Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-09 / 159. szám

Szerda, 1915. június 9. AZ TJJSA. Valószínű, hogy többen az életbenmaradottak közül úszva elérték a partot és most török fogságban vannak. A törökök helyzete kedvező a Kaukázusban Berlin, június 8. A Deutsche Tageszeitung-nak jelentik Szófiából: Törökország kaukázusi helyzete, az orosz jelentésekkel ellentétben, megbízható hírek szerint rendkívül kedvező. A törökök nemcsak hogy megállították az oroszoknak Erzerum, Örmény­­ország kulcsa ellen irányuló előretörését, hanem maguk nyomultak előre orosz területen egészen Satum közeléig. A Fekete-tenger partján nem szabad üdülni. Odessza, június 8. A rendőrfőnök megtiltotta a Fekete-tenger partján lévő nyári villákban való tartózkodást. A rendőrség betiltotta a Haschl Lasch czimű héber újságot. A balkáni államok és a háború. Az enterte és Románia tárgyalása Bukarest, június 8. Pétervárról jelentik, hogy a Novoje Vr­aja az entente, valamint Románia között megkezdett tárgyalás meg­hiúsulását jelenti be. Az orosz újság közli, hogy az entente hatalmainál akkreditált román kö­vetek a minap adták át kormányuk nevében azt a jegyzéket, a­mely Románia követeléseit pontokban sorolja fel. Ezekben a követelések­ben benne van a besszarábiai határ megváltoz­tatása is. Minthogy az entente, jelenti tovább a Novoje Vremja, Románia egyes követeléseit túlzottaknak tekinti és Románia ezekből nem volt hajlandó engedni, biztos diplomácziai for­rásból szerzett értesülésünk szerint a tárgyalás megszaladt. Bulgária magatartása. Köln, június 8. A Kölnische Zeitung-nak jelentik Szófiából . A bolgár főváros oroszbarát politikusait igen elkedvetlenítette Radoszlavov miniszterelnöknek a Dél-Bulgáriával való egye­sülés ünnepén mondott beszéde, melyben azt hangoztatta, hogy Bulgária mindaddig ered­ményes volt tetteiben, míg a maga számlájára és a maga koc­kázatára cselekedett. A minisz­terelnök e kijelentésében általában a négyes szövetség visszautasítását látják. Semleges áramlatok Romániában A »Vossische Zeitung« Buka­restbe küldött tudósítója írja június ötödikén kelt levelében. Állhatatosan tartja magát itt a hír, hogy legközelebb megalakul Bratianu elnöklésével és Marghiloman, a konzervatív párt elnökével, meg Carp Péternek, a veteránus politikusnak bevoná­sával a régóta várt konczentrácziós kormány. A hit talán korai, talán túlságosan korai. Számos sokatmondó jel mindazonáltal arra vall, hogy Romániában a közhangulat a központi hatalmak javára készül megfordulni. Már az is, hogy a konzervatív párt elnöke Marghiloman lett, még­pedig egy nappal az olasz követ erkélye előtt rendezett szerencsétlen inter­­venczionista tüntetés után, arra vall, hogy a román politika irányváltoztatásra készül. Ismeretes, hogy a konzervatív párt bukaresti végrehajtó bizott­ságán az elnökjelölés alkalmával Marghiloman kisebbségbe jutott Nica Filipescuval szemben. Csakhogy ezen a próbaválasztáson a végrehajtó bizottságnak csupán a bukaresti tagjai vettek részt. Marghiloman a választás lefolyása után pártjával tüntetően kivonul, mire a negyvenhárom Fiipescu-párti megfosztotta az elnökségtől. Né­hány nap múlva azonban összeült a központi bizottság, melyen a pártnak az egész országból összesereglett kiküldöttei résztvettek. A 300 de­legált azután kétharmad többséggel véglegesen Marghilomant választotta meg a párt elnökévé, nagy boszúságára Filipescunak, kinek kedvéért a pártjához hűtlenné vált Take Ionescu is benn maradt a szavazás idejére a pártban. Ha Bratianu miniszterelnöknek sikerül Marghilomant és a Carp Péter köré csoportosuló pártot a maga számára megnyernie, akkor