Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-11 / 161. szám

6 szilárdul el van tökélve, hogy Bulgária a háború végéig megőrzi legszigorúbb semlegességét. Szakadás a román konzervatív pártban. Berlin, júmius 10. A Berliner Tageblatt­­nak jelentik Bukarestből. A konzervatív párt szakadása most befejezett ténynek tekinthető. Miután Lahcyvary, mint az ellenzék elnök­jelöltje, feh­ér vást intézett az összes konzer­vatívokhoz, hogy körér­t gyülekezzenek, hol­nap Marghilomman pár elnök nyilatkozata fog megjelenni,­­a­melyben kiemelik, hogy a párt­­gyűlés kétharmad többsége bizalmat szavazott Marghilomannak és a régi konzervatív párt az ő vezetése alatt szilárdan ragaszkodik a gyűlés által jóváhagyott politikához. A balkáni hangulat. Frankfurt, június 10. A Frankfurter Zeitung­nak jelenítik Konstantinápolyból . A Tanin meg­állapítja, hogy a balkán államok semleges sajtója, különösen Görögországé és Romániáé, a­mely eddig az entente mellett foglalt állást, az angoloknak és a franciáknak a Dardanellák előtti veszteségei jelentőségét most már elismeri és nyáran bevallja, hogy az angolok a Dardanellák előtt nem fogják magukat tarthatni. Tarenkajev és Kalesev bolgár képviselők Konstantinápolyba érkeztek. Mindketten közel állnak Radoszlavov bolgár miniszterelnökhöz, úgy hogy megjelenésük a jelen pillanatban figyelemre­­mélt­ó. Kalesev kijelentette, hogy semmiféle ígéret nem­ tántoríthatja el Bulgáriát eddigi politikai irá­nyától. Bulgária Törökországgal a barátság politi­káját óhajtja kiépíteni és megerősíteni. Hírek Misből, Szófia, június 10. Nisből érkezett utasok Shafrül hozzák, hogy ott a járványok megszűntek és már csak elvétve fordulnak elő tífuszesetek, d de ezek is könnyebb lefolyásúak és rendesen ,nem halálos végűek. Eddigelé egymagában Kis­ben 25.000 ember halt meg járványokban, ezek közül kétharmadrész volt a polgárság. A szerbek Albániában, Bukarest, június 10. Nisből jelentik a bukaresti újságoknak, hogy a szerbek elfoglal­ták Elbasszánt, dött Marconi-lökdözést kaptam Zsemlyétől, melyben becsületisten terhe alatt felszólított, hogy óra után várjam meg a kapunál, re­n­­kívüli fontosságú közlései vannak a számomra. Bár akkor még nem értettem annyira a hely­zetet, hogy beláthattam volna európai követ­kezményeit egy esetleges összeütközésnek, mely a rasszok és a Rigó-utcza közötti diplomácziai viszonyt beállítaná, ösztönszerűen éreztem, hogy ebben a kérdésben Rogyákék mellé kell állanom, és Zsemlye Tivadar felszólítására, hogy tárgyaljak vele, kitérő választ adtam. Rogyák, a­ki tanúja volt lojális viselke­désemnek, nem szólt, de éreztem, hogy bennem való bizalma nagyban megerősödött. Azzal az udvarias, de rövid komolysággal, a­mit azóta se tapasztaltam államférfimban, tudtomra adta utóbb, hogy ha nincs kifogásom ellene, tizenkettőkor szívesen lát a Mária Terézia-téren, a­hol Singerrel »vésztanácsi előharczban« (igy fejezte ki magát) megbeszélik a teendőket. Dobogó szívvel jelentem meg a megjelölt időben és helyen. A nagy dolgok, melyeknek egy gyújtópontjába kerültem, remegő és büszke izgalommal töltöttek el, — ezt az izgalmat azonban palástolni igyekeztem, látva azt a komoly, majdnem gúnyos nyugalmat, a­mivel ez a két nagyszabású férfiú megbeszélte az óriási horderejű teendőket. Bár nem fogtam fel egészen az összefüggéseket, igyekeztem utá­nozni az ő fölényes, határozott modorukat, titokban szégyelve, de be nem vallva, hogy a szakkifejezéseket nem mindig értettem meg. Singer az általános helyzet vázolásával kezdte. Zsemlye Tivadar mai kijelentése oda enged következtetni, hogy a jasszok árulást követtek el (az »árulás« szó igen gyakran for­dult elő ezen a haditanácson) és így a Rigó­­utcza e