Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-20 / 109. szám
Kedd, 1915. április 20. AZ ÚJSÁG Háromnegyed tizenegykor kezdődött, féltizenkettőkor már véget is ért az ülés. A holnapi ülésen a Ház elé kerülnek a kormány különféle törvényijavaslatai. Részletes tudósításunk itt következik . (A királyi kézirat.) Beöthy Pál elnök az ülést megnyitja, jegyzékül kijelöli Szepesházy Imrét, Hoványi Gézát, Kostyál Miklóst. Tisza István gróf miniszterelnök: T. Ház ■ Van szerencsém egy legkegyelmesebb királyi leiratot átnyújtani. Tisztelettel kérem, hogy azt felolvastatni és a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Hoványi Géza jegyző (olvassa): Kelt Bécsben, 1915. április hó fi-ik napján. Ferencz József s. k. Tisza István gróf s. k. Mi I. Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, ha Magyarországunk és társországai zászlósainak, egyházi és világi főrendeinek és képviselőinek, kik az általunk 1910. évi június 21-ére Budapest székesfővárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyülvek, királyi üdvözletünket. Kedvelt hiveim ! Magyar minisztériumunk előterjesztésére az 1910— 15. évi országgyűlés negyedik ülésszakának ülését Általunk az 1914. évi deczember hó 9-ik napján elnapoltatván, az országgyűlést ez évi április 19-iki napjára újból összehivottnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébként királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Beöthy Pál elnök : A legkegyelmesebb királyi leirat meghirdettetvén, hódoló tisztelettel tudomásul vétetik és hasonló czélból elküldetik a főrendiháznak. (Helyeslés.) T. Ház ! Egy perűd szomszédnak állami integritásunk ellen szőtt alattomos aknamunkája, mely trónunk várományosának orgyilkos kezek által végrehajtott elpusztításával pattant ki, késztetett bennünket arra, hogy védekezésből területi épségünk és belső rendünk megóvására kihúzzuk hüvelyéből rég pihenő kardunkat. A létfentartás eme legelemibb jogával való élés az európai kulturállamok egész csoportját sorakoztatta ellenünk s hű szövetségeseink ellen. A mozgósításban megelőzve bennünket, jó előre e czel a határainkon felhalmozott hadiszerekkel, óriási, gyakorlatokon szinte állandóan fegyver alatt tartott hadsereggel indult ellenünk északi szomszédunk, hogy rajtunk és szövetségeseinken átgázolva, nyugati fegyverbarátai támogatására siessen és egyúttal védenemét, régi ellenfelünket segítse. Ezzel természetesen a déli konfliktus másodrendű jelentőségűvé vált és a vitás kérdések eldöntésének súlypontja az északi harcrtérre helyeződött át. A mi hadseregünknek jutott a feladat, hogy kezdetben úgyszólván egyedül, utóbb szövetségesünkkel vállvetve feltartóztassa a világ legnagyobb, emberanyagban szinte kimeríthetetlen, a közelmúltban szerzett hadi tapasztalatokban gazdag, jól felszerelt, ügyesen vezetett hatalmas hadseregét. Közel kilencz hónap óta úgyszólván pihenés nélkül, az utolsó hónapokban a legmostohább terepes időjárási viszonyok között, hősi elszántsággal küzdöttek és küzdenek katonáink. E páratlanul nehéz küzdelemben nemcsak megállották helyüket, nemcsak megállították a megszámlálhatatlan ellenség áradatát, de — szövetségeseink támogatására sietve, midőn azok érzékeny ponton voltak veszélyeztetve — azokkal együtt még jelentékenyen előhaladtak az ellenség földjén s azt ma is birtokban tartják. Egyenesen emberfeletti az, amit katonáink a hadjárat e szaka alatt teljesítettek, és teljesítenek oly körülmények között, melyeknél a természet mostohaságaival és az ezek által okozott szenvedésekkel szemben szinte megváltás volt az ellenség golyója. Amikor a magyar szent korona birodalmának országgyűlése királya hívására ismét egybegyűlt, hogy a halaszthatatlan törvényhozási teendőket elintézze, mulasztást követne el e Ház, ha a legteljesebb elismerés, a legmelegebb hála hangján nem emlékezne meg vitéz hadseregünk küzdő, hős katonáiról, (Zajos éljenzés.) s egyúttal szilárd jövőbeli működésük iránt. De a vitézeinket méltán megillető ezen elismerés mellett önérzettel szegezhetjük le azon önfeláldozó, a fájó veszteseteket