Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-24 / 83. szám

8. íme, trombitás, végezetül Felsőbbrendű­ dalt zengess, felsőbbet, mint [eddig megannyi, Lelkemnek dalolj, élesszed tűnő reményét, [bizalmát, Edzzed meg a gyönge hitem, adj képet a [jövőről, Mutass nekem jövőt s örömöt, ő vidám, fölemelő záróének ! Csengésed több minden földi erőnél; Diadalmi indulók — szabadság — végül az [ember a győztes ; Valamennyi ember himnusza egyazon istenhez [— öröm ! Újjászületett az emberiség — tökéletes a lét Ujjongó, kaczagó örömünnep ! [— öröm ! Elmúlt a háború, el a gond, el a szenvedés [a bajtól megtisztult a föld — nem [maradt csak öröm ! A tenger örömteli — a­­lég örömteli! Öröm ! Szabadság, lelkesedés öröme ! Szerelem ! Az élet legremegőbb izgalmának öröme. Elég ez a léthez ! Elég ez a lélegzéshez ! Öröm ! Öröm ! Öröm ! Mindenütt csak öröm ! A levél. Jer a mezörül, apám ; levél jőve Péterünktől; Jer a kapuba, anyánk , levél jőve drága fiadtól ! Most itt az ősz. Lám, íme a fák, a zöldek, a sárgák és a pirossak, Leveleiket lobogtatva a langyos szélben, kedvesen hűsítik Ohio falvait. Hogy’­érnek az almák a gyümölcsös kertben,­­és a szőlőtőn a fürtök ! (Érzed a szőlőtőn a fürtök illatját ? A tatárka szagát ott, a­hol nemrég dongtak a [méhek ? Fönn az égen az első után oly csöndes, oly­­tiszta Csudásak a felhők,­­minden. De lenn is minden csöndes, életteli, szép, s a­­gazdaság virágzik. Lenn a mezőkön minden virágzik. Jer már a mezőrül, apám , jer, hiv a leányod . Jer a tornácára, anyám, jer a kapuba gyorsan ! Jön oly sebesen, a­hogy bírja — tán baj fenye­­­get ? — belereszket a lába, Nem áll meg, hogy ősz haját megsimítsa, vagy a fejkötőjét megigazítsa. Hamar, kinyisd levelét ! Nem a fiam írta, de alá ő írta. Idegen kéz itt a drága fiú helyett — a gyötört [anyaszív, Minden örvénylik a szeme előtt — csupa fekete­­­ség — csak főneveket hall, Foszlányos mondatokat — mellében a seb — lovasharcz — kórházba vitték — még gyönge — de csakhamar jobban lesz. Mily elhagyatottan áll A buján termő, gazdag, sok városú és falvas [Obiéban, Betegen, sápadtan, zagyvafejűen, áléivá dől­t a kapufélfának. Ne busulj, anyám (a felnőtt lány mondja [sóhajtva, és nővérkéi odasietnek, remegve szótlan’) Drága anyánk, azt írják, jobban lesz Péter. Szegény fiú, már sohse lesz jobban (miért is [jobbulna e jó, drága lélek !) Miközben smitten a kapuban állnak, halott már. Az egyetlen fiú halott. De az anyának jobban kéne lenni! A vézna teremtés, mostan feketében, Nem nyúl eledelhez, alig alszik, fölébred ,gyakorta, Éjfélkor is éber, csak sír, mélységes sóvárgással­­vágyik. Észrevétlen visszavonulni, halkan a létből­ el­­menekülni, követni, keresni, meglelni drága, halott gye­deket. A legyőzőiteknek. Jövök hatalmas zenével, harsonáimmal, a dobjaimmal. Nemcsak dicsőített győzteseknek játszom el [az indulóim. De a megvert legyőzőiteknek is eljátszom [indulóim. Hal­ád, ugy­e, hogy jó megnyerni csatát ? Mondom néked, elesni is jó, Mert épp az a lélek veszti, a­mely nyeri a csatát. Dobolok és harsonázok a holtakért, Kürtöm sípján