Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-04 / 94. szám

18 — Szur­may altábornagy hadseregcsoportpa­­rancsnok portréja és Csermák ezredes sír­ja Hajas­don. Az uzsoki harczoknak egyik fájdalmas rész­lete Csermák ezredes hősi halála, a­ki az oroszok harmadik kárpáti betörésénél, deczember utolsó napján esett el. Az oroszok maguk temették el Hajasdon a vitéz ezredest, megadván neki mind­azt a végtisztességet, a­mi egy törzstisztnek kijár, sírjára keresztet tettek és megkoszorúzták. A­mikor Szur­may Sándor altábornagy had­seregcsoportjának élén bevonult az oroszok által januárban­­ kiürített uzsoki hadszíntérre, megille­­tődve látta Csermák ezredes sírját, a­melyet utóbb ő is megkoszorúzott. A sors különös játéka, hogy ugyanazt az orosz alezredest, a kisenevi ezred parancsnokát, a­kinek katonái Csermák ezredest lelőtték, januárban az uzsoki szoros körül folyt súlyos harczokban elfogták. Behozták Hajasára és első kérelme az volt, hogy felkereshesse Csermák ezredes sírját, a hős ellenfelét, a kit ő temettetett el. A sírnál meghatott­an mondotta: — Ez egy vitéz katona volt ! Vaszary János festőművész, a­ki haditudósí­tónkkal együtt néhány napot töltött az uzsoki hadszíntéren és­ Szurmay altábornagy hadiszállá­sán, vázlatot készített Csermák ezredes sírjáról és lerajzolta Szurmay altábornagyot, a­mint éppen magyarázza, hogy vertek ki minden fáradságot, természeti nehézségeket legyűrve, az ő derék ka­tonái az oroszt Magyarországból. A két érdekes vázlatot ma itt adjuk ünnepi számunkban. — Nagyhét a Mátyás-templomban. A buda­vári koronázó Mátyás-templomban a nagyheti ünnepségek alatt Csernoch János herczegprimás megbízásából Kohl Medárd dr. segédpüspök vé­gezte az egyházi szertartáso­kat és szolgáltatta az ünnepi miséket. Az istentiszteleteken jelen volt Auguszta kir. herczegasszony, Zsófia kir. her­­czegnő, Majthényi Anna udvarhölgy, az Ester­házy herczegi család, a várbeli főnemesség és nagy­számú közönség. — A főkapitány betegsége. A­mint már meg­említettük, Boda Dezső dr. főkapitány beteg. Súlyos influenzában betegedett meg és ennek kö­vetkeztében tüdőgyuladása támadt. Ebben az állapotban a főkapitány teljesen képtelen arra, hogy hivatalos ügyeit intézze, helyette állandó helyettese, Markovics Ferencz főkapitányi helyet­tes végzi dolgait. A főkapitány ez után is kéri mindazokat, a­kik személyesen, írásban, vagy tele­fonon hozzá szoktak fordulni, ha valamelyes ügyük lenne, ne őt, hanem közvetlenül a főkapitányi helyettest keressék fel. — A konatiezei harczok. A 23. tábori vadász­zászlóalj kilencz napi, éjjel-nappal folyó harcrok után megszállotta a Konaticzétől keletre fekvő fensikszerű hegyhátat. November 22-től 29-ig tartott a titáni küzdelem; kilenc­ eliéső nap, a zászlóalj hős napjai voltak ezek.