Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-03 / 122. szám

Hétfő, 1915. május 3. AZ ÚJSÁG Enver pasa a sebesült katonák kast.­ r Konstantinápoly, május 2. Enver pasa had­ügyminiszter a Dardanelláknál folyt h­arczokban megsebesült katonákat meglátogatta kórházaikban, hosszasabban beszélgetett a tisztekkel és szívélyes szavakat intézett a katonákhoz is. A sebesültek az őket meglátogató újságírók előtt kijelentették, hogy a törökök bámulatos bátor­sággal, hősiességgel és halálmegvetéssel h­arczolnak. Különösen szuronytámadásaik félelmetesek. Egy török tiszt, a­kit dum-dum golyó sebesített meg, azt mondotta, hogy az ellenség sűrűn hasz­nálja ezt a lövedéket. Mánok elmondották, hogy az ellenség a török katonák megtévesztésére a lövész­­árkokban a muzulmánok imáit kiáltozta. Ezzel azt akarták mondani, hogy a törökök ne lőjjenek muzulmánokra. Ariburnuban sebesültek elbeszélése szerint az ellenség egyes harczosai időről-időre kiléptek a lövészárkokból és arab nyelven beszédet intéztek a törökökhöz. Megtörtént, hogy egy sebesült ellen­séges harczos dinamittal teli csomagot dobott egy török egészségügyi katonára, a­ki segítségére sietett. A sebesült törökök általában azt mondják, hogy az ellenség eléggé jól harczol, de nagyon pocsé­kolja a lőszert. A sebesültek valamennyien türelmetlenül vár­ják, hogy mikor térhetnek ismét vissza a h­arcm­­térre. Sebesültek ápolása Konstantinápolyban. Konstantinápoly, május 2. A Dardanellák vidé­kéről ide szállított sebesülteket a különböző ka­tonai kórházakban, valamint az osztrák-magyar kórházban helyezték el. Az itt tartózkodó katolikus lelkészek saját kezdeményezésükből felajánlották a kormánynak az összes itt, valamint a környéken letelepedett apáczák szolgálatait a betegápolás czéljaira, felajánlották továbbá a rendelkezésükre álló ágyakat is. Ezenkívül mindegyik hitközség hölgybizottságot szervez, melynek feladata lesz a b­etegápolás ügyét szolgálni. Reims kövei, a reim­si dóm nevében uszították a fran­­cziák, az angolok és barátaik Németországra a világot. A reimsi dóm csodája a középkor építőművészetének és eleven múzeuma a közép­kor szobrászatinak. A francziák azonban so­káig nem tudtak róla és viskókkal csak úgy körülépítgették templomukat, drága faragvá­nyait csak úgy pusztíthatták a nap hevével, a széllel, az esővel, mint egyéb középkori em­lékeiket. A reimsi dómot a művészet történelme számára nem a francziák fedezték fel, hanem az angolok és a németek. A kik pedig legtöbbet tettek annak érdekében, hogy ismertté legyen, a kik leginkább elmerültek múltjának kutatá­sában és a külsejére faragott szobrok méltatá­sában, azok a német tudósok voltak. Hogy a sokszoros bombázás mennyire ron­gálta meg az épületet és faragott díszét, meny­nyire nem, egyelőre lehetetlen megállapítani. Reims városa és benne a dóm­ ma is a fran­­cziáké. A németek Reims mögött állanak és csak az ütegállások ollós távcsövével tudják valamennyire megközelíteni a dómot, és akkor is csak egyfelől. Német messzenézők szerint az épületet nem nagyon viselte meg a bombázás. A francziák és szövetségeseik azt erősítgetik, hogy a reimsi dóm immár csak rom. Egy fran­­czia képes folyóirat vetődött hozzánk nemrég. Benne volt a dóm legújabb fényképe is. Abból láttuk, hogy áll még az épület, áll két csonka tornya is, s a­mi a legörvendetesebb, többé­­kevésbé ép három kapus főhomlokzata, a­melyen legtöbb a szobor. Ezeket az elpusztu­lástól most már maguk a francziák óvják. A templom falának egész alját emberm­agasságon