Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-15 / 165. szám

­ Kedd, 1915. június 15. AZ TTJSAGf Carencynál is négy-öt kilométernyire nyomultak előre rohamlépésben, nyomban friss csapatok tá­mogassák, sőt ha szükséges, pótolják? Értik-e módját tisztjeink annak, hogy az előző csatákban megtizedelt hadtest romjaiba annyi friss vért és új bátorságot öntsenek, hogy az előretöréshez szük­séges erő el ne hagyja őket? Elég fiatalok és erélyesek-e váljon a főrangú tisztek és tábornokok, kiknek vitézségét senki kétségbe nem vonja ahhoz, hogy a támadás ará­nyában csapataik közepében és katonáik élén hatoljanak előre, hogy példájukkal bátorságot öntsenek beléjük és földolgozzák őket? Nem volna-e kívánatos, hogy a főbbrangú tisztek, a tábornokok is, kevésbé távol tartózkodjanak olyan­kor, ha szuronyharczra és test a test elleni küzde­lemre kerül a sor? Az ilyen ünnepélyes órákban nem karddal kezükben kellene küzdeniük katonáik sorában, mint a­hogy hajdan való idők vitéz tá­bornokai tették? Vagy tán abban a tévedésben vannak a vezér­kari tisztek (sok szó esett már erről), hogy ki­vételes kasztnak vélik magukat, a­mely méltó­ságán alul valónak ítéli, hogy a csatasorban küzdő tisztekkel meghitt és baráti érintkezésben éljen? Ha így volna, akkor persze elkerülhetetlenek volnának az összeütközések, az elkedvetlenedések és félreértések, a­miket végül az egész hadsereg megszenvedne ! És még egyet: a valamiféle ok­nál fogva parancsnokságuktól megfosztott főrangú tisztek neheztelésükben mindig olyan óvatosan nyilatkoznak-e vélt sérelmükről, hogy meg nem fojtják vele másokban a kezdés szellemét? Visszariadunk attól, hogy elite-csapatainkat kevésbé fényes feladatok érdekében a tűzbe küld­jék, mert nem akarják, hogy kár essék bennök? A németeknek ott van a porosz gárdájuk, azt ők minden nagy alkalomkor, valahányszor az egész forog szóban, kíméletlenül fölhasználják. Nekünk, — a­nélkül hogy a hadseregnek egyéb részét, me­lyeket a hősök légiói alkotnak, meg akarnék bán­tani — nekünk vannak bizonyos csapattesteink,­­ melyeknek összefüggése, mint mindenki tudja, szilárdabb a többinél. Ilyen a huszadik hadtest, ilyenek a tengerészlövészek, az alpesi vadászok, a gyarmati hadsereg. Ezekből a csapattestekből alakul a garde républicaine, a köztársasági gárda. Készen tartják-e nagy alkalmakra? Nem kritizálok, csak olyan kérdéseket írok le, a­melyeket magamnak is fölvetettem, és me­lyeket mindenfelől hozzám intéznek. Mi elvégre csak rongyos czivilek vagyunk, kik katonai dolgokhoz egyáltalán nem értünk. Ám fő­parancsnokságunk a marnementi ütközettel meg­győzött bennünket arról, hogy elég a belátása annak megértéséhez, hogy miért vetünk föl kér­déseket, és hogy miért szabad (teljes tisztelettel és a legőszintébb jóérzéssel) követelnünk, hogy ugyanaz a főparancsnokság maga keresse és találja meg azt a helyet, a­hol katonai szervezetünkben valami nincsen rendjén, a­hol a gép kereke megakad. Sanatogen 21,000 orvos által elismert erősítőszer a test és az idegek számára. Sanatogen oly mennyiségű erőkészletet teremt, melyből a test- és idegerők mindennemű túlpazarlása pótolható, így a harcz­­téren küzdő katonáinknak is összehason­líthatatlan módot nyújt az egészség és ellentállóképesség megóvására.