Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-15 / 134. szám
. Részletes tudósításunk ez . (A hadseregszállítási visszaélések.) Beöthy Pál elnök bejelenti, hogy Hámos Antal báró és Rakovszky István katonai szolgálatba lépett és ezzel a katonai szolgálatot teljesítő képviselők száma nyolczvankilenczre emelkedett. Felolvastatja a hadiszállításoknál való visszaélések megtorlásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Ház most harmadik olvasásban is megszavaz. (A hazaárulás.) Ábrahám Dezső : A függetlenségi párt nevében szól. Általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot, de a vagyonelkobzásnak mint külön büntetésnek a kodifikálását nem helyesli, elegendő volna a magánjogi kártérítési kötelezettség megállapítása. Sághy Gyula amiatt aggódik, hogy a vagyonelkobzás régi elavult intézményét akarják e javaslattal ismét felújítani. Ez igazságtalan dolog, mert a hazaáruló fia a legjobb hazafi lehet, apja miatt ezt büntetni nem szabad. Kérdi, hogy mi lesz azoknak a bűnösöknek a vagyonával, akik nem magyar állampolgárok. Vázsonyi Vilmos : A vagyonelkobzás politikai szenvedélyből, denuncziálás folytán került valamikor a törvénykönyvünkbe és sok keserűséget okozott a múltban. A háború sok nemes indulatot vetett felszínre, csodálja az igazságügyminisztert, akit szelíd embernek ismer, hogy ilyen kegyetlen eszközökhöz fordul. A vagyon zár alá vételét helyesli, de a vagyonelkobzást nem. Általánosságban elfogadja a javaslatot, de reméli, hogy a részletes vita során módosítani fogják. Jakabffy Elemér előadó : A külföldi bűnösöknek Magyarország területén levő vagyona szintén zár alá kerül; hogy azután mi történik ezzel a vagyonnal, arról a törvényhozás majd később határozhat. Voltaképpen nem büntetésről van e törvényjavaslatban szó, hanem az állam kártérítési igényeiről. Balogh Jenő igazságügyminiszter : Csak kártérítési felelősséget és nem vagyonelkobzást állapít meg a javaslat. A kormány gondoskodik arról, hogy a felségsértés, vagy hűtlenség miatt elítéltek ártatlan házastársa és ártatlan leszármazói hátrányt ne szenvedjenek. (Élénk helyeslés.) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja és elhatározza, hogy a két első szakaszt együtt tárgyalja. Jakabffy Elemér előadó a kvntkező új szöveget ajánlja : 1. §. Akit a háború idejében (1912: LXIII. t.-cz. 13. és 23. §.) az a nyomatékos gyanú terhel, hogy az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, annak belföldön található ingó az ingatlan vagyonára az állam igényének (2. §.) biztosítása, végett a kir. ügyészség indítványára, akár a polgári akár katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozik az elkövetett bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás, azonnal — a veszély igazolása nélkül is — a végrehajtási törvénynek megfelelő zárlatot kell elrendelni. Az ily zárlatot az igazságügyminiszter által külön kijelölendő vizsgálóbíró rendeli el. Az 1. bekezdésben említett zárlat elrendelésének, foganatosításának és toldásának részletes szabályait — tekintettel a terhelt házastársinak a házassági vagyonjogból folyó törvényes igényeire és a terhelttel szemben a törvénynél fogva eltartásra jogosultak tartására is — a minisztérium rendelettel állapítja meg. 2. §. Aki az 1. §-ban említett cselekménynyel a magyar büntető törvényekben meghatározott felségsértés vagy hűtlenség bűncselekményét követi el, a cselekményből keletkezhető kár, sérelem és egyéb hátrány megtérítéséért — tekintet nélkül a hátrány nagyságára és arra, hogy tényleg bekövetkezett-e — a belföldön található vagyonával akként felel, hogy az a bűncselekmény elkövetésével törvénynél fogva az államra száll. Az államnak az 1. bekezdésen alapuló igényét külön perrel kell érvényesíteni. A per kizárólag a budapesti kir. törvényszéknek hatáskörébe és illetékességéhez tartozik. Ilyen perben a budapesti kdr. törvényszék öt tagból alakított tanácsban határoz. A tanács két tagját a budapesti kir. büntető törvényszék bírái közül a budapesti kir. Ítélőtábla elnöke jelöli ki. Az eljárásra egyebekben a polgári perrendtartás szabályai irányadók. Sághy Gyula: Nem az állam igényét, hanem csak ennek mértékét kellene külön perrel érvényesíteni ; ez iránt módosítást ajánl. Ábrahám Dezső: Az 1. §. második pontjába annak felvételét kéri, hogy »addig is, míg törvényhozási úton szabályozható nem lesz.