Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-13 / 132. szám

Csütörtök, 1915. május 14. AZ ÚJSÁG Tisza István gróf a kiráályi helyzetről. — Károlyi Mihály gróf és Rakovszky István fel­szólalásai. — A képviselőház mai ülésén az elnök napi­rendi indítványa kapcsán Károlyi Mihály gróf azzal a kérdéssel fordult Tisza István gróf mi­niszterelnökhöz : a Ház elnapolása előtt haj­landó-e nyilatkozni a külügyi kérdésekről, hogy e ezek a kérdések napirendre tűzhetők legyenek. Főképpen a monarchiának Olaszországhoz és Romániához való viszonyáról meg Berchtold gróf bukásának okairól érdeklődött. Nagy érdeklődés közepette válaszolt Tisza István gróf miniszterelnök. Kijelentette, hogy esetleg rövid időn belül felvilágosítást adhat, netán még a mostani ülésszak alatt is, a­mikor aztán a Háznak alkalma jutna az állásfogla­lásra . Erről azonban a dolog természete szerint kötelező nyilatkozatot nem tehet. Az ülés vége felé Rakovszky István inter­­pelláczió keretében újra rátért a külügyi hely­zetre. Felvilágosítást szeretett volna a semle­ges államok magatartásáról s a miniszterelnök hallgatásának okáról, és azzal a kéréssel álllott elő, hogy a Házat tartsák együtt mindaddig, mig Tisza István gróf nem nyilatkozhatik a külügyi helyzetről. Rakovszkynak nem válaszolt a miniszterelnök. Az ülésnek erről a részéről tudósításunk itt következik: 9 Károlyi Mihály gróf. A napirend megállapí­tása kapcsán egy kérdést intéz a miniszterelnök­höz. Tegnapelőtt Rakovszky István fölszólítására, hogy adjon fölvilágosításokat a külpolitikai hely­zetről, azt felelte, hogy ő ezt most időszerűnek nem tartja és ezért választ nem adhat. Ezt el kell fogadniok. Nem azt kéri, hogy már most meghatározza a napot és az órát, a­melyben a válaszadást időszerűnek tartja, csupán azt kéri, arra kéri a miniszterelnököt, hogy a választ akkor adja meg, a­mikor még a Ház nem lesz elnapolva és a kérdést, napirendre tűzhetik. A lét és nemlét kérdése függ attól, hogyan fognak a legközelebbi­ események alakulni. Csak jelezni akarja, hogy az Olaszországhoz és Romániához való viszonylataink azok a kérdések, a­melyek lényegesen megváltoz­tathatják a helyzetet. Ha ezekben döntés történik, akár úgy, hogy az olasz igények ki lesznek elégítve, akár úgy, hogy Olaszország és a monarchia között törésre kerül a sor, akkor, a­mikor a legnagyobb a veszély és a legsúlyosabb a felelősség,­a Háznak együtt kell lennie, hogy hozzászólhasson a kérdé­sekhez. (Úgy van­ a baloldalon.) Akkor azonban, mikor Olaszországgal és Romániával szemben a monarchia helyette tisztáztatik, nyilatkoznia kell a miniszterelnöknek arról is, hogy mi okozta Berchtold volt külügyminiszter bukását, és hogy ez a bukás összefüggésben van-e az olasz tárgya­lásokkal. Intézkedjék a miniszterelnök, hogy a Hír addig ne napoltassék el, a­míg ezekre a kér­désekre a választ meg nem adja és ezek a kérdé­sek napirendre tűzetnek. (Helyeslés bal felől.) El lehet addig halasztani az ülésezést, vannak úgyis fontos kérdések, a­melyeket időközben meg lehetne vitatni, igy például a Pénzintézeti Központ ügye. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza István gróf miniszterelnök . Egyáltalán nem tartja kizártnak azt, hogy rövid idő alatt abba a helyzetbe juthasson, hogy a külügyi helyzetre nézve a Háznak tájékoztatást nyújtson. Ebben az esetben természetesen meg fogja ragadni az alkal­mat, hogy ezt megtehesse, és örülne, ha a Ház még ez ülésszak alatt bizonyos felvilágosításokat nyerhetne és alkalma nyílnék a Háznak arra, hogy ezekkel szemben állást foglaljon. