Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-18 / 77. szám

Csütörtök, 1915. márczius 18. AZ UJSáG kifejtették, hogy Clyde vidékén sem a munka­adók, sem a munkások nem czivódtak volna bér­kérdésekről, ha igazi képet nyertek volna a helyzet komolyságáról. Brathford különösen azt az eszte­­lenséget emeli ki, a­mit a kormány elkövetett, a­mikor a való informác­iókat pánikoktól és az újonczozás veszélyeztetésétől való félelmében el­nyomta. A Daily Mail ezekhez hozzáteszi: Az olyan harc­téri tudósítások, a­miknek közlését megengedik, arra irányulnak, hogy elkerülhetet­len kudarczainkat vagy vereségeinket eltitkolják, a nehézségeket lekicsinyeljék, az ellenség hibáit túrázzák és igy azt a benyomást megerősítsék, hogy Németország már úgyszólván meg van verve. Ezzel elfajtják azt az egyéni érzést , hogy a győzelemhez minden egy­es ember erőfeszítésére van szükség. Az angol alsóházból, London, márczius 17. Az alsóházban Penant parlamenti államtitkár, Basstwitz Egon gróf és Bassewitz Albert gróf német állampolgárokra vo­natkozó kérdésre kijelentette, hogy az utóbbi, mint hadifogoly Holyportban van internálva, az előbbit szeptemberben letartóztatták, a­mikor azonban megállapítottuk, hogy egy havi szolgálat után a német hadseregben szolgálatképtelennek jelentették ki, október 17-én elbocsátották a fogságból. Primrose államtitkár bejelentette, hogy a haza­­bocsátott osztrák és magyar állampolgárok száma a következőképpen oszlik meg: 18 éven aluli volt 92 polgár, 50 éven felüli 154 polgár, 18 és 50 között 396 polgár. Németországba hazament 17 éven aluli po­gár 262, 55 éven felüli 250, 17 és 55 év közötti 283. Asquith miniszterelnök javasolta, hogy a ház április 14-ig napolja el üléseit. A wallisi egyház­­belire vonatkozó javaslat hosszabb vitája után a miniszterelnök indítványát elfogadták. London, márczius 17. A parlamentet április 14-ig elnapolták. Sir Rogar Casement nyilatkozata. Berlin, márczius 16. A Continental Times képviselője beszélgetést folytatott Sir Roger Case­­m­ent-tel, a­ki következőket mondotta neki: — A newyorki sajtó, különösen a Newyork World azzal gyanúsít, hogy a német kormány megvesztegetett engem. Felhatalmazom önt, hogy ezt az állítást közönséges hazugságnak jelentse ki. Casement megmutatta az újságírónak annak a táviratnak szövegét, a­melyet márc­ius 15-én newyorki ügyvédjéhez intézett. Ebben a távirat­ban Casement felszólítja ügyvédjét, hogy azonnal adja be a panaszt rágalmazás miatt a szóban­ forgó am­erikai lapok és azon egyének ellen, a­kik a gyanúsításokért felelősek. Casement Grey álla­m­titkárhoz is levelet in­tézett, a­melyben azt mondja, hogy hajlandó érintkezésbe lépni az angol kormánynyal, akár Norvégiában, akár Írországban, mindaddig, a­míg az angol kormány meg nem sérti a törvényeket. Casement egyetlen óhajtása, hogy a brit kormányt kicsalja rejtekhelyéből, hogy nyíltan válaszol­hasson neki, nem­ pedig úgy, mint az angol kor­mány teszi, hogy hazug kábel táv­iratokkal be­folyásolja az amerikai közvéleményt. Kitchener a bábomról, London, márczius 17. A felsőházban Kitchener lord nyilatkozott a háborúról és többek közt ezeket mondotta : A Francziaországban folyó küzdelmekről legutóbb beérkezett jelentések alkalmat adnak annak megállapítására, hogy csapataink mi­lyen sikerrel (!) folytatják az offenzívát. A né­meteket gondosan előkészített, jól megerősí­tett hadállásaik ellenére meglehetősen tekin­télyes vonalon visszavetettük. Neuve Chapelle és Lepinette falvakat csapataink megszállot­ták és megtartották. Ez ütközetekben az indiai csapatok is tevékeny részt vettek. Mióta