Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-12 / 162. szám

S­zombat, 1915. június 12. AZ Ú­JSÁG IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, § A garbai Lear. Aradról jelentik : Az aradi esküdtszék most másodszor tárgyalta Voscsinár János garbai községbeli parasztgazda bűnügyét. A gazda a múlt év deczember havában vadász­­fegyverével előre megfontolva agyonlőtte apó­sát, Bunács Pál gazdálkodót. Bunács pár év előtt gyermekei között szétosztotta vagyonát, de ezt megbánta és vissza akarta vonni. E miatt ál­landó czivakodás volt közte és veje között, a­kit állítólag agyonlövéssel is fenyegetett. Voscsinár azt vallja, hogy attól való félelmében, hogy apósa beváltja fenyegetését, agyonlőtte az öreget. Az aradi esküdtszék már egy ízben fölmentette Vos­­csinárt, de a törvényszék nem fogadta el az íté­letet. A Curia döntése alapján most tartották meg az új tárgyalást, a­mely a vádlott fölmenté­sével és azonnali szabadonbocsátásával vég­ződött. § A tartolezi uzsorások monstre-pere, Debre­­czenből jelentik. Az itteni kir. ítélőtábla csü­törtökön kezdte meg a tartolezi uzsorasbank bűn­ügyének tárgyalását. A múlt évben ugyanis or­szágos feltűnést keltett, hogy a szatmármegyei Tartolczon leleplezték az odavaló Népbank bűnös manipulációit. A vizsgálat során kiderült, hogy a Tartolezi Népbankot az Avas vidék hét hírhedt uzsorása alapította Izsák Sámuel vezetése alatt é­s az együgyü román és rutén kisgazdákat való­sággal kiforgatta a vagyonából. Beigazolást nyert a vizsgálat folyamán, hogy a bejelentett 3000 eset közül a Tartolezi Népbank 2622 alkalommal 12 —60 százalékos kamaton felül különféle ezimeken hajtotta be ügyfeledtől a jogtalan díjakat. A szat­mári törvényszék annak idején néhány heti tár­gyalás után Izsák Sámuel bankigazgatót és Izsák Herskó főkönyvelőt hathónapi fogházra, Izrael Mózes és Fried Ábrahám igazgatósági tagokat háromhavi fogházra és száz korona pénzbünte­tésre, Fried Mihály pénztárost egyhavi for­házra és kétszáz korona pénzbüntetésre, Izrael Lázárt pedig ezer korona fő- és háromszáz ko­rona mellék­büntetésre ítélte. Az ítéletet, melynek indokolása hatvan nyomtatott ívre terjedt, az ok­téttek meg­­felebbeztek a debreczeni kir. táblához. A monstre­­per aktái egész szekérrakományt tesznek ki. A tárgyalás néhány napig fog eltartani, mert a nagy anyag ismertetésén kívül tanukat is hallgatnak ki.­­ Megzavart juntái is. A Baross Gá­bor-telepen lévő Ehrentreu-féle korcsmában a múlt év június 28-án tánczmulateág volt, a­melyen részt vett a fővárosból kirándult Libás Béla is a feleségével. A tánczmulateág folyamán Bálint László, a nagy­tétényi állami kertészetben alkalmazott kertész, ittas fővel garázdálkodni kezdett s a ténezoló Lib’’Inéhoz egy ruhafogast dobott, Libái Béla kalapját pedig a padlóra dobta és összetiporta. M­or L.hálók éveit Lég f­őre vonták, Bálint re­volvert rántott elő és kétszer rálőtt Libáira, a­kit azonban egyik lövése sem rúlél. Az egyik golyó a tánctterem mennyezetébe fúródott, a másik lö­vés pedig a Libái mögött álló Müller Pál nagy­tétényi kisegítő gépészt jel­enítette meg a kezén. A pestvidéki kir. ügyészség Bálint László ellen szándékos emberölés kísérletének bűntette miatt emelt vádat. Ma tárgyalta ezt az ügyet a pest­vidéki törvényszék esküdtbirósága Bánó tábla­­biró elnöklete al­tt. A tárgyaláson a vádlott tagadta