férfiasam viselő, a váltakozó események hatása alatt fejet és szívet el nem veszítő, áldozatkészségben, a háborúval járó nélkülözések elviselésében erős, a haverek borzalmait emberszeretettel áthatott működéssel a lehetőségig enyhíteni igyekvő magatartását polgári társadalmunknak, mely e nehéz időkben mindent, ami elválaszthat, félretéve, egységesen, erőteljesen és elszántan áll a nemzet mindenekfelett való, nagy érdekei mellett. Szent ügyünk igazságának tudatában, ilyen hős hadseregre s ilyen áldozatkész, egységes társadalomra támaszkodva, bizalommal kell hogy tekintsünk a jövő eseményei elé. Talán még igen hosszú, nehéz küzdelmek állanak előttünk minden téren, melyeket végig fogunk küzdeni lankadatlan erélylyel, tétovázást nem ismerő határozottsággal, de ily tényezők birtokában nem maradhat el — előbb, vagy utóbb következzék is be — a kívánt, a kiérdemelt eredmény: a becsületes, az állam integritását, külső és belső tekintélyét és nyugodt továbbfejlődését hosszú időre biztosító, áldást hozó béke ! Javaslom a tisztelt Háznak, miképp a legfőbb Hadúr, koronás királyunk (Zajos éljenzés) iránti törhetetlen, meg nem ignatható és soha nem szűnő hűségünk és ragaszkodásunk hangsúlyozása mellett fejezze ki a Ház legteljesebb elimerését, legemelegebb háláját s a jövőbe vetett szilárd bizalmát harczban álló katonáink hősies magatartása tekintetében (Élénk hegeslés.), rójja le kegyeletének részvét,teljes adóját elesett vitézeink fájdalmas elvesztésén, s ezen határozatát hozza a hadsereg főparancsnoka, Frigyes királyi herczeg tábornagy, ő császári és királyi fensége tudomására, fölkérvén őt, hogy azt a hadsereggel megfelelően közölje. (Zajos éljenzés.) A Ház így határoz. (Jelentések.) Bemutatja az elnök a király táviratát, amelylyel megköszönte a Ház újévi hódolatát, bejelenti, hogy a trónörökösnek fia született, hogy Burián István báró lett a külügyminiszter ; bemutatja a hadban levő képviselők névsorát, amelyből kiderül, hogy a Ház nyolcvannégy tagja teljesít katonai szolgálatot; bemutatja a kitüntetésben és előléptetésben részesített képviselők névsorát ; jelenti, hogy a lapok szerint a Ház két tagja, Désy Zoltán és Zalán Gyula minden valószínűség szerint ellenséges fogságba került; bemutatja az elhalt és az új képviselők névsorát, az olasz földrengés alkalmából az olasz kamara elnökéhez intézett részvéttáviratát, a török képviselőház elnökének üdvözletét és végül az elmúlt, hónapokban a Házhoz érkezett kérvényeket, a miniszteri jelentéseket. Javasolja, hogy a Ház legközelebbi illését holnap délelőtt 10 órakor tartsa s tűzze ki napirendre a legközelebbi teendők megálapítását. A Ház ezt elfogadja, hitelesíti a mai jegyzőkönyvet s az ülés ezzel végződik. (A távirat.) A képviselőház elnöke a képviselőház mai ülésének határozata folytán a következő táviratot küldte a hadseregfőparancsnokságnak : Ö cs. és kir. fensége Frigyes királyi herczeg cs. és kir. tábornagy, hadseregfőparancsnok urnák, hadseregfőparancsnokság. A magyar szent korona birodalmának e rendkívüli időkben tanácskozásra egybegyűlt képviselőháza királyunknak, a legfelsőbb hadúrnak felkent személye iránti törhetetlen hűség és ragaszkodás kifejezése mellett lelkesedéssel nyilvánítja csodálatát és megingathatatlan bizalmát a monarchia vitéz hadseregének hős katonái iránt, akiknek egy hatalmas ellenféllel a legmostohább időjárás és a legnehezebb terepviszonyok között vívott és emberfeletti hősiességről tanúskodó eredményteljes küzdelmeiztán engedi remélni minden háború végczéljának, az áldást hozó békének elérését. A képvigérőház határozatának megfelelően szabadjon arra is kérnem fenségedet, hogy a képviselőház ezen érzelmeit és ezt a bizalmát a küzdő csapatokkal megfelelően közölni méltóztassék. Budapest, 1915. április 19-én. Beöthy Pál, a képviselősiáz elnöke. AZ ÚJSÁG TELEFONSZÁMAI Szerkesztősei: József 13 - 35 Kiadóhivatal: József 16-26 és 13-36 Olvasóterem és 1 .,__. __ • székkiadóhivatal: • József 19- 88 Isterurbán killfSM en vidék 57. ■m. A Ház folyosóján. Kevesebb az uniformis, mérsékeltebb