Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)
1915-06-24 / 174. szám
Csütörtök, 1915. jrmvus 24. AZ ÚJSÁG a lépéseket az angol kormánynál, hogy az angol koronatanács dekrétumát, amennyiben Németországgal szomszédos semleges területre szánt amerikai kivitelről van szó, felfüggeszszék. Az angolok elfogták Dernburg hajóját. Frankfurt, junius 23. Bergenből táviratoztak a Frankfurter Zeitung-nak . A Bergensfjord gőzöst, amelyen Dernburg volt államtitkár Kirkwall felé utazott, hogy hazatérjen, feltartóztatták és Skótország északi partján az Orkney-szigetek egyikére vitték. Köztudomású, hogy mikor Dernburg haza akart utazni, a washingtoni kormány biztosította őt, hogy nem lesz bántódása, mert az angol kormány szabad utat ígért. Ha bebizonyosodik, hogy Dernburgot a hajóval együtt angol kikötőbe vitték, akkor a brit kormánynak e miatt az Egyesült Államokkal fog meggyűlni a baja. Stockholm, junius 23. Az angolok a Bergens fjord nevű svéd gőzöst, amely Newyorkból jött, Kirkwallba vitték. A Bergensfjord utasai között volt Dernburg is. Személyszállító hajó, mely búvárhajót üldöz. London, június 23. A lapok jelentése szerint az Anchor hajóstársaság Cameronia nevű gőzöse, mely vasárnap érkezett meg Newyorkból Liverpoolba, útközben találkozott egy tengeralattjáróval, mely megtámadta. A gőzös, mely teljes sebességgel haladt, nem térhetett ki a tengeralattjáró elől. A Cameronia kísérletet tett, hogy a búvárhajónak nekimenjen. Az elsülyedt és többé nem merült fel. A Cameronián több tekintélyes amerikai utazott, akik ezen esetről jelentést tettek az amerikai nagykövetnek. Megtorpedózott angol gőzös. London, június 23. (Reuters) A Lloydügynökség jelenti Fraserbourghból (Aberdeen grófság) . A Montrealból Leith felé haladó Carisbrook nevű angol gőzöst egy német tengeralattjáró naszád Cinnairds Head táján elsülyesztette. A hajó legénysége Fraserbourghba érkezett. A balkáni államok és a bábom. A szerbek Durazzóba értek. Berlin, június 23. A Taegliche Rundschau jelentése szerint a szerbek Durazzóba értek. Esszad pasa Olaszországba menekült. A montenegróiak állítólag elfoglalták a Tarabos magaslatait. Egy másik hadoszlop útban van Szkutari felé. Görögország a kamarai választások ellen. Athén, június 23. A görög sajtó jóformán, kizárólag a kamarai választások következtében előállott helyzettel és Venizelosz jövő terveivel foglalkozik. Az Athenas azt írja, hogy a Venizelosz-pártiak több ége még nem jelenti azt, hogy Venizelosz ismét hatalomhoz jut. Venizelosz a világháború vége előtt nem foglalja el előbbeni állását, mert ez részvétel volna a háborúban és a hadseregnek a királyi főparancsnok nélkül való felvonulását jelentené, aki most még nincs abban a helyzetben, hogy seregének élére állhasson. A görögök — írja a lap — belátták, hogy az igazi ellenség Olaszország, a négyes szövetségnek az Olaszországa, amely Dodekát annektálni akarja. Ha azonban a consulja szem előtt tartja a Dodeka megszállását, úgy gazda nélkül számol. A görög nép sohasem viselhet el olasz igát. Athén, június 23. Konstantin király Venizeloszt kihallgatásra rendelte. Az orvosok véleménye szerint Venizelosz pénteken már megjelenhetik a király előtt. Kié Maczedónia? Nis, június 23. Vasárnap koronatanács volt Sándor trónörökös elnöklésével, melyen Pasics előterjesztette az entente-hatalmak kívánságát, hogy Szerbia engedje át Maczedóniát Bulgáriának. Hosszú, izgalmas vita után a koronatanács elvetette az ajánlatot, mint teljesen feleslegeset , mert Szerbia és Görögország kölcsönösen megegyeztek egymással, hogy semmi szín alatt sem engednek át területet Bulgáriának, más támadással keleti irányba űzték vissza sikeresen az ellenséges erős jobbszárnyat erről