leghangosa­bb, legvidámabb­­nótámat őnékik fújom. Éljenek, a kik elbuktak ! S a kiknek hadihajóik elsülyedtek ! S minden generális, a­ki csatát vesztett és mind­en legyőzött hősök ! S a tömérdek névtelen hős, náluknál a leghíre­sebb legnagyobbak sem különbek­­ a Mara&i ! A Dardanellák ostroma. A Dardanelláknál megsérült hajók kijavítása. Lyon, márczius 23. A Le Nouvelist' jelenti Parisból, hogy a Gaucis pánczélos hajót, mi­helyt az időjárás megengedi, száraz dokkba viszik. Az Inflexible angol pánczélos czirkáló ja­vítását hír szerint rövid időn belül befejezik. A Le Nouvertist arról is értesült, hogy a Jaureguiberry pánczéloshajót is a Dardanellák­hoz rendelték ki. Az elhallgatott erődök megszólalása: London, márczius 23. A Times tengerészeti levelezője a Dardanellák elleni akc­ióról írva, a következőket mondja: Figyelemreméltó és fel­­említésre érdemes, hogy­ az admiralitásnak már­czius 8-ától kelt kommünikéje azt jelenti, hogy az L II. erődöket 6-án és 7-én elhallgattatták és az L. erődöt 5-én akczión,­kivül helyezték és ug­yan­­ezek az erődök csütörtökön a flotta támadását viszo­nozni tudták. A védősereg kétségtelenül az elpusz­tított ágyukat képes volt mozsárágyukkal bizo­nyos mértékben pótolni. Lehet hogy az erődök azért hagyták abba a tüzelést, hogy a hajókat közelebb csalják. Tény az, hogy csütörtökön több ágyú, a­mely reggel beszüntette a tüzelést, később újból működésbe lépett. BHV% ff#BSBBBaffftfi­llffTTT? ul 4 .:----- ---------- AZ UJSAfr Szerda, 1915. márczius 24. Világháború. A galicziai és lengyel­ország harczok. Keletporoszország legszélsőbb csücskéből, Menteiből, a németek kikergették a pár nap előtt oda betört oroszokat. Üldözésük közben egy orosz helységet elfoglaltak s az oroszok által elhurczolt többezer német lakost kiszaba­dították. Ugyancsak sikeresen harczoltak az Orzycz mindkét partján, a­hol visszaverték az oroszok támadásait. A kárpáti harczok. Az Újság haditudósítójának távirata. — A kárpáti harcztéren változatlan hevesség­gel folynak a küzdelmek.­­ Szomory Emil. Pau hirtelen elutazott Pétervárról. Genf, márczius 23. A lyoni Progrés közli a következő pétervári táviratot : Pau tábor­nok és az őt kisérő franczia misszió tisztjei hir­telen elutaztak Pétervárról és visszatérnek Párisba. Tömegesen szöknek az orosz katonák. Bécs, márczius 23. Berlinből jelentik a Neues Wiener Journalunak. A Nationalzeitung jelenti a német-orosz határról: A három, utolsó hónapban az orosz hadseregből tömegesen szökdösnek meg a katonák , főleg a gyalogsági csapatok körében fordultak elő ezek az esetek. Ez volt az oka annak, hogy az orosz hadvezetőség hadiújságot létesített, a­mely közli a katonaszökevények névsorát. A tábori törvényszékek tömérdek ilyen esettel fog­lalkoznak. Legnagyobb­­részüket, a­kik kézre kerül­nek, mindjárt a táborban ítélik el, de a helyőrségi haditörvényszékek is csaknem kizárólag ilyen ese­tekkel vannak elfoglalva. Schreifbershofen őrnagy az oroszok energiájáról. Berlin, márczius 23. A Vossische Zeitung-ban Schreibershofen őrnagy a katonai helyzetről így vélekedik: Nem szabad megtagadni az orosz