Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-26 / 85. szám
Péntek, 1915. márczius 26. AZ ÚJSÁG hidroplán kénytelen volt Hollandiában leszállani. Rotterdam, márczius 25. Az egyik angol repülőtiszt, aki részt vett a kobokeni német tengeralattjáró hajóállomás elleni támadásban, Kruiningen közelében (Hollandia) kénytelen volt leszállani. A hatóság letartóztatta, vallomásában előadta, hogy Dünkirchenben szállt föl három társával és bombát dobtak Antwerpenre és Hobokenre. Az angol munkásmozgalmak: London, márczius 24. A Bristoltól Dél- Walesig a csatorna mentén elterülő kerületek műszaki és hajóépítési vállalatainak munkaadó és munkás küldöttei Sir George Asquith elnöklete alatt ülést tartottak, amelyen megegyezés jött létre különböző vitás kérdésekről. London, márczius 25. A Times jelenti Liverpoolból e hó 23-iki kelettel , Lord Kitchenernek a liverpooli és a birkenheadi dokkmunkásokhoz intézett felszólítása, hogy szombaton is dolgozzanak, eddig eredménytelen volt. A szakszervezeti tisztviselők gyűléseken engedékenységre igyekeznek bírni a munkásokat. A szakszervezet elnöksége komolynak látja a helyzetet és nyomatékos felszólítást akar intézni a lakossághoz ugyanilyen czélzattal. Idegen hadiszer az ezrientenak, Washington, márczius 25. A kereskedelmi kormány közli, hogy a háború első négy hónapjában 296.631.400 dollár értékben szállítottak hadiszert és élelmiczikkeket a szövetségesek hadseregeinek. A gabonakivitel 301 millió 315.000 dollárt tett ki az előző évi 111,583.000 dollárral szemben. A robbanóanyag-kivitel 9,258.000 dollár, tüzelőfegyverkivitel 5,863.000 dollár, nyereg- és lószerszámkivitel 6,126.000, húskivitel 11,100.000 dollár, cukorkivitel II.333.000 dollár, gyapjúszövet 13.000.000, gyapotszövetek 6,997.000, automobil és motorkocsi-kivitel 11 millió dollár. Moszkva, márczius 25. A Ruszkoje Szlovo elenti Mukdenből . Egy itteni japán félhivatalos számításai szerint az európai államok a háború kitörése óta 460 millió jen értékben rendeltek meg Japánban hadiszert. Búzarekvirálás Ausztráliában, London, márczius 25. A Times jelenti Bombayból . A kereskedelmi államtitkár az alkirályi tanácsban bejelentette, hogy a kormány lefoglalta az összes búzakészleteket. Az árak és a belföldi fogyasztás mérvének megállapítása után a fölösleget Angliába szállítják. Az exportált búzából kapott nyereség az államnak jutna. London, márczius 24. A Times jelenti Delhiből 23-iki kelettel . A búzarekvirálás keresztülvitelét a törvényhozó tanács több tagja támadta. Főleg a tanácsnak indiai tagjai a mellett foglaltak állást, hogy a búzaexportból előálló nyereség egy része a búzatermelőknek jusson. London, márczius 25. A Times jelenti Sidneyből 23-iki kelettel . A legfelsőbb bíróság egyhangúlag úgy döntött, hogy a kormány bűzakisajátítási törvényjavaslata, melyet Dél- Walesre bíró érvénynyel kíván a kormány elfogadtatni, nem ütközik a törvénybe. A törvényszék továbbá négy szavazattal kettő ellen kimondotta, hogy a szövetségi parlamentnek nincs joga egy államközi bizottságot rendes bíróságéval egyenlő jogkörrel szervezni. Művészet a hárcomban. Ina Szomory Emil. Fenyvesvölgy, márczius 10. Öt óra hosszat állt a vonatunk Bercsényfalván. Az elrejtett községen magyar népfelkelő huszárok vonultak végig és porosz gyalogosok, tetőtől-talpig kifogástalanul adjuszkálva valamennyi és némán köszöntötték a Halaknál jóval idősebb lovasokat. Valami tipikusan német jellegzetesség volt e találkozásban, a jó nevelés megnyilatkozása : a fiatalabb megadja minden tiszteletét az idősebbnek és azzal a komolysággal, amelyre odahaza, meg az iskolában megtanították. Eleinte a kupé jégvirágos ablakára kapart résen át néztük a régidéje katonáskodott magyar huszár e históriai találkozását a porosz újonczokkal a Kárpátok tövében, utóbb lementünk az útra, a katonák közé és két marokkal