a vidékről. Tegnapelőtt csapataink támadásaik során fontos ellenséges állásokat vettek el és sok zsákmányt ejtettek. A legutóbbi időben ejtett foglyok beszélik, hogy az oroszok már az 50 éves férfiakat sorozzák be és Berdanfegyverekkel fegyverzik föl katonáikat, és hogy az újonnan besorozott újonczok épp úgy, mint a lakosság, több helyen föllázadt a háború ellen. A Dardanella-arczvonalon az ellenség nagy kaliberű ágyúival és a legújabban kapott erősítésekkel több támadást intézett június 21-ikén Szedil Bahr melletti déli csapatunk ellen, de a támadások, amelyek éjfélig tartottak, ezúttal is teljesen meghiúsultak. Az ellenséget igen véres veszteségei mellett visszavertük és régi állásaiba űztük vissza. Június 20-ikán az Ari Burnutól északra álló hadcsoportunk ütegeinek egyike hatásos tüzelésével két nagy ellenséges szállítógőzöst megrongált. A gőzösök, amelyek e vidék vizein czirkáltak, kénytelenek voltak visszavonulni. Június 21-én, tüzérségünk teljesen elpusztított egy ütegállást, amelyet az ellenség éppen be akart rendezni. A többi hadszíntérről nincs fontosabb jelenteni való. Egy görög sziget bombázása, Konstantinápoly, június 23. Magánjelentések szerint tegnapelőtt reggel egy franczia czirkáló bombázást indított a kisázsiai partvidék közelében fekvő és görög okkupáczió alatt álló Castellerico sziget ellen. A czirkáló körülbelül húsz lövést tett a szigeten lévő klastrom felé. A Dardanellák ostroma. Hivatalos török jelentés. Konstantinápoly, június 23. (Milli ügynökség.) A főhadiszállás közli : A kaukázusi fronton az Olty irányában operáló csapataink szá z vonalon kerülhet összeütközésre sor. Tizenkét hadosztálya gondtalanul, menetalakzatban lépte át virradatkor a Minesót, s napfölkelte után letelepült, hogy dalolva megreggelizzék. így érte őket egész váratlanul a déli hadsereg heves támadása úgy a halomkoszorúban, a Monte Vento s a Monte Croce felől, mint lenn a síkon, Villafranca körül. Elhatározó hatású volt főleg az a huszár- és dzsidás-roham, mely az osztrák balszárny széléről zúdult Villafranca előtt az olasz jobbszárny három hadosztályára, vagyis a Della Rocca-féle hadtestre. A sorgyalogság s a ber-aglierik riadtan formáltak négyszögeket, egy ilyenbe húzódott meg Umberto trónörökös és Amadé kir. herczeg is. Lovasságunk legázolt négy-öt ily négyszöget, aztán körülvágtatott az egész olasz táboron, s jól megtizedelve, de szoros rendben tért vissza a harczvonalba. Az olaszokat e nagyszerű sokk valósággal megrendítette. Della Rocca a magas gabnavetés , a gyümölcsfák lombos sorai miatt áttekinthetetlen sík terepen nem látta, hogy a bátor támadás honnét jött, s hogyan végződött. Fogalmai szerint e roham mögött az ellenhad zöme vonulhat föl, s az majd az ő hadtestét fogja megtámadni. Azért hadosztályait készenlétbe állíttatta, úgy várta nagy kitartással az ellenzőm lökését reggeltől estig. A dombvidéken e közben csakugyan megjelent déli hadseregünk tizenkét dandára, s az olasz hadosztályokat ott ütközet-alakulásra kényszerítette. De a rend már ekkor megingott az olasz seregben, s a fővezérlet összevissza kapkodott. Az első vonalban álló hadosztályok nem sokáig bírták ki ágyúink gránáttüzét és bakáink szuronyrohamát; nemcsakfutva hátráltak meg, hanem hanyat-homlok a hidakhoz törtettek s végképp otthagyták a csatatért. Hiába sürgette Lamarmora a többi hadosztályt ellentámadásra. Csak néhány volt kéznél, a többi későn jött, vagy meg se érkezhetett aznap. Hiába parancsolt írásban, majd rimánkodott személyesen Della Roccának az ide-oda száguldó Lamarmora, hogy küldjön segítséget. Della Rocca, az olasz trónörökös biztosságára való hivatkozással, megtagadta a succursust. »Jaj nekem, nyomorultnak« — ordított