Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-28 / 147. szám

Péntek, 1915. május 28. AZ U­JSAO danedák előtt levő ellenséges haderőben nagy nyugtalanságot keltett. Berlin, május 27. A Triumph angol sorhajó elsülyedéséről a Wolff-ügynökség konstanti­nápolyi tudósítója a következőket jelenti : A napok óta Ari Burnu táján czirkáló és a török hadállásokat ágyúzó hajót május 25-én déli fél egy óra tájban torpedózták meg. A borzasztó robbanás következtében a hatalmas hajó alig egy perez alatt oldalra fordult. További hét percz múlva a hajó hátsó részével elmerült­ és hamarosan az egész hajót elnyelték a hullá­mok. Megfigyelték, hogy a hajó legénységének csak igen csekély része menekült meg. A Goliath elsülyesztése folytán keletkezett idegességet ez az újabb hajóelsülyesztés nagyban fokozta. Az ellenséges hajók kerülik a tengerszorosban való tartózkodást. A hajókat torpedónaszádok gyűrűje veszi állandóan körül. Konstantinápoly, május 27. A német tenger­alattjárók fényes haditénye élénk csodálatot keltett. Azt hiszik, hogy német tengeralattjárók­nak a Dardanellákon kívül való megjelenése befolyásolni fogja az angol-franczia operá­­c­iókat. Tengeralattjáró naszádok a Földközi­­tengeren. Athén, május 27. A Nea Hímem több ki­váló görög tengerész-szakértő véleményét közli. Valamennyi biztosnak tartja, hogy osztrák-magyar és német tengeralattjáró na­szádok őrködnek az Adrián és hogy a Gibral­­tári szoroson keresztül is tengeralattjáró naszá­dok érkeztek a Földközi-tengerre, még­pedig nagy számban, hogy Marseille és Toulon kö­rül megakadályozzák a csapat­szállításokat. Lehetséges, hogy alkatrészeikre szedett ten­geralattjáró naszádokat vittek Konstantiná­­polyba. A Patris azt írja, hogy a Földközi-tenge­ren megjelent tengeralattjáró naszádok túl­ságos nagy típusúak, 1100—1200 tonnások, működési sugaruk körülbelül 2500 tengeri mértföld, mindegyiken nyolc­ torpedólövő és egy-egy 7­0 c­entiméteres ágyú van. Ezek a tengeralattjáró naszádok arra valók, hogy a szövetségesek hadműveleteit a Dardanellák ellen meghiúsítsák és a Földközi-tengeren le­hetetlenné tegyék a semleges kereskedelmi hajózás terrorizálását. Török hivatalos jelentés, Konstantinápoly, május 27. A főhadiszállás közli : A Dardanella-fronton Ari Burnu és Sed-il-Bahr mellett csak gyenge ágyú- és puska­tüzelés folyt.. Egy ellenséges pánczélos, a­mely a Morte-öböl felől bombázta európai állásain­kat, anatóliai ágyúink tüzelése közben vissza­vonult. A Jules Michelet czirkáló ma Bodrumba kísért egy ágyúval ellátott járművet, melynek fedélzetén katonák voltak és megkísérelte a katonák partraszállítását. A­ czirkáló egyidejű­leg bombázta a kikötővárost. Tüzelésünk egy ellenséges tisztet és tizenhat katonát megölt, ötöt megsebesített. A szállítóhajót elkoboztuk és partra vontattuk. A rajta levő ágyút, továbbá nyolc­ puskát és egy municziós ládát zsákmá­nyul ejtettünk. Öt sebesült francziát a kórházba szállítottak. Részünkről három katona és pol­gárember sebesült meg. A többi harcrtérről nincs jelenteni való. Anglia első tengerészeti lordja kételkedik a Dardanellák elleni akc­ió sikerében. Amsterdam, május 27. Mint Londonból jelentik, ott nagyon kínos feltűnést kelt, hogy Fisher, a tengerészet első lordja megmarad visszalépése mellett, bár Churchillnek le kellett mondania az admiralitási tárczáról. Fisher visszalépését csak az teszi érthetővé, hogy ő nem akarja elvállalni a Dardanellák elleni további akc­ióért a felelősséget, melyet Churchill Fisher beleegyezése nélkül rendelt el. Az angol közön­ség ebből azt a következtetést vonja le, hogy az első angol lord, a modern angol flotta meg­teremtője, azt hiszi, hogy a Dardanelláknál