« Vázsonyi Vilmos : A 2. §. első pontjában biztosítani akarja a házastárs és a köteles részre jogosultak igényének kielégítését, csak ennek tekintetbevételével történhessék az elkobzás. Batthyány Tivadar gróf: Kérdi, hogy Horvátországban lesz-e e törvényjavaslathoz hasonló intézkedés. Balogh Jenő igazságügyminiszter, Ábrahám Dezső és Sághy Gyula módosítását stilárid változtatással elfogadja. A horvát bán hasonló tartalmú törvényjavaslatot terjeszt a horvát országgyűlés elé. Vázsonyi indítványának a mellőzését kéri már azért is, mert a közszerzemény, a házastársi vagyonközösség, a leszármazók törvényes jogai itt egy pontban nem szabályozhatók. És azt hiszi, hogy ez a törvény úgyis csak szórványos esetekre preveniál és nem lesz más, mint egy memento. (Élénk helyeslés.) A Ház a szakaszokat az előadó által ajánlott szövegben fogadja el Ábrahám Dezső és Sághy Gyula módosításával; a harmadik szakaszt változatlanul hagyja. (A kúriai bíráskodás.) Darvas Fülöp előadó ismerteti az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899 : XV. t.-cz. módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az új választási törvény teszi ezt szükségessé, mert az egészen új instituciókat léptet életbe, mint aműyen például a titkos szavazás is. Az egész kúriai bíráskodásra új törvényt hozni most, háborús viszonyok közepette, lehetetlen. A titkos szavazás behozatala folytán bővül a parlamenti bíráskodásnak köre és a nyilvános választásnál érvényesíthető relatív okok kerülhetnek csak a kúriai bíráskodás hatáskörébe. A javaslatban külön vannak szabályozva helyesen és világosan a választási eljárás szabálytalanságából folyó érvénytelenségi okok, a választás törvényes eredményének megállapítására vonatkozó elvek, s teljes megelégedésre van szabályozva a pótválasztások megtámadásának kérdése is. A javaslat semmiféle melléktekintetet nem honorál , kéri, fogadják el. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Bizony Ákos : Általánosságban elfogadja, de a részletes tárgyalás során több módosítást ajánl. Ismerteti a kúriai bíráskodásról szóló törvény keletkezését, az akkori pártközti tárgyalásokat. (Zaj a karzaton.) Szász Károly elnök : Kéri a karzati közönséget, legyen csöndben, mert kénytelen lesz a karzatot kiüresíteni. Bizony Ákos : Nem érti, hogy a titkos szavazással történő választásokban való bíráskodásra miért volna alkalmasabb a képviselőház, mint a Curia. Kérdi, miért nem törlik el a fuvarköltséget ? Batthyány Tivadar gróf. Ezt a törvényjavaslatot nagyon alaposan és részletesen meg kell vitatni, tartson el a tárgyalás addig, amíg a miniszterelnök kénytelen lesz a külügyi kérdésekről beszámolni. Az egész parlamenti reformot napirendre kell hozni, a háború után pedig a főrendiház reformját. Adják meg a népnek az általános választójogot. Töröljék el a javaslat részleteinél a fuvardíjat, a zászlóköltséget, ennek reményében általánosságban megszavazza a törvényjavaslatot. Szász Károly elnök a Ház hozzájárulásával holnapra a törvényjavaslat tárgyalásának folytatását és a kérvények tárgyalását tűzi napirendre. Az ülés ezzel végződik. AZ ÚJSÁG Szombat, 1915. május 15. Politikai hírek. A képviselőház ülése. A képviselőház holnap, szombaton, délelőtt tiz órakor ülést tart. A választási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalását folytatja, ezután a kérvények kerülnek sorra. Amennyiben a Ház holnap ezekkel végez, hétfőn csak formális ülés lesz, a választási bíráskodás harmadik olvasása végett . A Pénzintézeti Központról szóló törvényjavaslatot — amint jelentettük — egyelőre nem tűzik napirendre, majd később, talán csak az őszi hónapokban veszik tárgyalás alá. Más törvényjavaslat nincs függőben. A jövő hétfőn a főrendiház bizottságai foglalkoznak a képviselőházban elfogadott törvényjavaslatokkal, a plénum valószínűleg csütörtökön ül össze. Ezután a képviselőház tart még egy formális ülést, a főrendiház üzenetének átvétele végett, és ismét beáll a parlamenti szünet.