Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-11 / 100. szám
Vasárnap, 1915. április 11.AZ ÚJSÁG hajtatnak és száguldanak, mint otthon, mint Francziaországban, mint Lengyelországban. Az út szélén, országos szokás szerint balkézfelől, német tálszekereknek hosszú sora álldogál. A szekérsor előtt egy német katona porosakés, járőr. Egymaga van az ország útján. A lovak, meg az emberek valahol kunyhókban pihennek . .. Már túl vagyunk a hágó legmagasabb pontján. Megújuló szerpentinában zúgunk lefelé a völgynek. Egy kicsi folyót követünk, mígnem egy nagy faluba érünk, az utolsóhoz, amely még Magyarország földjén van, és amely ennek a vonalnak legnagyobb ellátó-állomása. A falun túl nem megy a futárautó és ettől fogva S. őrnagy étape-parancsnok hatalmában vagyok. Az őrnagy egy jószágfelügyelő hajdani lakóházában tanyázik. A hajdani bútorzatból csak egy hatalmas, ódivatú zongora maradt meg, az oroszok csodálatosképpen nem zúzták össze. Hogy azért kímélték-e meg, mert játszani akartak rajta, vagy mert nem lehet rajta játszani, nem tudom. A szoba falait fenyőgalyák díszítik. Az egyik sorokban kicsi asztal, amelyen számos érdekes palackot raktak össze. Egyéb aztán nincsen is a nagy szobában, és a benyomás határozottan ünnepélyes. A ház ura, az őrnagy úr — tisztesség ne essék — épp olyan hosszú, mint jómagam. Alaposan beajánlottak hozzá, és mellette ülök a jobbján, miközben kávét iszunk és ketten vagy hárman ugyanazzal a kanállal kavarjuk a czukrot; háborúban ez gyakran elkerülhetetlen és a kölcsönös viszonyt csak annál bensőbbé teszik. — Nem ittam a pohárból — mondogatják egymásnak a bajtársak, azzal tovább adják a kanalat. Élelemben viszont nincsen hiány. Bőven jut bőle nekünk, vendégeknek, de sok más vendégnek is. — Nem is igazi nap az, amelyiken vendégem nincsen ! — mondja az őrnagy Hogy unalmában ne tudná, mivel üsse agyon az időt, arról szó sincsen, mert mint később meggyőződhettem róla, munkája bőven van. Ezenközben a nap végére jár. Az őrnagy úr elnöklésével ülünk egy asztal körül. Amie-n az adjutánst értem, néhány más tisztet és mérnököt, meg egy hadnagyot, lovasvadászt, ki most a fronton gyalogosan kénytelen szolgálatot tenni Francziaországból jött és áthelyezése nem ejti éppen elragadtatásba. — Sose lássa a dolgot olyan tragikusnak ! — mondja az őrnagy, mikor vacsora után megrázza a vadásztiszt kezét. A vendégszoba készen vár reánk s a vadász meg én csakhamar elalszunk aszalmaágyon. Mellettünk már javában alszik egy harmadik hálótárs és valamennyi regiszterével hortyog, — mi azonban fáradtak vagyunk és nem törődünk vele. Hindenburg az oroszokról. Roma április 10. (Saját tudósítónk távirata.) Rendaolasz újságíró interjút közöl, melyben Hindenburg kijelenti, hogy az orosz, tüzérség jól lő, de elpazarolja a municziót. A gyalogság is jól harczol. Az oroszok fegyelmezettsége nem más, mint vak engedelmesség. Számbeli túlsúlyuktól senkinek sem kell félni. Csalhatatlan jelek mutatják, hogy az oroszok már megpuhultak és hogy a hadianyagban hiány kezd mutatkozni. Látni lehet, hogy már nem tarthat sokáig. A beszélgetés végén ezt mondta Hindenburg : Ön meggyőződött, hogy a mi hadseregünk nem engedi magát megverni. Hogy bennünket megverjenek, teljességgel ki van zárva Az entente ultimátuma a balkáni államokhoz Genf, április 10. (Saját tudósítónk távirata.) A Newyork Herald szerint a Dardanellák elleni akcziónak újból való fölvétele előtt a hármas entente ultimátumot intéz a balkán államokhoz. Körber a királynál. Bécs, április 10. (Saját