nem érhetők el sikerek. A liberális lapok támadják Fishert, hogy idejekorán nyilvános tiltakozás­sal és állásától való visszalépésével nem akadá­lyozta meg a dardanellai kalandot. Angolok a törökök hőstetteiről, London, május 27. A Reuter-ügynökség 23-iki kelettel jelenti a Dardanellákból. A Krithia elleni támadást csaknem a­ falu széléig keresztülhajszol­ták. A katonák elbeszélése szerint néhány csapat­­egység behatolt oda, tényleg azonban lehetetlen volt a terepet megtartani. A veszteségek oly erősek voltak, mint e háború legkeményebb harczaiban. A­mikor a tisztek a kim­erült legénységet ismét el­kezdték összegyűjteni, Krithiától m­integy ezer yard távolságra voltak. Az előnyomulás itt meg­­állott. A veszteség­­listákban sajnálatos jelenség az elesett és megsebesült tisztek nagy perczent­­száma. A törökök különös ügyességgel lövöldözték le a tiszteket. Minden előnyomulás után napok tel­tek el, míg a megszállott terepet egyes ellenséges lövészektől meg lehetett tisztítani. E lövészek egy hétre való ezer tölténynyel földüregekbe bújtak és onnan nagy károkat okoztak. Egyesek kezüket és arczukat zöld színre festették és egyenruhájukat falevelekkel tűzdelték tele, hogy a környezet szí­néhez alkalmazkodjanak. Oroszország és a Dardanellák, Bécs, május 27. Clémenceau A Homme Enchainé czímű lapjában nemrég Miljukov orosz kadétpárti vezér állításával polemizált, hogy Anglia és Francziaország Oroszországgal a Dardanellák jövőben való birtoklásáról meg­állapodtak volna. A nyugati hatalmak érdekei, úgymond, a Dardanelláknak csak nemzet­közivé tételét engednék meg, sohasem azon­ban Oroszország részéről való birtokbavételét. A Fekete-tengernek orosz tengerré való át­változása kétségkívül azzal a következmény­nyel járna, hogy Oroszország ezen a hozzá­férhetetlen tengeren óriási flottát építene, a­mely az orosz imperializmusnak a Földközi­tengeren való előretörésére, a Szuez-csatorna veszélyeztetésére és végül a Gibraltári szoros fenyegetésére válnék eszközévé. Mint Szófiá­ból írják, a Narodni Prava kormánylap a czikk kapcsán megjegyzi, hogy az entente, a­mennyiben Clémenceau kívánsága teljesedne, bizonyára felbomlanék és Oroszországnak a jö­vőben •m­ás szövetségesek és más, valószínű­leg Perzsián és a perzsa öblön keresztül vezető­­utak után kell látnia. Oroszellenes agitáczió Perzsiában, Teherán, május 27. (Pétervári távirati ügy­nökség.) A perzsiai agitáczió mindinkább fe­nyegetőbb jelleget ölt, minek következtében Oroszország Kasvinban és Choiban megerősíti csapatait. Ezeket az erősítéseket tüzérséggel megerősítve, Enzeliben partraszállították és gyalog Kasvinba érnek. A kormányt és a per­­zsiai politikai köröket értesítették, hogy ezek az erősítések nem jelentenek ellenséges maga­tartást Perzsiával szemben, a­mely a haveri konzul meggyilkolása alkalmával minden lehe­tőt megtett, hogy Oroszország jogosult kíván­ságainak eleget tegyen. Perzsiában számolnak azzal a körülménynyel, hogy Oroszország nem tűrhet semmit, a­mi Perzsiában tartózkodó orosz alattvalók biztonságát veszélyezteti. V­ilágháború* Anglia blokk­olása. Amerika jegyzéke Angliához. Washington, május 27. Az Associated Press jelenti : Az Egyesült­ Államok kérdést intéztek az angol kormányhoz, mit jelent az admiralitás be­jelentése, hogy semleges hajóknak engedélyre van szükségük, hogy a brit szigetek és Skandinávia közt közlekedhessenek. Amerikai hivatalos körök­ben nem értik, mily alapon lennének akadályoz­hatók semleges hajók a territoriális vizeken kívüli út használatában. A bejelentést úgy fogják fel, mint az óc­eán egy nagy részén a semleges keres­kedelem korlátozását új angol aknamező­ létesítése útján. A