Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-06 / 95. szám
. A Medjidje legénységét a közelben levő török hadihajók megmentették. A legénység dicséretreméltóan viselkedett. Mielőtt a hajó elsülyedt, eltávolították az ütegek zavarait, a czirkálót magát torpedókkal elpusztították, hogy lehetetlenné tegyék, hogy az ellenség kiszabadíthassa. Egy ellenséges aknakeresőt, amely tegnap a Dardanellák szorosaihoz közeledni próbált, Kum Kale közelében ütegeink egy gránátja eltalálta és elsüllyesztette. Egyébként sem a Dardanelláknál, sem a többi hadiszíntéren jelentős esemény nem történt. Konstantinápoly, április 4. A Medjidije elsülyedésének hírét, amelyet itt tegnap este közöltek hivatalosan, a török lakosság nagy nyugalommal fogadta. Ez a veszteség, összehasonlítva a szövetségeseknek a Dardanellák előtt szenvedett veszteségével, jelentéktelen és a török flotta a háború elején az orosz hajórajnak nagyobb károkat okozott. A tegnap elsülyesztett orosz szállító gőzösök elfogott matrózait ma este idehozták. Konstantinápoly, április 5. (MMI-ügynökség. ) A főhadiszállás jelenti: Néhány ellenséges aknahalászó megkísérelte a Dardanellák bejáratának megközelítését, de tüzelésünk elűzte őket. Az aknahalászok kíséretére kirendelt két pánczélos czirkáló nagy távolságból egy perezre heves ágyutüzelést kezdett, de azután nyomban visszavonult. A többi hadszíntérről nincs jelenteni való. Konstantinápolyban óhajtják a Dardanellák ostromát. Köln, április 5. A Kölnische Zeitung jelenti Szófiából. Katonai intézkedésekkel újabban gondoskodtak arról, hogy mindenképpen megakadályozzák azt a kísérletet, amely a Dardanellákhoz csapatokat kívánna partraszállítani. A hivatalos konstantinápolyi körök óhajtják a Dardanellák elleni támadást, mert őszintén meg vannak győződve arról, hogy egy újabb támadás ij súlyos veszteséget jelentene a támadókra nézve. Goltz pasa utazása, Bécs, április 4. Von der Golz pasa tábornagy, aki tudvalevőleg Berlinben volt, onnan tegnap reggel ideérkezett és este tovább utazott Konstantinápolyba. Franczia hadihajó ágyúzta a szíriai partot. Lyon, április 5. A Republicain jelenti Párisból. A D'Entrecasteaux ágyukkal felszerelt kisegítő hadihajó márczius 28-án Elana mellett a szíriai partra küldött egy naszádot megfelelő számú katonasággal, hogy átvizsgálja az ott kikötött vitorlás hajókat. A partról török katonaság erős tüzeléssel fogadta a franczia tengerészkatonákat, akik közül egy ember meghalt és egy megsebesült. Erre a franczia hadihajó ágyúzni kezdte Elanát és a török csapatokat. Orosz kegyetlenkedések a Kaukázusban, Konstantinápoly, április 5. Az Albayrak című erzerumi lap jelentése szerint az oroszok azzal az ürügygyel, hogy a polgári lakosság egyetért a török csapatokkal, megtámadták Ardi és Alagueuz kaukázusi helységeket, felkonczolták a férfiakat és meggyalázták az asszonyokat s leányokat. Ugyanez a lap jelenti, hogy az oroszok legutóbb félre akarták vezetni a török katonákat. Röpczédulákat szórtak el, amelyekben az állott, hogy a németek vereséget szenvedtek, a szultán és a czár a legjobb barátságban vannak, ezért a két tábor katonáinak be kell szüntetniük a harcost. Az angolok Lemnoszban. Konstantinápoly, április 5. A Tanin állást foglal a Reuter-ügynökségnek a Dardanellákat uraló szigetek megszállásáról szóló kommünikéje ellen és illogikusnak mondja az angol érvelést. A lap kiemeli, hogy Lemnosz megszállása fontos tény, mert Angliának nem szokása kivonulni olyan helyekről, amelyeket egyszer megszállott. A lap utal azokra a veszedelmekre, amelyek Anglia földközi-tengeri uralmából folynának és fölveti a kérdést, miért várnak még mindig a semlegesek ! Ellenben igenis előfordultak kórházi fertőzések, azonban csakis azon ápoló személyzet között, amely a betegeket a kórterembe való befektetés előtt levetkőztette, megfürdette és ruháikatfertőtlenítette. A betegséget tehát nem a beteg ember, hanem — ez esetben — a betegek ruha- és fehérneműje vitte tovább. Így jutott Nicolle arra a gondolatra, hogy a ruhában tartózkodó parazitára, a ruhatetűre fordítsa kísérleteiben főfigyelmét. A kísérlet beigazolta gyanújának alaposságát. Nicolle a megbetegedett csimpánz testére 29 ruhatetűt helyezett reá. Ezen parazitákkal aztán fiú 12 napon át, naponta infificiálta az e czélra kiszemelt kínai Macacusokat. Az egyik állat, amely összesen 57 fertőzött csípést szenvedett el, a 22. napon, a másik (ősi csípés) a 40. napon betegedett meg a jelleges lázas tünetek közepette. Hogy pedig ezen a tetű útján átvitt lázas betegség tényleg kiütéses tífusz, annak bizonyítékául Nicolle a lázas majmok vérével más állatokon 10—20 napi lappangás-idő elteltével, újólag típusos tífuszt tudott létrehozni. • A következő kérdés az volt, vájjon az a ruhátetűt, amely a fertőző vért magába, felszívta, azonnal fertőzőképes-e, avagy csak bizonyos idő elteltével viheti át a betegséget a fogékony szervezetre ? A kérdés felvetése teljesen jogosult, minthogy a legtöbb szúró rovar, amely betegséget plántál át a szervezetbe, rendesen csak egy bizonyos idő elteltével válik fertőzőképessé, amely idő alatt szervezetében a fertőzmény, a kórcsira bizonyos érési processzusokon megy keresztül. Ismeretes például, hogy a váltólázat bizonyos szúnyogfajták (anopheles) közvetítik. Az a szúnyog azonban, amely a maláriás vért magába szívta, csakis néhány nap elteltével válik más ember részére veszedelmessé ; ezen idő alatt a szúnyog szervezetében egy rendkívül érdekes és górcső alatt aránylag könnyen követhető folyamat játszódik le. A szúnyog gyomrában ugyanis a maláriaparaziták nő- és hímnemű sejtekké differencziálódnak, az utóbbiak az előbbieket megtermékenyítik ; a megtermékenyített parazita ezután keresztül vándorol a szúnyog gyomorfalán, majd folytonos növekedés közben tömlőszerű képletté alakul át, amelyben ezer és ezer finom tű lép fel, amely tűalakú képletek végezetül a tömlő burkának megrepedése után a szúnyog nyálmirigyében rakódnak le. A fertőzés köre bezárult : a szúnyog csípése közben belefecskendezi nyálát a megszűrt egyén bőrébe és a nyállal együtt bejuttatja a szervezetbe az említett tűalakú képleteket , a maláriának csiráit, amelyek aztán elszaporodnak és az egyént megbetegítik. Hasonló viszonyokat ismertek fel más fertőző betegségekre nézve is. A madarak maláriáját a közönséges szúnyog (Pulex) közvetíti ; a marhák és juhok vérvizelését kullancsok, az afrikai visszatérő lázat bizonyos óvantag-fajták (Ornithodorus) az álomkórt szúró legyek (Glossina), az európai visszatérő lázat, tetvek közvetítik. Ezen megbetegedések közül egyesekre (például az afrikai visszatérő lázra) nézve kimutatták, hogy a fertőzést olyan paraziták is közvetíthetik, amelyek maguk sohasem szívtak volt fertőzött vért : ezen esetekben a fertőző csirák még a vért szívott anyaállat szervezetében telepedtek meg a petében, épp úgy, ahogy a luetikus anya luetikus, fertőzőképes magzatot hozhat a világra. A kérdés tehát az, vájjon a tetű szervezetében végbemegyen-e a fentebb vázolt érési folyamat ? Nicolle ez irányú rendkívül fontos kísérleteit öt majmon hajtotta végre. Két állatot olyan parazitákkal csipetett meg, amelyek a tífuszbeteg csimpánz testén 1—4 nap előtt szívták tele magukat. Ez a két állat egészséges maradt; az az állat, sem betegedett meg, amely 9—12 nappal azelőtt befertőzött tetvek csípéjét szenvedte el; ellenben az a két állat igenis megkapta a kiütéses tífuszt, amelyet Nicolle 5—7 nappal azelőtt befertőzött tetvek csípésének tett ki. E kísérletekből kiderül tehát, hogy a fertőző csírák a tetű szervezetében bizonyos érési processzuson kell hogy keresztülmenjenek, amely folyamat közel egy hétig tart. . Nicolle felfedezését több kutató erősítette meg. Ezek közül kiemelendők Ricketts és Wilder, akik kimutatták, hogy a kiütéses tífuszban szenvedő emberek