Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-07 / 126. szám
Péntek, 1915. május 7. AZ ÚJSÁG Részletes tudósításunk ez . (Csak fél óráig.) Beöthy Pál elnök figyelmezteti a Ház tagjait, hogy a házszabályokban foglalt az a rendelkezés, amely szerint az indemnitás tárgyalásának negyedik napján a jelentkező szónokok fél óránál hosszabb ideig nem beszélhetnek, a mai ülésen az indemnitás vitájának negyedik napján érvénybe lép. (Miniszteri feleletek.) Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter : A kereskedelmi kormányzatra tegnap elhangzott megjegyzésekre reflektál. Csodálja Szterényi kritikáját, mert ő is volt már felelősségteljes állásban és jól ismerheti a nehézségeket. Hogy a háború elején a Máv beszüntette a beruházásait, erre részben azért volt szükség, mert különben nem tudtak volna eleget tenni a felfokozott forgalom követelményeinek. És csak a házilag megkezdett munkákat szüntették be, a vállalatoknak jogérvényesen biztosított munkákat nem. Ha nem is létesítettek olyan nagyarányú munkálatokat, mint Németország, márczius elsejéig építési beruházásokra 41 milliót, forgalmi eszközökre 20 milliót költöttek és a jövő évi költségvetés terhére 10 millió korona hitelt vettek igénybe. Az államvasútnak igen nagy teljesítményeket kellett végeznie. Az összes csapatszállításokat Magyarországon keresztül bonyolították le, északról délfelé és megfordítva, kelet felé és Erdély felé is erős csapatszállítások történtek az országon keresztül. Csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatom arról a munkáról, amelyet a magyar államvasutak végeztek. Szterényi szóvá tette a hadseregszállítási visszaéléseket. Ezek ellen megtett a maga minisztériuma körében minden lehetőt. Hogy a hadseregszállításokban a magyar ipar nem részesedett kellőképpen, erre csak azt felelheti, hogy pusztán lábbeliért és szíjgyártó munkáért 52 millió jutott a magyar kisiparnak. Felhozták a kiviteli tilalom kérdését is s ebben a gummijátékszerek kiviteli tilalmát. Hiszen a gumni fontos hadfelszerelési czikk, nemcsak az automobilnál hanem a vasútnál és más helyen is szerepel. (Helyeslés.) Beöthy Pál elnök : Kérem a miniszter urat, méltóztassék beszédét befejezni. Letelt a fél óra. (A miniszter leül. Derültség a baloldalon.) Ghillány Imre báró földmivelésügyi miniszter : Sokan panaszolták, hogy a rekvirálás nem volt rendszeres. A hatóságok ebben eleinte járatlanok voltak, de nemcsak nálunk, hanem Németországban és Ausztriában is. Egyes helyeken történtek ugyan hibák, de azt annak kell tulajdonítani, hogy egyes hatósági közegek nem rendelkeztek a kellő kereskedelmi szakismerettel, felhozták azt a vádat is, hogy a Hitelbank a finanszírozással késedelmeskedett. Ez a föltevés sem áll meg. Fernbach Károly : Mi történt azzal a gabonával, amit már félesztendeje rekviráltak és még ma se vittek el ? Ghilány Imre báró földművelésügyi miniszter : Olyan gabona nincs, mert a rekvirálást csak öt hónappal ezelőtt rendelték el. Hogy ha Abaújmegyébe a vetőmagszállítás későn történt, ebben nem a kormány hibás, hanem a törvényhatóságok. Szterényi azt mondta, hogy Németországba rengeteg román élőmarhát vittek Erdélyen keresztül. Kijelenti, hogy eddig egyetlen román marhát sem vittek be Németországba. Bolgárországból vittek összesen tizenkettőt, és pedig szérumtermelés czéljaira. A jövő termés biztosításának kérdésében a kormány mindent megtett, hogy a szükséges gabonamennyiség a hadsereg és a polgárság rendelkezésére álljon. Arra fog törekedni, hogy minden indokolatlan üzérkedést kiküszöböljenek, s a közgazdasági élet zavartalan menetét biztosítsák. Az áruk mielőbbi piaczra hozatalát prémiumok alapján kell majd elősegíteni. E kérdésről azonban most nem akar részletesen nyilatkozni. Alkalmat fog keresni, hogy a részleteket annak idején az ellenzékkel érintkezve is megbeszélje. (Zajos helyeslés.) (A vitát berekesztik.) Laehac Hugó : A drágaságot és az élelmezései nehézségeket a forgalmi zavarokon és a háborún kívül az is okozta, hogy a földmivelésügyi miniszter múlt esztendei termésbecslése rendkívül optimista volt. A kukoricza-rekvirálással valóságos játékot űzött a kormány. A főispánok tetszésére bízta, hogy kinél rekviráljanak. Az indemnitást nem fogadja el. Vázsonyi Vilmos : Azokat, akik sorsunk intézésében kivették méltó részüket, a békében