bűns­­­ágét s ezzel védekezett, hogy a mulatságon őt Libás Béla és több zenész megtá­madta és ezek közül valaki fejbe is ütötte. Az ütés után nyomban elővette revolverét, de e köz­ben egy második ütés is érte a fejét, a­melytől eszméletét vesztette. Hogy fegyver­év­el mi történt, a rá visszaemlékezni nem tud. A kihallgatott tanúk a vádlott védekezésével szemben azt val­lották, hogy B­ánt Lázlót a lövések előtt senki sem támadta meg, csak a lövések után szaladtak hozzá többen, hogy lefegyverezzék. Az esküdtek Szöllősy dr. kir. ügyész vádbeszéde és Csizmazia Endre dr. védő meghallgatása után bűnösnek mondották ki Bálint Lászlót az erős felindulás­ban elkövetett szándékos emberölés kísérletének bűntettében. A bíróság a marasztaló verdikt alap­ján a vádlotttat az enyhítő körülmények figye­lembevételével három hónapi fogházra ítélte. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, a vádlott és védője ellenben semmiségi panaszt jelentettek be. § Nyári szünet a felszzllóságoknál. A Curián és a budapesti kir. Ítélőtáblán most állapították meg a nyári hónapokban működő szüneti tanácsokat. A Curián ennek értelmében július és augusztus hónapokban egy-egy tanács fog működni. A július 4—31-ig működő tanácsnak elnöke Tarnai János curiai tanácselnök, birái pedig: Szegheő Ignácz, Karay Lajos, Tahy Mihály, Weszter­­mayer Vidtor és Görgey Sándor. Az augusztus 1928-ig működő tanácsnak elnöke Somogyi Mihály curiai tanács­elnök, birái: Szegheő Ignácz, Spohner Gyula, Balogh­ Samu, Wesztermayer Vidtor és Schmer Gyula. A táblai szüneti tanácsnak beosztása a következő : A szünet első felében, július 4—31-ig: elnök (a körülményekhez képest bármely ülésben elnököl) Csathó Ferencz, a kir. Ítélőtábla elnöke ; tagok az első polgári tanácsban : Forrásy Ferencz tanácselnök: Ádám György, Szekeres Sándor, Alföldi Ede, Endler Miklós, Zsitvay Géza ,Bánrévy József; a II. polgári tanácsban : Fövenyessy Lajos, Schmidt Gusztáv, Fehér Tamás, Genthon Ferencz, Prugberger Vincze, Minich Jenő, Kázánszky Sándor és Körtvélyessy György ; a III. polgári tanácsban : Bartho­­deiszky Emil tanácselnök, Láng Ferencz, Andorffy Károly, Kéler Gyula, Székács Aladár, Bothos Gyula és Mezey László ; a IV. polgári tanácsban : Lauficz Gyula, Csapó Ferencz, Osvald István, Kovács Marczell és Endes Miklós és Töreky Géza ; a II. büntető tanácsban : Ráth Zsigmond tanácselnök, Dusárdy István és Bolla Árpád. A szünet második felében, augusztus 1928-ig: elnöke(a körülménykkhez képest bármely ülésben elnököl) Sebess Dénes tanácselnök ; tagok az I. polgári tanácsban : Brezanóczy Sándor, Simay Gyula, Szappanos Sándor, Kozma Endre, Laudon Gyula, Kecskeméti Emil, Totth István, Zsitvay Géza; a II. polgári tanácsban: Róth Ferencz tanácselnök, Gönczy Gyula, Benyovits Lajos, Lukáts Jenő, Scherm­ann István, Gallia Béla, Minich Jenő, Kasza Géza ; a III. polgári tanácsban : Izsák Gyula, Gaiger Miklós, Térfi Dezső, Antall­y Gábor, Székács Aladár, Koch Károly, Bothos Gyula ; a IV. polgári tanács­ban : Endes Miklós, Szűcs Zoltán, és Láng­­Ernő ; az I. büntető tanácsban: M-Vácz Artúr, Zelinka Lajos és Novotny Károly; a II. büntető tanácsban: Bakony Kálmán, Szlávok Ferencz, Madarassy Béla és Uzonyi Géza. § A bíróság kezéből. A király Degré Miklós dr.