Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-22 / 172. szám

Kedd, 1915. június 22. AZ TJJSÁC* nőttön-nőtt. Tíz géppuskán felül a lengyel légió egymaga négy ágyút zsákmányolt. Pénteken (június 11-én) délutáni két órára bukovinai akcziónk annyira előrehaladt , hogy csa­pataink bevonulhattak az annyi küzdelmet látott Bojanba, melyet az oroszok oly makacsul védel­meztek volt. Az oroszok kezéből ezzel bukovinai utolsó támaszpontjukat is kiragadták, annyira hogy Novoszieliczát is kénytelenek voltak feladni. Weber Gyula: Háborus mozaik. (Egy franczia kisváros. — A röpülő törvényszék. ~­­ Az Annunziata-rend.) Douai városkáról, melyet a németek okku­­páltak, a következőket írja egy német katona­­orvos : A háború alig érintette a várost. Semmi nem emlékeztet rá, hogy a falai alatt október első napjaiban heves küzdelmek folytak. Szelíd síkság közepén fekszik, kedvesen és nyugodtan: igazi otthona a nyugdíjasoknak. Főút metszi át és a házai tiszták, gondozottak, de jórészt üresek. A gyönyörű falade-os és tiszta tornyű városháza előtt van csak némi elevenség. Az utcza élete kedélyes, pletykázó, igazán kisvárosi hangulatú. Öreg, fehérszakállas urak sétálgatnak a várospark felé, ott majd leülnek valamennyien padra és nyugodtan filozofálgatnak róla, hogy milyen isten­csapása is a háború. A gyalogjárókon csoportokban állanak a nők. Nyugodtan, lassan beszélgetnek, hiányzik belőlük a párisiak izzó temperamentuma, lassan közelednek egy közeledő ismerős felé : itt mindenkinek sok az ideje. Csak a gyermekek kevernek némi élénkséget a városba. Ott ugrán­doznak a város kapuján kívül, a Pare public­­ben, a­mely valóságos angol park,­ hegyekkel, tavakkal, vízesésekkel stb. . Az egyetlen kávéház , a czukrészda s a városka egyetlen újságja a Gazette des Ardennes, melyet azonban a németek adnak ki arra a czélra, hogy a lakosságot fölvilágosítsák az igazi helyzetről. Nem szeretik a francziák, de egy rovata miatt mégis lázasan várják, és ez a német hadifogságba esett francziák névsora. Egy öreg paraszt az után érdek­lődik, hogy szép-e az a Landsberg város, a mely­ben a fia fogva van s egy ősz tanácsos nem akarja elhinni, hogy csakugyan 250.000 francziát fog­tunk el. A »Pálmafa« ósdi és szűk vendéglő, de igazi franczia. Az ősz pinczér nagy méltósággal tálal és megjegyzéseiből ítélve, nem kedveli az angolokat. A teremben érdekes társaság gyülekezik: egy csomó repülőtiszt, két vezérkari kapitány és azután a kisváros potentátjai, de teljesen el­­különözve és a németekről tudomást se véve. A hangulat nyugodt, sőt elégedett; a tulajdonos, a­ki néha-néha megjelenik az ajtóban, elégedett lehet a »barbárokkal«.* Az alábbi história, nagyszerűen jellemzi, hogy a kémektől való rettegés milyen komikus dolgokká dönti az oroszokat: A lublic.a varsói vasút egyik másodosztályú szakaszában utazott egy békés zsidó, Goldschmidt nevű. Egyszerre két hivatalnok lép eléje és ki­jelenti, hogy hazaárulás miatt letartóztatja őt. Mielőtt a szegény kereskedő a rémületéből fel­ocsúdhatott volna, a két hivatalnok máris meg­motozta. Háromezer rubel papírpénzt találtak nála és ez elég bizonyság volt a kém voltára, »mi­után háború alatt más ember, mint kém, ennyi pénzt nem hordhat magával«. A két úr a következő pillanatban igazolványt mutatott föl arról, hogy ők bírák és mielőtt a szegény zsidó egyetlen szóval védekezhetett volna, már meg is húzódott a ha­lálos ítélet. Ekkor igazi orosz dolog következett: A­mi­kor Varsó felé közeledtek, a kereskedő kísérletet tett a két hivatalnok megvesztegetésére és mi történik ? — a két zord biró zsebrevág 2000 rubelt és szabadon bocsátja