vére is épp úgy teszi fertőzővé a tetű csípését, ahogy azt Nicolle kísérleteiben a majmok vérével kimutatta. Hogy pedig a befertőzött tetű, a fertőzményt az emberre át tudja vinni azt több direkt észlelet igazolja, amelyeket Nicolle nyomán e helyen közlünk. A djouggari börtön egy őre, aki sohasem került addig betegekkel érintkezésbe, a hálószobában időzik, s szúrást érez nyakán ; egy kollégája egy éppen csipő tetűt választ le bőréről : tizenkét nap múlva kitör rajta a betegség. Dr. L. sfaxi orvos, a rendes betegvizit alatt, hirtelen heves csípéseket érez nyakán : nem kevesebb, mint tizenöt parazitát találnak rajta , megbetegszik és meghal.. Egy tisztet ugyanazon időben több tetű csíp meg , tíz nap múlva megbetegszik. Egy beteglátogató hölgyet nyakán egyetlenegy tetű megcsípi : tíz nap múlva megbetegszik s meg is hal. Mindezen esetekre nézve, mai ismereteink alapján azt kell feltételeznünk, hogy azok a tetvek, amelyek a betegséget tényleg átvitték, már 5—7 nap előtt szívták magukba a fertőzményt. Nicolle maga, valamint munkatársainak egyike a kísérletek folyamán összesen négy ízben csíptetett meg kísérletileg befertőzött tetvek által, anélkül, hogy a csípésnek káros következménye jelentkezett volna. Kiderült azonban, hogy ezek a tetvek a fertőzményt is 3 nappal azelőtt vet, AZ ÚJSÁG fredd, 1915. április 6. Háború a kríferen és a gyarmatokon. A japán-kínai konfliktus Krisztiánja, április 5. A Daily Telegraph ezt a pekingi táviratot közli : A tárgyalások Kína és Japán között végleg meghiúsultak. A japán hadműveletek már tényleg megkezdődtek, amennyiben japán csapatok megtámadták a peking—mukdeni vasútvonalat. Berlin, április 5. Hágából táviratozzák, hogy a Times és más londoni lapok közlése szerint a tokiói kormány visszautasította a kínai kormánynak azt az követelését, hogy Japán vonja vissza ultimátumát. A viszony Japán és Kína között ismét élesebb lett, mert a japán kormány újabb követelésekkel állott elő. A jelek azt bizonyítják, hogy Japán erőnek erejével háborút akar kezdeni Kína ellen. A pekingi kormány meg van döbbenve, de a kínai katonaság épp úgy, mint az egész kínai lakosság a háborút követeli. Csingtauban a japánok óriási raktárakat létesítettek, amelyek bőségesen el vannak látva hadiszerekkel és élelemmel. Két pánczélos vonat készen is áll Csingtauban. Nem valószínű, hogy a japán kormány formális hadüzenetet fog küldeni Kínának, sőt majdnem bizonyos, hog*’ hadüzenet nélkül kezdi meg a hadműveleteket. A lakosság azokról a területekről, amelyek az első összeütközések várhatók, nevezetesen Pekingtől északra és északkeletre, ezrével készül elvándorolni. Kínában egyes tartományokban megkezdődött a japánok üldözése. Azok a japán kereskedők, akik veszélyes vidéken laktak, bezárták boltjaikat és visszatértek hazájukba. London, április 4. A Daily Telegraph jelenti Pekingből: Japán Kínának a japáni csapatmozdulatok ellen tett tiltakozására békülékeny jegyzéket küldött, ami máris érezteti hatását a tárgyalásoknál. Legalább két, hatalom buzgón törekszik elejét venni annak, hogy Kínában új zavargások törjenek ki. Páris, április 4. A Temps pétervári levelezője jó forrásból úgy értesül, hogy a japán— kínai tárgyalások legközelebb befejeződnek. A kínai kormány beleegyezik Port Arthur bérletének 99 évvel való meghosszabbításába. London, április 4. A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból. Okuma miniszterelnök a Reuter-ügynökség képviselőjével folytatott beszélgetésben kijelentette, hogy a Kínával folytatott tárgyalások kielégítően haladnak előre és a tárgyalások befejezése rövidesen megtörténik. Japán javaslatai összhangban vannak az angol szövetséggel és a többi hatalmakkal kötött szerződésekkel.Japán Santungban csak azt követelte, amit Kína Németországnak engedélyezett. Elsülyedt hollandi gőzös. Amsterdam, április 5. Newyorkból jelentik. A Prinz Maurits nevű hollandi gőzös szombaton