-t, a budapesti központi járásbíróság curiai criminal és jelleg­gel felruházott vezetőjét a budapesti itélőtáblához tanács­elnökké nevezte ki; továbbá megengedte, hogy Vodicska Ferencz debreczeni ítélőtáblás bírónak sok évi hű és buzgó szolgálataiért saját kérelmére történt nyugalomba helyeztetése alkalmából a legfelsőbb elismerés tudtul adassák ; végül Gábort József dr. erzsébetvárosi törvény­széki bírót a dicsőszentmártoni, Bottár Sándor aradi törvényszéki bírót a máriaradnai és Tóth Gyula dr. sze­gedi törvényszéki bírót a hódsági járásbírósághoz VII. fizetési osztályba sorozott járásbirtkki, Polgár Kálmán dr. szigetvári járásbírót a kaposvári ügyészséghez ü­gyész­­szé, Makléry Dániel szombathelyi törvényszéki albírót a győri, Kullmann Sándor dr. devecseri járásbírósági al­bírót a szolnoki ügyészséghez al ügyészekké. Farkas Béla dr.-t, a kolozsvári ítélőtáblánál a ka­n­szült bírósági jegy­zőt a kaposvári városi, Molnár Árpád dr. aradi törvény­széki jegyzőt a r­agysomkuti és Pa­rragh Béla dr. szatmár­németi­ gyakorló ügyvédet a gyöngyösi járásbírósághoz al­bírókká nevezte ki. az őszi szezonban az egyetlen »33« FC tudott eldöntetlent játszani az MTK-val, míg a tavaszi mérkőzés is csak 1:0 arányban végződött a bajnokcsapat javára. Jelen­leg a »33« FC formája tetőpontján találkozik a kék­fehérekkel. Sorozatos győzelmek után, a­melyeket a BTC, Főv. TKör, Máv. Gépgyár ellen aratott, a liga­bajnokság ez idő szerinti második helyezettjével kerül szembe, a­kinek egy vesztett és egy eldöntetlen mérkő­zésen kívül pontvesztesége nincsen. A »33« FC mindent el fog követni, hogy az MTK-val szemben győzedelmes­kedjék, a­mi nagyban növelné esélyeit a bajnokság ne­gyedik helyére. Viszont az MTK-nak, ha biztosan tartott második helyéről nem akar leszorulni, nem szabad vere­séget szenvednie. A nagyérdekű mérkőzés előtt az ILSz elődöntők fognak lezajlani, és pedig: délelőtt 8 órakor KFC II.— Szentlőrinczi Törekvés II., délelőtt %10 óra­kor FTC II—TLK II., délelőtt % 12 órakor FTC I— TTK­ I, délután %2 órakor KFC I—Kispesti TC I. — Az ILSz elődöntők után a BEAC atlétikai országos ver­senye kerül megrendezésre. A délelőtti, valamint a dél­utáni mérkőzések és az atlétikai verseny egy belépőjegy­­gyel tekinthetők meg. SPORt. Flotball. A WAF-et k­iszkvalifikálták a serleg elődöntőjéből. Az alsóausztriai labdarúgó szövetség a YWAF-ot, a­mely vasárnap a­ Wacker elleni serlegmérkőzését 1:0 arány­ban megnyerte, József álnevű jogosulatlan játékos szere­peltetése miatt diszkvalifikálta, s így a díj június 29-iki elődöntőjében a Wacker játszik a WAF helyett. Az elő-­ döntők ellenfeleit a következőkben sorsolták össze: Florisdorf—Wacker és Admira—Rudolfsbügel. Az MTK— 330­FC mérkőizésért mindenkor az idény legerősebb és legizgalmasabb mérkőzései közé szoktak tartozni. Emlékezetes, hogy az elmúlt bajnoki évben is KiZdlTlTiS. *% Nők az egyetemen. Lenhossék Mihály, a tudományegyetem rektora, a nőknek az egye­temen való beiratkozása tárgyában a következő két rendeletet bocsátotta ki: A budapesti királyi magyar tudományegyetem rektori hivatala figyelmezteti a középiskolai érettségi vizsgát tett nőket, hogy a­mennyiben az 1915/16. tanév első felére beiratkozni óharjanak, ez iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czímzett és kellően felszerelt folyamodványaikat 1915. évi július 31-éig nyújtsák be közvetlenül az illetékes dékáni hiva­talnál. A felvételi kérvények semmiesetre sem nyúj­tandók be közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, mert azokat a miniszter úgy is az illetékes egyetemi hatósághoz, tehát az orvosi vagy bölcsészetkari dékánhoz küldi le véleményes jelentés­­tétel czéljából. A fenti határidőn túl beadott folya­modványok az 1915/16. tanév első félévi beiratkozá­sokig (szeptember 12.) már el nem intézhetők, s így a felvételi engedély az 1915/16. tanév első felében a beiratkozásnál már nem lenne érvényesíthető. Egy­­úttal értesítettnek az érdekeltek, hogy a 35.138/1904. vkm. sz. leirat értelmében a több, mint három elég­ségest tartalmazó értettségi bizonyítványokat fel­mutatóknak még rendkívüli hallgatói minőségben való felvételük sem javasolható.­­A budapesti királyi magyar tudományegyetem rektori hivatala figyelmezteti a tizenhatodik életévüket betöltött és négy középiskolai osztályt, vagy annak meg­fel­elő, a nők kiképzés­re szolgáló egyéb taninté­zetek sikeres elvégzését igazoló mindazon nőket, kik a jog és államtudományi karon tartani szokott állam­­szám­vitel­tani tanfolyamra bi­ratkezni óhajtanak, hogy eziránt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czím­zett és kellően felszerelt folyamodványaikat 1915. évi július 31-éig nyújtsák be közvetlenül az illetékes dékáni hivatalnál. A felvételi kérvények semmiesetre sem nyújtandók be közvetlenül a vallás- és közoktatás­­ügyi minisztériumban, mert azokat a miniszter úgyis az iletékes egyetemi hatósághoz, tehát a jog- és állam­­tudományi kar dékánjához küldi le véleményes je­lentéstétel czéljából. A fenti határidőn túl beadott folyamodványok az 1915/16. tanév első félévi be­iratkozásig (szeptember 12.) már el nem intézhetők , így a felvételi engedély az 1915/16. tanév első felében a beiratkozásnál már nem lenne érvényesíthető.« *] A legelső doktori szigorlat a pozsonyi Erzsébet­­tudományegyetemen. Június 10-én délelőtt tartották meg a pozsonyi egyetem jog- és államtudományi karán a leg­első szigorlatot az államtudom­ányokkel. Falcsik Dezső dr., mint a jogi kar e. i. dékánja s a szigorlati bizottság elnöke, rövid beszéd kísér­etében nyitotta meg a szigorlatot, kiemelvén, hogy az első szigorlat korszakot nyit meg a pozsonyi egyetem életében, mert annak megtartásával az egyetem egyik legfontosabb jogának tényleges gyakor­lásába lép, mi nélkül ősi tradiczionális felfogás szerint egyetem el nem képzelhető. S azon óhajának adott ki­fejezés­t, hogy e jogával az egyetem mindenkor úgy éljen, hogy szeretett hazánk üdvét mozdítsa elő s nemzetünk díszét öregbítse általa. Ez alkalommal az egyetem nevében táviratilag üdvözölték Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi minisztert. A pozsonyi egyetem első szi­gorlója Komlóssy Károly, egyetemi végzett joghallgató volt, a­ki szigorlatát jó sikerrel állotta meg. 17 jegyezd meg magadnak! „ULI­DA"- fertőtlenítőszappan a csiraölő, elűz férgeket és megóv rajtélyveszedetemtől; ennélfogva a ka­tonának, legyen ő a harcmezőn vagy helyőrségnél, egy éppenséggel nélkü­lözhetetlen felszerelési tárgya. A háztartásban is minden tárgy, amely betegség csirákkal ellepve lehet, tisztítására használni kellene. „ULIDA"- fertőflemtőszapp®» fs­m tisztítja a fehérneműt, ruhát, egyenruhát és használati tárgyak­at; rövidés* «mit szappannal moshatunk. - - - - Mindenütt kaptató! *&&***• „Elvira” Matszerészei SCHICHT GYÖRGY R. T., AUS./IG*

Next