hozzá kell juttatni sorsuk intézéséhez, a választójoghoz. A miniszterelnök nem tartja ezt a kérdést időszerűnek. E tekintetben nem következetes, mert novemberben időszerűnek talált bizonyos politikai jutalmakat. Metianu görög-keleti metropolitához levelet intézett s ebben a románság küzdelmének gyümölcseit hangoztatja. A háború után egyet nem lehet csinálni: a dolgokat ott folytatni, ahol abbahagyták, mert erre játékosok akadhatnak, de nézők nem. Nevetséges a választójogban megalkotott harminc éves korhatár, amikor tizennyolca esztendős ifjakat küldünk a harertérre. Kéri a miniszterelnököt, cáfolja meg azt a hírt, hogy márcziusban, amikor a legnagyobb csata dúlt a Kárpátokban, időt vett magának arra is, hogy a budapesti munkapárt erősebb szervezéséről tanácskozzék. Beöthy Pál elnök : Figyelmezteti, hogy a félóra letelt. Vázsonyi Vilmos: A Szózat nemcsak azt mondja, hogy : »Hazádnak rendületlenül«, hanem azt is : »Nem lehet, hogy annyi szív hiába ont a vért«. Nem fogadja el a javaslatot. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Ráth Endre : Kéri a kereskedelmi minisztert, hogy a havertéri sebesültek vonatait úgy állítsák be, hogy a vérző hősök rövidesen felhozhatók legyenek a kórházakba. Tisza István gróf miniszterelnök kér szót, hogy egy jelentést tegyen, — ezt másutt közöljük. Ábrahám Dezső : A kormánynak meg kellett volna akadályoznia a terményekkel való üzérkedést. A moratórium-rendeletek egymással ellentétben vannak, különösen a házbértartozásoknál zavarosak. A háború után sürgetni fogja a tiszti fizetések rendezését. Polónyi Géza : Az általános választójogot követeli. Kívánja a katonák részére a választójogot. Az indemnitást nem fogadja el. Az osztrák-magyar vezérkarban egyetlen magyar tábornok sincs. Felhívja Tiszát, hasson oda, hogy ez a helyzet megváltozzék. Csőthy Pál elnök : Mivel több felszólaló nincs, a vitát berekeszti. (Általánosságban elfogadják.) Sándor János belügyminiszter : A sebesült és beteg katonáknak a harcrtéren való összegyűjtése, az országba való beszállítása, itthon való ápolása elsősorban katonai kérdés. A magyar közigazgatás és a magyar társadalom méltóképpen vette ki e munkából a maga részét. A miniszterelnök, mikor a sebesült telepeket meglátogatta, maga figyelmeztette az intézőket, hogy a gyógyítás és ellátás költségeivel ne törődjenek. A megfigyelő állomásokkal védőgyűrűt alkottak a harctér és az ország között a járványok behurczolásának megakadályozására. Kezdetben elsősorban erre volt szükség. A koleraveszély aztán elmúlt és a megfigyelő-állomásokat más célra lehetett felhasználni. A megfigyelő-állomások ki vannak építve, nagyszabású fürdőintézményekkel is ellátva, úgy hogy dezinfektórius czéljaiknak is teljesen megfelelnek. A megfigyelő-állomások élelmezése ellen sem lehet komoly kifogást emelni. Gyarlóságok lehetnek itt is, mint minden emberi intézménynél, de amit emberileg e gyarlóságok eltüntetésére meg lehetett tenni, azt a kormány meg is tette. Dicséretreméltó, hogy némely helyen előkelő úri nők vették magukra ennek az igazán nagy munkának terhét. Ezeknek a megfigyelőállomásoknak ellátása és élelmezése, melyek a maguk 4—5000 ágyával valóságos kis városok, nem kis gondot ad.A kórházaknak is küzdeni kell a drágasággal és a költségvetés, amennyiben csak emberileg lehetséges, alkalmazkodik az élelmiszerek árához. Miniszteri biztosokul a közélet kiváló férfiait sikerült megnyerni, akik a legnagyobb elismerésre méltóan teljesítették feladatukat, nem politikából, hanem a nemzet iránti lelkes kötelességtudattal. Kéri a javaslat elfogadását. (Zajos helyeslés.) A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. (Szakaszonként.) Teleszky János pénzügyminiszter . Az első szakasznál okolja meg azt az indítványát, amelyet később mint pótlást, új szakaszként fog beterjeszteni. Arra kell törekednünk, hogy külföldi kölcsönre mentől kevésbé szoruljunk. Kettőre van itt szükség , hogy a magyar munka eredményét fokozzuk, és hogy igényeinket leszállítsuk. Most felel a vita során elhangzott néhány megjegyzésre is. Hogy a kormány nagyobb állami beruházásoktól mostanság tartózkodik, az csak helyeselhető, nem éppen pénzügyi szempontból, hanem főleg azért, hogy munkaerőt ne vonjanak el olyan helyekről, ahol erre a munkaerőre égető szükség van. A háború után a legfontosabb