fel sírva Lamarmora, s elvágtatott a még messze járó tartalék keresésére. II. Viktor Ermund pedig ezalatt Goitónál a Mincso vizében nyugodt bonhomiával megfürdött. . . Az olaszok a dombvidéken egyre több tért vesztettek. A Monte Crocéról a Monte Belvederé re szorultak fel ; utolsó hadállásuk Custoza falu körül volt. Itt félkörben fejlődtek ki ellenük tartalék dandáraink, s erős ágyúzás után háromfeléi rohanták meg őket. Az alkonyest már bomlásban s menekülőben látta az olasz főhad romjait. Della Rocca mindezt végignézte Villafrancából, s mikor látta az általános takarodást, ő is hátrálót fuvatott. Ugyanazt tette másnap Cialdini a Po mögött, mihelyt a custozai csatáról és Lamarmora vereségéről értesült. Csak jöjjenek nagy csatájukkal az olaszok megint. Jól ismerjük mi egymást. S ha nekik június 24-ére Solferino, San Martino és Custoza után újabb vereség kell, — hát azt is megkaphatják. ’ ‘ A háború egy kcsord. A spanyol kormány lemondása. Paris, június 23. A Havas-ügynökség jelenti Madridból. A Dato kabinet beadta lemondását, mert a kölcsön ügye nem sikerült. Madrid, június 23. (Havas.) A tegnapi minisztertanács után Dato miniszterelnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter magatartása következtében a kormány elhatározta lemondását. Dato valószínűleg La Granjába megy, hogy a kormány lemondását bejelentse a királynak. Politikai körök nézete szerint a király valószínűleg Datót fogja megbízni az új kormány megalakításával. A közösség és a háború. Munkában a jótékonyság. A fővárosban. Szinielőadás. A napközi otthon és a sebesült katonák javára 1915. évi június 27-én és 29-én este 7 órakor a kongregácziós otthon nagytermében (VIII., Horánszky utcza 20.) szinielőadást tartanak. Jótékonyczélú hangverseny. Dalnoki Piroska hegedűművésznő e hó 27-én, délelőtt 11 órakor hangversenyt rendez az újpesti városháza dísztermében. Belépődíj nem lesz, ellenben jótékony adományokat kérnek a közönségtől a budapesti hadtest harcrtéren lévő katonái számára. Hangverseny a kupolacsarnokban. A június 29-én bezáruló egészségügyi kiállítási záróünnepélyt szombaton, június 26-án tartják az országháza kupolacsarnokában a következő műsorral: 1. a) Mihalovich : Magyar királyhimnusz, b) Mozart: Age verum. Vegyes karok zongora és orgonakisérettel. 2. Ünnepi beszéd, tartja Várady L. Árpád kalocsai érsek. 3. a) Schubert-Wilhelmy: Ava Maria. Hegedűn előadja Kerékjártó Duczi, b) Schubert: 23. zsoltár. Női kar.. 4. Bach: Ária a Máté-passzióból. Énekszólam K. Durigó Ilona. Hegedüszólam Kerékjártó Duczi. 5. Záróbeszéd, tartja Lukács György kiállítási elnök. 6. Beethoven : Die Kiie Gottes. Vegyes kar. Zongorakiséret Szécsi Pálné. Orgonakiséret Pichler Elemér A hangverseny jövedelmét a hadirokkantak javára fordítják. A jegyeket a kiállítási pénztár és Rózsavölgyi és Isa zeneműkereskedése árusítja. A vidéken. Hadiárvák és rokkantak gyógyintézete Lipikfürdőn. A Trenenbergi Basseuli birodalmi bárói család tanácsa Lipikfürdőben Breitwieser Henrik dr. fürdőorvos vezetése alatt a katonák gyógykezelésre szoruló gyermekei, valamint a rokkant katonák részére fürdőotthont létesített, amelyben a gyógykezelésre utaltak az önköltségek megtérítése mellett (ez idő szerint 3 korona 25 fillér naponként és fejenként) lakást, ápolást és élelmezést nyernek. A rendelkezésre álló helyhez képest más vagyontalanokat is felvesznek. A fürdőigazgatóság felkéri az egyesületek, hadsegélyzőintézetek vezetőit, akik védenczeiknek a lipiki termális kúrát biztosítani óhajtják, hogy ezt az alapítvány központi gondnokával, Vajda Mihálylyal (Budapest, IX., Üllői út 121. szám, vagy pedig a gyermek- otthon vezetőségével (Lipik, Villa Domisljen) közölni szíveskedjenek.