láttuk el őket c cigarettával. Helyesebben csak a mieinket, mert az ifjú poroszok úgy füstöltek a végnélküli német szivarjaikból, mint a gyárkémény. Aztán vége lett a felvonulásnak, még néhány porosz tiszt szánkón haladt az ezrede után. Mentünk vissza a vonatra, mely csak nem akart, nem tudott elindulni. Négy tagból állt az uzsoki frontra igyekvő csoportunk . Vaszary Jánossal, a kiváló festőművészszel képviseltük egy fűtetlen falfülkében a monarchiának Lajtán inneni részét. Mér odakinn az országúton is szorgalmasan rajzolt a mester és visszaérkezve, értékes munkáját folytatni akarta. — Meglepő jelenség, — szóltam — hogy a mai háború festői ábrázolásának leghatásosabb jelenségeit nem a tűzvonalban, hanem vagy messze előtte, vagy jóval mögötte kell keresni. A nélkül hogy a mestert munkájában szavazni akarnám, megjegyezni bátorkodom, s hogy a mai háború millió meg millió katonáinak megmozdulásával, küzdelmével a természeti akadályokkal, egész rendkívüli elhelyezkedésével, mégis másként jelentkezik, mikre az eddigi csataképek, amelyek elhagyatottan lógnak a múzeumok falain. És a skízzkönyvben lapozva, büszkék lehetnek rá, hogy a háború festői ábrázolását a mester is majdnem így fogja fel és az elmúlás, pusztulás és győzelmi diadal kifejezésére nem az éppen most robbanó gránátot, meg a shrapnellt tartja a legalkalmasabbnak. Ezt a festőművészek mintha teljességgel átengednék a fotográfusoknak. Itt van például ez a háborús rajz , a távolról fehéren csillogó Kárpátok havas ormai. Meg ez a másik : a piacz napsugárban fürdő színes apró házacskái, tábori sütödék, amint a pékek forgolódnak körülöttük, vagy ez a fáradt huszár a halványzöld vetés között, igazán megkapó. És ezek az égő falvak és községek, kihűlt tűzhelyek és kihalt füstös romok, mint óriási koporsók, amelyekben százezrek boldogsága fekszik a fekete üszők alatt ! Még ez a vázlat : a földönfutóvá lett bolygó családok, a menekülők és eszelős Vándorok lerongyolt csordái, a pályaudvarra lomhán beérkező vonat, amelyet kisírt szemű asszonyok várnak fakó arczczal, félmeztelen gyerekekkel a karjukon és a vállukon mindenféle használhatatlan házieszközzel, amelyeket ijedtségükben czepeltek magukkal. Sehol egyetlen lövés nem esik, a szurony hegye sem látszik és mégis a háború legforróbb perezei e rajzok. Tisztára az az érzése van az embernek, hogy a régi festők, a csataképfestők, mind hazudtak az írók is, amikor egyedül a bombát és az ágyút tartották a háború igaz kifejezőjének, holott, ugye, az ágyuk gyehennatüzében megcsonkított holttestek a a legkevésbé valók esztétikát érző idegeknek ; sem a tátongó agyvelő, leütött állkapocs, szuronynyal felnyársalt tetemek, megalvadt fekete vértócsák ! Ekkor Vaszary János haragosan odavágta at céfzáját ! Szent igaz, — magyarázta — hogy a modern háború festői ábrázolásának leghatásosabb jelenségeit vagy a tűzvaslalban, vagy messze előtte, vagy mögötte kell keresnünk. Átélt benyomások, megfogott elvonuló jelenetek rajzából a régi csaták képszerűségének eltolódását és a mai tömegháború különös hangsúlyát látom, mely a különálló egyedeket, összefüggő masszákat, minden emberi létezésükben borzadálylyal megtámadva, egészen elütő jellegzetességgel tünteti fel. A tömegháború táplálkozása, a hallatlan emberanyag, ennek megmozdulása, küzdelme a természeti akadályokkal, elhelyezkedése a tájképben kimeríthetetlen festői milieók számára. Az operácziós területeket járva, egész valómban megrendülve éreztem, hogy csak a ligeti körhintések fantáziája látja egyedül a bombát és ágyút a háború kifejezőjének. Mert a háborút így nevelik beléjük fényképek útján. A nagy időket kizárólag lövegek lemásolásával próbálják velük megértetni . Igaz hogy a háború nem az érzelgések ideje és a győzelem csak a halál nyomából sarjadhat ki. A halált osztogató energiák felvonultatásában ekként