Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-12 / 71. szám

Pántok. 1915. márczius 15. AZ Ú­JSAO­ M balkáni államok és a báb Az új görög kormány bemutatkozó nyilat­kozata. Athén, márczius 11. Az athéni távirati iroda jelenti: A sajtó az új minisztérium be­mutatkozó nyilatkozatának következő szöve­gét közli : Győzelmes háborúi után Görögországra nézve parancsoló szükség a hosszú békeidőszak, hogy dolgozhasson az ország fölvirágoztatá­­sán. Görögország közhatalmának, valamint szárazföldi és tengeri haderejének szerve­zettsége, a népjólét fejlettsége megvédi Gö­rögországot az ellen, hogy oly nagy­ áldo­zatokkal kivívott javait megtámadják és egyúttal lehetővé teszi neki, hogy az állam érdekeit szolgáló programmot valósítson meg és olyan politikát kövessen, a­mely meg­felel a nemzeti tradíc­ióknak. A dolgok ilyen államnál a semlegesség az európai válság eleje óta valóságos parancsolat volt Görög­országra■ Görögországnak azonban, mint ed­dig, úgy mostan is abszolút kötelessége, hogy a szövetségéből folyó kötelezettségeket teljesítse ,s saját érdekeit kielégítse, a nélkül azonban, hogy megengedné saját területe integritá­sának koc­kára vetését. A kormány tudatá­­ban van annak, hogy így az ország érdekei­nek szolgál és meg van győződve, hogy a nép hazafiassága biztosítani fogja ez érdekek teljes­ védelmét. A görög király elleni merénylet. Berlin, márczius 11. Milánóból jelentik. Most részletesebb h­írek érkeztek ide Athénből annak a bandavezérnek a letartóztatásáról, ki állítólag me­rényletet tervezett Konstantin király ellen. Az illető férfi, Kuzior Athanáz, már sokszor került összeütközésbe a törvényekkel. Kuzior állítólag vezetője egy epiróta szabad csapatnak. Tényleg azonban nem más, mint egy rablóvezér. Kuzior néhány hét előtt jött Athénbe és feltűnően sokat csavargott a palota­ körül. Gyanús azonban csak akkor lett a viselkedése, mikor megkérdezte az őrségtől, hogy mikor kocsizik ki a király. Kuziort erre megfigyelte a rendőrség és a múlt szombaton le is tartóztatta. A lakásán több ezer drachmát találtak, de Kuzior nem tudta megmondani, hon­nan szerezte a pénzt. Találtak még egy revolvert, több másféle fegyvert és két bombát, azután sok franczia és angol levelet, melyekből kitű­nt, hogy Kuzior franczia és angol ágensekkel állott össze­köttetésben. A lefoglalt levélanyag állítólag igen terhelő és azt bizonyítja, hogy a banda vezér mer­­ényletet tervezett Konstantin király ellen. Már a merénylet napját is megállapították. A bizonyí­tékok alapján kétségtelen, hogy a merénylő nem a saját akaratából cselekedett volna, hanem idegen zsoldban állott. Athénben a merénylet leleplezése nagy elkeseredést keltett, részben e miatt válto­zott meg a városban a hangulat. Kuzior ellen gyilkosság kísérlete és felségárulás czímén em­el­nek vádat. Milano, márczius 11. A lapok jelentik Athén­ből . Szaporodnak a bizonyítékok, hogy a már le­tartóztatott s állítólag elmebajos Kuzior Athanázon kívül,­ a­kit Konstantin király elleni merénylet meg­sértésével gyanúsítanak, a párisi görög­ klub­nak több volt tagja érkezett Athénbe, a­kik a Konstantin király élete ellen törő összeesküvők körébe tartoznak. Állítólag több letartóztatás tör­,­tént Szalonikban és Athénben. A szövetségesek haragja Görögország ellen. Bécs, márczius 11. Kopenhágából jelentik