Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-13 / 132. szám
Csütörtök, 1915. május 14. AZ ÚJSÁG Tisza István gróf a kiráályi helyzetről. — Károlyi Mihály gróf és Rakovszky István felszólalásai. — A képviselőház mai ülésén az elnök napirendi indítványa kapcsán Károlyi Mihály gróf azzal a kérdéssel fordult Tisza István gróf miniszterelnökhöz : a Ház elnapolása előtt hajlandó-e nyilatkozni a külügyi kérdésekről, hogy e ezek a kérdések napirendre tűzhetők legyenek. Főképpen a monarchiának Olaszországhoz és Romániához való viszonyáról meg Berchtold gróf bukásának okairól érdeklődött. Nagy érdeklődés közepette válaszolt Tisza István gróf miniszterelnök. Kijelentette, hogy esetleg rövid időn belül felvilágosítást adhat, netán még a mostani ülésszak alatt is, amikor aztán a Háznak alkalma jutna az állásfoglalásra . Erről azonban a dolog természete szerint kötelező nyilatkozatot nem tehet. Az ülés vége felé Rakovszky István interpelláczió keretében újra rátért a külügyi helyzetre. Felvilágosítást szeretett volna a semleges államok magatartásáról s a miniszterelnök hallgatásának okáról, és azzal a kéréssel álllott elő, hogy a Házat tartsák együtt mindaddig, mig Tisza István gróf nem nyilatkozhatik a külügyi helyzetről. Rakovszkynak nem válaszolt a miniszterelnök. Az ülésnek erről a részéről tudósításunk itt következik: 9 Károlyi Mihály gróf. A napirend megállapítása kapcsán egy kérdést intéz a miniszterelnökhöz. Tegnapelőtt Rakovszky István fölszólítására, hogy adjon fölvilágosításokat a külpolitikai helyzetről, azt felelte, hogy ő ezt most időszerűnek nem tartja és ezért választ nem adhat. Ezt el kell fogadniok. Nem azt kéri, hogy már most meghatározza a napot és az órát, amelyben a válaszadást időszerűnek tartja, csupán azt kéri, arra kéri a miniszterelnököt, hogy a választ akkor adja meg, amikor még a Ház nem lesz elnapolva és a kérdést, napirendre tűzhetik. A lét és nemlét kérdése függ attól, hogyan fognak a legközelebbi események alakulni. Csak jelezni akarja, hogy az Olaszországhoz és Romániához való viszonylataink azok a kérdések, amelyek lényegesen megváltoztathatják a helyzetet. Ha ezekben döntés történik, akár úgy, hogy az olasz igények ki lesznek elégítve, akár úgy, hogy Olaszország és a monarchia között törésre kerül a sor, akkor, amikor a legnagyobb a veszély és a legsúlyosabb a felelősség,a Háznak együtt kell lennie, hogy hozzászólhasson a kérdésekhez. (Úgy van a baloldalon.) Akkor azonban, mikor Olaszországgal és Romániával szemben a monarchia helyette tisztáztatik, nyilatkoznia kell a miniszterelnöknek arról is, hogy mi okozta Berchtold volt külügyminiszter bukását, és hogy ez a bukás összefüggésben van-e az olasz tárgyalásokkal. Intézkedjék a miniszterelnök, hogy a Hír addig ne napoltassék el, amíg ezekre a kérdésekre a választ meg nem adja és ezek a kérdések napirendre tűzetnek. (Helyeslés bal felől.) El lehet addig halasztani az ülésezést, vannak úgyis fontos kérdések, amelyeket időközben meg lehetne vitatni, igy például a Pénzintézeti Központ ügye. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza István gróf miniszterelnök . Egyáltalán nem tartja kizártnak azt, hogy rövid idő alatt abba a helyzetbe juthasson, hogy a külügyi helyzetre nézve a Háznak tájékoztatást nyújtson. Ebben az esetben természetesen meg fogja ragadni az alkalmat, hogy ezt megtehesse, és örülne, ha a Ház még ez ülésszak alatt bizonyos felvilágosításokat nyerhetne és alkalma nyílnék a Háznak arra, hogy ezekkel szemben állást foglaljon. (Helyeslés a jobboldalon.) Abban a tekintetben azonban, hogy ez meg fog-e történhetni a mostani ülésezések alatt, a dolog természetéből kifolyólag semmiféle kötelező kijelentést nem tehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Az ülés végén, az interpellációk során is szóba került a dolog, Rakovszky István fordult a miniszterelnökhöz a következőkben : " A miniszterelnök azt mondotta, hogy a külügyi kérdésekről a mostani ülésezések ideje alatt való felvilágosításokra nézve kötelező ígéretet nem tehet. Az időponttot meghatározni a miniszterelnök joga. De az a követelés is jogos, hogy addig tartsa együtt a Házat, míg ezt a nyilatkozatot megteheti. Mert a parlamentarizmusnak a nevetségességig való lealacsonyítása az, hogy ilyen súlyos időkben a parlamentáris ellenőrzés a külügyek vezetésére nézve teljesen ki legyen zárva. Az ellenzék eddig sohasem kérte a miniszterelnököt olyan felvilágosítások megadására, amelyek a dolog természetéből folyólag lehetetlenek voltak. Miért ez a nagy titkolózás ? Nem történtek-e olyan fontos dolgok a legutolsó ülések óta, amelyekről felvilágosítást kérhetnek? Volt egy külügyminiszteri válság, nem tudjuk, miért. Vájjon történtek hibák Berchtold gróf részéről? Ezeket a hibákat be lehet jelenteni. Nem lehetséges irányváltozás a külügyi politikában anélkül, hogy ez ne idézzen elő irányválto zik lusitellia Német hivatalos bőrjegyzék a Lusitania ügyiben. Berlin, május 12. Az Egyesült Államok kormányainál, úgyszintén az európai semleges hatalmak kormányainál az ott akkreditált császári képviselők a következő közlést tették : — A császári kormány őszintén sajnálja, hogy a Lusitania pusztulásával annyi emberélet veszett el. Vissza kell utasítani azonban minden felelősséget. Anglia kiéheztetési tervével megfelelő megtorló intézkedésekre kényszerítette Németországot és a német ajánlatra, hogy a kiéheztetési terv feladása esetén a tengeralattjáró háborút megszüntetjük, még élesebb blokádintézkedésekkel válaszolt. Az angol kereskedelmi hajókat már csak azért sem kezelhetjük úgy, mint a többi kereskedelmi hajókat, mert rendszeresen felfegyverezték őket , és ismételten megtámadtákhajóinkat nekifutással, úgy hogy már ebből az okból is ki van zárva, hogy vizsgálatot indítsunk. Az angol parlamentben a külügyi államtitkár a közelmúltban kijelentette, lord Beresford kérdésére válaszolva, hogy immár majdnem mindegyik kereskedelmi hajó fel van fegyverezve és el van látva kézi gránátokkal. Egyébként az angol sajtó nyíltan bevallja, hogy a Lusitania erősen fel volt szerelve ágyukkal. A császári kormány előtt ismeretes továbbá, hogy a Lusitania legutóbbi útjain többször szállított nagytömegű hadiszert, hogy a Mauretania és a Lusitania Cunard-gőzösöket sebességük folytán a tengeralattjáró támadásokkal szemben különösen védettnek tekintették és ezért előszeretettel használták hadiszerszállításokra. A Lusitanián való utazástól ■— eltekintve az általánosságban tett német figyelmeztetésektől — Bernstorff gróf német nagykövet még külön is óvta a közönséget. A figyelmeztetést azonban a semlegesek nem vették tekintetbe, a Cunard Line és az angol sajtó pedig sértő gúnynyal fogadták. — A Lusitania legutóbbi útján, mint kimutatható, ötezernégyszáz láda lőszert szállított. A szállítmány többi része is nagyobbrészt hadisugáru volt. — Minthogy Anglia ezzel szemben kétségbevonta, hogy a hajót bármely veszély fenyegetné, és a megfelelő védőintézkedések megtételét hirdette, így megtévesztette az utasokat, akik ennek folytán nem vették figyelembe a német intést és hajóra szálltak. — A felelősség az emberpusztításért — amit a császári kormány a legmélyebben