Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-29 / 88. szám
, hogy a frontra viszik őket, de ez náluk elégedetlenséget keltett, mert hatották, hogy az indiai csapatokat mindig az első sorba küldik és meghátrálás esetén lelövik. Az angol tiszt az engedetlenek közül ötöt lelőtt, mire őt is agyonlőtték, így kezdődött a lázadás. A lázadók végigvonultak a városon, fosztogattak mindenütt, a táviróhivatalban lelőtték az európaiakat, hatalmukba kerítették a kábelt és Németországba táviratoztak erősítésekért és hajókért. (A Handelsblad megjegyzi: Nincs rosszul kigondolva !) Egy menekült hölgy elbeszélése szeeint Szingapore környékén három urat és egy hölgyet, akik golfot játszottak, agyonlőttek. Lábánkban a Sikh indusok fellázadtak, kijelentve, hogy csak ázsiai szolgálatra vettek foglalót és nem akarnak Európában ágyútöltelékül szolgálni. Agyonlőtték az angol tiszteket és kirabolták az ezredpénztárt. Majd odamentek a kaszárnyához, ahol a németek vannak internálva, lelőtték az európai őröket, mire tizenhét német elhagyta a kaszárnyát. A kormány fejenként 500 dollárt tűzött ki kézrekerítésükre. Állítólag Karimon holland szigetre sikerült menekülniük. A brit segédkatonák közül állítólag háromszázan elestek. Fellázadt csapatok: Lisszabon, márczius 28. A lapok jelentése szerint azok a csapatok, amelyeket Észak- Angolából a déli harctérre kellett volna vinni, a Venezia hajó fedélzetén fellázadtak. Részletek még hiányzanak. Sztrájkmozgalmak az olasz matrózok között. Frankfurt, márczius 28. A Frankfurter Zeitung jelenti Milánóból. Miután a nem szubvenczionált hajóstársaságok nem ismerték el a matrózok organizáczióját, ez utóbbiak sztrájkba léptek a génuai kikötőben. A kikötőmunkások bojkottálják azokat a hajókat, melyeknek matrózai sztrájkolnak. Dardanellák ostroma. Három napos vihar. London, márczius 27. A Times tenedoszi jelentése szerint a Dardanellák elleni operációkat az állandó vihar miatt márczius 24-től 26-ig nem lehetett folytatni. Ágyudörgés. London, márczius 28. A Daily Telegraph jelenti Tenedoszból: E hó 25-én hajnali két órakor ágyudörgést hallottak, amely egy óra hosszat tartott. Huszonötödikén nem volt támadás. London, márczius 28. A Reuter-ügynökség jelenti Athénből . E hó 25-én a hadihajók befutottak a Dardanellákba, hogy megvédelmezzék az aknakutatókat, nem pedig hogy megtámadják az erődítményeket. A vihar elállt, London, márczius 27. A Central News jelenti Tenedoszból e hó 26-áról. Egy kétfedelű ma felderítő szolgálatot végzett Tenedosz szigete fölött. A repülőgép elrepült az itt horgonyzó hadihajók fölött. Ez volt az első repülőgép, amelyet a sziget lakói a Dardanellák elleni akció megkezdése óta láttak, érthető tehát, hogy megjelenése nagy nyugtalanságot keltett. A több nap óta tartó vihar elállt. Meghiúsult támadás a Dardanellákban. Konstantinápoly, márczius 28. A Milli távirati ügynökség jelenti a főhadiszállásról: Tegnap este ellenséges torpedónaszádok és aknakeresők megkísérelték a benyomulást a Dardanellákba, de ütegeink tüzelése visszavonulásra kényszerítette őket. Románia érdeke, Bukarest, márczius 28. Diuliu Zanfirescu a román akadémiában előadást tartott a Dardanellákról és tárgyalta a hármas entente, vagy a központi hatalmak győzelmének következményeit. A hármas entente győzelme — mondotta — a tengerszorosok fölötti uralmat, vagy a tengerszorosok nemzetközivé tételét jelentené, amely utóbbi csak az esetben lenne teljes, ha az erődítményeket lerombolnák. A központi hatalmak győzelme a mai állapot fentartását jelentené, esetleg még néhány garancziájával a tengerszorosok semlegességének. AZ UJSÁG Hétfő, 1915. márczius 29. Romániára nézve minden tekintetben ez