Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)
1915-06-11 / 161. szám
6 szilárdul el van tökélve, hogy Bulgária a háború végéig megőrzi legszigorúbb semlegességét. Szakadás a román konzervatív pártban. Berlin, júmius 10. A Berliner Tageblattnak jelentik Bukarestből. A konzervatív párt szakadása most befejezett ténynek tekinthető. Miután Lahcyvary, mint az ellenzék elnökjelöltje, fehér vást intézett az összes konzervatívokhoz, hogy körért gyülekezzenek, holnap Marghilomman pár elnök nyilatkozata fog megjelenni,amelyben kiemelik, hogy a pártgyűlés kétharmad többsége bizalmat szavazott Marghilomannak és a régi konzervatív párt az ő vezetése alatt szilárdan ragaszkodik a gyűlés által jóváhagyott politikához. A balkáni hangulat. Frankfurt, június 10. A Frankfurter Zeitungnak jelenítik Konstantinápolyból . A Tanin megállapítja, hogy a balkán államok semleges sajtója, különösen Görögországé és Romániáé, amely eddig az entente mellett foglalt állást, az angoloknak és a franciáknak a Dardanellák előtti veszteségei jelentőségét most már elismeri és nyáran bevallja, hogy az angolok a Dardanellák előtt nem fogják magukat tarthatni. Tarenkajev és Kalesev bolgár képviselők Konstantinápolyba érkeztek. Mindketten közel állnak Radoszlavov bolgár miniszterelnökhöz, úgy hogy megjelenésük a jelen pillanatban figyelemreméltó. Kalesev kijelentette, hogy semmiféle ígéret nem tántoríthatja el Bulgáriát eddigi politikai irányától. Bulgária Törökországgal a barátság politikáját óhajtja kiépíteni és megerősíteni. Hírek Misből, Szófia, június 10. Nisből érkezett utasok Shafrül hozzák, hogy ott a járványok megszűntek és már csak elvétve fordulnak elő tífuszesetek, d de ezek is könnyebb lefolyásúak és rendesen ,nem halálos végűek. Eddigelé egymagában Kisben 25.000 ember halt meg járványokban, ezek közül kétharmadrész volt a polgárság. A szerbek Albániában, Bukarest, június 10. Nisből jelentik a bukaresti újságoknak, hogy a szerbek elfoglalták Elbasszánt, dött Marconi-lökdözést kaptam Zsemlyétől, melyben becsületisten terhe alatt felszólított, hogy óra után várjam meg a kapunál, renkívüli fontosságú közlései vannak a számomra. Bár akkor még nem értettem annyira a helyzetet, hogy beláthattam volna európai következményeit egy esetleges összeütközésnek, mely a rasszok és a Rigó-utcza közötti diplomácziai viszonyt beállítaná, ösztönszerűen éreztem, hogy ebben a kérdésben Rogyákék mellé kell állanom, és Zsemlye Tivadar felszólítására, hogy tárgyaljak vele, kitérő választ adtam. Rogyák, aki tanúja volt lojális viselkedésemnek, nem szólt, de éreztem, hogy bennem való bizalma nagyban megerősödött. Azzal az udvarias, de rövid komolysággal, amit azóta se tapasztaltam államférfimban, tudtomra adta utóbb, hogy ha nincs kifogásom ellene, tizenkettőkor szívesen lát a Mária Terézia-téren, ahol Singerrel »vésztanácsi előharczban« (igy fejezte ki magát) megbeszélik a teendőket. Dobogó szívvel jelentem meg a megjelölt időben és helyen. A nagy dolgok, melyeknek egy gyújtópontjába kerültem, remegő és büszke izgalommal töltöttek el, — ezt az izgalmat azonban palástolni igyekeztem, látva azt a komoly, majdnem gúnyos nyugalmat, amivel ez a két nagyszabású férfiú megbeszélte az óriási horderejű teendőket. Bár nem fogtam fel egészen az összefüggéseket, igyekeztem utánozni az ő fölényes, határozott modorukat, titokban szégyelve, de be nem vallva, hogy a szakkifejezéseket nem mindig értettem meg. Singer az általános helyzet vázolásával kezdte. Zsemlye Tivadar mai kijelentése oda enged következtetni, hogy a jasszok árulást követtek el (az »árulás« szó igen gyakran fordult elő ezen a haditanácson) és