Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-04 / 63. szám
8 (1) a kőszénbánya-munkásosztagokhoz tartozó népfölkelésre kötelezettek; e) a községek és városok által kiállított népfölkelő munkások, valamint az egyéb különleges hadicélú szolgálatokra igénybe vett népfölkelésre kötelezettek ; f) azon népfölkelésre kötelezett egyének, akik a népfölkelési tényleges szolgálat alól már eddig is név szerint fektetve voltak ; végül g) a bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek felszentelt papjai, illetve felavatott lelkészei és papi jellegű tanárai. Az itt felsorolt népfölkelésre kötelezettek az e) alatt említettek kivételével alkalmaztatásukat, valamint azt, hogy ezen alkalmazásban már 1915. évi január 1. óta állanak, az összeírás alkalmával községi elöljáróságuk (városi hatóság, körjegyző) előtt, illetve az f) alattiak felmentésüket elöljáró hatóságuk, igazgatóságuk, illetve munkásosztag parancsnokságuk, a vasutak és azok műhelyeinek alkalmazásában állók szolgálati főnökségük által kiállított bizonyítványnyal igazolni tartoznak. Nem tartoznak megjelenni a népfölkelési bemutatószemlén a nyilvánvalóan alkalmatlanok, az orvosok, nyugdíjas katonai havidíjasok és a rokkantsági nyugdíjasok állományába tartozó egyének. Azon népfölkelésre kötelezett, aki a népfölkelési bemutatószemlére szóló behívási parancsnak nem tesz eleget, karhatalommal vezettetik elő és a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI. t.-cz. 4. §-a értelmében két évig terjedhető börtönnel bűntettetik. Háborús mozaik. (A Dardanellák a történelemben. — Egy franczia háborús apostol. — A reimsi iskolák. — Kinsky herczeg lovai.) Az angol és franczia flottának az az erőlködése, hogy a Dardanellák ostromával utat nyisson magának, új fejezetet jelent ennek a tengerszorosnak a történetében. Legutoljára — 1807 február 19-én — Duckworth angol tengernagynak sikerült a törökök védekezése daczára a tengerszorosba behatolni, de a vállalkozását ő maga is »a hadtörténeteink legveszedelmesebb és legnehezebb vállalkozásának mondotta«. Az angol lapok nem is igen bizakodnak a mostani sikerben és tudják, hogy elsősorban igen erős csapatokat kell gyorsan és merészen partra szállítani. A történelem idáig azt bizonyítja, hogy a Dardanellák bevehetetlenek, amíg a törököknek helyén van a szívük és erődítésekkel támogatni tudják a természet adta előnyöket. A Dardanellák stratégiai jelentősége az ágyuk feltűnésével kezdődött. Ezekkel át lehet lőni a keskeny utat, míg régebben csak a flotta tudta megakadályozni az ellenség áthatolását. Ámde a Hellespontu? — ez a régi neve— már egészen régen is nagy szerepet vitt a hadtörténetemben. Legelőször Xerxes kelt át rajta, aki 674 hajóból épített óriási hajóhídon vezette át a rengeteg seregét. Ezen a ponton később Nagy Sándor Ázsiába ment át. A törökök 1356-ban keltek át rajta és ettől kezdve létkérdés lett a Dardanellák megerősítése. II. Mohammed szultán 1462-ben megépítette a Seddil Bahr és a Csanak Kaleszi erődöket, 1650-ben pedig IV. Mohammed nagyvezére, Ahmed Köprülü a túlsó parton fekvő Kuni Kaleht és Kiflid Bahrt. Ezek köré folyton új erődítések épültek és gondja volt rá a törököknek, hogy az épületeket és az erődök ágyuparkját mindig a kor színvonalán tartsák. Czementfalak ási óriáságyúk: ezek jellemzik a Dardanellák erődítéseit. A Dardanellák hosszú évszázadokon át hűen őrizték Konstantinápolyt, még a velenceiekkel folytatott heves hadjáratokban is. Ámde 1776 július 26-ikán az Elphinstone tengernagy parancsnoksága alatt álló hét orosz hajónak sikerült rajtülni a törökökön. Az erődökben ugyanis elfogyott a muníczió, ámde így is csak Kepes Boronig jutottak, tovább nem merészkedtek. Ennek a vakmerő áthatolásnak üdvös következménye lett, mert a