Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-14 / 164. szám

, a Daily Mail tekintélye folytán igen pesszi­­misztikusan látják Anglia helyzetét, Lloyd-George megfenyegeti a »bujkálókat«. London, június 13. Lloyd-George hadiszer­­miniszter Cardiffban mondott beszédében így szólt : ’’ — Nem akarok állami kényszerről beszélni. Ez igen kellemetlen dolog. Idején való azon­ban, hogy a bujk­álókat emlékeztessem arra, hogy a véderőtörvény a kormányt feljogosítja kényszer alkalmazására. Én magam jobb szeret-’­ném, ha mindenki önként teljesítené feladatát. Anglia háborús deficzitje. London, június 13. A Times a defic­itről a következőket írja : Egy teljes hadiévre 1136 millió font sterlinget kell előirányozni, ebből 200 millió jut a szövetséges hatalmaknak és a gyarmatoknak. Ezzel a kiadással szemben áll 250 millió font bevétel. Itj. 350 millió font sterlingre rugó hadikölcsön kibocsátását vár­ják. A jövedelmi adó fölemelését és kiterjesz­tését várják, valamint a behozatali vámok fölemelését. A takarékosság nagyon sürgős. Anglia meg akarja vesztegetni a svéd sajtót. Stockholm, június 13. A svéd posta elleni angol intézkedésekről és az angoloknak arról a kísérle­téről, hogy a svéd sajtót megvesztegessék, a Stockholm Tidningen azt írja, hogy ha az erre vonatkozó hírek megfelelnek a valóságnak, a svéd közvéle­mény egyhangúlag tiltakozni fog Anglia túlkapásai ellen. Nem tűrhetünk el szó nélkül ilyen megalázta­tást. Svédország egyike azoknak az országoknak, a­melyeket az angol világbirodalom, angol állam­férfiak állandó nyilatkozatai szerint, mindig nagy­lelkűen védelmezett. Mi a magunk részéről nem kívántunk semmi különös védelmet és csak azt óhajtjuk, hogy a kis nemzeteknek ez az oltalma­­zója (!) ne tapossa lábbal a mi jogainkat. Azokról az angol kísérletekről, hogy Svédország köz­véleményét Anglia javára befolyásolják, a lap így ír. Ezek az angol kísérletek szomorú csalódást jelentenek a svéd hírlapírói karnak, a­mely a brit sajtó büszke függetlenségének tiszteletében és a brit jellem csodálatában növekedett fel. Belga árulók kivégzése, Berlin, június 13. A Wolff-ügynökség jelenti: Lüttichben nyolc­ kémet végeztek ki. A háború ki­törése óta ellenségeink egész sereg kémet alkal­maztak, a­kik a csapataink által megszállott terü­leteken híreket gyűjtöttek és egy központi gyűjtő­helyen közölték jelentéseiket. Messze elágazó kém­rendszerről van szó, mely minden tekintetben rend­kívül ügyesen dolgozott. A német hatóságok már régen tudták, hogy különböző hollandi városokban kémközpontok vannnak, melyek főképp Belgium­ban fejtettek ki tevékenységet. Nemrég sikerült egy ilyen szervezetet leleplezni, melynek székhelye Maastrichben volt és ezt sikerült ártalmatlanná is tenni. Körülbelül tizenhét kémet fogtak el és állítottak a bíróság elé. Megállapították, hogy ezek a kémek Belgiumból folyton jelentéseket küldöttek Maastrichben lévő vezérüknek a belga vasutakon folyó csapatszállításokról. A lüttichi hadbíróság június 5-én hirdette ki ítéletét a kémek bűnperé­­ben, a­kik mind beismerő vallomást tettek. Tizenegy vádlottat halálra ítéltek, a többi hatot összesen 77 évi fegyházra. Június 7-én éjjel az elítéltek közül nyolc­at kivégeztek. A többi három kegyelmi kérvényéről még nem történt döntés. E tizenhét kém leleplezésével az ellenséges kémrendszert sú­lyos veszteség érte. A német hadbíróság gyors és szigorú ítélete remélhetőleg Belgium árulásra hajló lakosságának alapos lec­kéül fog szolgálni. Drága az élet Angliában. Manchester, június 13. A Manchester Guardian írja: A húsárak itt 40—50%-kal, a halárak a halászat korlátozása következtében 25%-kal emel­kedtek. Minden más élelmiszer is annyira meg­drágult, hogy a középosztály is sokat szenved, de a szegények a legnagyobb nyomorban vannak. A francziák rágalmazó hadjárata, Berlin, június 13. A Wolff-ügynökség jelenti : Abban a gyalázatos akc­ióban, a­melyet hamisí­tott fényképekkel és rajzokkal a külföldi ellenséges sajtó ellenünk folytat, a párisi Le Miroir czimű hétnap rekordot ért el. Ez a folyóirat 1915 február 28-i­ki számában »Mi történik a Francziaországban lopott pamuttal?