könnyű ezerrel megszabadulhat az intervenczionista hajlan­dóság Costinescu pénzügyminisztertől és a központi hatalmak iránt jóindulatú semlegességet tanusító koalícziós kormányt alakíthat. Az ország józan elemei, kivált a vidéki gabonatermelők amúgy is Carp újsága, a Moldova köré gyülekeztek mind. Küszöbön az aratás, úgy hogy a falusi embernek, akár nagybirtokos lett légyen, akár kisgazda, semmi sem kevésbé kívánatos mint a háború. A háborút igazában csak a bukaresti ügyvédek és jogászok akarják. De a nagyiparosok, a kereskedők, a pénzügyi körök és a Bukarestben élő iparos középosztály is mind határozottabban nyilatkozik az ellen, hogy Románia a mronarchiával és Németországgal szakítson. A Németországgal való szakítás nem kevesebbet jelentene, mint a középosztály és az ipari kerületek számtalan exisztencziájának pusz­­tulását. A német hitel megvonása egyértelmű volna a gazdasági összeomlással. Június elsején, tehát a Przemysl elestét meg­előző napon az Independence Roumaine, a román kormány félhivatalos lapja figyelemreméltó czikket közölt »Le Onziem­e Mois« (a tizenegyedik hónap) czímen. Ez az újság a központi hatalmak ügye iránt eddig inkább ellenszenvet mutatott. De egyszerre szint változtatott. Három új körül­mény — fejtegeti a szóbanforgó vezérczikk — teljesen más képet adott a háborúnak. Első volt Przemysl visszafoglalása, második Olaszország beavatkozása, harmadik a német búvárnaszádok megjelenése a Dardanellákban. A három angol pánczélosnak elsülyesztése nagyon megingatta az angolok tengeri hatalmában való hitet. Ehhez járult az oroszoknak tervtelen és vad visszavonu­lása Lemberg felé. A románokat ez a tény az orosz hadsereg ellenállhatatlanságába vetett hitéből is kigyógyította. »A nagy európai dráma tetőpontja felé közeledünk — folytatja fejtegetéseit a lap — hazánk közvéleményéhez azért azzal a kéréssel fordulunk, hogy őrizze meg teljes nyugalmát. Románia érdekének az használ legtöbbet, ha fiai mentői fegyelmezettebben és egységesebben jár­nak el.­ Máimra a tengeren és a gyarmatokon. A német tengeralattjárók munkája. London, június 8. A Sunlight angol bárkát tegnap feste az ír partoknál egy német tenger­alattjáró megtorpedózta. A hajó legénysége, melyet egy halászgőzös vett föl, ma reggel Queens­towban p­artraszállt. Egy másik német tengeralattjáró megtorpedózta a Dronie halász­gőzöst. Ennek a legénységét is megmentették és Weterheadba szállították. Egyezmény Oroszország, Kína és Mongólia közt. Kiad­ta, június 8. Oroszország, Kína és Mongólia külön megbízottai a mongoliai külső területekre vonatkozó egyezményt kötöttek. Portugáliai harczok, London, június 8. A Daily News lisszaboni jelentése szerint Angola kormányzója parancsot kapott, hogy Délnyugat-Afrika német gyarmatai­nak katonai megszállására csapatokat tartson ké­szenlétben. A svájczi szövetségtanács ülése: Bern, június 8. A szövetségtanács tagjai teg­nap délután kezdték meg rendes nyári ülésezésüket. A nemzettanács ülésezését Bonjour beszéddel nyi­totta meg, a­melyben a többek között kifejtette : A svájcziak hálásak azért, hogy eddig megmaradt részükre a béke és különösen hálásak azoknak, a­kik a béke fentartásáról gondoskodtak. Ugyan­ilyen­ hálásak a hadseregnek is. Tekintettel arra a humanitárius működésre, a­melyet a Svájcz a háború során tanúsított, továbbá arra, hogy újab­ban elvállalta a német és olasz érdekek képvise­letét, remélhető, hogy Svájcz neutralitását min­den bizonynyal respektálni fogják. Hatalmas többséggel fogadta el a nép a hadi­adót. Ez az eredmény büszkeséggel és örömmel tölt el bennünket. A hála kifejezése ez a szövet­séges kormány