tényleg nem lehet senki sem válogatós. A perzsa és görög reliefeken a kard és a dárda a háború kifejezői, akár a napóleoni idők gyüttéses puskái, melyekkel nagy tömegek egyszerre ünnepélyes Halvákat adtak le ; a félelmes lovasrohamok elengedhetetlenek. Minden más mellékes volt. Pedig Hannibál és Napóleon idejében is voltak : élelmezők, betegápolók, fegyverszállítók és a szép tájképek, ahol az ütközetekre felvonultak, bizonyára festői jelenségek. Vagy ki látta festve azokat a nagyszerű fogatokat, melyek Napóleon marsalljainak és tisztjeinek barátnőit, a kis párisi hölgyeket szállították a csapatok után ? A háború atmoszférája egyként hasonló volt: a halál Anfjolap Grey beszédéről. London, márczius 25. A Manchester Guardian mai vezérczikkében Grey államtitkár beszédéről a következőket írja : Ha Grey azt mondja, hogy ennek az utolsó esetnek kellett lennie, amikor ily módon ütött ki háború, úgy ez vagy keveset. Vagy sokat mond. E kívánságra valamennyien rámondjuk az ament. Ha azonban ezt egy békeszerződésben akarjuk kifejezésre juttatni, csak akkor látjuk, hogy mily kevéssé lesz hatásos. Az átlag angol szempontjából azt jelentheti, hogy amennyire békeszerződés útján lehetséges, a törvény Uralmát kell helyreállítani. Egy német ember szempontjából azonban azt jelentheti, hogy Németországot annyira meg kell alázni, hogy sohasem lesz többé abban a helyzetben, hogy háborút viselhessen, vagyis, hogy Németországot szétdaraboljék és óvandóan megszállják. Ha a németek előtt világossá lesz, hogy mi országuk exisztenciáját akarjuk megsemmisíteni, úgy erejüket a legvégsőkig meg fogják feszíteni. Épp azért kerülnie kellene államférfiainknak az ilyen beszédet, mert éppen ettől függhet, hogy a háború egy évig vagy rövidebb ideig, esetleg két-három évig tart-e. Angol matrózok idegen hajókon. London, márczius 25. A Reuter-ügynökség jelenti Fécampból: sík szerint a Jaques Coeur nevű bárkát márczius 14-én Ujfundlandba menet Lizardtól 85 tengeri mértföldnyire egy német tengeralattjáró hajó, amely öt angol hajót elsülyesztett volt, megszólította és arra kérte, hogy egy torpedólövéssel elsülyesztett angol gőzös legénységét vegye fedélzetére. A franczia kapitány a legénységet fölvette és engedélyt kapott a továbbhaladásra. E hajó az angol legénységet később átadta egy angol gőzösnek. Kopenhága, márczius 25. A Politiken jelenti szét génből. Az U 29 német búvárhajó a Casquets- Rocks szigettől északra feltartóztatta a Botnia nevű gőzöst és felszólította, hogy vegye fedélzetére a cardiffi Adenwen nevű angol gőzös 28 főnyi legénységét. A Botnia, amely egy északi társaság tulajdona, a legénységet Brixhamban partraszállította. 5 A Dardanellák ostroma. A franczia külügyi bizottság a Dardanellák további ostromát követeli. Genf, márczius 25. A franczia képviselőház külügyi bizottságának tegnapi ülésén szóba került a Dardanellák ellen megindított akció és az északi-tengeri blokád. Delcassé külgyminiszter és Augagneur tengerészeti miniszter részletes jelentést tett azokról az intézkedésekről, amelyek alkalmasak arra, hogy a Németország és Ausztria-Magyarország elleni blokádot hatásosabbá tegyék, és referáltak az eddig elért eredményekről. Augagneur nem titkolta, hogy a Dardanellák ellen indított akció még több veszteségbe fog kerülni, de a vállalkozást semmiesetre sem szabad abbahagyni, már csak diplomácziai jelentősége miatt sem. Erre a szempontra fektette Delcassé is a fősúlyt. A bizottság egyes tagjai hevesen kikeltek a sajtó ellen, amely a Dardanellák ostromát czéltalannak mondja, és azzal vádolták a franczia sajtót, hogy a semleges államokban ezzel a sajtóhadjárattal ártanak a szövetségeseknek. A törökök sikerének politikai jelentősége. Stockholm, márczius 25. Az Aftonbladet az angol-franczia flotta nagy veszteségéről ezeket írja : «.» Az elpusztult hajóegységeken kivüli az