feladat a magyar mezőgazdaság termelésének nagy mértékű fokozása, amire az összes előfeltételek megvannak, mert akár önálló vámterület, akár közös vámterület van Magyarországon, a legelső, legjövedelmezőbb, legszolidabb ipar nálunk évtizedeken keresztül még mindig a magyar mezőgazdaság lesz. Ami a rokkanti ellátás ügyét illeti, azt meg kell oldanunk, de hogy rokkantadó formájában-e, azt még nem tudja. A szesz ára rohamosan emelkedik. Ezért új 6. szakasz beiktatását kívánja, amely kimondja, hogy a finomított nyersszesz ára 170 korona, amely árból csak 130 koronát tarthat meg a gyáros, a többi kincstáré marad. (Helyeslés ) Erről holnap rendeletet ad ki. (Helyeslés.) Szterényi József kijelenti, hogy az általános vita során tett észrevételeit a miniszterelnök, a kereskedelmi és a földmivelési miniszter is félreértette, mert ő ellenséges híreszteléseknek nem akart tápot adni. Tisza István gróf miniszterelnök : Nem Szterényi intenczióiról, hanem arról a hatásról van szó, amelyet szavai Ausztriában esetleg akarata, ellenére is előidézhetnek. Szterényi azt állította, hogy itt egyoldalú osztályérdekeket képviselünk a milliók érdekével szemben és ezen politikánkkal elkeseredést okozunk Ausztriában. Azután pedig azt, hogy a falvakban búzakenyeret esznek s a kormány a rekvirálás körül elhanyagolja a magasabb érdekeket és hagyja, hogy a magyar fogyasztóközönség és az ausztriai fogyasztóközönség elkeseredjék. Holott ez sem felel meg a valóságnak. Ez volt az, ami ellen tiltakoznia kellett és a mi elleni tiltakozását most is fentartja. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Esterházy Móricz gróf határozati javaslatához hozzájárul. (Helyeslés a baloldalon.) Giesswein Sándor javaslatait nem fogadhatja el, mert ezek részben feleslegesek, benne foglaltatnak Esterházy gróf javaslatában, részben czélszerűtlen eszméket is tartalmaznak, mint például a rokkantsági tanács felállítása, ami csak komplikálná az eljárást. (Igaz ! Úgy van a jobboldalon.) És semmi kifogása sincs az ellen, ha a Mezőssy Béla határozati javaslatát elfogadják. (Helyeslés a baloldalon.) Tagadhatatlanul előfordultak bizonyos esetek, ahol vagy a hadvezetőség vagy az intendatúrák üzleteket kötöttek nem az illető termelési ág hivatott tényezőivel, hanem más, inkább spekulatív tényezőkkel és a kormánynak is az az álláspontja, összhangban a hadügyminiszter álláspontjával, hogy ezeket a visszásságokat ki kell küszöbölni, hogy úgy a mezőgazdasági, mint, az ipari czikkeket lehetőleg közvetlenül az illető termelőktől kell vásárolni. (Általános helyeslés.) A Ház a szakaszt és a következő pontokat is elfogadja. Gündisch Guidó az ötödik szakasznál a munkanélküliség ellen való akcióba a budapesti záloglevél kibocsátó intézeteken kívül be akarja vonni a vidékieket is. Teleszky János pénzügyminiszter ehhez hozzájárul. A Ház ezzel a módosítással fogadja el. Ugron Zoltán : A1. §-nál örömmel üdvözli a pénzügyminiszternek a szeszgyártásra vonatkozólag előbb jelzett új intézkedését. Teleszky János pénzügyminiszter: Kéri a szakasz elfogadását. Sághy Gyula a 7. §-nál módosítást ajánl, amely szerint a teljesen munkaképtelen rokkantak, amennyiben más jövedelemmel nem rendelkeznek, legalább 100 korona évi államsegélyben részesíttessenek. Polónyi Géza : Elfogadja a módosítást. Teleszky János pénzügyminiszter: E tekintetben sem a felmerülő szükségletek, sem a rendelkezésre álló anyagi eszközök ma még át ne i is tekinthetők, s ez a rendelkezés, amit a kormány most javasol, tisztán átmeneti intézkedés oly czélból, hogy már ma megtegye a momentán szükségesnek látszó intézkedéseket. (Helyeslés.) Az új katona, ellátási törvény fog itt véglegesen intézkedni. Az özvegyek és árvák ellátása szintén új rendezést igényel és e kiadásoknak a közös költségek terhére kell esniök. A következő pótlást ajánlja: »A minisztérium felhatalmaztatik, hogy felmerülő beigazolt szükséghez képest és amennyiben ez a rokkant eddigi életmódjának megfelelő" megélhetésének biztosítása érdekében szükséges, a ellenszakasz előző pontjaiban meghatározott mértéken túlmenő államsegélyt is engedélyezhessen a teljesen munkaképtelen rokkantnak olyképpen, hogy a rokkant összjövedelme 600 koronát elérjen.« (Élénk helyeslés.) A Ház ezt elfogadja és elfogadja Esterházy gróf és Mezőssy határozati javaslataikat is, ezzel!