Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-06 / 125. szám

Ts. : SZÍNHÁZ. ZENE. * A Vígszinház bécsi vendégei az este Costa Károlynak régi, de igen mulatságos bohózatát, az Ihr Corporal-t adták elő. A közönség ezt a darabot, mely bizony kissé ósdi, igen barátságosan fogadta, bálával vévén a sok jó bécsi tréfát, mely a darabon végig egymást éri. Az est eseménye­­a bécsiek imá­dott Glöckner Pepijének fellépése volt. A kitűnő művésznő a házsártos Teréznek szerepét játszotta , és pitiig rendkívül nagy hatással. Közben, néhány magyar népdalt is énekelt ; ezek között azt is, hogy Alig virradt, máris alkonyul. Hát arra a sikerre, melyet ezekkel aratott, igazán nincs kifejező sza­vunk. Hogy a közönség tomboló tapsokkal nyilvá­nította határtalan tetszését, az a dolognak csak egyik jellegző­ tünete. De a nyugodt­abb emberek, a komoly bírálók, azok, a­kik nem igen lármáznak, mikor lelkesülnek, egész odavoltak ezért a művész­nőért, ki tiszta magyar, repesően, tősgyökeres magyar szóval és a lélek mélyéből feltörő igaz ma­gyar érzéssel énekli dalainkat ; mondanunk sem kell, hogy mindezen felül hibátlan, finom, ízléses énekművé­szettel is. Meg kell vallanunk, hogy ma­gyar dalokat ily szépen énekelni már régen nem hallottunk. Nem is lehet másképp, mint hogy Glöckner úrnő magyar asszony. Ha az, akkor hát — jöjjön haza ! Kutschera, ki a huszárkáplárt ját­szotta igen szépen, szintén magyar nótát énekelt, azt hogy Húzzad csak, húzzad zsák keservesen. Irá­nyában is tüntető lelkesen nyilvánították a filéz­ők tetszésüket. A harmadik felvonásban Glöckner úrnő parodisztikus varieté-előadását végig taps­vihar kísérte. Nelly Hochwald, Charlotte Pohl, Kati Thaller, Else Ferg, valamint Russek, Knerr, Amon, Leyrer, Bu­egler, Weiss­­és Laekner urak voltak a főszereplők méltó támaszai és részestárs­ai az est efeszsikerében. K. J. * Népopera. Geyer Siegfried és Franck Pál »Der Viererzug« czímű bohózatát mutatta be ma este Roland Ida és társulata. A négyesfogat négy férfi, a­kik egy asszony h­ámjába varrnak fogva. Az asszony elválik férjétől, a­ki imádja. Válópörét egy ügyvéd­ imádója viszi, a­kihez esetleg talán nőül is menne, ha időközben meg nem nyerné. Csütörtök, 1915. május 8. AZ ÚJSÁG — Nemzeti (Royal) Orfeum. Minden este telt házak nézik végig a Nemzeti­ (Royal) Orfeum nagy sláger­darabját, a Szőke Szakál)-nak A házasságszédelgő czímű revüjét, a­mely hat pompás "képének tőrülmetszett pesti humorával és eredeti színpadi beállításával az orfeum idei szezonjának legszebb sikereit is felülmúlja. A jegyek legnagyobb része mindennap már elővételben fogy el. A revü keretében nagy ■ikerc van K. Solti Hermin és Virágh Jenő magánszámai­nak, valamint a pompás májusi varieté-attrakc­ióknak, a­melyek közül a gyönyörű termetű Constanza művészi aktjai, a nagy sikere miatt meghosszabbított Odys táncz­­fantáziái, a Schenk-trió mesterugrásai, Latoure mókaszín­­háza, Karl Edler és Niki barátja hasbeszélő-mutatványai, valamint W. H. Grob, és kutyája, Adonis, tetszenek külö­nösen. A sörkabaréban minden éjjel tizenkét órakor a fal­­rengetően mulatságon friss májusi műsort játszszák. Csütörtökön délután 3 órakor egészen olcsó helyerakkal Szőke Szakáll uj Revüje A házasságszédelgők és a pompás májusi attrakcziók. TUDOMÁNY. IRODALOM. *' Rákosi Jesső a Bresty-filj kitüntetettje. — Saját tudós­ónktól. — A Magyar tudományos Akadémia ma dél­utáni­ nagygyűlésén döntöttek a pályázatok ered­ményéről egyúttal felbontották