Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-29 / 118. szám

16 — A pékek nagygyűlése a négykoronás keze­lési költség ellen. Néhány nappal ezelőtt említet­tük, hogy a négykoronás kezelési költségből mi­lyen haszna van a fővárosnak. A sütőipartestület ma délután nagygyűlést tartott, hogy tiltakozzék a főváros által megállapított kezelési költség ellen és hogy megbeszélje a sütőipar körében felmerült sérelmeket. A gyűlést, a­melyen igen sokan­­vettek részt, Deutsch Mór elnök nyitotta meg. Ismertette mindenekelőtt a sütők sérelmeit. Támadta a fő­város tanácsát azért, hogy a liszt maximális árá­nak megállapításánál, egyenesen a pékek rovására, s e téren nem hozzáértő emberrel, a vásárigazgató­val állapította meg a kenyér maximális árát. A pékek azt kívánják, hogy a kenyér árát a hatóság szakférfiak bevonásával állapítsa meg. Mert m­íg a főváros minden indokolás nélkül a kezelési költ­ség felszámításával megdrágította a lisztet, a ke­nyérárakat redukálták. Ez ellen a nagygyűlésnek tiltakozni kell, mert hiszen az üzlet most pang és a sütők még annyit sem keresnek, hogy kiadásaikat fedezhetnék. Azért azt indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy felterjesztést intéz a főváros tanácsához abban az irányban, hogy a hatóság álla­pítsa meg a kenyér maximális árát, de csak szak­­férfiak segítségével és a sütőipartestület bevonásá­val. Az elnök indítványát egyhangúlag elfogadták. Az elnök ezután a főváros kezelési költségét tette szóvá és azt kívánta, hogy redukálja a főváros a négy koronás kezelési költséget két koronára, mert e mellett is megtalálja a számítását. Indítvá­nyára elhatározták, hogy ebben a tárgyban is fel­­terjesztéssel fordulnak a tanácshoz. Ezután egyes sütőmesterek adták elő pana­szaikat. Erős hangon keltek ki az olyan sütők el­len, a­kik minden módot és protekc­iót felhasznál­nak arra, hogy más sütőmesterek rovására zsem­lyét süssenek. A czukrászokat is támadták erősen, mert ezek egyenesen a pékek rovására használják ki a mostani helyzetet. Az elnök a felszólalásokra azt a megjegyzést tette, hogy czukrászok csakugyan kisajátították a pékipar czikkeit. Ezt a fővárosnál szóvá is tette, s felpanaszolta, hogy a c­ukrászok sokkal fokozot­tabb mértékben termelik árujukat, mint eddig , a pékek pedig tétlenül állnak, mert nem áll olyan liszt a rendelkezésükre, mint a cukrászoknak. Idé a sütőipartestület jogos kérése ,eredménytelen volt, és ezért a belügyminiszterhez­ fordultak. A mi­niszter megígérte, hogy e tekintetben nyolcz napon belül intézkedni fog. Ha nyolcz napon belül nem történik intézkedés, akkor újból küldöttségileg fognak eljárni. Ezután Steiner Hugó köszönte meg a gyűlés­nek azt a meleg ovácziót, melyben őt a c­ukrászok részéről ért támadással szemben részesítették. Steinert ugyanis az alpolgármester felhívta, mint péket és czukrászt, hogy a sütőipartestület részéről tegyen előterjesztést arról, mi a sérelmük a sütők­nek a czukrászokkal szemben. Ő az előterjesztésé­­­­ben becsületesen fel is tárta a sérelemket. A cz­uk­rá­szok ezért egyik gyűlésükön megtámadták. Több pékmester az elnökség indítványához való hozzájárulás után a gyűlés véget ért. — Sorozásra kerülő miniszterek. A 42—50 éve­sek sorozásáról szóló törvényjavaslat, a­mely most kerül szentesítés alá, és törvényerőre,­­ a kormány két tagját érinti : Teleszky János pénzügyminisztert és Jankovich Béla kultuszminisztert. Egyik sincs ötven éves és igy mindkettő népfölkelési szemlére kerül. Teleszky annak idején huszárönkéntes volt. — A szokás hatalma. Herman Béla polgár­társ tanult mestersége és állandó foglalkozása a zsebtolvajlás. A mi nem úgy értendő, hogy zsebe­ket lop, hanem úgy, hogy idegen zsebekből kiszede­geti az idegen értéktárgyakat. A miért —­ valahány­szor elcsípik — hosszabb-rövidebb időre be szok­ták csukni. A minap is rajtakapták és törvény elé került. De a tárgyaláson szere­ncs­éje volt Hermán Bélának, összeesett és epileptikus rohamot kapott. Erre aztán elhalasztották a tárgyalást, s megbíz­ták a törvényszéki orvost, vizsgálná meg Herman Bélát, vájjon szimuláns-e, vagy csakugyan epilep­tikus, s v­aj­­on teljesen beszámít­ható emberszámba megy-e. Ma volt az újabb tárgyalás, ezúttal már Minnich Károly dr. egyetemi