német búvárhajók munkája: Rotterdam, május 27. A Courant londoni jelentése szerint az Iris posta gőzös, a­mely a Tyne és Bergen közt közlekedik, tegnap Lon­donba érkezett és jelentette, hogy egy német tengeralattjáró e­só 22-én az Északi-tengerben üldözőbe vette. Az Iris-en a Minerva norvég gőzös 28 embere volt. A Minervá­t ugyanaz a tengeralattjáró sülyesztette el, a­mely az Iris-t üldözte. Az Iris-re leadott torpedó a hajó orra előtt a tengerbe esett. A legénység időközben a mentőcsónakokba ugrott, de midőn látták, hogy hajójuk nem sülyedt el, visszatértek a fedélzetre. (A Wolff-ügynökség megjegyzi: illetékes helyen mit sem tudnak minderről.)­deálják, vagyis hogy Törökország adja vissza Bulgáriának az enoszimidiai vonalat, a­mi­nek fejében Bulgária kötelezi magát, hogy a há­ború végéig semleges marad. A bolgár javaslat alapján a nagyvezér mi­niszteri tanácskozást hívott egybe, a­mely el­fogadta Bulgária előterjesztését. A R­ovoje Vremja ehhez a jelentéshez meg­jegyzi, hogy Bulgáriának most már semmi érdeke sincsen abban, hogy Törökországot meg­támadja. Megállapítható tehát, hogy Bulgária az entente-ra nézve véglegesen elveszett. A balkáni államok és a háború. Bolgár-török megegyezés. Bulgária, május 27. Pétervárról jelentik, hogy a félhivatalos Novoje Vrem­ja hiteles hely­ről kapott felhatalmazás alapján mérséklésre inti azokat a pánszláv köröket, a­melyek azt híresztelték, hogy Bulgária az entente mellé fog állani és kijelenti, hogy ez teljesen ki van zárva. Az­ újság szerint az orosz kormánynak bizonyítékai vannak arról, hogy Bulgária és Törökország között titkos megállapodás, sőt for­mális szerződés jött létre, a­mely szerint Bulgária kötelezi magát, hogy a háború alatt semleges marad. Ezért Bulgária bizonyos területi enged­ményt kapott Törökországtól. Az orosz újság közli szófiai tudósítójának táviratát is, a­mely azt jelenti, hogy nemrégen a bolgár kormány azt indítványozta a török kormánynak, hogy a török-bolgár békeszerződést a londoni konfe­­renczia határozatainak egybevetésével revi­ . A háború egyéb hírei: Tisza István Bécsben. Bécs, május 27. Ő felsége ma kihallgatáson fogadta Burián báró külügyminisztert, majd Tisza István gróf miniszterelnököt. Bécs, május 27. Délelőtt 9 órakor Krobatin hadügyminiszter fölkereste Tisza István mi­niszterelnököt a Magyar Házban. Később a mi­niszterelnök együtt távozott a magyar palotá­ból Hazai báró honvédelmi miniszterrel. Burián báró külügyminiszter, a­ki 10 órakor automo­bilon ment ki Schönbrunnba, negyed tizenkettő­­kor érkezett vissza a királyi kihallgatásról a magyar palotába. Bécs, május 27. Tisza István gróf minisz­terelnök ma délelőtt tizenegy órakor hosszabb magánkihallgatáson jelent meg a királynál. Előzően Burián István báró közös külügy­miniszter volt jelentéstétel végett a királynál. Schönbrunnból a miniszterelnök a Magyar Házba tért vissza, a­hol Burián báró külügy­miniszterrel hosszabb tanácskozást folytatott s ebédre is nála maradt. Tisza István gróf mi­niszterelnök tanácskozott még Stürgkh Károly gróf osztrák miniszterelnökkel, valamint a közös miniszterekkel s 4 óra 40 perczkor hazautazott Budapestre. (Bud. Tud.) Egyenruhák a­ meleg ruhák és könnyebbek is. Stájerpisztoly 40.— K, Gyulay táska II.— K, Kard­bojt 4— K, Kardkötő 6.— K, Meleg keztyü 4__K, Gyapjú gam­ásal 7.— K, Tábori takaró 12.— K, Háti­zsák 8.— K, Evőcsésze fedővel 1.50 K, Tábori kulacs 3.— K és feljebb és minden czikk, melyre a hadseregnek s táborban szüksége van, nagy választékban, jutányos árban be­szerezhető Ti­ffer­n&V és Társa £m£ÄmÄ és Budapest, IV. ker., Váczi­ utcza 35. sz. Ezredeknek, kereskedőknek nagybani vételnél árengedmény

Next