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Abban a tekintetben azonban, hogy ez meg fog-e történhetni a mostani ülésezések alatt, a dolog természetéből kifolyólag semmiféle kötelező kijelentést nem tehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Az ülés végén, az interpellác­iók során is szóba került a dolog, Rakovszky István fordult a minisz­terelnökhöz a következőkben : " A miniszterelnök azt mondotta, hogy a külügyi kérdésekről a mostani ülésezések ideje alatt való felvilágosításokra nézve kötelező ígé­retet nem tehet. Az időponttot meghatározni a miniszterelnök joga. De az a követelés is jogos, hogy addig tartsa együtt a Házat, míg ezt a nyi­latkozatot megteheti. Mert a parlamentarizmus­­nak a nevetségességig való lealacsonyítása az, hogy ilyen súlyos időkben a parlamentáris ellen­­őrzés a kü­lügyek vezetésére nézve teljesen ki le­gyen zárva. Az ellenzék eddig sohasem kérte a miniszterelnököt olyan felvilágosítások megadá­sára, a­melyek a dolog természetéből folyólag lehetetlenek voltak. Miért ez a nagy titkolózás ? Nem történtek-e olyan fontos dolgok a legutolsó ülések óta, a­melyekről felvilágosítást kérhetnek? Volt egy külügyminiszteri válság, nem tudjuk, miért. Vájjon történtek hibák Berchtold gróf részéről? Ezeket a hibákat be lehet jelenteni. Nem lehetséges irányváltozás a külügyi politiká­ban a­nélkül, hogy ez ne idézzen elő irány­válto­­ zik lusitellia Német hivatalos bőrjegyzék a Lusitania ügyiben. Berlin, május 12. Az Egyesült­ Államok kormányainál, úgyszintén az európai semleges hatalmak kormányainál az ott akkreditált császári képviselők a következő közlést tették : — A császári kormány őszintén sajnálja, hogy a Lusitania pusztulásával annyi ember­élet veszett el. Vissza kell utasítani azonban minden felelősséget. Anglia kiéheztetési tervével megfelelő megtorló intézkedésekre kényszerítette Német­országot és a német ajánlatra, hogy a kiéhez­tetési terv feladása esetén a tengeralattjáró háborút megszüntetjük, még élesebb blokád­intézkedésekkel válaszolt. Az angol kereske­delmi hajókat már csak azért sem kezelhetjük úgy, mint a többi kereskedelmi hajókat, mert rendszeresen fel­fegyverezték őket , és ismételten megtámadták­­hajóinkat nekifutással, úgy hogy már ebből az okból is ki van zárva, hogy vizs­gálatot indítsunk.­­ Az angol parlamentben a külügyi államtitkár a közelmúltban kijelentette, lord Beresford kérdésére válaszolva, hogy immár majdnem mindegyik kereskedelmi hajó fel van fegyverezve és el van látva kézi gránátokkal. Egyébként az angol sajtó nyíltan bevallja, hogy a Lusitania erősen fel volt szerelve ágyukkal.­­ A császári kormány előtt ismeretes to­vábbá, hogy a Lusitania legutóbbi útjain több­ször szállított nagytömegű hadiszert, hogy a Mauretania és a Lusitania Cunard-gőzösöket sebességük folytán a tengeralattjáró támadá­sokkal szemben különösen védettnek tekintet­ték és ezért előszeretettel használták hadiszer­­szállít­ásokra.­­ A Lusitanián való utazástól ■— el­tekintve az általánosságban tett német figyel­meztetésektől — Bernstor­ff gróf német nagy­követ még külön is óvta a közönséget. A figyel­meztetést azonban a semlegesek nem vették tekintetbe, a Cunard Line és az angol sajtó pedig sértő gúnynyal fogadták. — A Lusitania legutóbbi útján, mint ki­mutatható, ötezernégyszáz láda lőszert szállított. A szállítmány többi része is nagyobbrészt hadi­sugáru volt. — Minthogy Anglia ezzel szemben két­ségbevonta, hogy a hajót bármely veszély fenyegetné, és a megfelelő védőintézkedések megtételét hirdette, így megtévesztette az uta­sokat, a­kik ennek folytán nem vették figye­lembe a német intést és hajóra szálltak. — A felelősség az emberpusztításért — a­mit a császári kormány a legmélyebben