az állapot kívánatosabb. Goltz pasa Konstantinápoly helyzetéről. Bukarest, márczius 28. Goltz pasa tábornagy az Adeverul-ban közzétett intervjuban nyilatkozott Konstantinápoly helyzetéről és a Dardanellákról. — A lakosság — mondotta — teljesen nyugodt. A szultán, mint eddig, a tengerparti kastélyban lakik és nem gondol arra, hogy a várost elhagyja. Általános a bizakodás, amely a legutolsó győzelem óta még emelkedett. Az a tény, hogy éppen most utaztam el Konstantinápolyból, eléggé bizonyítja, hogy semmi veszély nincsen. A törökök meg vannnak győződve arról, hogy a szövetségesek flottájának támadása kudarcról fog vallani. A siker fölülmúlt minden várakozást, mert a tengerszoros leggyengébb erődét vívták ki, az aknamezőkön kívüli részen. A szövetséges flották újabb támadása egyidejű csapatszállítás nélkül nem valószínű, de ha be is következik ez, Törökország felkészülve várja a támadást, mert nagy hadsereg várja ott az ellenséget. Azokkal a hírekkel szemben, amelyek szerint Törökországban munícióhiány van, Goltz pasa kijelentette, hogy Törökországnak nagy lőszerkészletei vannak s azonkívül az ország maga is állít elő munícziót. Törökországnak az az állandó óhaja, hogy összeköttetésben álljon Európával, oka annak, hogy a török fegyvergyártás nem oly fejlett, mint a középeurópai. Törökország félmillió emberrel többet állíthatna csatasorba, ha a municzióval való ellátás biztosítva lenne. Egyébként — mondotta Goltz pasa — jöjjön az ellenség és győződjék meg arról, amit mondottam: a balkán, államok és a háború. A beígér miniszterelnök nyilatkozata Bulgária politikájéról. Berlin, márczius 27. A Berliner Tageblatt szófiai tudósítója beszélgetést folytatott Radoszlavov bolgár miniszterelnökkel. A beszélgetés folyamán a miniszterelnök kijelentette, hogy Bulgáriának elhatározott szándéka, hogy semleges marad mindaddig, amíg ez a politika összeegyeztethető az ország érdekeivel. Ha azonban ezek az érdekek valamely oldalról veszélyeztetve lennének, akkor Bulgária nem fog habozni, hogy érdekeinek védelmére keljen és ezért a kormány az európai eseményeket és az általános helyzet fejlődését feszült figyelemmel kíséri. Bulgária nagy súlyt helyez e mellett arra, hogy Németországgal fennálló barátságos viszonyát megtartsa. A tudósító megkérdezte ezután a miniszterelnöktől, hogy mi a véleménye egy esetleges koncentrációs kormány alakításáról és hogy mire lehet következtetni abból, hogy az utóbbi időben angol és orosz ügynökök tartózkodtak Szófiában. Radoszlavov miniszterelnök kifejtette, hogy új kormány alakítására egyelőre semmi ok sincsen, mert a jelenlegi kormánynak többsége van a kamarában és politikáját az egész ország helyesli. Ami a hírlapíró második kérdését illeti, politikai személyiségek megjelenéséből semmiféle következtetést nem lehet levonni, mert hiszen Szófia a középpontja annak az útnak, amely keletről nyugat felé vezet a hadviselő államok kellős közepén. Pan tábornok Nisben. Szófia, márczius 28. A bolgár távirati ügynökség jelenti, hogy Pan tábornok Nisbe utazott. Görögország állásfoglalása. Zürich, márczius 28. A Neue Züricher Zeitung Patrasból egy magánlevelet kapott, melyben le van írva Konstantin királynak a következő beszéde, melyet az ezelőtti minisztérium bucsuaudiencziáján mondott : — Én nagyon nagyra tartom Venizeloszt és igen barátságosan viselkedtem vele szemben, bár nézeteink nem egyeztek. Sohasem kerestem ürügyeket, hogy hivatalából eltávolítsam. A külpolitikai vonatkozásainkat illetőleg azonban annyira eltértek a nézeteink, hogy Venizelosz úr az alkotmány értelmében szükségesnek tartotta, hogy visszalépjen. A kamara feloszlatása ismét alkotmányszerű szükségesség, miután