Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)
1915-06-12 / 162. szám
Szombat, 1915. június 12. AZ ÚJSÁG IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, § A garbai Lear. Aradról jelentik : Az aradi esküdtszék most másodszor tárgyalta Voscsinár János garbai községbeli parasztgazda bűnügyét. A gazda a múlt év deczember havában vadászfegyverével előre megfontolva agyonlőtte apósát, Bunács Pál gazdálkodót. Bunács pár év előtt gyermekei között szétosztotta vagyonát, de ezt megbánta és vissza akarta vonni. E miatt állandó czivakodás volt közte és veje között, akit állítólag agyonlövéssel is fenyegetett. Voscsinár azt vallja, hogy attól való félelmében, hogy apósa beváltja fenyegetését, agyonlőtte az öreget. Az aradi esküdtszék már egy ízben fölmentette Voscsinárt, de a törvényszék nem fogadta el az ítéletet. A Curia döntése alapján most tartották meg az új tárgyalást, amely a vádlott fölmentésével és azonnali szabadonbocsátásával végződött. § A tartolezi uzsorások monstre-pere, Debreczenből jelentik. Az itteni kir. ítélőtábla csütörtökön kezdte meg a tartolezi uzsorasbank bűnügyének tárgyalását. A múlt évben ugyanis országos feltűnést keltett, hogy a szatmármegyei Tartolczon leleplezték az odavaló Népbank bűnös manipulációit. A vizsgálat során kiderült, hogy a Tartolezi Népbankot az Avas vidék hét hírhedt uzsorása alapította Izsák Sámuel vezetése alatt és az együgyü román és rutén kisgazdákat valósággal kiforgatta a vagyonából. Beigazolást nyert a vizsgálat folyamán, hogy a bejelentett 3000 eset közül a Tartolezi Népbank 2622 alkalommal 12 —60 százalékos kamaton felül különféle ezimeken hajtotta be ügyfeledtől a jogtalan díjakat. A szatmári törvényszék annak idején néhány heti tárgyalás után Izsák Sámuel bankigazgatót és Izsák Herskó főkönyvelőt hathónapi fogházra, Izrael Mózes és Fried Ábrahám igazgatósági tagokat háromhavi fogházra és száz korona pénzbüntetésre, Fried Mihály pénztárost egyhavi forházra és kétszáz korona pénzbüntetésre, Izrael Lázárt pedig ezer korona fő- és háromszáz korona mellékbüntetésre ítélte. Az ítéletet, melynek indokolása hatvan nyomtatott ívre terjedt, az oktéttek megfelebbeztek a debreczeni kir. táblához. A monstreper aktái egész szekérrakományt tesznek ki. A tárgyalás néhány napig fog eltartani, mert a nagy anyag ismertetésén kívül tanukat is hallgatnak ki. Megzavart juntái is. A Baross Gábor-telepen lévő Ehrentreu-féle korcsmában a múlt év június 28-án tánczmulateág volt, amelyen részt vett a fővárosból kirándult Libás Béla is a feleségével. A tánczmulateág folyamán Bálint László, a nagytétényi állami kertészetben alkalmazott kertész, ittas fővel garázdálkodni kezdett s a ténezoló Lib’’Inéhoz egy ruhafogast dobott, Libái Béla kalapját pedig a padlóra dobta és összetiporta. Mor L.hálók éveit Lég főre vonták, Bálint revolvert rántott elő és kétszer rálőtt Libáira, akit azonban egyik lövése sem rúlél. Az egyik golyó a tánctterem mennyezetébe fúródott, a másik lövés pedig a Libái mögött álló Müller Pál nagytétényi kisegítő gépészt jelenítette meg a kezén. A pestvidéki kir. ügyészség Bálint László ellen szándékos emberölés kísérletének bűntette miatt emelt vádat. Ma tárgyalta ezt az ügyet a pestvidéki törvényszék esküdtbirósága Bánó táblabiró elnöklete altt. A tárgyaláson a vádlott tagadta