Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-06 / 95. szám

. A Medjidje legénységét a közelben levő török hadihajók megmentették. A legénység dicséretreméltóan viselkedett. Mielőtt a hajó elsülyedt, eltávolították az ütegek zavarait, a czir­­k­álót magát torpedókkal elpusztították, hogy lehe­tetlenné tegyék, hogy az ellenség kiszabadíthassa. Egy ellenséges aknakeresőt, a­mely tegnap a Dardanellák szorosaihoz közeledni próbált, Kum Kale közelében ütegeink egy gránátja eltalálta és elsüllyesztette. Egyébként sem a Dardanelláknál, sem a többi hadiszíntéren jelentős esemény nem tör­tént. Konstantinápoly, április 4. A Medjidije elsülyedésének hírét, a­melyet itt tegnap este közöltek hivatalosan, a török lakosság nagy nyugalommal fogadta. Ez a veszteség, össze­hasonlítva a szövetségeseknek a Dardanellák előtt szenvedett veszteségével, jelentéktelen és a török flotta a háború elején az orosz hajóraj­nak nagyobb károkat okozott. A tegnap el­­sülyesztett orosz szállító gőzösök elfogott matró­zait ma este idehozták. Konstantinápoly, április 5. (MMI-ügynök­ség. ) A főhadiszállás jelenti: Néhány ellenséges aknahalászó megkísérelte a Dardanellák be­járatának megközelítését, de tüzelésünk elűzte őket. Az aknahalászok kíséretére kirendelt két pánczélos czirkáló nagy távolságból egy perezre heves ágyutüzelést kezdett, de azután nyomban visszavonult. A többi hadszíntérről nincs jelenteni való. Konstantinápolyban óhajtják a Dardanellák ostromát. Köln, április 5. A Kölnische Zeitung jelenti Szófiából. Katonai intézkedésekkel újabban gon­doskodtak arról, hogy mindenképpen megakadá­lyozzák azt a kísérletet, a­mely a Dardanellákhoz csapatokat kívánna partraszállítani. A hivatalos konstantinápolyi körök óhajtják a Dardanellák elleni támadást, mert őszintén meg vannak győződve arról, hogy egy újabb támadás ij súlyos veszteséget jelen­tene a támadókra nézve. Goltz pasa utazása, Bécs, április 4. Von der Golz pasa tábor­nagy, a­ki tudvalevőleg Berlinben volt, onnan tegnap reggel ideérkezett és este tovább utazott Konstantinápolyba. Franczia hadihajó ágyúzta a szíriai partot. Lyon, április 5. A Republicain jelenti Páris­­ból. A D'Entrecasteaux ágyukkal felszerelt ki­segítő hadihajó márczius 28-án Elana mellett a szíriai partra küldött egy naszádot megfelelő számú katonasággal, hogy átvizsgálja az ott kikötött vitorlás hajókat. A partról török katonaság erős tüzeléssel fogadta a franczia tengerészkatonákat, a­kik közül egy ember meghalt és egy megsebesült. Erre a franczia hadihajó ágyúzni kezdte Elanát és a török csapatokat. Orosz kegyetlenkedések a Kaukázusban, Konstantinápoly, április 5. Az Albayrak c­ímű erzerumi lap jelentése szerint az oroszok azzal az ürügygyel, hogy a polgári lakosság egyetért a török csapatokkal, megtámadták Ardi és Alagueuz kauká­zusi helységeket, felkonczolták a férfiakat és meg­gyalázták az asszonyokat s leányokat. Ugyanez a lap jelenti, hogy az oroszok leg­utóbb félre akarták vezetni a török katonákat. Röpczédulákat szórtak el, a­melyekben az állott, hogy a németek vereséget szenvedtek, a szultán és a czár a legjobb barátságban vannak­­, ezért a két tábor katonáinak be kell szüntetniük a harc­ost. Az angolok Lemnoszban. Konstantinápoly, április 5. A Tanin állást foglal a Reuter-ügynökségnek a Dardanellákat uraló szigetek megszállásáról szóló kommünikéje ellen és illogikusnak mondja az angol érvelést. A lap kiemeli, hogy Lemnosz megszállása fontos tény, mert Angliának nem szokása kivonulni olyan helyekről, a­melyeket egyszer megszállott. A lap utal azokra a veszedelmekre, a­melyek Anglia földközi-tengeri uralmából folynának és fölveti a kérdést, miért várnak még mindig a semlegesek ! Ellenben igenis előfordultak kórházi fertőzések, azonban csakis azon ápoló személyzet között, a­mely a­ betegeket a kórterembe való befekte­tés előtt levetkőztette, megfürdette és ruháikat­­fertőtlenítette. A betegséget tehát nem a­ beteg ember, hanem — ez