* Minisztertanács. Ma délután öt órakor a miniszterelnökségi palotában Tisza István gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanács volt, amelyen a kormány valamennyi Budapesten időző tagja részt vett. A minisztertanács jegyzőkönyvét Drasche-LázárAlfréd dr. miniszterelnökségi miniszteri tanácsos vezette. A főrendiház. A főrendiház egyesült pénzügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága hétfőn délelőtt tizenegy órakor, a közjogi és törvénykezési bizottsága pedig ugyancsak hétfőn, délután öt órakor ülést tart, s a képviselőházban elfogadott javaslatokat tárgyalja. Az Emden viszontagságai. Ludwig Emil, a Berliner Tageblatt syriai tudósítója Mücke kapitány elbeszélése alapján az alábbiakban elmondja az Emden pusztulásának és a partra szállt legénység hányattatásának történetét. A legutolsó hajó, amit elsülyesztettünk —mondja Mücke — a Mousquet nevű franczia torpedónaszád volt. Egyenesen felénk hajózott, aminek most se tudom az okát, hiszen messziről hallhatta az ágyuk dörgését. Egy megmentett tiszt utóbb azt mondotta, hogy csak az utolsó pillanatban vették észre, hogy németek vagyunk. A francziák különben bátran viselkedtek, felvették a harczot, de három sortűzzel elintéztük őket. A harcz mindössze félóráig tartott. A torpedónaszád parancsnokának első sortüzünk ellőtte mind a két lábát. Amikor aztán látta, hogy a legénység egy része a fedélzetről a vízbe ugrál, rárivalt megmaradt matrózaira: — Kötözzetek meg, nem akarom túlélni, hogy franczia matrózok menekülnek hajójukról. A vitéz kapitányt csakugyan az árboczhoz kötözték, úgy merült el hajójával. Ezután harmincz sebesültet halásztunk ki a tengerből. Három matróz rövidesen meghalt. Zászlószövetbe takartuk őket és tengerész-szokás szerint megadtuk nekik a végtisztességet. Ez volt az első és utolsó tengeri ütközetem. A második ütközetben én már nem vettem részt. November hó kilenczedikén távoztam a fedélzetről, hogy Keeling szigetének szikratávíróját elpusztítsam. Ötven katonám volt, négy gépfegyverem és harmincz puskám. Amikor a távírót szétromboltuk, éppen ezt jelentette: •— Vigyázat! Az Emden közeledik! Ezután simán ment a dolog. A telegráfhivatalnokok még örültek is neki. — Hála Istennek — mondották. — Az utóbbi időben éjjel-nappal munkában voltunk. Egyszerre csak ezt jelezte az Emden ,ríg — Siessetek a munkával. Hamar összecsomagoltam, de ebben a pillanatban megszólalt a sziréna. Csónakokba rohantunk, sajnos későn . A hajó felszedte horgonyát és elindult. Ágyudörgés hallatszott. Az ellenséget eltakarta a sziget, de láttam, amint a lövedékek a vízbe zuhantak. Visszatértem a szigetre, kitűztem a német lobogót, kihirdettem a német hadijogot, lefoglaltam a fegyvereket, s felállítottam a parton a gépfegyvereket, hogy az ellenség partraszállását megakadályozzam. Ezután megállapítottam, hogy az ellenség 15 centiméteres ágyukból lő, tehát ágyúi nagyobbak, mint a mieink. Az ellenséges hajót Sidneynek hívták. Mücke most megszakította elbeszélését. — Nem hallotta, kérem? — kérdezte tőlem — mi történt a Sidney-vel ? És a gyűlölettől remegő hangon jegyezte meg : — Talán a Dardanelláknál pusztult el. Nem igaz ? Kár ! A mi szép Emdenünk gyilkosa ! — Az Emdent — mondotta ezután — angol szemtanuk jelentése szerint hamarosan körülkerítették. Felvette a harczot, de fedélzetén már lángok csaptak fel. A főárbocz mögött gránátok érik a hajót és itt is felcsapott a láng. Hogy mi történt ezután, nem tudhatom, mert helyet kellett változtatnom, hogy továbbra is megfigyelhessem az ütközet lefolyását. Felkapaszkodtam egy hás tetőzetére, s amikor ismét megpillantottam a Emdent, a hajó lángokban állott. Ellensége felé fordult, s ekkor egy másik árboczát is ellőtték. Az ellenséges hajó, mint futólag megállapíthattam, nem sérült meg. A csatázó ellenfelek most észak felé távoztak, míg bennem forrott a méreg és hangosan átkozódtam, hogy nem lehettem pusztuló hajóm fedélzetén. Ekkor egy angol ember közeledett felém, udvariasan köszöntött és igy szólt hozzám: — Capitein you like to have a tennis game with us ! Most már számoltam azzal a lehetőséggel, hogy az Emden elveszti a csatát, s az ellenség meg fogja kísérelni, hogy partraszálljon Keeling Islandon. Mivel értesülésem szerint több anggal