a halálra ítéltet. A keres­­kedőnek csak akkor jutott az eszébe, hogy talán csalókkal volt dolga, a­mikor a »hivatalnokok« árkon-bokron túljártak már. »A repülő törvényszéket« Lublinban később elfogták és biztos helyre tették. Mindezt a Rjecs nevű orosz lap írta meg. * Az olasz, helyesebben savoyai Annunziata­­rend csaknem olyan régi, mint az angolok térd­­ gyözelésnemk hatása Romániában. München, június 21. (Saját tudósítónk táv­irata.) A román sajtó, az Universul cziruű lap­pal élén, feltűnő betűkkel tudósításokat közöl különböző országrészekből, a­melyek szerint az osztrák-magyar és a német hadseregek sza­kadatlan győzelmes előnyomulása és különösen a Besszarábiába való bevonulás nagy benyo­mást keltett. A balkán államoknak, úgy mondják, veszedelmes kaland az entente-hoz való csatlakozás. Orosz bizonyság 42-es lövedékeink hatásáról. Zürich, június 21. (Saját tudósítónk távirata.) Lesguisser orosz vezérkari orvos a galicziai csata­mezőkön azt tapasztalta, hogy az összes sebesülé­sek hétnyolc­adrésze tüzérségi lövedékektől származik, még­pedig felerészben nehéz, felerészben pedig könnyű tüzérségi lövedékektől. A pu­skagólyók, úgymond, már majdnem semmiféle szerepet sem játszanak a háborúban. A gyalogság ma már nem hajlandó támadásra előnyomulni, mielőtt azt a tü­zérség kellőleg elő nem készítette. Különösen a negyvenkettes mozsarak hatását mondja az orvos rettenetesnek; az osztrák-magyar negyvenkette­­seké talán még szörnyűségesebb, mint a németeké. Az új lövedék 1250 kilogramm nehéz , röppályája hét kilométer magasságig terjed; a lövedék hat méternyire befúrja magát a földbe és csak az­után explodál. A hatás oly borzasztó, hogy a­ki körletébe esik, ha nem is sebesül meg, napokra képtelenné válik bárminő akc­ióra, már a morális depressziónál fogva is, a­mely az embereket elfogja. A czárz Olaszországban reménykedik. Lugano, június 21. (Saját tudósítónk táv­irata.) Magrini a Secoló­nak ezt táviratozza : Bukarestből: Oroszország most Olaszország fegyveres sikereiben reménykedik. A czár fogadta Mar­chese Carlotti-t, a­kinek ezt mondotta : - - A racconigii találkozás prelúdiuma volt az ol­asz-orosz szövetségnek és Olaszország be­avatkozásának a világháborúba nagy jelentő­séget tulajdonítok. Lemberg kiürítésére való tekintettel a sebe­sülteket onnan Kievbe szállítják. A municzió hiánya az oroszokat Galicziában megakadá­lyozta az ellentámadásban, noha kétszázezer emberből álló szevasztopoli hadseregüket, a­mely a Rosssporus számára volt rendeltetve, Galicziá­­ban vonultatták fel. Szerencsétlen inczidensek következtében a dreap­noughtok is megtagadták a szolgálatot, a­melyek Oroszországnak fekete­­tengeri uralmát kellett volna hogy biztosítsák és a­melyek a Dardanellák megnyitása esetén Oroszországnak lőszerrel való ellátására szol­gáltak volna. Az orosz főhadiszállásról eltávolították a haditudósítókat. Kopenhága, június 21. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Tidende pétervári jelentése szerint az orosz főhadiszállásról az összes semleges állambeli tudósítókat eltávolították, sőt a franczia lapok levelezői is Pétervárra érkeztek. kri odesszai zavargások. Géni, június 21. (Saját tudósítónk távirata.) A Journal bukaresti jelentése szerint Odesszá­ban szerdán éjjel véres zavargások fordultak elő. Részletek hiányoznak. Az idegen állampolgá­rok egy konzulátusi jelentés szerint biztonság­ban vannak. Visszahívták Szerbiából az orosz Vörös Kereszt különítményt. Konstrutinápoly, június 21. (Saját tudósítónk távirata.) A­mint ide jelentik, Oroszországnak a Szerbiába küldött Vöröskereszt különítményét is vissza kellett