Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-21 / 171. szám

alkalmuk legyen arra, hogy katonai szolgálatuk teljesítése alól kivonják magukat. A háznak nagy része, mely türelmetlenül hallgatta Pedoja fejtegetéseit, sűrűn zavarja meg közbeszólások­kal és azt kiáltja ismételten: Lemondani! A zaj most érte el tetőpontját és Pedoja beszé­dét nem is fejezhette be. Pathé képviselő, a törvényjavaslat elő­adója azon volt, hogy enyhítse a felháborodás hevét. Tekintettel a ház izgatott magatartására, azt kérte, hogy a vita folytatását halaszszák csütörtökre, hogy a hadügyi bizottságnak ideje legyen érintkezésbe lépni a hadügyminiszter­rel. A javaslat esetleges módosításai dolgában. Reméli, hogy akkor oly szöveget terjeszthet elő, mely mindenkit kielégít és nem zavarja a szent egyetértést. Az indítványt elfogadják. A bányamunkások I­loyd-Gsorge ellen. Manchester, június 20. A Manchester Guar­dian londoni tudósítója írja : A szakszervezetek képviselőinek Lloyd­ George-zsal e hó 17-én tar­tott tanácskozásán a bányamunkások nem je­lentek meg. Elmaradásuk nem véletlen és nem jelentéktelen, hanem sajnálatos annál inkább, mert az értekezlet a kötelező döntőbíróság esz­méjét elfogadta, melyet a bányamunkások szervezete élesen ellenez. A bányamunkások azonban szigorúan véve nem tartoznak a municziómunkások kategóriájába, de a szén igen nagy tényező a municzió előállításánál, úgy hogy Lloyd­ George föltétlenül kénytelen lesz néhány szénbányát állami ellenőrzés alá helyezni. A szándék az, hogy a kötelező döntő­­bíróságot valamennyi iparra kiterjeszszék. Ez igen jogosult volna, de a kérdés az, vájjon czélszerű volna-e és mint olyan intézkedés, mely a munkásosztályokat felizgatja, nem árt-e többet, mint a­mennyit ér. A legújabb angol veszteséglista: London, június 20. A legújabb veszteség­­lista 81 tisztet és 2576 közlegényt sorol fel. A halotthamvasztás a francai?. csatatereken Lyon, június 20. A Republicain jelenti Páris­iét . A kamara pénteken törvényjavaslatot foga­dott el, a­mely szerint a harc­tereken talált kato­nák holttesteit, ha személyazonosságukat nem lehet megállapítani, elégetik. Azokat a katonákat, a­kiknek személyazonosságát megállapítják, az eddigi szabályok szerint fogják eltemetni. Exhu­málást, míg a háború tart, nem engednek meg. A balkáni államok és a hiltoni­ Románia visszautasította az entente aján­latát. Horn, június 20. A Köln. Ztg. szófiai távirata szerint Bukarestben megerősítik, hogy a román kormány a szövetségért es­deklő entente ajánlatait visszautasította. Bulgária semlegessége. Bukarest, junius 20. Az Univer­sul-nak je­lentik Athénből . Nagyrangú személyiség kije­lentette, hogy teljesen elveszett az a remény, hogy Bulgária az entente érdekében megszüntesse sem­legességét. A szerbek mitsem adnak Bulgáriának. Bukarest, junius 20. Nisből jelentik . A fél­­hivatalos Samouprava közli, hogy az entente és a semleges balkán államok között egyáltalá­ban meg sem kezdődött olyan tárgyalás, a­mely­nek az a czélja, hogy Szerbia, Görögország és Románia területet engedjen át Bulgáriának. Mindezek a hírek tendenc­iózusak. A szerb politikai körök Bulgáriának az entente részére adott válaszát visszautasításnak tekintik. Bul­gária követelései olyan túlzottak, hogy azok­nak teljesítése lehetetlen. A belgrádi Tribuna igen élesen kikel az új Balkán-szövetség terve ellen. Egyebek közt a következőket írja : A sajtóban legutóbb felmerült az a hír, hogy új Balkán-szövetség létesítésén fáradoznak. Bulgáriát is bele akarják venni ebbe a szövetségbe, még­pedig oly módon, hogy előbb területi nagyobbodásban részesüljön Szerbia és Görögország rovására. Szerbia Mac­edóniának egy részét