömteli meglepetést szerzett mindazoknak, kik figyelemmel kisérték eddigi művészi pályafutását. Azt mindenki tudta róla, hogy a technikája olyan tökéletes, olyan ragyogó, mint amilyen egyiké sem a cselló mesterei közül. Ismertük hatalmas erejű és mégis könnyedén finom tónusát, mely egyszer a kürt zengéséig lendül neki, hogy másszor a hegedű pianisszimójáig halkuljon le. Gyakran ragadott magával szinte fékezhetetlen temperamentuma és sokszor ejtett csodálatba páratlanul biztos üveghang-játéka. Mindez megvolt Eördesynél azelőtt és mindez megvan ma is. És mégis a legnagyobb magyar gordonkás játéka megváltozott azóta, hogy utoljára önálló hangversenyen hallottuk. Földesy Arnold lehiggadt, megkomolyodott, megállapodott. Stílusosabb, nemesebb, klasszikusabb lett a művészete. A temperamentuma, a technikája, egész páratlan virtuozitása megmaradt, de, az ízlése, a művészetének mélysége alá rendelve. Már a műsora is ezt mutatta. Haydn versenyművét, Beethovennek ilyen nagy terembe alig való változatait, Locatelli szonátáját és Cin Cesar Cantabilóját adta elő. Csak az est legvégére került, mintegy bebizonyítására annak, hogy a régi virtuóz se halt még ki Földesyből, Popper Dávid szédületes iramban elzúgatott Fonódala. A műsor minden egyes számának tökéletes művészetű volt az előadása, és csak mint olyant, mely bennünket különösen megkapott, említjük külön is meg Locatelli szonátájának a lassú tételét, a leheletszerűleg elsuhanó futamokkal. A hangverseny műsorának befejeztével természetesen nem maradhattak el a ráadások sem. Az ünnepelt művész többek között eljátszotta Sarasate Czigánynótáit is. Ekkor jutott szóhoz Dienzl Oszkár »Esteledik . . .« czímű hangulatos kis művével mint zeneszerző. Kisérőművészetét igaz gyönyörűséggel élveztük az egész est folyamán. (V.) * A papa kedveneze. A Magyar Színház ma este mutatta be Engel és Horst Apafa kedveneze czímű bohózatát. A darab szerzői németek, de a színhely, az alakok, a szerkezet, sőt még a darab levegője is ízig-vérig franczia. Engel és Horst urak meghódoltak a gall szellem előtt, tanítványai a nagy franczia bohózat íróknak, ámde mindenképpen méltók a mestereikre. Sőt , egy igen felellődologban még tökéletesítettek is. Ugyanis nagyon vigyáztak rá, hogy a cselekményben ne álljon tótágast a pszichológia. Bohózatuk akkor is megállja a helyét, ha boncolgatni keméljük. Az ötletesség és a mulattatás kedvéért nem kalandoztak el az abszurdumok közé, sőt még a valószínűtlenségek közé se , tehát közel áll a vígjátékhoz. Kitűnő munka és nem utolsó erénye, hogy kifogyhatatlan a kacagtatásból. Alapötlete az, hogy a perpignani közjegyző felesége egy napon megismeri az okot, amely olyan gyakran Parisba szólítja a férjét. Clodo az ok, a vidám és pajzán nőcske , a közjegyzőné azonban a férje törvénytelen leányának véli őt, ártatlan teremtésnek, hazaviszi tehát Perpignanba, nehogy megcsúszszon a bűnös Bábelben. A cocotte a családi fészekben, ez az alapötlet. Nem egészen új, több franczia vígjátékban találkoztunk már vele, de pezsgőbben, fordulatosabban applikálva még egyszer se. A Magyar Színház sokat vár a darabtól , erre vall a szereposztás is. ElsősorbanAdák Sáriról kell szólni. Ötletes játéka, elsőrangú beszélőművészete szenzácziós lesz azokra, akik még nem látták prózai szerepben. Engel és Horst még álmodni is aligha mert olyan Clodóról, amilyen ő. A bohózat tumultusaiban végtelenül rokonszenvesen hat a nagyszerűen finom Rákosi Szidi. Mint ő, Hegedűs is távoltartotta, magát a bohózati allűröktől. A kisebb szerepekben ellenállhatatlanul hatott Forrai, Huszár, Vágó, Z. Molnár, Virányi komikus maszkja és játéka. A darabba Szirmai Albert három finom zeneszámot irt s a fordítás Gábor Andornak koloritos munkája. A közönség minden felvonás után igen sokat tapsolt. Az egyik szerző meg is jelent a számtalan kihívásra. * Bevonulástól