­­ Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. A Sana­­togen-művek, Berlin SW. 48, Friedrichstrasse 231, ingyen küldik a következő magyarázó füzeteket: A Sanatogen mint erősitőszer 1. általában 2. idegbetegségnél 3. tüdőbetegségnél 4. sápkórnál és vérszegénységnél. Bérkocsinyomoruság a fővárosban. — Saját tudósítónktól. — Budapesten nem lehet bérkocsit kapni. Azaz hogy lehet, de csak akkor, ha a bérkocsis urnák úgy tetszik. Hasztalan kínálod a pénzedet, a bér­kocsis csak akkor indít, ha éppen kedve tartja A bérkocsiipar terén mindig voltak zavaros álla­port­ok, de olyan anarchia, mint a­minőt most kell tapasztalnunk, sohasem volt. A bérkocsisok egyszerűen fel­fordít­ott­ak min­den rendszabályt és hatósági utasítást s azt tesz­nek, a­mit akarnak. Ezelőtt néhány héttel kevé­sert­ék a tarifát, mert drága a takarmány. A fő­város hatósága megkönyörült rajtuk s felemelte a taxi árát. Egyszerűen eltörölték a normális tarifát s csak a második és harmadik tarifákat hagyták meg, melyek jelentékenyen drágábbak a normális tarifánál. A vitel­díj e felemelése szerintünk is helyénvaló volt, mert a mivel a bérkocsisok kérel­müket megokolták, hogy tudniillik nagyon meg­drágult a zab, ez megfelelt a tényeknek. De a helyzet azóta nemcsak hogy nem javult, hanem ellenkezőleg, a tarthatatlanságig rosszabbo­dott. A bérkocsitulajdonos nem megy Budára, de hosszabb útra sem vállalkozik. A standról egysze­rűen megszökik, vagy ki se megy. Vagy csavarog az utczákon leeresztett zászlóval. Ha megszólítod, hogy vigyen ide vagy oda, azt mondja, nem mehet, mert fáradt a lova. De ha többet ígérsz, mint a­mennyi neki a felemelt tarifa alapján járna, akkor nem fáradt a ló s visz oda, a­hova akarod. Vérlázító esetek történnek ezen a téren. Az egyfogatú bérkocsi nem luxus-közlekedési eszköz Legtöbbször akkor veszi igénybe a napi munkájá­ból élő polgár, a­mikor sürgősen kell valamit el­intéznie. Ezért teljes joggal kell megkövetelnünk, hogy a bérkocsiipar terén szigorú rendet teremtse­nek. Mert ha nem lesz rend, majd meg fognak ismétlődni azok a jelenetek, melyeket a piaczokon és vásárcsarnokokban látunk , a közönség maga fog rendet teremteni. Mert a bérkocsis a közönség szolgája, kinek meg van szabva a munkaköre. Mint minden rossz alkalmazott, a bérkocsis is megérdemli a büntetést, ha nem teljesíti a vállalt kötelességét. A szigorú energia megtette hatását a piac­okon és a vásár­­csarnokokban, ugyanezt kell alkalmazni a közleke­dés terén is. A közigazgatási bizottság mai ülésén a rendőr­ség jelentésével kapcsolatban szóba került­ a bér­kocsimizéria is. Feleki Béla felpanaszolta, hogy ma kocsi a fővárosban alig kapható s ha már talál­nak egyet, úgy a kocsisok jogtalan követelések­kel állanak elő, nem akarnak a taksamérő alapján fuvart vállalni, hanem azt mindenféle ürügyek alatt megtagadják. Hozzájárul ezekhez a bajok­hoz, hogy különösen az egyfogatú kocsik úgyszól­ván hasznavehetetlenek, nemcsak a rossz lóanyag miatt, hanem — minthogy a versenytől nem kell tartaniok — a kocsik is rozoga állapotban vannak. A rendőrségnek ellenőrzés alá kellene venni a kocsisokat, nehogy lehetetlen állapotok álljanak elő és talán a verseny fokozása érdekében jó volna, ha a kocsisokat osztályoznák és minőség szerint első és másodosztályba soroznák őket. Boda Dezső főkapitány a felszólalásra vála­szolva kijelentette, hogy a rendőrhatóság tőle telhetőleg mindent megtett, hogy a bérkocsiközle­­kedést a mai állapotok közepette egyáltalában fentarthassa. Tudvalévő dolog, hogy a jobb lova­kat hadiczélokra sorozták be, a kocsisok ezeket alig tudják még silányabb lóval is pótolni. Az álla­potok odáig fejlődtek, hogy eddig körülbelül 274 iparos vissza is adta a rendszámot, ő maga eljárt a minisztériumban és kérte, hogy legalább takar­­mánynyal segítsék ezeket az embereket, kérése azonban nem volt teljesíthető és a mai viszonyok közepette garantálni nem tudja, hogy a bérkocsi­közlekedés terén mutatkozó mizériák meg fognak szűnni. Remélhetőleg az új termés után javulni fognak az állapotok. A­mi pedig a fuvar megtaga­dását illeti, úgy a közönség jól teszi, ha minden ily esetet a rendőrség tudomására hoz, a­mely aztán kellő szigorral jár el az ilyen bérkocsisok ügyében. Platthy György szerint az osztályozás nem vezetne czélhoz, hanem oda kellene hatni, hogy a főváros lóállományát lehetőleg kíméljék, mert Budapest nem maradhat fuvar nélkül. Vázsonyi Vilmos dr. a fuvaros-ipartársulat beadványát hozta szóba és azt a nézetét fejezte ki, hogy nem annyira a személyfuvarozás csökkenése a baj, mint inkább a teherfuvarozásé, mert ez visszahat a főváros közélelmezésére is. A mai takar­mányviszonyok mellett azt a paradoxont lehet felállítani, hogy szerencse, hogy nincs több ló.