megrettent törökök ezentúl nagyobb gondot fordítottak az erődítésekre. Később persze ismét ellanyhult a buzgalom és így történt, hogy 1807-ben a nyolcz sorhajóból, négy fregattból és pár kisebb hajóból álló angol flotta áthaladt a Dardanellákon és horgonyt vetett az ozmán főváros előtt. Nagy eredménye persze nem lett, mert a törökök nagy sietséggel szerelték föl az erődöket, az angolok féltek, hogy kelepczébe jutnak és két héttel később visszavonultak, a mi alatt a részben már rendbe hozott erődök sikereiül tüzeltek rájuk. Ezóta nem sikerült a Dardanellákon átírni ölni. Az oroszok 1829-iki blokádja eredménytelen maradt és az oroszoknak 1833-ban, az angoloknak és francziáknak 1853-ban és az angoloknak 1878- ban történt keresztülhatolása a törökök beleegyezésével, a törökök javára történt. Az 1912. évi olasz ostrom teljesen eredménytelen maradt. * Hogy kicsoda Montelius? Egy rapszódikus párisi alak, mint Hervé a legvéresebb antimilitaristából egy éjszaka a legvéresebb szájú patrióta lett. Ő azonban nem szaval, hanem énekel. A Bambino kis konczerttermében teszi minden este és dédelgeti minden párisi, az arisztokratától a munkásig. Most Montélius a kedvencz, az utolérhetetlen ! Először egy recitativát deklamál, mit a tompított hangú zenekar kisér. A vers bajról, nyomorúságról beszél. Majd egy katona imája következik az elesett bajtárs sírja fölött és ez éppen úgy, mint a fiúcska levele a már halott papájához, minden este kénvekre fakasztja a publikumot. Az elégikus Monalusból ezután szatirikus lesz. Kigúnyolja a németeket, a vezetőket és a császárt. És a néző, aki előbb elég sirt, most kaczag, hogy a könyei is potyognak belé. A szatirikusból viszont próféta lesz. A német szoczialisták ellen fordul és szemükre hányja, hogy cserbenhagyták ideáljaikat és prinezipiumaikat. Ezután Francziaországot testesíti meg és egy apoteózisban elmondja, hogy Elszász és Lotharingia, a két elszakadt leány, mint tér vissza az anyai kebelre. Montéhus egyenesen orákuluma I’árispak. Énekes ő hang nélkül, rímelő rím nélkül, de robusztus jelenség, a ki tud beszélni a nép nyelvén. Reimsban kezd föléledni a régi élet . Harmincöt tanítónő és négy tanító vezetésével már az iskolák is megnyíltak. Az iskolatermek a Mumm, Champion, Krug és Pommery-házak pinczéiben vannak, több méterrel a föld alatt és vastag betonréteggel is leszbiztosítva. A temperátura hűvös:13—14 fok. A berendezés azonban jó, mert az igazi iskolákból mindent ideszállítottak. Délelőtt és délután kétkét egymásután következő órán tart a tanítás szünet vagy megszakítás nélkül. Tanuló csak ötszáz van, de a gyermekek nem ijedeznek a szakadatlanul robbanó gránátok miatt. Reims élete egyebekben is rendes lett. A Place Royalon és a városháza előtt még bizonyos élénkség is uralkodik. Az üzletek nagy része újra nyitva már és a hivatalnokok és munkások újra a dolguk után járnak.* Angol lapok jelentése szerint Knighsbridgeben a napokban árverezték el Kinsky herczeg versenyistállóját. A herczeg színei minden nagyobb versenyen szerepeltek és elég gyakran jó eredménynyel. A herczeg, aki tagja az angol zsokéklubnak, hosszú időn követségi tanácsos volt a párisi osztrákmagyar nagykövetségen rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter czímmel. Igen sok fajlovat tartott, amelyeket Francis Lambton zsoké kezelt Newmarketben. Az árverésen igen nagy árakat fizettek a lovakért. John Lambton 12.600 koronán, Simple Susan 22.860, Eaton Pilgrim 12.660 és Superior 18.600 koronán kelt el. Ezek a lovak több nagyobb versenyt nyertek. AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1915. márczius 4. Időjárás. Hazánkban változékony, szeles és hűvös idő uralkodott. Csapadék az Északkeleti-, K-Teti-Fjldön, a Délvidéken és az ország északnyugati részein esett. Kórég vastagsága az utóbbi tájakon helyenként a 10—20 cm.