bűnságét s ezzel védekezett, hogy a mulatságon őt Libás Béla és több zenész megtámadta és ezek közül valaki fejbe is ütötte. Az ütés után nyomban elővette revolverét, de e közben egy második ütés is érte a fejét, amelytől eszméletét vesztette. Hogy fegyverével mi történt, a rá visszaemlékezni nem tud. A kihallgatott tanúk a vádlott védekezésével szemben azt vallották, hogy Bánt Lázlót a lövések előtt senki sem támadta meg, csak a lövések után szaladtak hozzá többen, hogy lefegyverezzék. Az esküdtek Szöllősy dr. kir. ügyész vádbeszéde és Csizmazia Endre dr. védő meghallgatása után bűnösnek mondották ki Bálint Lászlót az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérletének bűntettében. A bíróság a marasztaló verdikt alapján a vádlotttat az enyhítő körülmények figyelembevételével három hónapi fogházra ítélte. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, a vádlott és védője ellenben semmiségi panaszt jelentettek be. § Nyári szünet a felszzllóságoknál. A Curián és a budapesti kir. Ítélőtáblán most állapították meg a nyári hónapokban működő szüneti tanácsokat. A Curián ennek értelmében július és augusztus hónapokban egy-egy tanács fog működni. A július 4—31-ig működő tanácsnak elnöke Tarnai János curiai tanácselnök, birái pedig: Szegheő Ignácz, Karay Lajos, Tahy Mihály, Wesztermayer Vidtor és Görgey Sándor. Az augusztus 1928-ig működő tanácsnak elnöke Somogyi Mihály curiai tanácselnök, birái: Szegheő Ignácz, Spohner Gyula, Balogh Samu, Wesztermayer Vidtor és Schmer Gyula. A táblai szüneti tanácsnak beosztása a következő : A szünet első felében, július 4—31-ig: elnök (a körülményekhez képest bármely ülésben elnököl) Csathó Ferencz, a kir. Ítélőtábla elnöke ; tagok az első polgári tanácsban : Forrásy Ferencz tanácselnök: Ádám György, Szekeres Sándor, Alföldi Ede, Endler Miklós, Zsitvay Géza ,Bánrévy József; a II. polgári tanácsban : Fövenyessy Lajos, Schmidt Gusztáv, Fehér Tamás, Genthon Ferencz, Prugberger Vincze, Minich Jenő, Kázánszky Sándor és Körtvélyessy György ; a III. polgári tanácsban : Barthodeiszky Emil tanácselnök, Láng Ferencz, Andorffy Károly, Kéler Gyula, Székács Aladár, Bothos Gyula és Mezey László ; a IV. polgári tanácsban : Lauficz Gyula, Csapó Ferencz, Osvald István, Kovács Marczell és Endes Miklós és Töreky Géza ; a II. büntető tanácsban : Ráth Zsigmond tanácselnök, Dusárdy István és Bolla Árpád. A szünet második felében, augusztus 1928-ig: elnöke(a körülménykkhez képest bármely ülésben elnököl) Sebess Dénes tanácselnök ; tagok az I. polgári tanácsban : Brezanóczy Sándor, Simay Gyula, Szappanos Sándor, Kozma Endre, Laudon Gyula, Kecskeméti Emil, Totth István, Zsitvay Géza; a II. polgári tanácsban: Róth Ferencz tanácselnök, Gönczy Gyula, Benyovits Lajos, Lukáts Jenő, Schermann István, Gallia Béla, Minich Jenő, Kasza Géza ; a III. polgári tanácsban : Izsák Gyula, Gaiger Miklós, Térfi Dezső, Antally Gábor, Székács Aladár, Koch Károly, Bothos Gyula ; a IV. polgári tanácsban : Endes Miklós, Szűcs Zoltán, és LángErnő ; az I. büntető tanácsban: M-Vácz Artúr, Zelinka Lajos és Novotny Károly; a II. büntető tanácsban: Bakony Kálmán, Szlávok Ferencz, Madarassy Béla és Uzonyi Géza. § A bíróság kezéből. A király Degré Miklós dr.