« czimmel hat képet közöl, me­lyekkel azt az impressziót akarja kelteni, hogy a német csapatok Francziaországban és Belgiumban rendszeresen kifosztják a békés lakosságot, elhur­­czolják a pamutholmikat s ruhákat és azután Németországban katonai czélokra feldolgozzák. A Nordd. Alig. Ztg. külön mellékletben meg­állapítja, hogy ezek a képek egytől-egyig a német nagy pamutvásár illusztrác­ióinak, ellopott fény­képeinek reprodukc­iói. A Le Miroir gyalázatos hamisítása mutatja, milyen eszközökhöz folya­modnak ellenségeink, hogy a német csapatokat megrágalmazzák és hazájukban kissé szítsák a lelkesedést, a­mely ilyen infámis eszközök nélkül már régen ellanyhult volna. AZ ÚJSÁG . Hétfő, 1915. junius 14.­ ­ A Dardanellák ostroma. Hivatalos török jelentések. Konstantinápo­l, junius 13. (Milli-ügynök­­ség.) A főhadiszállás jelenti: A kaukázusi fron­ton az orosz haderők, a­melyek Olty irányában előrenyomultak és a­melyeket ellentámadással visszavertünk, e harcéban majdnem ezer embert vesztettek. Két tisztet és nagyszámú katonát elfogtunk. A Dardanellák frontján az Ari Rumában táborozó ellenséget, a­mely a június 10-ére virradó éjszaka jobbszárnyunk ellen támadáso­kat kísérelt meg, nagy veszteségével visszavertük. Az ellenségnek ugyanazon éjszaka Séd­il Bahr­­nál csapatai egy részével tett kísérlete,­ hogy balszárnyunkhoz közeledjen, hatásos tüzelé­sünk következtében eredménytelen maradt. Június 11-ének délelőttjén ezen a szárnyon egy gépfegyvert, mely az ellenség menekülését fe­dezte, tüzelésünkkel elpusztítottunk. Láttuk, a­mint az ellenséges csapatok egy része elhagyja lövészárkait és menekül. E­ hó 11-én Séd­­i Bahrnál és Ari Bumunál a tüzelés megszakítá­sokkal tovább folyt. Az előző napon anatóliai parti ütegeink ellenséges szállítmányokat, a Séd il Bahr melletti táborhelyeket és a partra­szállásra szolgáló hidat bombázták. Anatóliai ütegeink tüzelése a Hisszarliktól nyugatra álló ellenséges tüzelés ellen nagyon hatásos volt. A többi hadszíntérről nincsen nevezetesebb jelentenivaló. Konstantinápoly, június 13. A június 4-ike és 6-ika között Séd­il Bahr és Ari Burnu között folyt harczokról hivatalos forrásból a követ­kező részleteket közlik: Negyedikén délután az angolok és fran­cziák támadásba mentek át, a­melyet heves ágyúzás támogatott. Ebben a hajóágyúk is részt vettek. Tengeralattjáróktól tartva, a­ hajók állandóan nagy sebességgel haladtak fel és alá. A török csapatok­­erőteljesen állották a támadást és balszárnyuk rövidesen megverte a támadók jobbszárnyát. Az angolok és fran­cziák eredménytelenül vonultak vissza, öt gépfegyvert hagyva zsákmányul a törökök kezében.­­ Az éj folyamán az Ari Burnu-szakaszon támadtak, a­hol a harcz másnap délig tartott. A törökök ellentámadása az ellenség több lövő­árkába került. Az angolok és francziák veszte­sége halottakban háromezer ember. Szombaton Sed­il Bab­a mellett is folytak harczok, a török jobbszárny megszállotta az ellenség néhány árkát. Vasárnap a törökök kezdtek támadást. Négyórás csata után az ellenség régi állásaiba vonult vissza. Az ellenség veszteségeit tizenöt­ezer emberre becsülik a törökök. Tizenkét gép­fegyvert zsákmányoltak. A jelentés a török csapatok hősies harczát vázolva, nagy elismeréssel szól a német tisztek által teljesített szolgálatokról. Az iraki »győzelem«, Konstantinápoly, június 13. A Mali-ügynök­ség jelenti : Az angolok minden eszközzel terjesz­tik azt a hírt, hogy Irakban nagy sikert értek el és sok foglyot, s nagy zsákmányt ejtettek. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az angolok, a­kiket az európai kareztéren egyik kudarc­ a másik után ér, messzi, ismeretlen kareztereken állítólag elért sikereket találnak ki, hogy országuk közvéle­ményét megnyugtassák. A valóság az, hogy elő­védjeinknek, a­kik a drótsövényekkel védett fede­zékekben lévő angolokat többször sikeresen meg­támadták, nem sikerült az utolsó támadás, mire parancsot kaptak a visszavonulásra. Viszont más pontokon erősebb csapatokat vezényeltünk az angolok ellen, a­kiket hátba támadtunk. Egy­általán nincsen nagy jelentősége annak, hogy néhány katonánk, a­kit ez alkalommal elfogtak, nem nagyon fegyelmezett törzsekhez tartozik. Ezek ugyanis zsákmánykeresés közben valószínű­leg messze eltévedtek a főcsapattól. A balkáni államik­ás a Mhoru, Románia visszautasította Oroszország ajánlatát. Bukarest, június 13. A Dimineata értesü­lése szerint Bratianu miniszterelnök a csütörtöki miniszteri tanácskozás után szóval közölte a nála megjelent Poklevszki-Koziell orosz és Fasciotti olasz követtel, hogy Oroszország írás­ban előterjesztett legutóbbi javaslatát nem fo­gadhatja el. A miniszterelnök utalt arra, hogy a jegyzék nem tartalmazott egyebet, mint a­mit már régebben szóval közöltek vele s igy most is csak fentarthatja azt a válaszát, a­melyet a javaslatra már egyszer adott. Végül kifejtette a miniszterelnök, hogy megváltoztathatatlan állásfoglalása abban a meg­győződésben gyökerezik, hogy az ország érdeke ezt kívánja. A két diplomata hosszas fáradozása tehát teljesen hiábavaló volt. Az orosz és az olasz követ — jelenti tovább az oroszbarát újság — még jónak látta figyelmeztetni Bratianut, hogy állásfoglalása koc­kázattal járhat, de a miniszter­­elnök mosolyogva felelte, hogy teljesen tisztában van állásfoglalásának minden lehetőségével is. »A bukaresti jogtalanság jóvátétele«, Kopenhága, június 13. A Rjecs június 6-iki czikkében, a­melyet a c­enzúra igen megnyirbált, azt írja a balkán helyzetről, hogy immár ideje, hogy a szerb befolyás hatása meg­szűnjék és el kell ismerni, hogy a bukaresti jogtalanság jóvátétele szükségessé vált. Az entente Bulgáriával kísérletezik. Bukarest, junius 13. A római Tribuna je­lenti, hogy mivel Románia viselkedése hajtha­tatlan, az entente a diplomácziai akcziót ezut­án Bulgáriába teszi át. Bukarest, junius 13. A Seará-nak jelentik Szófiából . Minthogy a bolgár kormány mind­máig nem adott választ az orosz javaslatra, Szavinszky orosz követ felkereste Radoszlavov miniszterelnököt, a­kivel két óra hosszáig tár­gyalt. Az orosz követ hosszú magyarázatokat fűzött az entente javaslatához. Szavinszky távozása után a miniszterelnök Tarnovszky magyar és osztrák követet fogadta, a­kinek kijelentette, hogy Bulgária az orosz javaslat után sem változtatja meg politikáját és semleges­ségét továbbra is fentartja. Nem lesz balkán blokk­ , Bukarest, június 13. A Minerva szófiai tudó­sítója írja : A bolgár és a görög sajtó között az utóbbi időben igen élénk polémia fejlődött. A gö­rög sajtó nyilatkozataiból meg lehet állapítani, hogy ma olyan balkán blokk megteremtése, a­mely­ben Románia is részt venne, teljességgel lehetetlen, mert ma már nincsen európai Törökorszság, a­me­lyen osztozkodni lehetne.

Next