más törvényes megoldás nem maradt hátra. Egészen esztelen az a hír, hogy valaha is gondoltam arra, hogy a népre bíztam volna, hogy válaszszon köztem és Venizelosz között. A nép egyszerűen választhat a kormány és az ellenzék között. Az én politikám és Venizelosz politikája között nem lehet válogatni. Az új kamarai választásokig különben Görögország politikája egészen tisztázott lesz. Misen« elféfe hírei. Angol kereskedelmi kémkedés a monarchiában. Bécs, márczius 28. A Fremdenblatt írja : Német lapok hivatalos közleményt hoznak, mely szerint Anglia, kereskedelmi szakértőket szándékozik Németországba és Ausztria-Magyarországba küldeni, hogy adatokat gyűjtsenek a termelési és bérviszonyokról és egyéb titkokról, valamint azért, hogy kipuhatolják a kiviteli czikkek árait és gyárjegyeit. Ezekkel a szakértőkkel és közvetítőikkel, még 1tt az utóbbiak nem tartoznak is a velünk ellenséges viszonyban álló államok kötelékébe, különös elővigyázatosságot kell tanúsítani. A szóban forgó közvetítők, hír szerint, máris tudakozódnak hazai cégeknél bizonyos statisztikai adatok iránt, a belföldi termelésre, a munka- és termelési viszonyokra, valamint a be- és kivitelre vonatkozólag, különösen az 1914. év második felét és a folyó év első hónapjait illetőleg. Yekucze éhezik. — Véres tüntetések az utczákon. — A háború minden semleges országban nehezebbé tette az életet. De különösen nehézzé azokban, melyekben az idegenforgalom olyan fontos tényezője a nép jövedelmének. Az olasz népnek az idegenforgalom elmaradása sok, sok millió elvesztését jelentette eddig is. Sünden városa közül természetesen Velencét nyomja le legnagyobb súlylyal a háború terhe, mert ennek a városnak ipara is, kereskedelme is, egész élete az idegenforgalmon alapszik. És idegenforgalom a háború óta nincsen Velenczében. Az éhező nép magából kikelve követel kenyeret. Ezekről a tüntetésekről szűkszavú távirataink már hírt hoztak. Most a Baseler Nachrichten nyomán érdekes részleteket is van módunk közölni róluk. A mai Velencze képéről alig lehetséges fogalmat adni annak, aki a lagúna város békeidőbeli képére emlékezik. Eltűntek belőle az idegenek. A tömérdek fogadó, melynek ilyenkor tavasz elején a padlásszobái is tömve vannak, most egytőlegyig néptelen. Hogy ez mit jelent, megmagyarázza néhány adat: a muranói híres üveggyárakban, a remekbe készülő velenczei üvegek, poharak, lámpák, vázák, gyöngyök termelőhelyén megállt a munka. Egyszerűen nem gyártanak bennük semmit. A Procuraziák, a Merceria fényes üzletsorán lépten-nyomon nagy falragaszok hirdetik a végeladást: »liquidazione«. Potom pénzért vesztegetik ott a sok finom portékát, melyet békeidőben oly méregdrágán varrtak az idegenek nyakába. Zárva vannak, vagy legalább is redukált üzemmel dolgoznak a csipkeüzletek is. Mindennek következtében ezer meg ezer munkás vesztette kenyerét. A pályaház, melyet egyébkor a milánói gyorsvonat megérkezése akkora élettel tölt el, mintha kihalt volna. De nemcsak az idegenforgalom bénult meg teljesen Velenczében, hanem az egész kereskedelem is. A veszélyes tengerre csak úgy elvétve merészkedik ki egy-egy kisebb hajó, pedig a kormány mindent megtesz a pangó kereskedelem föllendítésére, jutalmakat tűz ki, rendszeresen halásztatja az úszó aknákat. A hajóforgalom megszűnése következtében a sok kikötői munkás is mind munkátalanná lett. Ugyanakkor az élelmiszerek ára akkorára szökött, amekkora Velenczében talán még sohasem volt. Egy kiló fehér kenyér ára 60 centesimo lett, a rozskenyér kilója 54, a liszt kilogrammja 60, a burgonyáé 60—65 centesimo; a tengeri, mely a Szegényebb nép főtápláléka, kilónkint 40 centesimóba, a czukor 1 lira 50 centesimóba kerül.