a jutalmat nyert pályázatok jeligés leveleit. Ugyancsak a mai ülé­sen ítélték oda az Akadémia Bródy-jutalmát. Az ülésen Berzeviczy Albert v. k. t. t. elnö­költ, a­kinek megnyitója után az I. osztály ter­jesztette elő jelentését a nagyjutalomról és a Marczibányi mellékjutalomról. A nagygyűlés Vargha Gyula, Pauer Imre, Gaál Gyula, Szily Kálmán és­­Goldzieher Ignácz felszólalása után visszaadta a javaslatot az I. osztálynak újabb javaslattétel végett. Ezután Concha Győző terjesztette elő a Bródy-jutalom odaítélésére kiküldött bizottság jelentését. A Bródy-jutalom odaítélésére kiküldött bi­zottság (elnök Concha Győző osztályelnök, tagjai Beöthy Zsolt, Ferenczi Zoltán, Gaál Jenő, An­gyal Dávid) az 1912—14. évi c­iklusban megje­­­lent művek, valamint a tekintetbe jövő hírlap­író publiczisták fölött szemlét tartott. A jelen­tés szerint a három év­­érmését különösen gaz­dagnak mondhatni szám és értékre nézve egyaránt. Publiczisztikai irodalmunk növekvését legjobban szemlélteti a tény, hogy míg 1897-ben a három évi cziklus alatt 33 public­isztikai termékkel szá­molt el a bizottság. 1910-ben 130-czal állt szemben. Részletesen szól a jelentés valamennyi számba­­jöhető irodalmi termékről a­­melyeknek bírálata után a bizottság egyhangúlag Rákosi­­Jenőt ítélte pálya­társai­ közt az Akadémia Bródy koszorújára a legméltóbbnak. Rákosi Jenő az alkotmányát "visszaszerzett Magyarországnak legnagyobb publi­­czistája; akár eszközeit nézzük, melyekkel hiva­tását betölti, akár a nemzeti életnek területeit tekintsük,­ melyeken munkálkodását folytatja, akár a statást mérlegeljük, melyet elért. Publiczisz­­tikai egyéniségének eredetiségét, sajátosságát, szinte kivételességét az teszi, hogy lelkét a nem­zet közélete a magé­ egészében ragadta meg s nagy tehetségével ennek, mondhatni minden oldalát buta és buja lankadatlanul, egyenletesen, senki­től sem kölcsönzött egyéni eredetiséggel szolgálni. Rákosi nagy hatásának titka abban áll, hogy van hozzá ereje a nemzeti élet mindezen részeiben egyéni erejével-ébresztőkig, példaadással, ha kell fékezőleg, ha­ kell korholólag nemcsak fellépni, az igét hirdetni, bánom a mindenkori helyzetben azt, a­mit a közönség lelkében szunnyad, a­mi a közérzésben, a közgondolkodásban alaktalanul forrong, egyéni divinácziójával életre ébreszteni is. Rákosi ily univerzális hatásának titkát egyéni zsenijén kívül ,azoknak az időknek körülményei­ben is kell keresni, melyekben ifjúvá nőtt, midőn nemzetének egész életét, a nyelvit, a gazdaságit, a szerk­ipit, a politikait részben lerontva, részben erősen megtámadva látta maga körül. Inneni onnan öt­ven esztendeje, hogy­ Rákosi Jenő publi­­czista hivatásának él s pályája folyton emelke­dik. Őt a kor nem tudta megelőzni, még mindig előtte jár. Az Aesopus mesemondó naivsága és ötletessége,' 'Endre és­ Johanna tüze.­Szenvedelme a mai világrenditő harcz méreteihez illő arány­ban törnek elő lilái megnyilatkozásaiban is, me­lyekkel nemzete jövőjébe vetett tántoríthatatlan bizalmát árasztja maga körül.­ A jelentést a nagygyűlés egyhangúlag magáévá tette és a Bródy-jutalmat egyhangúlag Rákosi Jenőnek ítélte oda. A Steumann-jutalmat az osztály jelentése alapján Borbély Lajosnak ítélte oda a nagygyűlés. • Az 7. osztály terjesztette elő jelentéseit a pályáza­tok eldöntéséről és a nagygyűlés ennek értelmében a Sámuel díjat Németh Gyula dr.