perben vészbaj-viszonyba került ré­­gadat Zsemlye Tivadarral, részint azokkal a jas­­szókkal, a­kik már tanév elején titokban fe­nyegetőztek, hogy a B) osztályt földalatti pisztolyokkal megtámadják. Ezt tovább nem lehet tűrni, hacsak nem akarjuk, hogy egy napon a késekkel felfegyverzett rasszok, este, a sötétben, fejbőrünket levágják.. A válságos helyzetért Zsemlye felelős,­­id e pontban hala­déktalanul intézkedni kell. Singer szavaira fogyák azzal a hanyag nyugalommal, mely valósággal megborzon­gatott, kijelentette, hogy ő hajlandó zsemlye Tivadarral vészpárbajt vívni, meghívott törzs­főnökök előtt, persze csak angolul. Ehhez ra­gaszkodott és ahhoz is, hogy Zsemlyét előző­leg két vészhadnagy vizsgálja meg, hogy nem rejteget-e pánczélt, a­mi, ugy­e, árulás volna. Singer bólintott és könnyedén megjegyezte, hogy az árulásra ő már régebben készült s te­kintve hogy atyjának a Bakonyban óriási föld­alatti vas­telepei vannak, máris itézkedett, hogy nyolczezer vízhatlan pánczélt készít­senek, a­mit a trikó alatt lehet hordani, a­nél­kül hogy bárki is észrevenné. A munkások hónapok óta serényen dolgoznak, s a napok­ban megérkezik az első szállítmány, mintegy háromezer darab. Ha a jasszok árulás révén meg tudtak volna valamit a dologról és ők is szereznének valahonnan pánczélt, arra az esetre néhány száz vasruhát is csináltatott, vasc­ipőket, vasnadrágot és teljes vas­trikót. A vészpárbajhoz különben ő is hozzájárult, azzal a megszorítással, hogy a vészhadnagyok helyett inkább farmereket kellene hívni, ezek­ben jobban meg lehet bízni. Abban az időben kicsit félénk voltam s igy sokáig nem mertem megszólalni. Éreztem azon­ban, hogy tekintélyem igy nagyon alászáll s igy végre zavartan és pirulva én is megszólal­tam s felvetettem a kérdést, vajjon nem volna-e jobb, ha Zsemlye Tivadart egyszerűen lefejez­tetnénk ? Hiszen, ha kimondjuk, hogy tényleg árulás történt, ennek nem volna semmi aka­dálya. Bár nem mutatták, magam is meglepetve éreztem, hogy indítványom meglepte a vész­­tanácsot. Singer hosszabb beszédben válaszolt, melyben kifejtette, hogy az ötlet magában nem volna rossz, csak az a baj, hogy hadüzenet nélkül az ilyesmit nem lehet megcsinálni, mert hiszen ez (a következő kifejezést sokáig ke­reste), mert hiszen ez kelepcze volna. Rogyák azonnal hozzájárult ehhez a felfogáshoz. Heve­sen magyarázni kezdte, hogy jellembecsület szempontjából hadüzenet nélkül képtelenség kelepczét indítani (így mondta), ennek meg­van a maga módja. Különben a kelepcze na­gyon kényes dolog, ehhez külön megállapodás kell és sok feltétel, a­mit mind tisztázni kellene és e pillanatban nem tudja egészen biztosan, vájjon rasszokkal szemben jogosult-e a ke­­epeze; ezt még bővebben meg kellene be­szélnie barátjával, a hadvezérrel, a­kivel estén­­kint találkozni szokott s­o­k nehéz háborús kérdésekben az ő tanácsadója. Nehogy azonban közben ismét elrontson mindent az árulás, azt ajánlja, hogy kelepcze helyett indítsunk csatát, még­pedig haladéktalanul. Singer ehhez hozzájárult. Most már csak a formai kérdések voltak hátra , elsősorban persze a zászló. Singer megígérte, hogy más­napra behozza a zászlót, a hozzávaló bélyegző­vel, a­mit az ő atyja már régebben megcsinál­tatott és eddgi az íróasztalon tartogatott, várva, míg szükség lesz rá. Rogyáknak itt újabb nehézség ötlött eszébe. — Honnan szerezzük a prédát ? — kérdezte. — Hiszen préda nélkül hozzá se kezdhetünk a csatához, hogy igy fe­jezze ki magát. Singer egy pillanatra zavarba jött. Ekkor megint megszólaltam s azt aján­lottam, hogy a prédát talán gyűjtés útján la* AZ Ú­JSÁG Péntek, 1915. junius 11. Szerb aspirácziók Bulgária ellen, Szófia, junius 10. A hivatalos jellegű Na­rodni