­­ A teherforgalomra helyezi a a fősúlyt és azt kí­vánja, hogy a teherfuvarosokat parifikálják a gazdákkal s legalább azokat a kedvezményeket adják meg nekik, a­melyeket a gazdák élveznek. Bódy Tivadar dr. alpolgármester előadta, hogy a fuvaros-ipartársulat kérelmére eljártak a miniszternél és arra kérték, juttassa ezeket a fuvarosokat takarmányhoz. A kormány azonban a kérelmet, úgy látszik, nem tudta teljesíteni és csak nagyon kevés kukoric­át és korpát bocsátott rendelkezésre. Még a fuvartelepnek, a­melynek ellátása pedig igazán közérdek és katonai szem­pontból is fontos, sem tudtak megfelelő takar­mányt biztosítani. A bizottság végül elhatározta, hogy az el­hangzottak alapján felterjesztést intéz a kormány­­hatósághoz. GYORS­SEGÉLY ARANYAT-VASÉRT. — Auguszta-alap. — Gyűjtéseink eddigi eredménye 1.682.279.34 K. A mai napon a következő adományokat kaptuk: Gyorssegély. Eddigi gyűjtésünk ........................ 1.333.5­54.— K. Az Auguszta-alap »Rokkantak alapja« javára. A Vörös Félhold támogatására ala­kult orsz. bizottság által a Szent István-bazilikában tartott egy­házi ünnepély jövedelméből .... 1000.— K. Zsiross Lajos dr. ügyvéd Nagy­­kikinda ..................................­......... 50.— t. Összesen.... 1050.— K. Eddigi kimutatásunk___ 129.852.10 » Együtt.... ÍWWUOK. A Nemzet Háza és a közönség. Az ország­közönsége, az egész magyar társadalom körében élénk viszhangot támasztott az a nemzeti moz­galom, a­melyet az Auguszta-alap indított a Nemzet Háza felállítása iránt. A társadalom kü­lönböző köreiben mozgalom indult meg, hogy a harc­térről visszatért rokkant hősök új otthona, a­melyet a nemzet nyújt nekik, minél előbb felépülhessen. A társadalom akc­iójával párhuza­mosan az Auguszta-alap is intenzív munkát foly­tat a nemzeti tőke összegyűjtésére és kéri a kö­zönséget, hogy támogassa az alap különböző akc­ióit. A Nemzet Háza tőkéjét a következő in­tézmények és kreácziók jövedelmei gyarapítják: Auguszta-hajó Budapest legkellemesebb szóra­kozása. Séták a Dunán. Naponta háromszor in­dul . Délután 1 5, l/27 és s/410 órakor. Egy két­órás sétaút ára perbeaud-uzsonnával együtt há­rom korona. Hadi emlékérem. Nagy nemzeti küz­delmünk legszebb, örökbecsű emléke. Egy darab legnagyobb ellenségünknek, az orosznak, el­lenünk fordított ágyújából. Diadalmas csaták­ban Kraszniknál zsákmányolták hős honvédeink. Ez a győzelmi érem nemcsak ma a legbecsesebb, hanem idők múltával a numizmatika legérté­kesebb darabja lesz. Ékszerformában is arany és ezüst keretben divatos viselet. Keret nélkül a nagy bronzérem 10 korona, a kis bronzérem 5 korona, a nagy vasérem 2 korona, a kis vasérem 1 1 korona. Minden fillér a Nemzet Házáé. Az Ezüst könyv gyönyörű megnyilatkozása a hazafias ma­gyar nemzet lelkesedésének. Ezüst lapokon üd­­­­vözli Magyarország társadalma dicső hadvezérein­ket, Hötzendorfi Conradot és Hindenburgot. Tíz koronát fizet az, a­ki az ezüst lapokra rávéseti üdvözlő névaláírását. A teljes jövedelem a Nemzet Házáé. Mindenki, a­ki az Auguszta-hajón szóra­kozik, a­ki megveszi a hadi emlékérmet, a­ki részt vesz a hadvezérek üdvözlésében, elősegíti a Nemzet Háza mielőbbi felépítését.

Next