a N. Wr. Journal-oa.k . A pétervári Rjecs a­ görög kormányválság következtében beállott fordu­latról így ír: — Konstantin király a hibás abban, hogy Görögország egyelőre nem fog résztvennii flottá­jával a Dardanellák ellen megindított ostrom­ban. De jól vigyázzon Görögország : a zsák­mányban sem lesz részes.. A­­ hatalmas orosz biro­dalom napirendre tér a kis Görögország fölött. Genf, márczius 11. Az ideérkezett párisi lapok kivétel nélkül a nagy csalódás hangján írnak arról a veszteségről, a­mely az entente-ot Görögország el­fordulása révén érte. A Newyork Herald párisi ki­­adása többek közt ezt írja : Mi, jó egy ügyűek, mindig készpénznek veszszük a szép ígéreteket, pedig azok csak üres szavak. A­mit most Görög­ország tett velünk, az könnyen megismétlődhetik, mostantól fogva tehát cselekedeteket követelünk. Még nyitva van a szövetségesek kapuja, hogy új szövetségeseket bebocsáthassunk, de maholnap késő lesz, a kapu be fog zárulni és mi odakiáltjuk azoknak, a­kik még haboznak . A kapu zárva van ! Marghiloman Románia czéljairól. Berlin, márczius II. A Berliner Tageblatt tegnapi száma egy befolyásos román politikus nyilatkozatát közli, melyet a Rjecs czímü péter­­vári lap munkatársa előtt tett. Az orosz lap a nyilatkozó román államférfit nem nevezi meg, de Mirsaimnak, a Rjecs tulajdonosának megjegy­zése szerint ez az államférfi nem lehet más, mint Marghiloman volt román miniszterelnök, a kon­­zervatív párt befolyásos vezére. Az érdekes nyi­latkozat így hangzik: — Románia semlegességének megtartása­­paran­csoló szükség. Ha mégis le kellene róla mondania, akkor inkább Besszarábiára, mint­ Erdélyre kellene gondolnia. Erdélyben sokkal kevésbé fenyegetik a románok nemzetiségét, mint Besszarábiában. Oroszország Besszarábia román lakosságának minden rétegét a maga hatalma alá kényszertette. Egy besszarábiai román már orosz miniszter is volt. Az ottani román parasztságnak semmi ha­talma sincs. Ezzel szemben Erdélyben a kormány­zat, tekintet nélkül a háború kimenetelére, mind­inkább a románok nemzeti kívánságai felé fordul. A háború mindenesetre még hosszú hónapokig fog tartani. A háborúba való beavatkozás ellen szólnak pénzügyeink és közlekedési viszonyaink is. Ha Német­országnak és a monarchiának háborút üzenünk, az élelmiszerek importjában csak Oroszországra leszünk utalva. Vájjon Oroszország hajlandónak fog-e mutatkozni e feladat teljesítésére ? Egyébként meg kell állapítanom, hogy eddigelé Oroszország mellett csak Francziaország kérte a mi fegyveres beavatkozásunkat, Anglia, úgy látszik, nem kívánja Ausztria felosztását és Magyarország gyöngítését. Bizonyos, hogy az angol követ nálunk és Szófiában más szellemben járt el, mint franczia és orosz kollégái .­ A kormány is osztja e nézeteimet." Bratiano­, a­kivel többször beszéltem ezekről a kérdésekről, hasonló állásponton van. Továbbra is azon leszünk, hogy semlegességünket megőrizzük, de e mellett minden eshetőségre felkészülünk. Őrültség mint ebben a pillanatban az arénára lépni! A háború eredménye még bizonytalan, nem szabad koc­káz­­tatnunk mostani területünket. A királynak is ez az álláspontja. Ezt bizonyítja az a nyilatkozat, a­melyet legutóbbi audiencziám alkalmával tett és a­mely szerint egyik tábornokát, a­ki franczia­­barát, érzéseinek nyilvánosan adott kifejezést, el fogja