sajnál — kizárólag a brit kormányt terhelimást a belkományzatban. Angliában, Francziaországban, még Szerbiában is nyilatkoznak a külügyi helyzetről! Ma látjuk az újságokban, hogy Olaszországban a miniszterek tanácskozásra hívják össze a befolyásos képviselőket, hogy megbeszéljék velük a külügyi helyzetet. Csak nálunk nincs semmi érintkezés a parlamenti pártokkal. Ez annál súlyosabb, mert a mi viszonyunk Olaszországgal, úgy látszik, egy kis változást szenvedett. Még két nap előtt tiltva volt az újságoknak Olaszországnak a nevét is felemlíteni. Minthogy a miniszterelnök az ő tegnapi kérdésére a külügyi helyzetet illetőleg minden tájékoztatást megtagadott, kérdezi, milyen speciális okok miatt nem hajlandó a miniszterelnök a legáltalánosabb felvilágosításra sem. A Ház az interpellácziót kiadja a miniszterelnöknek. WA/WWWWWVAA«AAAVWWWSA^AA( eisiilvesiéss- A Mauretania útja elmarad. London, május 12. (Reuters) A Cunard hajóstársaság közli, hogy május 15-ikétől kezdődőleg egyetelen hajója sem indul el. A Mauretania-nafe május 29-ikére kitűzött elindulása is elmarad. Az amerikai sajtó Anglia ellen. London, május 12. A Daily Mail jelenti Newyorkból: Az Egyesült Államok egész lakossága meg van döbbenve azon, hogy a Lusitania minden kiséret nélkül mehetett a haditérnek nyilvánított vizekre. A Newyork Times »A tengernagyi hivatal vétkes gondatlansága« czímű czikkében más lapokhoz hasonlóan élesen bírálja az angol tengerészetügyi kormány politikáját, mely a gőzösöket szerencséjükre bízza. Más lapok dühös támadásokat intéznek Churchill ellen és azt kérdik, mikor kezdi már meg Anglia akczióját. Az angolok jellemző hiúsága, mely Anglia szigeti elhelyezésének következménye, komoly veszedelmet jelent. Nészetellettes zavargások Angliában. London, május 12. A csőcselék úgy itt, valamint Birkenheadben és Manchesterben elpusztította és kifosztotta a németek üzleteit. London, május 12. A Daily News jelenti Liverpoolból lü-iki kelettel. A németek ellen irányuló zavargások ma még nagyobb arányokat öltöttek és még erőszakosabbak voltak, mint a tegnapiak. Különböző városrészekben az összeverődött csőcselék durva erőszakosságokat követett el. Egyik helyen egy német ember lakásából kihordották a bútorokat a lakásból, felgyújtották azokat és fa máglyát vadul körültánczolták. A tüntető csőcselék majd ötven üzletet kifosztott és szétdúlt. A már tegnap letartóztatott hatvan emberen kívül ma újabb letartóztatások történtek. Délután a helyzet igen komolylyá vált, úgy hogy a hatóságok elrendelték, hogy a korcsmákat már délután hat órakor zárják be. London, május 12. A Morning Post írja: Csöppet sem vagyunk meglepve azon, ha Liverpoolban, Lombonban és másutt zavargások vannak, amelyek a németek ellen irányulnak. Oly háborúra kell készülnünk, melyet egész generácziók folytatnak, amíg végre megtörténik a végső döntés. Ha egy ország úgy gyűlöli a másikat, mint Németország Angliát, kimerülés után fegyverszünet következhetik be, a maradandó béke azonban csak akkor, ha az egyik vagy a másik nemzet elmerül. A Westminster Gazette írja : A németek kegyetlen tényei csak növelik elhatározottságunkat és arra buzdítanak, hogy a háborút addig folytassuk, míg magunkat és a világot megszabadítjuk az ily barbárságtól. A németek ily módon hamarosan az emberi nem ellenségeivé válnak. ,, A Daily News írja : A Lusitania elsülyesztése nincsen befolyással a hadviselésre, kivéve azt a hatását, hogy az angolokat most még csak nagyobb elszántság lelkesíti, amikor az ily barbárság okozóit mindenáron a megérdemelt büntetésben akarják részesíteni. "