hatóságai iránt, melyeknek ezzel megadják az eszközöket Svájcz semlegességének erőteljes megóvására. E szavazás tüntetés jellegé­vel bír a külföld előtt és azt bizonyítja, hogy a svájczi nép szigorúan el van tökélve függetlenségé­­ ­­ nek és semlegességének megóvására. E tüntetés azon­kívül gyönyörű kifejezése a nemzeti összetartozás érzetének. (Élénk helyeslés.) A nemzettanács ez­után megkezdte a vasutügyi költségvetés, illető­leg az 1914. évi zárószámadás tárgyalását. Az utóbbi 9,1 milliónyi passzív saldót tüntet fel. A bizottság élénken támogatja a szövetségtanácsi hatóságok megtakarítási intézkedéseit, a­melyek révén a nagy állami vállalkozást a háború daczára is, egyensúlyban lehet majd tartani. A rendek ta­nácsának ülésén Geel elnök szintén a hadiadó meg­szavazását ünnepelte, mint hatalmas kifejezését a svájczi nép egyértelműségének és szilárd aka­ratának arra nézve, hogy a hazáért minden áldo­zatot meghoznak. Kitüntetett bejor miniszterets. München, június 8. Vilmos császár Hertling gróf államminiszternek a háborús törvényhozás­ban való eredményes közreműködésének és e tör­vények keresztülvitelében való sikeres tevékeny­ségének elismeréséül a II. osztályú vaskeresztet adományozta. Seidlein közlekedésügyi miniszter­nek a császár a hadsereg vasúti műveleteinek elő­készítése és keresztülvitele körüli érdemeiért ugyan­ezt a kitüntetést adományozta. Zavargások Ceylonban, Irondon, június 8. A gyarmatügyi hivatal je­lenti : Ceylon különböző részeiben a budhisták zavargásokban törtek ki, a­melyek a mohamedánok ellen irányulnak. Kandyban a mohamedán keres­kedők üzleteit kifosztották. Több helyen kihirdették az ostromállapotot. A kormányzó jelentése szerint a zavargások az oroszgyűlöletnek és a kereskede­lemben való versengésnek következményei és nem irányulnak az európai kormány, valamint az európaiak ellen. Sok jószág elpusztult és számos gyilkosság történt. A felkelők közül többeket agyonlőttek. London, június 8. A Daily Telegraph jelenti Kalkuttából: Ceylonban zavargások törtek ki, de nem politikai okból, hanem vallási ellentétek és a kulik kérésetnélkülisége következtében. A közönség*‘'és a hátsóra. Munkában a jótékonyság. A vidéken, Székesfehérvárról jelentik . A háború kitörése után alakult Pro Patria egyesület, melynek fiatal lányok és ifjak a tagjai, vasárnap délután a polgári lövészkertben fényes sikerű mesedélutánt rendezett a sebesült katonák javára. A mesemondó Paulini Béla fővárosi író volt, a­ki jelenleg mint kadétőrmester a szomszédos Szabadbattyán­­ban állomásozik és a rendezőség kérésére vállalkozott az ezernyi gyermeksereg mulattatására. A jótékonyczélű kerti mulatságon megjelent a város előkelő közönsége, melynek soraiban ott volt Széchényi Viktor gróf főispán is családjával. A főispán leánykái egy sereg fiatal leány társaságában árusítottak apróságokat a jótékony szél érdekében. Paulini kedves meséit, melyeket színes rajzok­kal illusztrált, nagy figyelemmel hallgatták az apróságok és lelkesen megtapsolták. Közben Rexa Nikola és Hübner Alice hazafias költeményeket szavaltak. A mesedélután jelentékeny összeget juttatott a sebesült katonáknak. Komáromból jelentik, hogy az ottani katonai löveg­­gyár munkásai a katonai parkban vasárnap délután nagy­szerű népünnepet rendeztek a rokkant 12-es katonáig javára. A háziezred részére tartott mulatság a lakosság és a helyőrség ezreit mozgósította. Megjelent azon Meister János altábornagy, a komáromi vár és hídfő parancsnoka, a­ki előzékenyen engedte át a területet és a katonazenét az ünnep czéljaira. Több ezer korona bevétel jut belőle a nemes és emberbaráti czélra.

Next