tudósítónk, telefondöntése.) Ő felsége ma Körber dr. közös pénzügymisztert és Attems gróf dalmácziai helytartót kihallgatáson fogadta. Háborúellenes tüntetés Oroszországban. Genf, április 10. Lassanként kiderül, hogy Oroszországban a hazafias tüntetések nem folynak le zavar nélkül. Tverben a tüntetés alkalmával ellentüntetést rendeztek, vagy — amint a lapok írják — a serdületlen ifjakból álló tömeg hazafiatlan jelszavakat kiabált. Egyes zászlókon összetépték a fehér és kék csikókat. Az így készített piros zászlóval tüntetett a tömeg a háború ellen. Ezért az ellentüntetésért egy Terechin nevű embert két évi börtönre egy Nazarov nevű 17 éves ifjút hat hónapi börtönre ítéltek. Ez utóbbinak később a büntetését két hónapra szállították le. A partraszállás Gallipolinál kivihetetlennek látszik. Hága, április 10. (Saját tudósítónk távirata.) Párisi magánjelentés megerősíti azt a hivatalosan megcáfolt híradást, amely szerint D'Amadé tábornok vonakodott elégtelen erővel megkísérelni a Vallipolin való partraszállást. Hozzáteszik, hogy a francziák marokkói komoly helyzete lehetetlenné teszi gyarmati csapatok elvonását s ennélfogva a terv kivihetetlennek látszik. Lemnosz szigetének lakossága az angol-franczia csapatokkal szemben határozottan ellenséges magatartást tanúsít és az unaskodó tisztekkel szemben fenyegetően viselkedik. A portsmouthi hadikikötőt elzárták. Hága, április 10. (Saját tudósítónk távirata.) Angol lapok jelentik, hogy a portsmouthi angol hadikikötő — ismeretlen okból — tíz napra az összes kereskedelmi gőzösök elöl el van zárva. Angol kimutatás a búvárhajók kártételeiről London, április 10. Az admiralitás közli: A tengeralattjáró blokád bejelentése óta, február 18-ától kezdve 37 kereskedelmi hajós és 11 halászgőzös sülyedt el czirkálók, aknák és tengeralattjárók folytán. Az elsülyedt kereskedelmi hajóknak összesen 100.987 tonna tartaléma volt, a halászgőzösöknek pedig 1203 tonna. Ez idő alatt 16.194 hajó indult és érkezett angol kikötőkbe. Hetenként ezek a számok következőképpen alakulnak : Az első héten 10 hajó sülyedt el, a második héten egy hajó, a harmadik héten négy, a negyedik héten nyolcz hajó elsülyedt és három hajót megtorpedóztak, amelyek azonban még elérték a kikötőt, az ötödik héten három hajó sülyedt el. A hatodik héten öt hajó sülyedt el. Megmenekült angol gőzös. London, április 16. A Helen gőzös kapitánya jelentette, hogy szerdán Berwick táján egy hajóval találkozott, melyen holland zászló volt. Tíz percz múlva egy német tengeralattjáró tartott a Helen felé. A gőzös a legnagyobb gyorsasággal a part felé tartott és sikerült is megmenekülnie a tengeralattjáró elöl. Közvetlen Berwick előtt a tengeralattjáró abbahagyta a hajszát. A klerikális és monsrerista áramlatok megerősödése Francziaországban. Konstantinápoly, április 10. (Saját tudósítónk távirata.) A Politiken írja: Francziaországot, minél tovább tart a háború, annál kevésbé kormányozzák a szabadság szellemeiben. A sajtó czenzúrája a német sajtóéval ellentétben mind drákóibbá válik. Minden objektivitás ki van zárva. A klerikális és monarchista áramlatok rendkívül megerősödtek. A köztársaságellenes propaganda a hadseregben, különösen a tisztikarban mind nagyobb eredményeket ér el. 177.000 Franczia hadköteles újabb sorozása. Páris, április 10. (Saját tudósitónk távirata.) A hadügyminiszter rendelete értelmében most már az 1914. és 1915. évi póttartalékosokat, akiket annak idején alkalomtlanokok találtak, újabb újonczozásnak vetik alá, valamint az 1887—-1009. évi évfolyamokat