esetben — a betegek ruha- és fehérneműje vitte tovább. Így jutott Nicolle arra a gondolatra, hogy a ruhában tartózkodó parazitára, a ruhatetűre fordítsa kísérleteiben főfigyelmét. A kísérlet beigazolta gyanújának ala­posságát. Nicolle a­ megbetegedett csimpánz testére 29 ruhatetűt helyezett reá. Ezen para­zitákkal aztán fiú 12 napon át, naponta infi­­fic­iálta az e czélra kiszemelt kínai Macacuso­­kat. Az egyik állat, a­mely összesen 57 fertő­zött csípést szenvedett el, a 22. napon, a másik (ősi csípés) a 40. napon betegedett meg a jelle­ges lázas tünetek közepette. Hogy pedig ezen a tetű­ útján átvitt lázas betegség tényleg ki­ütéses tífusz, annak bizonyítékául Nicolle a lázas majmok vérével más állatokon 10—20 napi lappangás-idő elteltével, újólag típusos tífuszt tudott létrehozni. • A következő kérdés az volt, vájjon az a ruhátetűt, a­mely a fertőző vért magába, fel­szívta, azonnal fertőzőképes-e, avagy csak bi­zonyos idő elteltével viheti át a betegséget a fogékony szervezetre ? A kérdés felvetése telje­sen jogosult,­­ minthogy a legtöbb szúró rovar, a­mely betegséget plántál át a szervezetbe, rendesen csak egy bizonyos idő elteltével válik fertőzőképessé, a­mely idő alatt szervezeté­ben a fertőzmény, a kórcsira bizonyos érési proc­esszusokon megy keresztül. Ismeretes pél­dául, hogy a váltólázat bizonyos szúnyogfajták (anopheles) közvetítik. Az a szúnyog azonban, a­mely a maláriás vért magába szívta, csakis néhány nap elteltével válik más ember részére veszedelmessé ; ezen idő alatt a szúnyog szer­vezetében e­gy rendkívül érdekes és górcső alatt aránylag könnyen követhető folyamat játszó­dik le. A szúnyog gyomrában ugyanis a malária­­paraziták nő- és hímnemű sejtekké differen­­cziálódnak, az utóbbiak az előbbieket megter­mékenyítik ; a megtermékenyített parazita ez­után keresztül vándorol a szúnyog gyomor­falán, majd folytonos növekedés közben tömlő­­szerű képletté alakul át, a­melyben ezer és ezer finom tű lép fel, a­mely tűalakú képletek végezetül a tömlő burkának megrepedése után a szúnyog nyálmirigyében rakódnak le. A fer­tőzés köre bezárult : a szúnyog csípése közben belefecskendezi nyálát a megszűrt egyén bőrébe és a nyállal együtt bejuttatja a szervezetbe az említett tűalakú képleteket , a maláriának csiráit, a­melyek aztán elszaporodnak és az egyént m­eg­­betegítik. Hasonló viszonyokat ismertek fel más fertőző betegségekre nézve is. A madarak maláriáját a közönséges szúnyog (Pulex) köz­vetíti ; a marhák és juhok vérvizelését kullan­csok, az afrikai visszatérő lázat bizonyos óvantag-fajták (Ornithodorus) az álomkórt­ szúró legyek (Glossina), az európai visszatérő lázat, tetvek közvetítik. Ezen megbetegedések közül egyesekre (például az afrikai visszatérő lázra) nézve kimutatták, hogy a fertőzést olyan paraziták is közvetíthetik, a­melyek maguk sohasem szívtak volt fertőzött vért : ezen ese­tekben a fertőző csirák még a vért szívott anyaállat szervezetében telepedtek meg a peté­ben, épp úgy, a­hogy a luetikus anya luetikus, fertőzőképes magzatot hozhat a világra. A kér­dés tehát az, vájjon a tetű szervezetében végbemegyen-e a fentebb vázolt érési folyamat ? Nicolle ez irányú rendkívül fontos kísérle­teit öt majmon hajtotta végre. Két állatot olyan parazitákkal csipetett meg, a­melyek a tífusz­­beteg csimpánz testén 1—4 nap előtt szívták tele magukat. Ez a két állat egészséges maradt; az az állat, sem betegedett meg, a­mely 9—12 nappal azelőtt befertőzött tetvek csípéjét szen­­vedte el; ellenben az a két állat igenis megkapta a­ kiütéses tífuszt, a­melyet Nicolle 5—7 nap­pal azelőtt befertőzött tetvek csípésének tett ki. E kísérletekből kiderül tehát, hogy a fertőző csírák a tetű­ szervezetében bizonyos érési pro­­c­esszuson kell hogy keresztülmenjenek, a­mely folyamat közel egy hétig tart. . Nicolle felfedezését több kutató erősítette meg. Ezek közül kiemelendők Ricketts és Wilder, a­kik kimutatták, hogy a kiütéses tífuszban szenvedő