utoljára beszéltem e házban, — folytatta Kitchener lord — jelentékeny erősí­téseket küldtünk Francziaországba, közte egy kanadai hadosztályt, egy North-Midland had­osztályt, egy második londoni hadosztályt, valamint különböző más csapatokat is. Ezek voltak az első teljes számú, tökéletes népföl­kelő csapatok, melyek Francziaországba men­tek. A csapatok egészségügyi állapota kitűnő. A francziák Soissons kivételével a harcz­­vonal különböző pontjain előrehaladtak, kü­lönösen a Champagneban. A keleti hadszín­téren a Varsó ellen intézett heves német tá­madások halni ütöttek ki. A német erősíté­seket, a­melyek Kelet-Poroszor­szágban az orosz hadállásokat megtámadták, részben meg­állásra kény­szer­ítették, vagy pedig vissza­­üzetésü­k folyamatban van. A keleti hadszíntéren lévő hadi helyzetet röviden vázolva, Kitchener lord áttért a had­felszerelési czikkeket gyártó angol gyárakban uralkodó tarthatatlan állapotokra és többek közt ezeket mondotta : A munkások általában lojálisan dolgoznak, de sajnos, megtörtént, hogy a munkától való távolmaradás, munka­idő be nem tartása miatt a gyárak termelő­­képessége észrevehetően csökkent. Ez egyes esetekben az alkohol, más esetekben pedig a bányatársulatok korlátozó intézkedéseinek rovására írandó. Nem tudok eléggé nyomatékosan rámu­tatni arra, h így folytatta Kitchener lord — hogy a hadműveletek sikerre a világ különböző részein komolyan veszélyeztetve vannak az által, ha az egész nemzet nem dolgozik velünk és éret­tünk, nemcsak az által, hogy a szükséges ember­anyagot szolgáltatja a háborúhoz, hanem az által is, hogy a szükséges fegyverekkel, lőszerekkel és felszerelési czikkekkel lát el bennünket, annak semmi hibája ne legyen. Kicserélheti azokat az anyagokat, melyek zavarnák az össz­­működést, a mozgatószerkezeteket tökéletes és hangba hozhatja az egyes szervekkel. Inn­n van, hogy a szolaszi­k között nincsen nyomorék, béna, vagy hibás egyén, ez kü­lönben magyarázható azzal is, a­mire később még rátérek, hogy az egyszer elkészült szolaszi alkatrészei romlás vagy kopás esetén bármikor felcserélhetők és pótolhatók, a­nélkül hogy az egésznek összhangja és egyénisége megváltoz­nék. Erről még bővebben kell majd beszélnem, kapcsolatban azzal a nagy különbséggel, a­mi a faremidói lények közt és közö­tünk fennáll, a születés,­ élet és halál fogalmazásának szem­pontjából. Arról is korai volna még beszélni, hogy hosszú asztalok mellett és között elhaladva, hányféle és minemű szervek gyártását figyel­hettem meg. e szervek nagy részének nemcsak czélja, de még szerkezete is merőben érthetet­len és felfoghatatlan lévén akkori ismereteim­mel. Csak annyit jegyzek meg, hogy az utolsó asztalon túl egy dobogón láttam egy teljesen elkészült, összeállított szálaszi-t mozdulatla­nul állani, körülötte sürögtek a munkások és, úgy látszik, éppen azokkal a mozgatószerkeze­tekkel szerelték fel, a­miket földi szóval motor­nak neveznek : egy nyíláson éppen valami folyadékot öntöttek bele és alul megcsavartak valamit. Elmenőben még hallottam, a­mint a szolaszi belsejében zengés indult meg és vissza­pillantva láttam, a­mint fejét lassan fölemeli és köré néz. A következő fejezetben igyekszem el­mondani, hogyan tanultam meg a szolaszi­k nyelvét s hogy helyezkedtem el csodálatos tár­sadalmukban, hogy életüket összehasonlithes­­ssam a magunké­val­ Világháboru. Háború a tengeren és a gyarmatokon. Japán és Kína közt veszedelmesen kezd kiélesedni a helyzet. Maga a línai köztársaság elnöke, Juansikkaj lehetetlennek mondja a megegyezést Japánnal, mert Kína már elment a konc­essziók végső határáig, de nem mehet