kellene, hogy átengedj© Bulgária számára. Sajnos, ezt a brit diplomácziai körökben meg­erősítik. Oroszország vezetésével tárgyalások foly­nak az új Balkán-szövetség létesítésére a szerb­bolgár közeledés eszméje alapján. Ezzel olyan újabb politikai hibát akarnak elkövetni, a­mely miatt a szerb kénytelen­ volna újabb áldozatokat hozni és vérét patakokban kiönteni. El akarják szakítani Szerbiától Mac­edóniát, a­melyet kardjával hó­dított meg. El akarják venni tőle azt a területet, a­mely tűzhelye Szerbia régi dicsőségének. Szerbiá­nak ez a megrablása a balkáni egyensúly érdeké­ben történnék, a­mi nem egyéb újabb veszede­lemnél, mert Bulgária, ha olyan erős lenne, mint Szerbia, mindig­­Szerbia ellen dolgozna és terüle­teit a maga számára követelné. Egy nagy Szerbia ellenben biztosítéka volna a Balkán békéjének. Az egész világ tudja, de tudják különösen oktalan bolgár testvéreink, hogy Szerbia nem fogja nyu­godtan tűrni, ha el akarják venni meghódított terüle­tének akár legkisebb részét is. Szerb jegyzék az Latente­nais, Bukarest, június 20. Milánóból jelentik. A szerb kormány közölte az entente-tal, hogy nincs szándékában Elbasszánt végképpen megtartani s a várost csak azért szállotta meg, hogy az Ausztriá­val és Magyarországgal rokonszenvező al­bánokat féken tartsa. Hasonlóképpen Montenegró is kije­lentette, hogy nem szándékozik Szkutarit birtokba venni. A Bojana folyó jobbpartját csak az élelmi­szerszállítás biztosítására foglalták el a montenegrói csapatok. Lahováry Frijipescuról és Ionescuról. Bukarest, június 20. Ferdinand király Lahováry Joant, a Filipescu-csoport vezérét a minap kihall­gatáson fogadta. Erről a kihallgatásról a Moldova a következőket írja : A király csodálkozását fejezte ki Lahováry előtt, hogy olyan politikai csoport élén áll, a­melyhez Pilipescu és Take Ionescu tartoz­nak, a kilóról Lahováry néhai Károly király föl­jegy­zése szerint, a­melyről neki, Ferdinánd királynak is tudomása van, mindig elítélően nyilatkozott. — És most ? — szólt a király és kérdően te­kintett Lahováryra. Lahováry zavarba jött és gyorsan ezt felelte : — Síre, ma is ugyanaz a véleményem mindket­tőjükről. A Corriere hazudott. Athén, junius 20. Az Agence d’Athénes je­lenti : Fel vagyunk hatalmazva, hogy kifejezetten megc­áfoljuk a Corriere della Sera olasz lap által közölt intervjút, a­mely György herczeg állítólagos kijelentéseit tartalmazza Görögország magatar­tásáról. A herczeg egyetlen újságíróval sem beszél­getett és nem tett politikai vagy más természetű nyil­at­koz­at­ot.­­ Háborít a tengeren is a gyarmatokon. A német búvárhajók munkája. London, június 19. A 2000 tonnás Dulde nevű gőzöst Suffolk partjain egy német búvár­­hajó figyelmeztetés nélkül torpedóval elsülyesz­­tette. Egy ember életét vesztette. A többiek megmenekültek. A Siosit&mia-affér, Washington, június 19. (Reuters) Bernstorff­róf német nagykövet a külügyminisztérium­án látogatást tett és a forma kedvéért kijelen­tette, hogy Meyer-Gerhard nem azonos Meyer Alfréddal. Lansing államtitkár erre az ügyet elintézettnek jelentette ki. London, június 20. A Lusitania elsülyedése dolgában nyomozást folytató hivatalos bizott­­zottság utolsó ülését a nyilvánosság kizárásával tartották meg. Angol hajó svéd lobogó alatt, Stockholm, június 20. A Dagbladed az u. 29. elsülyedéséről szóló német jelentéssel kapcsolat­ban felszólítja az angol kormányt, mondja meg, hogy mit tud erről a dologról. Miután a semleges Svédország tiszteletreméltó zászlaját ebben az ösz­­szefüggésben említik, Svédország feszült figyelem­mel várja illetékes angol tényezők válaszát. A hall­gatás is válasz és közvetett beismerése annak, hogy az U. 29. elsüllyedésénél