-t, a budapesti központi járásbíróság curiai criminal és jelleggel felruházott vezetőjét a budapesti itélőtáblához tanácselnökké nevezte ki; továbbá megengedte, hogy Vodicska Ferencz debreczeni ítélőtáblás bírónak sok évi hű és buzgó szolgálataiért saját kérelmére történt nyugalomba helyeztetése alkalmából a legfelsőbb elismerés tudtul adassák ; végül Gábort József dr. erzsébetvárosi törvényszéki bírót a dicsőszentmártoni, Bottár Sándor aradi törvényszéki bírót a máriaradnai és Tóth Gyula dr. szegedi törvényszéki bírót a hódsági járásbírósághoz VII. fizetési osztályba sorozott járásbirtkki, Polgár Kálmán dr. szigetvári járásbírót a kaposvári ügyészséghez ügyészszé, Makléry Dániel szombathelyi törvényszéki albírót a győri, Kullmann Sándor dr. devecseri járásbírósági albírót a szolnoki ügyészséghez al ügyészekké. Farkas Béla dr.-t, a kolozsvári ítélőtáblánál a kanszült bírósági jegyzőt a kaposvári városi, Molnár Árpád dr. aradi törvényszéki jegyzőt a ragysomkuti és Parragh Béla dr. szatmárnémeti gyakorló ügyvédet a gyöngyösi járásbírósághoz albírókká nevezte ki. az őszi szezonban az egyetlen »33« FC tudott eldöntetlent játszani az MTK-val, míg a tavaszi mérkőzés is csak 1:0 arányban végződött a bajnokcsapat javára. Jelenleg a »33« FC formája tetőpontján találkozik a kékfehérekkel. Sorozatos győzelmek után, amelyeket a BTC, Főv. TKör, Máv. Gépgyár ellen aratott, a ligabajnokság ez idő szerinti második helyezettjével kerül szembe, akinek egy vesztett és egy eldöntetlen mérkőzésen kívül pontvesztesége nincsen. A »33« FC mindent el fog követni, hogy az MTK-val szemben győzedelmeskedjék, ami nagyban növelné esélyeit a bajnokság negyedik helyére. Viszont az MTK-nak, ha biztosan tartott második helyéről nem akar leszorulni, nem szabad vereséget szenvednie. A nagyérdekű mérkőzés előtt az ILSz elődöntők fognak lezajlani, és pedig: délelőtt 8 órakor KFC II.— Szentlőrinczi Törekvés II., délelőtt %10 órakor FTC II—TLK II., délelőtt % 12 órakor FTC I— TTK I, délután %2 órakor KFC I—Kispesti TC I. — Az ILSz elődöntők után a BEAC atlétikai országos versenye kerül megrendezésre. A délelőtti, valamint a délutáni mérkőzések és az atlétikai verseny egy belépőjegygyel tekinthetők meg. SPORt. Flotball. A WAF-et kiszkvalifikálták a serleg elődöntőjéből. Az alsóausztriai labdarúgó szövetség a YWAF-ot, amely vasárnap a Wacker elleni serlegmérkőzését 1:0 arányban megnyerte, József álnevű jogosulatlan játékos szerepeltetése miatt diszkvalifikálta, s így a díj június 29-iki elődöntőjében a Wacker játszik a WAF helyett. Az elő- döntők ellenfeleit a következőkben sorsolták össze: Florisdorf—Wacker és Admira—Rudolfsbügel. Az MTK— 330FC mérkőizésért mindenkor az idény legerősebb és legizgalmasabb mérkőzései közé szoktak tartozni. Emlékezetes, hogy az elmúlt bajnoki évben is KiZdlTlTiS. *% Nők az egyetemen. Lenhossék Mihály, a tudományegyetem rektora, a nőknek az egyetemen való beiratkozása tárgyában a következő két rendeletet bocsátotta ki: A budapesti királyi magyar tudományegyetem rektori hivatala figyelmezteti a középiskolai érettségi vizsgát tett nőket, hogy amennyiben az 1915/16. tanév első felére beiratkozni óharjanak, ez iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czímzett és kellően felszerelt folyamodványaikat 1915. évi július 31-éig nyújtsák be közvetlenül az illetékes dékáni hivatalnál. A felvételi kérvények semmiesetre sem