tanár, törvényszéki orvos jelenlétében. Az orvos éppen elkezdi elmon­dani véleményét . A vádlott valóban epileptikus, s noha nem elmebajos, de korlátolt beszámít­hat­ós­ágú, s külö­nösen a rohama előtt, vagy közvetlenül utána szinte teljesen beszámíthatatlan ... Ebben a pillanatban a vádlott tágra nyitja a szemét, megfordul a saját tengelye körül és el­vágó­dik, mint egy darab fa. Mintha csak illusztrálni akarná az orvosi véleményt. Persze az elnök gyor­san felfüggeszti a tárgyalást, s bírákkal, ügyészszel, védővel, hallgatósággal egyetemben rohan ki. Senki se szeret, ilyen rohamot végignézni. Az orvos egyedül marad a vádlottal. Persze odahajol föléje, s megtesz minden lehetőt, hogy az eszméletlen beteget életre hozza. A­mi néhány perc­ múlva sikerül is. A tárgyalást folytatják, az orvos tovább mondja véleményét, azután elmegy. Le a törvény­szék palotájából, a rendes vendéglőjébe, a rendes társaságához. — Ha várjon nem késtem-e máris? — gon­dolja. És az órája után nyúl. És nincs órája. El­tűnt a gyönyörű aranyóra, a pompás lánczon. Rohan vissza a tárgyalóterembe, a­hol éppen fölmentik a vádlottat, persze az orvosi vélemény alapján. Minnich doktor a vádlott elé áll: — Herman, add elő az órámat ! — Micsoda órát, nagyságos uram? — A­mit kiloptál a zsebemből. Add elő ! — Vakuljak meg, h­a csak láttam is, a dok­tor úr óráját. S talán csak nem gondolja, h­ogy jóltevőmet meglopom? De azért elkezd keresgélni a zsebeiben. S Íme az egyik zsebéből előkerül az óra és a láncz is. A szokás hatalma. A jó tolvaj még epilektikus roham közben is lop. És ügyesen lop. — A Dardanellák ostroma, a Boszporus és Konstanti­nápoly. Az a nagy siker, a­melyet Paska Ervin tengerészeti szakértő a tengeralattjáró hajók czimü előadásával Buda­pesten elért, arra késztette a kiváló előadót, hogy a Darda­nellák ostroma, a Boszporus és Konstantinápoly czimű legújabb, Bécsben nagy sikerrel előadott művét 150 vetí­tett képpel és egy 5000 méter hosszú szenzácziós mozgó fénykép kíséretében az Uránia-szinházban május 6-án este 1 28 órakor bemutassa. Jegyek az Uránia-szinházban és a Harmónia r.-t.-nál kaphatók (József-tér 13. Tele­fon 08—46). — Hősök halála. Hóman Ottó dr. királyi járásbiró, a budapesti királyi ítélőtábla tanács­jegyzője, a m. kir. 3. népfelkelő gyalogezred népfelkelő-főhadnagya, a hadidiszitményes 3. osz­tályu katonai érdemkereszt tulajdonosa — magyar határ védelmében a Száva partján — majd szerb földön vivott három havi vitéz küzde­lem után —­ 1914. év deczember hó 9-én, köte­lességének hősi teljesítése közben, a valjevó— jasenicai magaslatokon folyt ütközetben egy ellen­séges golyótól homlokon találva — negyvenegy éves korában elesett. A megboldo­gult lelki üdvéért az engesztelő miseáldozat május 7-én délelőtt 10 órakor lesz a Szent Ferencz-rendi atyák belvárosi templomában. —­ Házasság. K. -monostori Bobb Illés dr., Temes vármegye árvaszéki elnöke 8 diás fér Böskével, Schafer Béla nyug. főszolgabiró s neje nagykéri Tóth Piroska leányával Temesvárott házasságot köt. — Ismeretlen holttest A Kozma-utczából nyíló fasor-dűlőben egy ötven év körüli, munkás kinézésű ismeretlen férfiút felakasztva találtak. Valószínűleg ön­gyilkos lett. Kiléte megállapítható nem volt, de a zsebében találtak egy Baross lstván szegedi születésű ötven­három éves gyári munkás részére kiállított munkakönyvet A­POLLO PROJECTOGRAPE R­T. Pénteken, április 30-án először Uj kinema-szkeccs! «»» Szökik a nőm! Énekes mozi-szkeccs 4 részben Írta: Adorján László Zenéjét szerzette Herényd Heidelberg Albert És a nagyszabású nő moziműsor­­! Előadások 5, ‘«8 és ‘MO-kor, ünnepnapon 4 órától kezdve. / AZ UJSÁG Csütörtök, 1915. április 22. , NEMZETI %%­R­OM­ORFEUM V!!., ERZSEBET-KORUT 3!. TELEFON 00.22. Még csak néhány napja látható a pompás áprilisi műsor ! • / Szombaton, május t­ó 1-én csupa uj varieté-attrakczió és S­zőke Szakáll uj revüje A házasság Pesti dolog hat fordulatban. I. A Mandi­viu­s II. Nagymarosi tánczakadémia ill. Szombat este nyolczkor IV. A Rádium-mutatóban V. Az anyakölügyvezető előtt­i VI. Isme! Maroson Az énekszámok zenéjét HARSÁNY­ ZSOLT verseire I­­ARKUS A. szerzette Jegyek a hét assnees elő­­adásaira elő­vételi díj nélkül válthatók a Nemzeti Royal­ Orfeum jegypénztáránál.

Next