vonnia, mert a legutóbbi vereségek óta Oroszországnak magának is a legnagyobb szük­sége van egészségügyi anyagra. Oroszországi német vállalatok, Pétervár, június 21. Tekintettel arra, hogy a pétervári villamosvilágítási vállalat 1890 óta német tőkével folytatja az üzemét, a miniszter­­tanács elhatározta, hogy az üzletvezetést nyom­ban a kormányra ruházza át. Hasonló döntés történt a moszkvai villamostársaság ügyvitelére vonatkozólag is. Haditörvényszék elé állított olasz szoczialisták. Lugano, junius 21. (Saját tudósítónk távirata.) Barlettában három szoczialista városi tanácsost olaszellenes beszédek miatt, melyeket a katonák­hoz intéztek, letartóztattak és elitélés végett a haditörvényszéknek adták ki. pa­nne-l'-lP­­o v c- n , de Felles az osztrák zsarnokságról és az olasz ingadozásról. Lugano, június 21. (Saját tudósítónk távirata.) De Felice szoczialista képviselő, ki hadiönkéntes egy gyalogezredben, egy gyakorlatozás alkalmá­val, nem messze a Fonte Malétól, pihenés közben a tisztek meghívására az ottani Cairoli-emlék előtt hazafias beszédet intézett a katonákhoz. Azt hang­súlyozta benne, hogy a pápai zsarnokság után, mely ellen a Cairoli testvérek harczoltak, elérke­zett az ideje annak, hogy az osztrákok zsarnok­ságát is megtörjék. Ez sok vérbe és verejtékbe fog kerülni. Figyelmeztette az önkénteseket, hogy a legutolsó napokban is lépjenek vissza, ha nem hajlandók minden áldozatot meghozni. E kijelen­tést élénk éljenzés fogadta, mire De Felice így zárta ’‘szavait: — Ünnepélyes ígéret, a­ki ezek után még ingadozik, az olasz revolver golyót várjon ! Garibaldi Peppln© mégis tiszt akar lenni. Lugano, június 21. (Saját tudósítónk távirata.) Garibaldi Peppino, a­ki önkéntes közlegény­ként lépett be az alpesi dandárba, Rómába utazott, hogy letegye a tiszti vizsgát, azután nyomban vissza fog térni a frontra. Az angol lőszergyár­ munkások »tanulmányaira«. Zürich, június 21. (Saját tudósítónk távirata.) Sir­ William Beaohm­ore, Glasgow legnagyobb ércz­­árugyárosa azt az érdekes eszmét pendítette meg, hogy az angol lőszergyári munkásokat úgy győzzék meg a lőszergyártás sürgős szükségéről, hogy egy részüket a helyszínére küldjék, a franczia, arca­­vonalra, hogy ott győződjenek meg róla, milyen töméntelen mennyiségekben fogy­ott a muníc­ió. Lord Kitchener hozzájárult a javaslathoz és június 8-án m­ár el is küldték a munkásokat az yperni frontra, a­hol a legelől levő lövészárokig fogják futtatni. A munkások azután otthon beszámolnak társaiknak azokról a benyomásokról, a­melyeket a helyszínen szereztek. szalag­rendje, és ennek is gáláns história az ere­dete : egy udvarhölgy szerelmet vallott VI. Ama­­deusnak és pedig olyan módon, hogy a maga hajából font szalagot adott át mint szerelmi jel­vényt. E haj szalag még ma is felismerhető dísze a rend jelvényének. Mostani nevét körülbelül száz­ötven évvel az alapítás után kapta a rend és ekkor Szűz Mária arczképét is hozzácsatolták. A jelvényen lévő négy rejtélyes betű (E. E. R. T.) az általános hit szerint ezt akarja jelenteni: Fortitudo c­ius Rhodum tenuit; nagy Amadeus dicsőségét akarjuk fentartani; Rhodosz szigetét ő eredményesen védte a szaraczénok ellenében. A gúnyos francziák azonban más értelmet adnak a négy betűnek : Frappez, entrez, rampez tout, vagyis kopogj, lépj be, törj össze mindent. Másik franczia felfogás szerint ezt jelenti a négy betű : Tout retournera en France, — minden Fran­­cziaországé lesz ... tehát Savoya is. E tréfás jöven­dölésből az idők folyamán valóság lett, mert az osztrákok elleni segítés árául 1859-ben kénytelenek voltak átadni III. Napóleonnak. 9

Next