­Az utolsó na­pon örömmel jelentették a járőrök, hogy a szerbek minden kétséget kizárólag Belgrád felé vonulnak vissza. Hatszáznál több puskát szedtek fel és háromszáznál több szerb halottat számláltak össze derék vitézeink a zászlóalj harerterén,köz­tük egy ezredest, egy alezredest, két őrnagyot, két vezérkari kapitányt, két főtisztet és­ számos tisztet, kiket közös sírba temettek a zászlóalj ál­lása mögött. " — Apponyi czáfolata. Apponyi Albert gróf az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: *A mai lapokban olvasom, hogy a, Morning Post egy velem folytatott beszélgetést közölt, melyben Ausztria és Magyarország feldarabolásáról és ezzel kapcsolatos intézkedésekről nyilatkoztam vol­a. Igazán csak az ismert ezüstkanál-elmélet alapján tartom indo­koltnak, hogy nyilatkozzam és megmondjam : 1. hogy ehhez hasonló, hazaárulással vegyített ostobaságokat sem a Morning Post levelezőjének, sem másnak senki­nek soha nem mondtam ; 2. hogy a Morning Post-nak valamely levelezőjével, vagy bármely oly egyénnel, a­kiről feltételezhettem, hogy a nevezett lappal össze­köttetésben áll, egyáltalában nem folytattam beszél­getést. Eberhard, 1915. április hó 1-én. Apponyi­ Albert.« — Elhunyt képviselő. Helmeczy József, a szatmármegyei krassói kerület képviselője, Szat­­márnémetin meghalt. Helmeczy 1854-ben született Nagykunmadarason. A gimnáziumot Nagykőrösön, a jogot Eperjesen végezte, a­hol elnöke volt a jogászsegélyegyletnek. 1874-ben kitüntetéssel tette le a bírói államvizsgát, huszonkét éves korában pedig ügyvédi oklevelet szerzett. Szatmáron nyi­tott irodát s tagja lett az ügyvédi kamara választ­mányának, Szatmárnémeti, majd később Szatmár­­megye törvényhatósági bizottságának. Nagy tevé­kenységet fejtett ki egyházi tévé­n is. 1888-ban a nagybányai református egyházmegye ügyészének választotta meg, 1896-ban tanácsbirájának is, 1906-ban pedig gondnokká. Hivatalból tagja lett a tiszántúli református egyház közgyűlésének, fe­gyelmi bíróságának, s a debreczeni református kollégium igazgatóságának. Az 1910-iki általános választások alkalmával a krassói kerületben Pilisy István Justh-párti volt képviselővel szemben győ­zött munkapárti programmal. Tagja volt a kér­­vényi és a mentelmi bizottságnak. — Kiállítás az országházában. Talán még sohasem volt kiállításnak olyan impozáns, szép helyisége, mint a­milyent a had- és népegészség­ügyi kiállítás az Országházában kapott. Az Alkot­­mány-utczai homlokzat közepén, a két oroszlán között, lesz a­ kiállítás főbejárata. A földszinten a történelem szava fogadja a belépőket : balról a német, jobbról a magyar történelmi csoportot helyezik el. A földszinti keresztfolyosó a Röntgen­­sugarakkal való gyógykezelést fogja szemléltetni. A nagy kupolacsarnokban és a hozzátartozó árkád­­szerű folyosókban már körülbelül elrendezték a német kiállítás anyagát. A képviselőim társalgó­jában a honvédség, a közös hadsereg és tengeré­szet gyűjtem­énye lesz látható. A főrendiház tár­salgóját a Vöröskereszt és a Vörös Félhold szá­mára tartják fenn. Budapest székesfőváros ki­állítása a kupolacsarnokkal szemben, a delegácziós társalgóban nyer elhely­ezést. A delegáczió t­aács­­kozótermében népszerű tudományos előadásokat fognak tartani. A vendéglő tágas helyi­ségeiben az egyetemek és egyéb tudományos intézetek ki­állítási tárgyai lesznek láthatók. A mentők, a rokkant­ ügy és a többi alcsoport anyaga a kiállí­tási helyiségekhez tartozó tágas folyosó-hálózatot tölti ki. A dunai homlokzat szép fekvésű, gyö­nyörű kilátású erkélyén délutáni teákat fognak rendezni. A kiállítást április 11-én déli tizenkét