a baráti melegség. Azaz, hogy a folyosók megint pártbirodalmak, nem úgy, mint a legutolsó ülések alkalmával, mikor az egész parlamenti terep egyakaratú, békességes közbirtoknak látszott. Azóta a Ház is megkisebbedett . Az épület főrészét, és nagy részét a had- és népegészségi kiállítás foglalja le jobban kell óvakodni az elegyedéstől, barátkozástól. És akkor még itj vett a waffenroek, a dolmány, ma bizony már csak Rakovszky látván titkos tanácsos, dragonyos főhadnagy és Károlyi Mihály gróf honvédhuszár önkéntes, járőrvezető úr csizmája csikorogna, ha mind a kettőt czivilbe nem öltözött volna. Bethlen István, gróf, Bottlik István, Barcsay Andor, Bakonyi Samu, Seherr-Tkoss Béla gróf, Bródy Ernő, Somsich Tihamér gróf, Pallavicini György őrgróf, Polónyi Dezső, Múzsa Gyula, Rath Endre a baloldal tiszti bereitschaftja ; nagyrészt szép új csillagok díszítik mindnyájuknál a parolit. Csoportokba verődve tárgyalják a Karer téri híreket, a legutóbbi ütközetek veszteség- kimutatásait. Éppen ma van a nagysarlói győzelem évfordulója. Dani janit® és Klapka, mérkőzött ebben Wohlgemuth tábornokkal. Tizennyolczezer magyar honvéd küzdött huszonnégyezer osztrákkal. Két óra hosszáig. Az ellenség meghat, járt, a honvédek üldözték a községbe, innen rövid utczai harcz után tovább. Mire a nap leáldozott, hatszáz honvéd, kétezer osztrák katona, holtteste borította harcterét, ezen felül kétezer osztrák esett magyar fog ágba. Ez volt a szabadságharcz egyik legvéresebb csatája. És a duklai szorosért való viaskodás egyik napján harminczezer embert vesztett az orosz halottakban. A beszélgetés áradatát Zichy Aladár gróf és Andrássy Gyula gróf állítja meg; egyikhez is, másikhoz is oda je reggeltezik néhány barátja, valahonnan előkerül Károlyi Mihály gróf és a három vezér csakhamar visszavonul egy szögletbe. Arról van szó, hogy a kormányt sikerült rábirniok, hogy törvényjavaslatait ne ma, hanem holnap terjeszsze elő. Különösen a népfölkelés alkalmazásának, a korhatár új megállapításának — szerintük — helyesebb körülírása, ehhez képest e javaslat szövegének valamelyes módosítása végett vált ez szükségessé. A kérdés kapcsán dönteni kell abban is, hogy az ellenzék részt kérjen-e a javaslat bizottsági vitájából. Mikor a Ház a mostani ülésszakra a bizottságokat megválasztotta, a koalíció a neki felajánlott helyeket visszautasította, és így a véderőbizottságban, amely e javaslatot tárgyalni fogja, az ellenzéknek csak konzultatív szólásjoga volna. A közjogi szempontból is kétségtelenül jelentős katonai reformnak mentős alaposabb tárgyaltatásától azonban az ellenzék nem húzódhatik vissza. Más mód a bizottságokból történt kilépések helyrehozására alig akad, minthogy — a kormány és többség hozzájárulása reményében — e javaslat megvitatására külön bizottság kiküldetését vessék föl, amely bizottságba azután a Ház ellenzéki képviselőket is választana. Ebben maradtak. A háborúnak sokféle hatása között nem utolsó az sem, hogy a képviselő mák korábban kelnek. A kik a lövészárokból jöttek, mint például Tisza Kálmán gróf honvédhuszár százados, Sztranyavszky Sándor, a signum laudisos huszárhadnagy, nem délben érzik meg, hogy reggel van és munkához kell látni. Szépen megtelik hát tíz órára a jobboldali folyosó is, a kormánypárt, üdülőtelepe. Az ember, ha ellenfeleit nem, de barátait mindenesetre maga váltogatja, ennélfogva a munkapártiak meg erről a tátékról nem sétálnak át a koalicziós oldal felé. Koaliczió és munkapárt tehát egy »állásponton« van — a maga folyosóján. Bethlen Pál gróf, Szinyey-Merse Félix, Szojka Kálmán, Vermes Zoltán, Farkas Pál, Dániel Pál, Wenckheim László gróf, Jaross Vilmos, Montbach Imre, Pálffy Sándor gróf és honvédhuszár önkéntes járőrvezető Morvay Zsiga uniformisban járt-kelt a folyosón, a többi katona-képviselő czivilruhát vett az ülésekre történt szabadságoltatás örömére. Beőthy Pál nem akart honvédhuszárszázadosi parádéban elnökölni. Kazy József báró földmivelési államtitkár, honvédhuszár őrnagy, aki a déli határteret is megjárta, most pedig az északról „ott, szintén czi- 7