had­­vezetőségtől azt az elismerést, hogy nagy energiá­val tart ki terve mellett és azt minden rendelke­zésére álló eszközzel iparkodik megvalósítani. Az orosz haditervet offenzív szellem hatja át, noha offenzívája nincs mindig összhangban a praktikus hadviselés követelményeivel. Rosszul kiképzett csapatok, a­melyek még csak rövid idő óta vannak fegyver alatt, megfelelő mennyiségű altisztek és régebben szolgáló legénység nélkül meglehetősen felhasználhatók defenzívára, de nehéz és nagy­szabású offenzívára alkalmatlanok. Ezért kellett a X. orosz hadseregnek, a­mely csak félig volt kiképezve, hátrálnia, miután átkaroló támadás fenyegette az egész hadsereget. A Kárpátokban és Kelet-Galicziában­ az orosz hadvezetőség egészen más magatartást követ, mint a Mar­ori tavak mentén. A Dardanellákon kívül a Márvány-tengeren is védekeznek a törökök. Bécs, márczius 23. Konstantinápolyból je­lentik a Reichsjastz-nak . A Dardanellák bejára­tánál lévő három erőd, a Kum Kale, az Orkanio és a Sed il Bar a leggyengébb erődművek, a­ fő védelmi erődök messzebb, az ország belsejében feküsznek Dardanos város körül. Ezek a Dar­danellák várkastélyai: a Kilid ul Bar, a Szul­­tanieh-Kalessi és a messzebb eső Nagara. Ezek mind modernül épített, nehéz ütegekkel fel­szerelt várak, a­melyeket a legképzettebb tüzér­ség védelmez és ezeknek a tüzéreknek a szem© nyitva van. Nem szabad megfeledkezni a széles akna­övről sem, a­mely a Dardanellák útját elzárja. Tengerészeti szakértők megengedik, hogy túl­er­ős flottával lehetséges keresztültör­ni a Dar­danellákon, de csak óriási áldozatok árán. Abból a harminc­ hadihajóból, a­melyből a Dardanellák előtt álló angol-franczia flotta ösz­­szealakult, csak néhány juthatna el a Márvány■ tengerig. Akit érne el ezzel a néhány hadihajóval az ellenség ? A Márvány-tenger hosszában még egy védelmi vonal húzódik. És ha egynéhány ellenséges hadihajó be is juthatna a Márvány­­tengerre, csak nagy távolságból bombázhatná Konstantinápolyt. De ha ezt el is érné, a meg­torlás nem maradna el. Nem szabad ugyanis megfeledkezni a török hadiflottáról, a­mely lehetetlenné tenné az el­lenséges szárazföldi csapatok partraszállását. Konstantinápoly körül és a Márvány-tenger partjain néhány százezer főnyi török sereg áll, a­mely könnyű szerrel verheti vissza a partra­­szálló ellenséges csapatokat. Néhány angol és franczia hadtestre volna szükség, hogy Kon­stantinápoly ellen vonulhasson az ellenség. De hol veszik az angolok és a francziák ezeket a hadtesteket ? A Sarosi-öböl felől megkerülni a Dardanellákat, képtelen vállalkozás. Min­dent összefoglalva, nincs kizárva, hogy az ellen­séges flotta áttörhet a Dardanellákon, talán egyes hadihajók be is juthatnának a Márvány­tengerre, de onnan többé nem menekülhetnének. Csak úgy számíthatna sikerre az ellenség, ha túl erős flottájával egyidejűleg néhány had­testet is vethetne a Márvány-tenger partjára. Angol kormányzó Lemnos szigetén. Szófia, márczius 23. Az angol kormány Lemnos szigetének kormányzójává egyelőre ideiglenesen a dedeagacsi angol konzulátus tit­kárát nevezte ki.

Next