felmentett színészek. Az Országos Színészegyesület tanácsa a kultuszminiszter útján kérelmezte a honvédelmi minisztertől, hogy a népfelkelői bemutatószemlén alkalmasnak talált színészek egy részét, mégpedig azokat, akiknek távozása az egész társulat összeomlását vonná maga után, a katonai szolgálat alól mentesítse. A honvédelmi miniszter leirata most érkezett meg a Színészegyesülethez és ebben értesítik a Színészegyesület vezetőségét, hogy a miniszter a kérésnek eleget téve, a nélkülözhetetlennek jelentett színészeket, számszerűiz ötvenhetet, a bevonulás kötelezettsége alól bizonytalan időre felmenti. * Művészestély és sétahangverseny a Vigadóban. Nagyszabású estély rendezését vállalta a Magyar Vöröskereszt - Egylet tudósító irodájának négyszáznál több önkéntes hölgytagja részint a Magyar Vöröskereszt-Egylet, részint a Véres Félhold, részint pedig a Budapesti Újságírók Egyesüleének segélyalapja javára. A terv szerint a fanvészestély márczius 14-én lesz a fővárosi Vigadó összes termeiben, a főváros legelőkelőbb és legnépszerűbb művészeinek és művésznőinek, valamint a honvéd-zenekarnak közreműködése mellett. A részletes program mj kidolgozásán most munkálkodik a kiküldött rendező-bizottság, melynek élén Csillag Teréz asszony, a Nemzeti Színház tagja és a tudósító iroda női osztályának vezetője áll. * Idegen főidőn. A Nemzeti Színház pénteki bemutatójának, Ivánfi Jenő és Horváth Jenő Idegen földön czímű új darabjának cselekménye Angliában játszik, mégpedig nagyrészt abban a néhány válságos órában, amely a mostani világháború kitörését megelőzte. E n nagy várakozásokkal és izgalmakkal teli idő azonban csak kiindulása a cselekménynek és alkalmat ad egy mély emberi és faji probléma drámai megalkotására. A dráma hőse egy német ember, akiben a szerelem boldogsága és az idegen földről e nagy viharokban haza vágyó kötelességérzet boldogtalansága ütközik össze tragikus módon. Ez emberi vívódás köré pedig az angol pénzvilág, a nagyvállalkozó irodájának élete ad izgalmas keretet. A két szerelmest Beregi Oszkár és Váradi Aranka játszszák, de nagy és hálás feladathoz jutott Dg. Alszeghy Inna, Gál Gyula, Somlay Artur, Odry Árpád, Pethes Imre, Zrajnay Gábor, Rózsahegyi Kálmán, Mészáros Alajos és Bartos Gyula. is. * K. Szamosi Elza a Népoperában. Egyik legjobb szerepében, a Mignonban lép fel szombaton este a Népoperában K. Szamosi Elza. Másik neves vendége a szombati Mignon előadásnak Jadlowker Hermann porosz kir. kamara énekes lesz, aki Meister Vilmost énekli. Az opera többi főszereplői Sebők Ilona, Pajor és Róna lesznek. *■ A Zsuzsi kisasszony, Kálmán Imre operettje, amelynek szövegét Martos Ferencz és Bródy Miksa írta és amelyet szombaton adnak először a Vígszínházban, a következő szereposztásban kerül bemutatóra: Falsetti, kamaraénekes: Csortos Gyula, Princsey postamester: Vendrey Ferencz, Zsuzsi, a gyám leánya : Dióssy Nusi, Lauffer.Laufien gyáros : Kardos Géza, Szerafin, a felesége : Harrszthy Hermán, Béterffy szerkesztő : Sziklay József. Dinnye riporter: Sarkady Aladár, polgármester: Balassa Jenő, polgármesterné: Kész Rózsi, színigazgató : Szerémy Zoltán, Olga : Dergán Bianka, Blanka : Bazár Gitta, Ilona: Komlós Ilka, Juliska: Záró Giza, Boriska : Andrényi Ida, Mariska: Jósika Miczi, Pintér István csizmadiamester : Bogyó Zsigmond, Majorosné, Pribiescu gazdasszonya: Kürti Sári, Tonelli, Falsetti titkára: Győző Lajos, szobalány: Fehér Tusi, öreg úr : Dózsa István, Borcsa : Szeredi Anna. — Az első és a harmadik felvonás Bikitv-Bürgözben történik, a második Budapesten, Falsetti lakásán. A Zsuzsi kisasszony díszletes és jelmezes főpróbáját a sajtó meghívott képviselői jelenlétében, pénteken, délelőtt fél tizenegy órakor tartják meg. Holnap, csütörtökön, a Vígszínházban a Délibáb, utcza 7., Hajó Sándor nagysikerű vígjátéka kerül színre. 15