fölülig homokos zsákokkal párnázták ki, hogy a t­emplom előtt felrobbanó német bombák magá­hoz a falhoz és szobraihoz ne férhessenek. A templom köré még külön deszkapalánkot építettek. Ezt az utóbbit kétségtelenül azért, hogy elzárják a dómot a kiváncsiak és a tol­vajok elől. Mert már tolvajai is jelentkeztek a reimsi dómnak. Egyik párisi újság nemrég felhábo­rodva fakadt ki a műkereskedők és megbízóik ellen, kik a dómról levált szobortörmelékeket Használjunk hadisegélypostabélyeget! — Új udvari tanácsos. Zágrábból jelentik, hogy a király Wickerhauser Tivadart, a zágrábi irgalmasok kór­házának főorvosát beteg katonák önkéntes ájállása terén szerzett érdemeiért magyar királya udvari tanácsossá ne­vezte ki. — A király emléke a kitüntetett hősöknek. A hivatalos lap mai száma ő felségének következő kéziratát közli : Kedves Montenuovo herczeg ! Elrendelem, hogy mindazoknak, a kiknek a mostani háború­ban érdemeikért rendjelet vagy katonai érdem­keresztet adományozok, erről egy külön, az én aláírásommal ellátott okirat állíttassák ki, a­mely neki és egyszersmind az övéinek emléklapja le­gyen. Megbízom önt ezen rendelkezésnek a végre­hajtásával. — A román király koronázása. Bukarestből jelentik . Illetékes helyről szerzett értesülés szerint május 10-én lesz a koronázási ünnepély. A kor­mány már megtette az összes előkészületeket. — Tisza Lajos gróf állapota. Tisza Lajos gróf állapotáról az I. számú sebészeti klinika a következő kommünikét adja ki: A tegnapi délután folyamán a beteg hőmér­séklete még 59,6 C°-ig emelkedett, de már este órakor 37.7 C°-ig sülyedt és csekély változás­sal ez volt a hőmérséklete egész éjjel. Ma reggel a hőmérséklet ismét fölemelkedett 38.1 C°-ig. Ezt a hőemelkedést részint egy tü­szős gennyes torokgyulladás magyarázza, részint pedig egy tályog, a­melyet orvosai ma reggel fedeztek föl és megnyitottak. A beteg többször hosszabb ideig igen jóízűen nyugodtan aludt. Táplálko­zását csak a torokgyulladás zavarja némileg. — Hősök kitüntetése. Őfelsége az ellenség előtt tanú­sított vitéz és eredmény teljes magatartásuk elismeréséül Hankó Lajos vezérőrnagynak, a­ 47. honvédgyalogdandár parancsnokának, és dormándi Dormándy Gézának, az 54. gyalogha­doszt­ály parancsnok­sághoz beosztott vezér­kari testületi századosnak a hadidiszitményes 3. osztályú vaskoronarendet díjmentesen adományozta. A­­király elrendelte, hogy a 7. hadtest parancsnokság­hoz­ beosztott Kállay Tamás önkéntes gépkocsi.,a­ testület­­beli népfelkelő hadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elisme­rés tudtut adassék. A király továbbá Sáliéi Iván és János dívnak, r. 20. honvédgyaloghadosztályhoz beosztott főtörzsorvosnak az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül, továbbá László Albert dr.-nak, a 2/15. számú mozgó tartalékkór­házhoz beosztott 19. honvédgyalog* ezredbeli ezred­orvosnak az ellenség előtt tanúsított ön­feláldozó magatartása elismeréséül a Ferenc I­. József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján adomá­nyozta, továbbá elrendelte, hogy az ellenség előtt teljesí­tett kitűnő és önfeláldozó szolgálataik elismeréséül Tóth Gyula dr. 30. és Dalmnenn Gusztáv dr. 19. honvédgyalog­­ezredbeli tartalékos ezredorvosoknak a legfelsőbb di­csérő elismerés tudtul adassák, végül az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálataik elismeréséül Szilárd Frigyes dr., dezséri Boleman János dr. népfelkelő­­főorvosokn­ak, valamint az ellenség előtt tanúsított ön­feláldozó magatartása elismeréséül Biceller Gyula dr.