el addig, hogy Kína függetlenségét és állami önállóságát teljesen alárendelje Japánnak. Azok a követelések, a­melyek a kínai közigazgatási, rendőrségi és pénzügyi téren a japán befolyás biztosítására, vasutak és dockok építésénél a japánok kizárólagosságára vonatkoznak, oly megalázók és gazdaságilag annyira súlyosak, hogy Kína azokat el nem fogadhatja. A japán kormány pedig, nyitván az angol és orosz be­avatkozás mostani lehetetlensége által báto­rítva, márczius végéig elvből követeli a vég­leges választ és időközben, fenyegetések köze­pette nemcsak mozgósítja haderejét, de már állítólag huszonhétezer katonát a kínai partokra szállított. Ily körülmények közt a távol keleten a közel­jövőben oly fejleményeknek lehetünk tanúi, a­melyek a jelenlegi viszonyok teljes felfordulását vonhatják maguk után, de egyút­tal az érdekelt európai hatalmakat, főleg Angliát és Oroszországot is a legsúlyosabb dilemmák elé állítják. A Japán-kínai konfliktus, London, márczius 17. A Times pekingi jelentése szerint Kínában a nyugtalanságot nagy mértékben fokozta az a hír, hogy Japán­ból nagyobb csapatszállítmány indult Kínába, mely szállítmányt hadihajók kisérik. Hir sze­rint Dalnyból egy hadosztály indult el, hogy a rendes mandzsúriai helyőrségeket felváltsa. Azt a dandárt, a­mely most C­singtaut tartja megszállva, egy másik dandár fogja felváltani. Vízrebocsátott amerikai dreadnought. Newport­ News, márczius 17. A Pensylvania nevű amerikai dreadnoughtot ma bocsátották vízre. Dániel tengerészetügyi államtitkár tartotta az ünnepi beszédet. Az Eitel Frigye­s herczeg segéd­­czirkáló kapitánya teljesen díszben szintén részt­­vett a vízrebocsátási ünnepségen. A Dardanellák ostroma. A Dardanelláknál ma szünetel a harcz. Konstantinápoly, márczius 17. A főhadi­szállás közli : A tengerszorosok ellen, a­melyek­nek bejáratát néhány ellenséges hajó őrzi, ma semmiféle akczió nem volt. Az angol flotta veszteségei a Dardanelláknál. Berlin, márczius 17. A Deutsche Tageszeitung jelenti Rotterdamból. Parkon keresztül érkező hír­adás szerint az angol flotta a Dardanellák ostro­mánál több kárt szenvedett, mint ezt a hivatalos jelen­tések beismerik. A múlt hét végén Londonban nagy feltűnést keltett, hogy az admiralitás nem adott ki jelentést a Dardanellák ellen operáló angol flotta állásáról. Különös ez azért, mert eddig nagy szé­­bőségűek voltak ezek a jelentések. Most hire jár, hogy a múlt hét szerdáján ismét elkezdették a bombázást, de csak a franczia hajóre. Az angol hajók nyitván kénytelenek voltak a szünetelésre. A balkán államok és a háború. Venizelosz nyilatkozik politikájáról. Bécs, márczius 17. Athéni híradás szerint Venizelosz volt miniszterelnöknél néhány párthíve kérdést tett az iránt, nem érzi-e magát kötelezve rá, hogy a népet politikájának a helyességéről, a­mely szerint Görögország érdeke a semlegesség el­­hagyását követeli, felvitágosítsa. Venizelosz azt felelte, hogy az ilyenfajta fejtegetések a kamará­ban vagy azon kivül nem opportunusak. Csak a kamara feloszlatása és az új választások elrende­lése esetén érezné magát arra indíttatva, hogy poli­­tikáját nyilvánosan kifejtse és igazolja. Olyan rend­kívül válságos időkben, mint a­milyenek a mosta­niak, tömörülnie kell mindnyájuknak, hogy az, a­mit az eddigi minisztérium alatt két győzelmes hadjáratban megszereztek, megőriztessék és bizto­­síttassék. Nincs szándékában arra törekedni, hogy a kamara eddigi többsége ismét kormányra jusson , ez az adott körülmények közt czéltalan is volna. Mert ha megint kormányra kerülne, akkor sem lehetne már az eddigi politikát folytatni. 5

Next