-nak, a Lukács Krisztina-pályázat jutalmát a »Borúra derű« jeligéjű pályamunkának, a­mely­nek szerzője Simonyi Zsigmond és a Lévay Henrik-jutal­­mat Kéky Lajos pályaművének ítélte oda. A Gorove­­pályázat díját nem adják ki, a Halmos Szov­jut­almát pedig újból kitűzik. A 77. osztály jelentése alapján úgy határozott a nagygyűlés, hogy az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék­­pénztár pályadíját és a Lukács Krisztina-pályadíjat nem adja ki. A Magyar Kereskedelmi Csarnok pályadíját Vincze Frigyesnek ítélték oda, míg a II. számú pályamunka di­cséretet nyert. A Bé­sán-pályázat nyertese Baumgartner Nándor lett, a­ki a jeligés levelében azt a megjegyzést tette, hogy a­mennyiben munkája pályadíjat nyerne, a jutalom a hadba vonultak családja javára fordítandó. A Sztrokay-jutalmat Tarnay János és Erdélyi Aladár között osztották meg. A Flór Gyula alapítványt Komá­romi András kapta levéltári kutatásokra, a Forster- Szitovszky-alapítványt .ángyal Dávidnak adják a Bethlen korára vonatkozó kutatásokra. A Fraknói Vilmos-alapít­­vány kamataival később fognak rendelkezni. A 777. osztá­s jelentései alapján a Lévay Henrik­­pályázat diját Zaitschek Arthur dr. és Szalágyi Kornél dr., a Vitéz-pályázat diját Szabó Zoltán dr. egyetemi adjunk­tus, a Forster János-pályázat díját Weiser István, a fizikai pályázat díját Rybár István dr. és Selényi Pál dr. nyer­ték el. Az Akadémia egyetemi hallgatók részére kitűzött nyelvészeti könyvjutalmában Kruschó Emil a budapesti egyetem III. éves bölcsészet­kari hallgatója, Rajka László,­­a kolozsvári egyetem III. éves bölcsészetkari hallgatója, Oláh Sándor, a debreczeni egyetem IV. éves bölcsészetkari hallgatója és Tarczay Gizella, a zágrábi egyetem bölcsészet­kari hallgatója, az Akadémia történeti könyvjutalmában pedig Kossányi Béla, a budapesti egyetem, Gregorics Izi­dor a kolozsvári, Tokaji Lajos a debreczeni egyetem IV. éves bölcsészetkari hallgatója és Muza Emilija, a zágrábi egyetem III. éves bölcsészetkari hallgatója részesült. A jeligés levelek elégetése után újra hirdettek néhány pályakérdést, bejelentették a meddőn maradt pályázatokat és végül bemutatták az osztályok tagajánlásait. Az Akadémia I. osztálya holnap, csütörtökön, dél­után fél négy órakor zárt nagygyűlési osztályülést tart, a­melynek tárgya a nagyjutalom és a Marczibányi-mellék­­jutalom ügyében való javaslatok. (-) A Külügy- Hadügy jubileuma. Most eszten­deje szerény külsejű, de annál önérzetesebb és komolyabb hangú folyóirat indult útjára: a Kü­lügy-Hadügy. A nagyközönség akkor még jóformán alig sejtette, hogy mivé növekedik idő­vel ez az újság. Ma már tudja, ismeri mindenki, mert a Külügy-Hadügy a katonák lapja és mint­hogy ma mindenki katona, alap is mindnyájunké. Egy évvel ezelőtt néhány lelkes és kiválóan kép­zett katonatiszt és politikus Szilágyi Lajos doktor cs. és kir. kamarás, honvédszázados, az is­mert nevű katonai író avatott vezetése mellett megcsinálta a lap első­ számát. Megbízható hír­forrásai nyomán tett közlései azóta mind beváltak. Public­isztikai hivatásán kivátt vigasztalója az itthon maradottaknak, a­kiknek biztos hírt ad a harc­oló katonák százezreiről. Nemcsak a nagy­közönség, hanem a magyar sajtó, a katonai hatósá­gok és a katonák százezrei barátjukat és megbíz­ható tanácsadójukat lelték föl benne. Ma meg­jelent száma az orosz gyalogság védőállásának si­került rajzát mutatja be. Azután Hazai Samu báró honvédelmi miniszternek a világháborúról írt tartalmas czikkét közli, a­mely a »Nagy Háború« czimű füzetes vállalat legutóbbi számában jelent meg. írtak még a