-nak, az újvidéki megfigyelő-kórházhoz beosztott 28. népfekelé­­gyelegezredbeli i■­épfelkelő-segédorvosnak a koronás arany érdemkeresztet a vitézség« érem szalagján, K«!b Urán­nak, a 4.Ki. szalun mozgó tartalékkórházhoz beosztott tábori segédlel késznek az ellenség előtt tanúsított ünkváb doró magatartása elismeréséül a 2. osztályú érderekervzt ■»! lelkészek számára a fehér-vörös szalagon, marói hegy­­házi Maróthy Kálmánnak, a balkán haderők hadsereg-had tá­p­­parelleanokságánál beosztott mérnökkari századosnak az ellenség előtt teljesített jeles szolgálatai elismeréséül a Ferenc­ József-rend lovagkeresztjét a katonai én­­em - kereszt szalagján, az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásuk elismeréséül Förster Sándor 23. honvédgyalog­ezredbeli alezredesnek, a 304. honévdgyalogezred parancs­nokának, nagyváradi Istvánffy Miklós 31. honvédgyalog­­ezredbeli alezredesnek, Papp-Váry Endrének, a 9.,­­Berczel Attilának, a 16. honvédgyn­ogezrednél és Demeter Lajosnak nak, a 3. honvédhuszárezrednél létszám felett vezetett, a vezérkarhoz beosztott századosoknak, a 4. honvéd tá­bori ágyusezredhez beosztott Gunger Ilir Ten­cz népfelkelő­­főhadnagynak,­iszber Emil szolgálaton kívüli viszonybeli honvédfőhadnágynak, továbbá Bangka, Inne tüzértörzs­­kari századosnak és jeszeniezei Jankovseh László 7. hon­­védhuszárezredbeli alezredesnek, az 1. népfelkelő-huszár, osztály parancsnokinak a hadidisztinfényes 3. osztálytu katonai érdem­keresztet adományozta. — A hős 86-osok. A 86. gyalogezred vitézei közül Krivakutya Elés őrvezető több ízben tűnt ki nagy bátorságával. Egy roham után elsőnek hatolt be az ellenség fedezékeibe. Káplárrá léptették elő, azonkívül az 1. oszt. ezüst vitézségi éremmel is kitüntették. Tv­to Feren­cz szakaszvezető egy erdei h­arcz alkalmával nagyon ügyesen vezette raját s oly gyorsan fedezte fel az ellenség állását, hogy hirtelen megindított rohamunk teljes sikert aratott, mielőtt még az oroszok működésbe hozhatták volna gép­puskáikat. A 2. oszt. ezüst vitézségi éremmel jutal­mazták derekasságát. Braun Rezső tart, hadapród 20 órán keresztül daczolt az ellenség erős támadá­sával. A háromágú Cérnán való átkelés kierőszako­lásánál az ellenség mintegy 200 lépésnyire beásva feküdt s már belőtte magát az átkelés helyére. Azt a szakaszt, melyet Braun vezetett, ágyú-, puska- és gépfegyvertűz árasztotta el. A had­apród mégis sikeresen vezette át szakaszát a túlsó partra, a­hol beásta magát s legénységét lelkesítve kitartott mindaddig, mig erősítés érkezett. A 2. oszt . ezüst vitézségi érmet kapta jutalmul. Biró Ottó czimzetes káplár egy erdei ütközetben hétszer egy­másután ment rohamra az egymás mögött fekvő ellenséges fedezékek ellen. Példájával tűzbe hozta bajtársait is. Sajnos, Biró a hetedik roh­amban el­esett. A vakmerő hőst az 1. oszt. vitézségi érem­mel tüntették ki holta után. Magosi András czim­zetes káplár embereit shrapnell- és golyózáporban két hirtelen összetákolt hídon át az első vonalig vezette. Mint szakaszparancsnok is mindig kiválóan viselkedett. Az I. oszt. ezüst vitézségi érem díszíti mellét. Hegyi Mihály gyalogos ingó deszkákon át, melyek egy patakon vittek keresztül s az ellenség folytonos erős tüzében állottak, önként hordott lőszert a rajvonalba. Vakmerőségét a 2. oszt. ezüst vitézségi éremmel jutalmazták. Balogh Mihály kán­iái­ önként átvette egy szakasz parancsnokságát, melynek súlyos veszteségei voltak. Egész éjjel fede­zékeket készített, ezzel elejét vette a további veszteségeknek