olyan mód jártak el, a­melyet azelőtt nem-angolnak neveztek. Elsüllyesztett német búvárhajó, London, június 20. Az admiralitás közi, hogy azt a német tengeralattjárót, a­melynek elvesztét márczius 25-én jelentették, angol hadihajó sülyesztette el. Parlamenti erőszak Ausztráliában, London, június 20. A Daily Chronicle Mel­­bournes jelentése szerint tegnap a képviselőházban heves jelenetek játszódtak le, mikor Fisher miniszter niszterelnök az alkotmány egyik pontjának meg­változtatását a vita hirtelen berekesztésével első olvasásban keresztülerőszakolta. A liberálisok vezére halasztást indítványozott a háború tartamára és politikai bűnténynek jelentette ki azt, ha Ausztrá­liában most politikai harczot idéznek fel, a­mikor bátor emberek a tengeren túl a lövészárkokban vesztik életüket. Utal Asquith példájára, a­ki valamennyi pártot egy táborba gyűjtötte. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kormány kötelességének tartja a háborút folytatni és az anyaországnak az utolsó emberig és az utolsó shillingig rendelkezésére állani. A kormány a meg­változtatott alkotmány értelmében fogja folytatni politikáját. Az ülés botrányos jelenetek közt vég­­ződött. A Dardanellák ostroma. • B'Amadé tábornok súlyosan megsebesült. Róma, június 19. A Giornale d'Italia jelenti Kairóból. D’Amadé tábornok a Dardanellák­nál , egy partraszállítási hadműveletnél meg­sebesült. A tábornok a Savoia gőzös fedélzetén volt, a­melynek a partraszállítás támogatása volt a feladata. Egy gránát a Savoie fedélzetére esett és a tábornok közelében robbant fe, a­kinek jobb kezéről két ujját leszakította, D' Amadé ezen­kívül a hátán is megsebesült. Hivatalos török jelentés: Konstantinápoly, június 20. (Milli-ügy­­nökség.) A főhadiszállás közli: A kaukázusi fronton csapataink Taskend vidékén azokat a támadásokat, a­melyeket az ellenség háta fede­zésére intézett, ellentámadással visszautasí­tották. Több foglyot ejtettünk és három gép­­fegyvert zsákmányoltunk. Olty vidékén csa­pataink az ellenség makacs ellenállása ellenére előbbrehaladtak. Ez ütközetekben az ellen­ség 200 halottat, köztük néhány tisztet veszí­tett és több foglyot, nagymennyiségű fegy­vert, tábori sátrakat és különböző felszerelési tárgyakat hagyott kezeink között. A Dardanella-fronton e hó 17-én Ari Burnu mellett tüzérségünk az ellenség drót­nélküli táviróállomását és optikai jelzőköz­pontját tűz alá vette. Az ott foglalatoskodó ellenséges katonák legnagyobb része életét vesztette. Egy ellenséges torpedónaszádot tü­zérségünk egy lövedéke megrongált. E hó 18-án délelőtt tüzérségünk sikerrel bombázta az ellen­ség bal szárnyának tüzérségét. Ez alkalommal nagy veszteségeket okozott neki. Az ellenség hogy parti ütegeink hatásos tüzelése ellen véde­kezzék, megváltoztatta állását, azonban ezt az új állást is bombázták ugyanazon ütegeink. Az ellenséges tüzérséget, a­mely gyalogsá­gunkra tüzelést indított, hatásos bombázásunk el is hallgattatta.­­ A többi fronton a helyzet változatlan.­­ Elárulták az entente haditervét a Darda-­­ cellákban. Köln, június 20. A római Tribuna azt írja,­ hogy Kairóban rájöttek arra, hogy egy magas ál­lású görög ember fontos katonai titkokat, többek között a Dardanellák elleni támadás tervét, a­mely­ről hivatalosan értesült, közölte az ellenséggel, így történt, hogy a török had­vezetőség mindig jól tudta, hogy hol fognak angol és franczia csapatokat partra szállítani és így kellő időben intézkedhetett,­­ hogy a veszélyeztetett ponton nagyobb erőket összpontosítsanak. Kairóban mind nagyobb el­­keseredés tapasztalható a görögökkel szemben, a­kiket tömegesen fognak kiutasítani. Alexa­­ndria- Hétfő, 1915. június 21.

Next