bocsátani, így szól az orosz lapban megjelent nyilat­kozat. Mirjükön, a kadetpárt vezére, a Rjecs tulajdonosa a következő megjegyzést fűzi e nyi­latkozathoz : . . . .. Gyakran hasznosabb, h­a megismerjük ellen­feleink véleményét, mint barátainkét. Csakugyan fel kell tennünk azt a kérdést, a­melyet a román viszonyok alapos ismerője, Petrov, ekképpen for­­mulázott: Valóban igaz-e, hogy Erdély románjai Romániához akarnak csatlakozni? Valóban irigylik-e ők romániai testvéreiket és azoknak »jólétét«? És Románia vezetőkörei iga­zán óhajtják-e ezt az a­dme siót ? A román nemesség bizony hidegen áll ezzel a tervvel szemben. Az erdélyi román parasztságnak, a­mely kulturálisan jóval magasabban áll és nemzeti szempontból­­ is öntudatosabb, mint Románia hasonló rétege, ennek a parasztságnak Romániához való csatolása inkább veszélyt jelent a román nemességre, mert nagyon is erősítené a demokratikus irányt. A bolgárok a középeurópai hatalmak mellett. Szófia, márczius 11. Vasárnap este nagy tüntetések voltak a középeurópai hatalmak mellett. A német és az osztrák-magyar követ­ség épülete előtt a néptömeg elénekelte a »Wacht am Rhein«-t és a néphimnuszt. Toncsev bolgár pénzügyminiszter Bulgária magatartásáról. Szófia, márczius 11. Gesov oroszbarát lapja, a Mir közli : Toncsev pénzügyminiszter több poli­tikus kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a Dar­danellák ostroma nem gyakorolhat befolyást Bul­gária elhatározására. A bolgár kormány el van tökélve, hogy mostani politikájának irányától nem fogja magát el­téríttet­ni. Nagy szabálytalanságok a szerb hadi­szállításoknál. Szófia, márczius 11. A Pravda czímű szerb lap szóról-szóra leközli annak a parlamenti bi­zottságnak a tárgyalását, melyet a hadiszállí­tások megvizsgálására küldöttek ki. Állítólag a szerb hadiszállításéi­nál nagy szabálytalansá­gok fordultak elő. A bűnösöket haditörvényszék elé állították. Világháború. A Dardanellák bombázása. Román-bolgár szövetség a Dardanellák érdekében. Milano, márczius 11. A Cornere dela Sera szófiai híradása szerint a Dardanellák ágyúz­­tatása nagy aggodalmat keltett Bulgáriában. Pártolásra talál egy román-bolgár szövetség esz­méje. A szövetség a túlzott orosz követelések ellen küzdene. Hir szerint az olasz kormány rend­kívüli követet küld ki, a­kinek­ az lesz a fel­adata, hogy a balkán államok megegyezését előkészítse. Grey nyilatkozatinak hatása Orosz­országban. Milano, márczius 1­1. A Secolo jelenti Pétervárról: Mint a Rjecs­ixja, az orosz társa­dalomnak az a nyugtalansága, a­melyet Grey véleménye Szaszonovnak Konstantinápoly és a tengerszorosokról szóló nyilatkozatáról kel­tett, kezd megszűnni. A szövetségeik együtt­működése a Dardanelláknál, valamint az As­­keid czirkáló részvétele a hadműveletekben, azt a véleményt engedi felszínre juttatni, hogy a szövetségesek kölcsönös lekötelezettjei egy­másnak. Pan tábornok kijelentette, hogy a Dardanellák elleni hadműveletek máris érez­tetik hatásukat (?) a semlegeseknél. Új angol hadihajó a Dardanelláknál. Basel, márczius 11. A Baseler Nachrichten jelenti Athénból, hogy egy újabb Queen Elisa­­beth típusú dreadnought érkezett a Darda­nellákhoz. A nyugati harezsér. A február közepe óta állandón ismétlődő makacs harczok a Champagneban, a­melyek a német front áttörését czélozták, a francaiak

Next