is, számszerűit 170.100 embert. Az Eitel Friedrich katernálása, London, április 10. A Times jelenti Newyorkból: Thierichens kapitány Hamilton vámszedőnek, aki közölte vele, hogy a Prinz Eitel Friedrich segédczírkálónak éjfél előtt el kell hagynia Niívport-NeWit, a következő jegyzéket nyújtotta át * Közlöm önnel, hogy szándékomban van a Prinz Eitel Friedrichet internáltatni. A segítség, melyet vártam, nem érkezett meg idejekorán. Az ellenséges czirkálók ereje, amelyek az öblöt őrzik, lehetetlenné teszik, hogy a nyilt tengert elérjem. Elhatároztam, hogy a legénységet és a hajót nem teszem isőzéltalanul a biztos pusztulásnak és köszönöm a kapott utasítást. Nyomban a jegyzék átnyújtása után a hatóságok több mint húsz angol hajót értesítettek, hogy jogukban áll a kikötőt elhagyni Matrózok forrongása Odesszában és Szebasztopolban. Konstantinápoly, április 10. (Saját tudósítónk távirata.) A Tidendc szerint Odesszában és Szebasztopolban új forrongás keletkezett a haditengerészek között. Állítólag több mint nyolcvan matrózt és tizenhat tisztet letartóztattak. Halottfosztogatás az orosz táborban. A Magyar Távirati Iroda jelenti a sajtóhadiszállásról: A harmadik hadsereg kötelékébe tartozó népfölkelő-gyalogezred egyik zászlóalj-parancsnoka nemrég parancsnokságának a következő, az orosz hadseregre rendkívül jellemző jelentést tette : Már a márczius 21-én elesett és a mi frontunk mögött minden tiszteletnyilvánítás mellett eltemetett 73-ik orosz gyalogezredbeli hadnagynak, Cmenovicz Gregor a neve ; az ezrednek beszolgáltatott felszerelési tárgyakon kívül a halottnál sem igazolványt, set semmiféle értéktárgyat nem találtunk. Az elesett tisztet saját emberei fosztották ki. Mikor én, hogy a holttest eltemetését biztosítsam, egy őrséggel előre mentem, előbb a fosztogatókat kellett szétzavarom, akik sikertelenül lövöldöztek bennünket. Ezt tudomásulvétel és a hadseregparancsnoksághoz való továbbítás végett közlöm az elesett hozzátartozóinak értesítése ózdijából. A bécsi polgármester a magyar gabona-körössegek átengedéséről. Bécs, április 10. A VIII. kerület egy gyülésn Weisskirchner polgármester beszédet mondott városi kérdésekről és közben nyilatkozott Tisza István gróf miniszterelnöknek a munkapártban néhány nap előtt tett kijelentéséről. A polgármester megállapította, hogy e nehéz időkben soha eszébe sem jutott, hogy megbántsa Magyarországot. A mint Przemyslben honvédek és bécsiek együttesen viselték a legnagyobb nélkülözéseket, és a mint az ostromlott várban a honvéd a bécsivel megosztotta utolsó falatját, így kell ennek lenni a birodalom két része között is. Minthogy azonban Magyarország békeidőben is átadja készletét Ausztriának, különösen Bécsnek, úgy nincs okuk kételkedni abban, hogy Magyarország ezekben a nehéz időkben is átengedi feleslegét Ausztriának. Ezer lillei asszony. Berlin, április 10. (Saját tudósítónk távirata.) A Daily Telegraph jelenti Boulogneból, hogy hétfőn délben egyszerre csak megjelent Labasséeban ezer asszony és gyermek és közölték az angolokkal, hogy ők engedélyt kaptak arra, hogy a férficsaládfők nélkül Lilléből távozzanak. Ezzel az engedélylyel éltek is. Ezen engedély okául azt adják, hogy a németek Lillében csökkenteni akarják azon személyek számát, akiket ott kell élelmezni. Az aszszonyok és a gyermekek csak úgy duzzadtak az egészségtől és semmiféle panaszuk sem volt. Azt mondották, hogy élelmiszer bőségesen van Lillében, hogy jól bántak velők és hogy mese az, hogy a németek kegyetlenkedtek volna asszonyokkal és gyermekekkel. 19