saj­nál — kizárólag a brit kormányt terheli­mást a belkom­ányzatban. Angliában, Franczia­­országban, még Szerbiában is nyilatkoznak a külügyi helyzetről! Ma látjuk az újságokban, hogy Olaszországban a miniszterek tanácskozásra hívják össze a befolyásos képviselőket, hogy meg­beszéljék velük a külügyi helyzetet. Csak nálunk nincs semmi érintkezés a parlamenti pártokkal. Ez annál súlyosabb, mert a mi viszonyunk Olasz­országgal, úgy látszik, egy kis változást szenve­dett. Még két nap előtt tiltva volt az újságoknak Olaszországnak a nevét is felemlíteni. Minthogy a miniszterelnök az ő tegnapi kérdésére a külügyi helyzetet illetőleg minden tájékoztatást megtaga­dott, kérdezi, milyen spec­iális okok miatt nem hajlandó a miniszterelnök a legáltalánosabb fel­­világosításra sem. A Ház az interpellácziót kiadja a miniszter­elnöknek. WA/WWWWWVAA«AAAVWWWSA^AA( eisiilvesiéss- A Mauretania útja elmarad. London, május 12. (Reuters) A Cu­nard hajóstársaság közli, hogy május 15-ikétől kezdődőleg egy­etelen hajója sem indul el. A Ma­uretania-nafe május 29-ikére kitűzött elindulása is elmarad. Az amerikai sajtó Anglia ellen. London, május 12. A Daily Mail jelenti Newyorkból: Az Egyesült­ Államok egész la­kossága meg van döbbenve azon, hogy a Lusi­tania minden kiséret nélkül mehetett a hadi­térnek nyilvánított vizekre. A Newyork Times »A tengernagyi hivatal vétkes gondatlansága« czímű czikkében más lapokhoz hasonlóan élesen bírálja az angol tengerészet­ügyi kormány politikáját, mely a gőzösöket szerencséjükre bízza. Más lapok dühös támadásokat intéznek Churchill ellen és azt kérdik, mikor kezdi már meg Anglia akczióját. Az angolok jellemző hiúsága, mely Anglia szigeti elhelyezésének következménye, komoly veszedelmet jelent. Nészetellettes zavargások Angliában. London, május 12. A csőcselék úgy itt, valamint Birkenheadben és Manchesterben el­pusztította és kifosztotta a németek üzlete­it. London, május 12. A Daily News jelenti Liverpoolból lü-iki kelettel. A németek ellen irányuló zavargások ma még nagyobb ará­nyokat öltöttek és még erőszakosabbak voltak, mint a tegnapiak. Különböző városrészekben az összeverődött csőcselék durva erőszakossá­gokat követett el. Egyik helyen egy német ember lakásából kihordották a bútorokat a lakásból, felgyújtották azokat és fa máglyát vadul körü­ltánczolták. A tüntető csőcselék majd ötven üzletet kifosztott és szétdúlt. A már tegnap letartóztatott hatvan emberen kív­ül ma újabb letartóztatások történtek. Délután a helyzet igen komo­lylyá vált, úgy hogy a hatóságok elrendelték, hogy a korcsmákat már délután hat órakor zárják be. London, május 12. A Morning Post írja: Csöppet sem vagyunk meglepve azon, ha Liver­­poolban, Lombo­nban és másutt zavargások vannak, a­melyek a németek ellen irányulnak. Oly háborúra kell készülnünk, melyet egész generácziók folytat­nak, a­míg végre megtörténik a végső döntés. Ha egy ország úgy gyűlöli a másikat, mint Német­­ország Angliát, kimerülés után fegyverszünet kö­­vetkezhetik be, a maradandó béke azonban csak akkor, ha az egyik vagy a másik nemzet el­merül. A Westminster Gazette írja : A németek ke­gyetlen tényei csak növelik elhatározottságunkat és arra buzdítanak, hogy a háborút addig folytas­suk, míg magunkat és a világot megszabadítjuk az ily barbárságtól. A németek ily módon hamaro­san az emberi nem ellenségeivé válnak. ,, A Daily News írja : A Lusitania elsülyesztése nincsen befolyással a hadviselésre, kivéve azt a hatását, hogy az angolokat most még csak na­gyobb elszántság lelkesíti, a­mikor az ily barbár­ság okozóit mindenáron a megérdemelt büntetés­ben akarják részesíteni. "

Next