emberek vére is épp úgy teszi fertő­zővé a tetű csípését, a­hogy azt Nicolle kísér­leteiben a majmok vérével kimutatta. Hogy pedig a befertőzött tetű, a fertőzményt az em­berre át tudja vinni azt több direkt észlelet igazolja, a­melyeket Nicolle nyomán e helyen közlünk. A djouggari börtön egy őre, a­ki soha­sem került addig betegekkel érintkezésbe, a hálószobában időzik, s szúrást érez nyakán ; egy kollégája egy éppen csipő tetűt választ le bőréről : tizenkét nap múlva kitör rajta a be­tegség. Dr. L. sfaxi orvos, a rendes betegvizit alatt, hirtelen heves csípéseket érez nyakán : nem kevesebb, mint tizenöt parazitát találnak rajta , megbetegszik és meghal.. Egy tisztet ugyanazon időben több tetű csíp meg , tíz nap múlva megbetegszik. Egy beteglátogató hölgyet nyakán egyetlenegy tetű megcsípi : tíz nap múlva megbetegszik s meg is hal. Mindezen esetekre nézve, mai ismereteink alapján azt kell feltételeznünk, hogy azok a tetvek, a­melyek a betegséget tényleg átvitték, már 5—7 nap előtt szívták magukba a fertőzményt. Nicolle maga, valamint munkatársainak egyike a kísérletek folyamán összesen négy ízben csíptetett meg kísérletileg befertőzött tetvek által, a­nélkül, hogy a csípésnek káros következménye jelent­kezett volna. Kiderült azonban, hogy ezek a tetvek a fertőzményt is 3 nappal azelőtt vet­, AZ ÚJSÁG fredd, 1915. április 6. Háború a kríferen és a gyarmatokon. A japán-kínai konfliktus­ Krisztiánja, április 5. A Daily Telegraph ezt a pekingi táviratot közli : A tárgyalások Kína és Japán között végleg meghiúsultak. A japán hadműveletek már tényleg megkezdődtek, a­mennyiben japán csapatok megtámadták a peking—mukdeni vasútvonalat. Berlin, április 5. Hágából táviratozzák, hogy a Times és más londoni lapok közlése szerint a tokiói kormány visszautasította a kínai kormánynak azt az követelését, hogy Japán vonja vissza ultimátumát. A viszony Japán és Kína között ismét élesebb lett, mert a japán kormány újabb követelésekkel állott elő. A jelek azt bizonyítják, hogy Japán erő­nek erejével háborút akar kezdeni Kína ellen. A pekingi kormány meg van döbbenve, de a kínai katonaság épp úgy, mint az egész kínai lakosság a háborút követeli. Csingtauban a japánok óriási raktárakat létesítettek, a­melyek­ bőségesen el vannak látva hadiszerekkel és élelemmel. Két pánczélos vonat készen is áll Csingtauban. Nem valószínű, hogy a japán kormány formális hadüzenetet fog küldeni Kínának, sőt majdnem bizonyos, hog­*’ had­üzenet nélkül kezdi meg a hadműveleteket. A lakosság azokról a területekről, a­melyek az első összeütközések várhatók, nevezetesen Pekingtől északra és északkeletre, ezrével ké­szül elvándorolni. Kínában egyes tartományok­ban megkezdődött a japánok üldözése. Azok a japán kereskedők, a­kik veszélyes vidéken laktak, bezárták boltjaikat és visszatértek hazájukba. London, április 4. A Daily Telegraph jelenti Pekingből: Japán Kínának a japáni csapat­mozdulatok ellen tett tiltakozására békülékeny jegyzéket küldött, a­mi máris érezteti hatását a tárgyalásoknál. Legalább két, hatalom buzgón törekszik elejét venni annak, hogy Kínában új zavargások törjenek ki. Páris, április 4. A Temps pétervári leve­lezője jó forrásból úgy értesül, hogy a japán— kínai tárgyalások legközelebb befejeződnek. A kínai kormány beleegyezik Port­ Arthur bér­letének 99 évvel való meghosszabbításába. London, április 4. A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból. Okuma miniszterelnök a Reuter-ügynökség képviselőjével folytatott be­szélgetésben kijelentette, hogy a Kínával foly­tatott tárgyalások kielégítően haladnak előre és a tárgyalások befejezése rövidesen megtör­ténik. Japán javaslatai összhangban vannak az angol szövetséggel és a­ többi hatalmakkal kötött szerződésekkel.­­Japán Santungban csak azt követelte, a­mit Kína Németországnak en­gedélyezett. Elsülyedt hollandi gőzös. Amsterdam, á­prilis 5. Newyorkból jelentik. A Prinz Maurits nevű hollandi gőzös szombaton

Next