Prava vezérczikkében megbotránkozásá­nak ad kifejezést a szerb sajtó által Bulgária ká­rára propagált őrületes aspiráczióik felett, és erre a következtetésre jut: Meg vagyunk győződve, hogy Szerbia telhetetlen hírvágyát rövidesen igen drágán fizetheti meg. A szerbek csak félre akarják vezetni ellenfeleiket, mert gyöngéik és csekély katonai erejük lehetetlenné teszi kapzsiságuk kielégítését. A volt párisi bolgár követ illetéktelen nyilatkozata. Köln, június 10. A Parisból Rómába helye­zett Pancsov bolgár követ, a Havas-ügynökség je­lentése szerint, elutazásakor Párisban azt a ki­jelentést tette, hogy teljes bizalommal viseltetik az entente katonai hatalma iránt és azzal a meg­győződéssel megy Rómába, hogy a nemes (?) olasz nép az összes olaszok egyesítéséért küzd. Ezzel szemben Radoszlavov bolgár miniszter­­elnök a Kölnische Zeitung szófiai levelezőjét a következő nyilatkozat közlésére hatalmazta fel: — Ha —­ a­miben kételkedem — a követ csakugyan ezt mondta, úgy a kormány megtalálja a kellő eszközöket, hogy egy tisztviselőt rendre­­utasítson, a­ki arra való hivatottság nélkül, ön­hatalmúlag olyan kijelentéseket tesz, a­melyeket a laikusok fontosaknak tarthatnak. A­­­ardanellák ostroma. Hivatalos török jelentés. Konstantinápoly, június 10. A Milli táv­irati ügynökség jelenti a főhadiszállásról: A Dardanella-fronton Ari Burnu mellett e hó 7-éről 8-ára virradó éjjel könnyű szerrel vissza­­utasítottunk jobbszárnyunk ellen intézett két ellenséges támadást és az ellenségnek nagy veszte­ségeket okoztunk. Tegnap gyönge és időnként szünetelő gyalogsági és tüzérségi tüzelés vál­takozott. A többi, hadszíntéren nem történt jelentősebb esemény. A török haderő a Földközi- és Fekete­tengeren. London, május 10. A Times athéni levelezője közli, hogy a Földközi-tenger és a Fekete-tenger között működő török haderő számát két-, három-, sőt négyszázezer emberre teszik, ő maga körül­belül 275.000 főre becsüli, a­mi defenzív hadműve­letekre igen hatalmas erő. Egyes csoportok pozí­­c­iója igen nagy természetes erőkre támaszkod­­hatik. A törökök előkészített pozíc­iókban áll­hatatos védők, különösen mivel a németek a szállí­tási és az ellátási szolgálat megjavítása érdekében sokat tettek. Az entente-nak nem szabad kudar­­c­ot vallania. Komoly visszaesés súlyos következ­ményekkel járna a Közép-tengeren és talán a balkáni félszigeten is. . A Szuez-csatorna társaság vesztesége. London, június 10. A Szuez-csatorna részvény­­társaság a háború első öt hónapjában hat és fél milió frank veszteséget szenvedett. Háború a tengeren és a gyarmatokon. Aj altengernagyok az amerikai flottában* Washington, június 10. Mayo ellentenger­nagyot, az atlanti flotta első divíziójának pa­rancsnokát altengernagygyá nevezték ki. Hir szerint két más altengernagy kinevezése is várható. Torpedó egy szeneshajóra. London, június 10. A Lady Salisbury gőzös szénnel megrakodva, Hartlepoolból London felé menet, Harvich mellett előzetes figyel­meztetés nélkül torpedólövést kapott. A le­génység több embere meghalt. A háború egyéb hírei. Tüntetések Spanyolországban. Madrid, június 10. Minthogy a legutóbbi idő­ben zavargások és tüntetések voltak az interven­­c­ió mellett és ellen, és ezek egyre nagyobb izgal­mat keltettek, a kormány elrendelte, hogy a leg­­szigorúbb intézkedéseket tegyék a hatóságok a semlegesség megóvására. A republikánusok, a szo­­c­ialisták és a reformpárt követelik a politikai gyülekezetek megengedését, a­mihez a kormány intervenczionista és semlegességi tüntetések meg­­gátlása végett nem járul hozzá. A szoc­ialista republikánusok bizottsága a parlament azonnali egybehívását követeli, hogy ott megtárgyalják a szükséges intézkedéseket.

Next