így a Rigóutcza e perben vészbaj-viszonyba került régadat Zsemlye Tivadarral, részint azokkal a jasszókkal, akik már tanév elején titokban fenyegetőztek, hogy a B) osztályt földalatti pisztolyokkal megtámadják. Ezt tovább nem lehet tűrni, hacsak nem akarjuk, hogy egy napon a késekkel felfegyverzett rasszok, este, a sötétben, fejbőrünket levágják.. A válságos helyzetért Zsemlye felelős,id e pontban haladéktalanul intézkedni kell. Singer szavaira fogyák azzal a hanyag nyugalommal, mely valósággal megborzongatott, kijelentette, hogy ő hajlandó zsemlye Tivadarral vészpárbajt vívni, meghívott törzsfőnökök előtt, persze csak angolul. Ehhez ragaszkodott és ahhoz is, hogy Zsemlyét előzőleg két vészhadnagy vizsgálja meg, hogy nem rejteget-e pánczélt, ami, ugye, árulás volna. Singer bólintott és könnyedén megjegyezte, hogy az árulásra ő már régebben készült s tekintve hogy atyjának a Bakonyban óriási földalatti vastelepei vannak, máris itézkedett, hogy nyolczezer vízhatlan pánczélt készítsenek, amit a trikó alatt lehet hordani, anélkül hogy bárki is észrevenné. A munkások hónapok óta serényen dolgoznak, s a napokban megérkezik az első szállítmány, mintegy háromezer darab. Ha a jasszok árulás révén meg tudtak volna valamit a dologról és ők is szereznének valahonnan pánczélt, arra az esetre néhány száz vasruhát is csináltatott, vascipőket, vasnadrágot és teljes vastrikót. A vészpárbajhoz különben ő is hozzájárult, azzal a megszorítással, hogy a vészhadnagyok helyett inkább farmereket kellene hívni, ezekben jobban meg lehet bízni. Abban az időben kicsit félénk voltam s igy sokáig nem mertem megszólalni. Éreztem azonban, hogy tekintélyem igy nagyon alászáll s igy végre zavartan és pirulva én is megszólaltam s felvetettem a kérdést, vajjon nem volna-e jobb, ha Zsemlye Tivadart egyszerűen lefejeztetnénk ? Hiszen, ha kimondjuk, hogy tényleg árulás történt, ennek nem volna semmi akadálya. Bár nem mutatták, magam is meglepetve éreztem, hogy indítványom meglepte a vésztanácsot. Singer hosszabb beszédben válaszolt, melyben kifejtette, hogy az ötlet magában nem volna rossz, csak az a baj, hogy hadüzenet nélkül az ilyesmit nem lehet megcsinálni, mert hiszen ez (a következő kifejezést sokáig kereste), mert hiszen ez kelepcze volna. Rogyák azonnal hozzájárult ehhez a felfogáshoz. Hevesen magyarázni kezdte, hogy jellembecsület szempontjából hadüzenet nélkül képtelenség kelepczét indítani (így mondta), ennek megvan a maga módja. Különben a kelepcze nagyon kényes dolog, ehhez külön megállapodás kell és sok feltétel, amit mind tisztázni kellene és e pillanatban nem tudja egészen biztosan, vájjon rasszokkal szemben jogosult-e a keepeze; ezt még bővebben meg kellene beszélnie barátjával, a hadvezérrel, akivel esténkint találkozni szokott sok nehéz háborús kérdésekben az ő tanácsadója. Nehogy azonban közben ismét elrontson mindent az árulás, azt ajánlja, hogy kelepcze helyett indítsunk csatát, mégpedig haladéktalanul. Singer ehhez hozzájárult. Most már csak a formai kérdések voltak hátra , elsősorban persze a zászló. Singer megígérte, hogy másnapra behozza a zászlót, a hozzávaló bélyegzővel, amit az ő atyja már régebben megcsináltatott és eddgi az íróasztalon tartogatott, várva, míg szükség lesz rá. Rogyáknak itt újabb nehézség ötlött eszébe. — Honnan szerezzük a prédát ? — kérdezte. — Hiszen préda nélkül hozzá se kezdhetünk a csatához, hogy igy fejezze ki magát. Singer egy pillanatra zavarba jött. Ekkor megint megszólaltam s azt ajánlottam, hogy a prédát talán gyűjtés útján la* AZ ÚJSÁG Péntek, 1915. junius 11. Szerb aspirácziók Bulgária ellen, Szófia, junius 10. A hivatalos