-t is meghaladja. Selmeczbányáról hóvihart jelentettek. Éjjeli fagy mindenfé volt . A hőmérséklet maximuma+ 13 C fok volt.Fiuméban, minimuma —7 C fok Rozsnyón. Egész Közép-Európában válozékony, hűvös és jobbára csapadékos volt az idő. A hőmérséklet különben Dél-Európában is alacsny, ahol a Balkánon szintén voltak lecsapódásk. Sürgönyjóslat: Változékony, hűvös, elvétve csapadék. A SÖR. — Gyászének a drágaságról. — Megyek a Körúton, találkozom egy elegáns úrral. Üdvözlöm és elkezdünk beszélgetni. Sablonosan, üres szólásmódokkal, ahogy az utczán diskurál az ember. — Hogy van? Mit csinál? Merre megy ? ■— kérdezgetjük egymást, nem is sokat törődvén vele, hogy a másik milyen üres választ ad az üres kérdésre. Az úr egy kis papiros zacskót vitt magával. Mivel semmi egyéb kérdés nem jutott az eszembe, kérdést tettem a zacskó irányában: — Mi van benne és hová viszi? Nagyot nevetett erre . — Kaczagni fog maga is, ám megmutatom. Sós kifli van benne és sós kalács. Tudja, látogatóba megyek egy családhoz, amelyet nagyon tisztelek. Máskor virágot szoktam vinni a ház úrnőjének, három-négy szál rózsát, vagy szegfűt. De ki kedveskedik ma virággal ? Ma sós kifli és mákos kalács a legkedvesebb ajándék. Jobban megörülnek neki, mint egy kosár virágnak. Bizony ez így van. Hajdanta virágokkal, illatszerekkel, műtárgyakkal udvaroltunk, ma kenyér, liszt, debreczeni kolbász a legdrágább és legbecsesebb ajándék. Mert búza van, árpa, rozs, kukoricza van elegendő, — biztos, hogy kitart a jövő termésig— de liszt, meg kenyér, az nincsen. Egész városrészekben szinte lehetetlen egy karaj kenyeret, vagy egy zsemlyét kapni. Családok egymáshoz küldözgetnek, szomszédok mindenfelé kilincselnek egy-egy zsemelyéért. No igen, mert most éppen rendezik az ügyeket. A város rendezi. Mielőtt rendezte, addig volt kenyér, miután rendezte, talán megint lesz kenyér, de amíg rendezi, — ki mer addig kenyeret kérni? S mivel a város, amit a kezébe vesz, azt alaposan szereti elintézni, — persze hogy idő kell a rendezéshez. Négy-öt hét múlva majd megint lesz kenyér és zsemlye és minden, mivel gabona és liszt van, ha nem is túl bőven, de mindenesetre elegendő mennyiségben. Csak éppen a rendcsinálás miatt nincs semmi. Mert mégis a rend a dolgok veleje. Aki a babájának ajándékot visz, ne legyen szűkkeblű és ne legyen kényelemszerető, hanem három szál rózsa helyett szerezzen be három zsemlyét. És aki milliomos, az vegyen hozzá még egykét pohár sört is. Azért említem éppen a sört, mert azon a körúti beszélgetésünkön a sör is szóba került. — Lássa, erről kellene írni, a sörről — mondja az én sóski 11 is barátom. — Az egész háborúnak ez a legcsúnyább része, a sördrágítás. Hiába, uram, nem az orosz aki legnagyobb ellenségünk. — Hiszen minden drágább lett, minden a világon. Ma is másfél koronával többet fizettem az ebédemért , mint tegnap. Drágább lett a sör is. Ahol minden drágább, ott a sör se maradhat olcsó. — Lárifári. A sör drágítására semmi becsületes ok nincsen. Németországban is háború van, ott is drágább lett az árpa, ott is drágább a munkaerő, ott sincs valami rettenetes nagy felesleg,— de azért Berlinben nem emelték fel a sör árát. S ahol más városokban emelték, ott is legfeljebb két márkával lett egy hektoliter drágább. Nálunk migyárt nyolcz koronával ugrottak fel. Nyolcz korona, ami minden liternél nyolcz fillért jelent. Horribilis. — Ez csakugyan sok. — Mást is mondok. Azt se szabad elfeledni, hogy kik csinálják nálunk a sört. Dreher, Haggenmacher. Mindeniknek van legalább száz millió vagyona. Amit a sörből szerzett. Mi bajuk törtelme ezeknek a nagy legényeknek, ha egy rossz esztendőben esetleg nem vágnák zsebre a hagyók.