órakor okvetlenül megnyitják és a megnyitáséb­ól az uralkodóház is képviselve lesz. _ Hat hónapos indemnitás. A Neue Freie Presse jelenti ma a következőket: A magyar országgyűlés tavaszi ülésszaka e hó 19-én kezdő­dik és hihetőleg egy hétre terjed. A kormány az első ülésben több javaslatot fog előterjeszteni, így egy hat hónapra terjedő indemnitást, a katonai szállítások terén való visszaélések büntetését szigo­rító törvényjavaslatot stb. Az ellenzék alkalmasint arra fog szorítkozni, hogy elvi álláspontját röviden körvonalazza. Ausztriában az 1915—16. költség­­vetési évről ismét az alkotmány 14. §-a alapján nyugvó császári rendelettel fognak gondoskodni, egyelőre félévre; a provizóriumot nem teszik közzé ; a pénzügyi kormány kidolgozza az államszükséglet részletezett kimutatását, de csak hivatali haszná­latra. A közös költségvetési előirányzat is ezúttal valószínűleg elmarad, d . Csávo­sy Béla báró, meghalt. Csávossy Béla báró, rp. kir. udvari tanácsos, hosszú időn Át országgyűlési képviselő és a képviselőház volt háznagya, életének hatvannyolczadik évében Buda­pesten Váczi­ utcza 79. szám alatti lakásán ma meghalt. Csávossy Béla báró mintegy két év óta érelmeszesedésben és­­ czukorbajban szenvedett s állapota másfél hónapja súlyosra fordult. Beteg­ségén az orvosi tudomány nem segíthetett és pia reggel hosszas szenvedés után­ elhunyt. Az el­hunytat két fia, a­kik közül az egyik ifj. Csávossy Béla báró huszárfőhadnagy, — jelenleg a harcz­­téren küzd — a másik fia Csávossy Ignácz báró főszolgabíró és két leánya : Simonsits Antalné és Orczy Orczy Dezsőné, Orczy Orczy .Dezső kép­viselőházi osztálytanácsos neje gyászolják. A be­szüntetés hétfőn délután lesz a kerepesi­ temető ravatalos csarnokából. Innen a boldogultat a to­­rontálmegyei Csávosra szállítják és ott mint az ottani kegyúri templom urát, helyezik örök nyu­galomra.­­ Csávossy Béla Temesvár­ott született 18­48-ban. Gimnáziumi és jogi tanulmányait „Budapesten végezte. 1870- ben Toron­tál megye tiszteletbeli aljegyzője lett, 1871- ben pedig lelépett a feléig­ minisztériumba mint­ fogalmaz­«. 1875-ben a párdányi kerület országgyűlési képviselőjét választották és mint szabadelvűpárti kép­viselő hosszú évtizedeken át képviselte ezt a kerületet. Az 1892-iki országgyűlés megnyílta után háznagya lett a képviselőháznak s ezt a tisztét tíz évig viselte. Tevékeny részt vett a jótékonysági mozgalmakban, a Vöröskereszt- Egyletnek hosszú íveken át jegyzője és igazgatósági tagja, a legutóbbi id­ben pedig a központi választmány­nak volt tagja, sok jótékony egyesület alapításában vett részt s különösen kerület ének-­hely­iségeiben vett erősen részt minden jótékonysági mozgalomban.­­ Szemerjai Bóra Jenő vezérhadbiztost állásá­tól felmentették. A félhivatalos Budapesti Tudósító jelenti: ő felsége szemerjai Bóra Jenő vezérhad­biztosnak, a honvédelmi minisztérium III. cso­portja és a honvédh­adbiztosság főnökének szolgá­lati állása alól való felmentését és Csanády Frigyes altábornagynak a honvédelmi­ minisztériumba a 111. csoport és a honvédhadbizt­osság főnöke teen­­dőinek ideiglenes ellátására, való beosztását elren­delte.. . AZ ÚJSÁG Vasárnap, 1915. április 1.

Next