s uj bátorságot öntött a legény­ségbe. Végül jól czélzott tüzeléssel elhallgattatta az ellenséges csapatot. Az I. oszt. ezüst vitézségi érem­mel tüntették ki. Samnyai Gyula gyalogos erősen szorongatott gépfegyvert szolgált ki s utolsó lehel­­létéig kitartott fegyvere mellett. Ott találták hol­tan a gépfegyver mellett. Az 1. oszt. ezüst vitéz­ségi éremmel hódoltak emlékének. — A hadikiállíás. A had- és népegészségügyi kiállításban hétfőn délután 6 órakor Fónagy Béla, a Társadalmi Múzeum könyvtárosa vezetéssel kap­cso­latos előadást tart­, a­melynek tárgya : Orvos­­tudomány a művészetben. Kedden délután 6 órakor Szántó Menyhért miniszteri osztálytanácsos, a Társadalmi Múzeum igazgatója előadást tart az országháza delegácziós termében A tisztaságról. — A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület pénztárába befolyt adományok. Deák Kálmán 10, farkas Gyula dr. járásbiró B. B. ügyből 30, hegyeshalmi Bischer Károly 50, Wulfner Tivadarné néh. édesanyja Herzfelder Izidoron s­. Steiner Emma emlékére alapítványként 2000, Pester Lloyd utján Egger Gyula és neje, Hurányi Béla és neje. Kurányi Miklós dr. és neje adománya név., Hsurányi Károly emlékére alapítványként 1000, Horváth László utján Pólya Kálmán és neje ez. Mandler Berta alapítványként 1 darab 4%-os Magyar Járadékkötvény 2000, Farkas Gyula dr. járásbiró L. és B. ügyből 50, Farkas Gyula dr. járásbiró P. és B. ügyből 40.70, Pester Lloyd utján özv. Leitersdo­­­­fer Lipótné 10, Baebruck Károly vtd­v. tan. és neje fit­, Spitzer Ede és neje 100, Kiss Ferencz 10­0. — Mise a sebesülteknek. Vasárnap délelőtt a XVI. helyőrségi kórház legénységi kertjében Isten szabad ege alatt Mackovich­ József cs. és kir. tábori főlelkész misét mondott, a­melyen jelen volt a kórház minden járó betege és sebesültje, valamint a munkától szabad ápolók és katonák. Mélyen meg­ható volt ,a rögtönzött oltár előtt megtartott isten­tisztelet. A betegeknek és a sebesülteknek valósá­gos balzsam volt fájdalmukra, a munkálkodó ápolóknak pedig előtrtő és lelkesítő. A főtisztelendő ékes beszéde környket vonzott a hallgatók sze­mébe, olyannyira, hogy a Szent vagy Uram elének­­lésére nem volt hang a torkokban. Annál lelkesebben énekelték el a katonák a mise végén a Himnuszt, s ennek utána a német sebesültek harmonium­­kísérettel a Wacht am Rhein-t. Az ájtatosság eme­lésében nagy része volt nemes Nád­y Ignác­ őr­nagynak, a­ki személyesen részt vett az istentiszte­leten. — Katonai orvosi kinevezések, fi felsége az orvod tisztikar tartalékállományába, illetve szolgálatonkivüli viszony­­m­e ezredorvosokká kinevezte: K­itz Samu dr.-t, Berger Mór dr.-t, Eisler Hugó dr.-t, Halász Adolf dr.-t, Bodon Károly dr.-t, Fodor Géza dr.-t, Scipiades Elemér dr.-t, Torday Árpád dr.-t, Winternitz Arnold dr.-t, Geb­hardt Ferencz dr.-t, Láng Kornél dr.-t, Engel Károly dr.-t, Deutsch Ernő dr.-t és Barla-Szabó József dr.-t. Főorvo­sokká kinevezte Goldmann Hugó dr.-t, Heuber Ede dr.-t és Ürmey Pál dr.-t. összeszedetik és kiviszik, az országból. A meg­bízókon természetesen angol és amerikai gyűjtők értendők. Csak nekik van kedvük, pénzük és szívük ahhoz, hogy a dómból, a fran­­cziáknak ebből az eleven sebéből emléknek valót vigyenek haza. Egyébként kár benne megaka­dályozni őket. Valamikor mekkora gaudium lehetne kimutatni, hogy a barbár németek szét nem tudták dúlni Francziaország leghíresebb műemlékét annyira, hogy a czivilizált angolok és amerikaiak szépen össze ne rakták volna. De otthon, a maguk múzeumaiban. Arcturus. 7

Next