jellegű Narodni Prava vezérczikkében megbotránkozásának ad kifejezést a szerb sajtó által Bulgária kárára propagált őrületes aspiráczióik felett, és erre a következtetésre jut: Meg vagyunk győződve, hogy Szerbia telhetetlen hírvágyát rövidesen igen drágán fizetheti meg. A szerbek csak félre akarják vezetni ellenfeleiket, mert gyöngéik és csekély katonai erejük lehetetlenné teszi kapzsiságuk kielégítését. A volt párisi bolgár követ illetéktelen nyilatkozata. Köln, június 10. A Parisból Rómába helyezett Pancsov bolgár követ, a Havas-ügynökség jelentése szerint, elutazásakor Párisban azt a kijelentést tette, hogy teljes bizalommal viseltetik az entente katonai hatalma iránt és azzal a meggyőződéssel megy Rómába, hogy a nemes (?) olasz nép az összes olaszok egyesítéséért küzd. Ezzel szemben Radoszlavov bolgár miniszterelnök a Kölnische Zeitung szófiai levelezőjét a következő nyilatkozat közlésére hatalmazta fel: — Ha — amiben kételkedem — a követ csakugyan ezt mondta, úgy a kormány megtalálja a kellő eszközöket, hogy egy tisztviselőt rendreutasítson, aki arra való hivatottság nélkül, önhatalmúlag olyan kijelentéseket tesz, amelyeket a laikusok fontosaknak tarthatnak. Aardanellák ostroma. Hivatalos török jelentés. Konstantinápoly, június 10. A Milli távirati ügynökség jelenti a főhadiszállásról: A Dardanella-fronton Ari Burnu mellett e hó 7-éről 8-ára virradó éjjel könnyű szerrel visszautasítottunk jobbszárnyunk ellen intézett két ellenséges támadást és az ellenségnek nagy veszteségeket okoztunk. Tegnap gyönge és időnként szünetelő gyalogsági és tüzérségi tüzelés váltakozott. A többi, hadszíntéren nem történt jelentősebb esemény. A török haderő a Földközi- és Feketetengeren. London, május 10. A Times athéni levelezője közli, hogy a Földközi-tenger és a Fekete-tenger között működő török haderő számát két-, három-, sőt négyszázezer emberre teszik, ő maga körülbelül 275.000 főre becsüli, ami defenzív hadműveletekre igen hatalmas erő. Egyes csoportok pozíciója igen nagy természetes erőkre támaszkodhatik. A törökök előkészített pozíciókban állhatatos védők, különösen mivel a németek a szállítási és az ellátási szolgálat megjavítása érdekében sokat tettek. Az entente-nak nem szabad kudarcot vallania. Komoly visszaesés súlyos következményekkel járna a Közép-tengeren és talán a balkáni félszigeten is. . A Szuez-csatorna társaság vesztesége. London, június 10. A Szuez-csatorna részvénytársaság a háború első öt hónapjában hat és fél milió frank veszteséget szenvedett. Háború a tengeren és a gyarmatokon. Aj altengernagyok az amerikai flottában* Washington, június 10. Mayo ellentengernagyot, az atlanti flotta első divíziójának parancsnokát altengernagygyá nevezték ki. Hir szerint két más altengernagy kinevezése is várható. Torpedó egy szeneshajóra. London, június 10. A Lady Salisbury gőzös szénnel megrakodva, Hartlepoolból London felé menet, Harvich mellett előzetes figyelmeztetés nélkül torpedólövést kapott. A legénység több embere meghalt. A háború egyéb hírei. Tüntetések Spanyolországban. Madrid, június 10. Minthogy a legutóbbi időben zavargások és tüntetések voltak az intervenció mellett és ellen, és ezek egyre nagyobb izgalmat keltettek, a kormány elrendelte, hogy a legszigorúbb intézkedéseket tegyék a hatóságok a semlegesség megóvására. A republikánusok, a szocialisták és a reformpárt követelik a politikai gyülekezetek megengedését, amihez a kormány intervenczionista és semlegességi tüntetések meggátlása végett nem járul hozzá. A szocialista republikánusok bizottsága a parlament azonnali egybehívását követeli, hogy ott megtárgyalják a szükséges intézkedéseket.