mostani számba : Osehváry Ödön honvédezredes, Mészáros Gyula, Földes Artur dr., Riffl Sándor őrnagy, Stady Artur népfölkelő had­nagy és Simonyi Gyula dr. Gazdagok a lap többi ismert rovatai is, a­melyek Simon Elemér dr. orsz. képviselő gondos szerkesztése és a lap megalapí­tója , Szilágyi Lajos dr. szellemi vezetése mellett a ma mindnyájunkat érdeklő háborús híreket és egyéb közléseket tartalmazzák. A kitűnő folyóirat minden hét keddjén jelenik meg és számonként 30 fillérbe kerül. (-) A nagy háború. Ez a népszerű füzetes­­­vállalat ezúttal már a hatodik számát bocsátja közre a szokott gazdag tartalommal és díszes kiállításban. Az új füzetben Filch őrnagy a Belgium elleni ofenzívát tárja fel rendkívül érdekes elő­adásban. A füzetet 19 pompás kép diszíti, melyek között több az egész oldalas illusztráczió s kö­zöttük van egy nevezetes titkos belga diplom­ácziai irat facsimile másolata is. Két nagyhatású külön m­űm­elléklet egészíti ki a füzet tartalmát. A hato­dik füzet is minden könyvkereskedésben kapható s 40 fillér az ára. (-) A Budapesti Szemle májusi száma a következő tar­talommal jelent meg: A háború eddigi mérlege. Berzeviczy Alberttól. A háború és az ipari élet. Matlekovits Nándor­tól. Lengyel-magyar vonatkozások a történelemben. Szá- 1 Mz­at*cz szépségét a hölgyek­ millióin Földai-féle Margit-crim, szappan­ka púderral tolt el. E kitoló kíszitmények az egész tilasoa ki vannak terjedve a Beczky K. Lajostól. A magyar mezőgazdaság a háború alatt. Czettler Jenőtől. Vámbéry Ármin tudományos mun­kássága. (II.) Munkácsi Bernáttól. Macza. (II.) Elbeszélés. Ferentzi Magdától. Költemények . Dal a messze bérez­­oromról. — Háború van. Sajó Sándortól. Szemle : 1. Volk­­mann Róbert. Siklós Alberttól. 2. Tárlat. I. Műkiállitásose a Szépművészeti Múzeumban. D.-től. II. Csendélet és intérieur a tavaszi tárlaton. Végh Gyulától. Értesítő. (-) A háború metafizikája. Szirbik Antal aktuális tartalmú füzettel lépett a nyilvánosság elé »A háború metafizikája« czímmel. A szerző filozófiai szempontból igyekszik felelni az alábbi kérdésekre : Miért a háború, kik esnek el a háborúban, milyen emberek ? Nyomorékok, betegek kik lesznek ! A levegő megváltozik-e, mikor há­ború lesz ? Miért kellenek a fekete nyavalyák ? A halál­ról. Meddig tart a sír ? — A könyv ifj. Kellner Ernő buda­pesti, nyomdájában jelent meg, ára 60 fillér. (-) Tavaszi imádságok háborús időben czimmel Szent­királyi Károly garbólezi ref. lelkész hivatott tollából két füzetnyi imádság jelent meg a könyvpiaczon. Az első füzet hat hétköznapra való imádságot tartalmaz, a második­ban tizenegy ünnepi alkalmakra irt imát találunk. A két füzet Kovács Gyula nagybányai könyvkereskedő kiadása. Az első füzet ára 80 fill., a másodiké 1 kor. (-) Horthy Szabolcs. Jámbor Gyula hosszabb léleg­zetű balladát irt Horthy Szabolcs szolnokmegyei főispán, huszárkapitány hadbaszállásáról, az északi harertéren véghezvitt vitézi tetteiről és hősi haláláról." Lendületes költeménye, melyet a Novo-Radomszkban nyugvó hős magyar lovag dicső emlékének szentelt, most jelent meg Kner Izidor gyomai könyvnyomdájában. Ara­­­kor. (-) A Galilei Kör előadásai. A Galilei Körben e héten két előadás lesz. Csütörtökön Norman Angell Rossz üzlet a háború czímű művének ismertetését folytatják Lovas Andor vezetésével. Szombaton Diamant József tart elő­­adást A czél elméletéről Pikter Gyula­ jogbölcsészetében. Az előadások este 7 órakor kezdődnek. Vendégeket szíve­sen látnak.

Next