nyújtandók be közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, mert azokat a miniszter úgy is az illetékes egyetemi hatósághoz, tehát az orvosi vagy bölcsészetkari dékánhoz küldi le véleményes jelentéstétel czéljából. A fenti határidőn túl beadott folyamodványok az 1915/16. tanév első félévi beiratkozásokig (szeptember 12.) már el nem intézhetők, s így a felvételi engedély az 1915/16. tanév első felében a beiratkozásnál már nem lenne érvényesíthető. Egyúttal értesítettnek az érdekeltek, hogy a 35.138/1904. vkm. sz. leirat értelmében a több, mint három elégségest tartalmazó értettségi bizonyítványokat felmutatóknak még rendkívüli hallgatói minőségben való felvételük sem javasolható.A budapesti királyi magyar tudományegyetem rektori hivatala figyelmezteti a tizenhatodik életévüket betöltött és négy középiskolai osztályt, vagy annak megfelelő, a nők kiképzésre szolgáló egyéb tanintézetek sikeres elvégzését igazoló mindazon nőket, kik a jog és államtudományi karon tartani szokott államszámviteltani tanfolyamra biratkezni óhajtanak, hogy eziránt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czímzett és kellően felszerelt folyamodványaikat 1915. évi július 31-éig nyújtsák be közvetlenül az illetékes dékáni hivatalnál. A felvételi kérvények semmiesetre sem nyújtandók be közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, mert azokat a miniszter úgyis az iletékes egyetemi hatósághoz, tehát a jog- és államtudományi kar dékánjához küldi le véleményes jelentéstétel czéljából. A fenti határidőn túl beadott folyamodványok az 1915/16. tanév első félévi beiratkozásig (szeptember 12.) már el nem intézhetők , így a felvételi engedély az 1915/16. tanév első felében a beiratkozásnál már nem lenne érvényesíthető.« *] A legelső doktori szigorlat a pozsonyi Erzsébettudományegyetemen. Június 10-én délelőtt tartották meg a pozsonyi egyetem jog- és államtudományi karán a legelső szigorlatot az államtudományokkel. Falcsik Dezső dr., mint a jogi kar e. i. dékánja s a szigorlati bizottság elnöke, rövid beszéd kíséretében nyitotta meg a szigorlatot, kiemelvén, hogy az első szigorlat korszakot nyit meg a pozsonyi egyetem életében, mert annak megtartásával az egyetem egyik legfontosabb jogának tényleges gyakorlásába lép, mi nélkül ősi tradiczionális felfogás szerint egyetem el nem képzelhető. S azon óhajának adott kifejezést, hogy e jogával az egyetem mindenkor úgy éljen, hogy szeretett hazánk üdvét mozdítsa elő s nemzetünk díszét öregbítse általa. Ez alkalommal az egyetem nevében táviratilag üdvözölték Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi minisztert. A pozsonyi egyetem első szigorlója Komlóssy Károly, egyetemi végzett joghallgató volt, aki szigorlatát jó sikerrel állotta meg. 17 jegyezd meg magadnak! „ULIDA"- fertőtlenítőszappan a csiraölő, elűz férgeket és megóv rajtélyveszedetemtől; ennélfogva a katonának, legyen ő a harcmezőn vagy helyőrségnél, egy éppenséggel nélkülözhetetlen felszerelési tárgya. A háztartásban is minden tárgy, amely betegség csirákkal ellepve lehet, tisztítására használni kellene. „ULIDA"- fertőflemtőszapp®» fsm tisztítja a fehérneműt, ruhát, egyenruhát és használati tárgyakat; rövidés* «mit szappannal moshatunk. - - - - Mindenütt kaptató! *&&***• „Elvira” Matszerészei SCHICHT GYÖRGY R. T., AUS./IG*