Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-06 / 156. szám

Vasárnap, 1915. Június 6. AZ ÚJSÁG­ ­egyesület színészi­­iólája vizsgaelőadásul a Ne­­ljántsvirágot játszsza. * Mű­vészesték az Urániában. A Nemzeti * Színház tagjai hétfőn és kedden játszszák utol­jára a Csókoltatom az anyósomat és Jön a szerző czimü darabokat. Szerdán játszszák először az Éjjeli zene czímű énekes mókát czigányzenével, a­melynek szerzője Csathó Kálmán dr. és a Spasz­­kulcs egyfelvonásos bohózatot,a­melynek szer­­zője Szederkényi Anna. * A filharmónikusok közgyűlése. A filharmó­niai társaság ma tartotta meg ez idei rendes köz­gyűlését. A szokásos adminisztratív teendők el­intézése után tiszteletbeli taggá válaszották meg Majovszky Pál dr. miniszteri tanácsost, a közokta­tásügyi minisztérium művészeti szakosztályának vezetőjét. Grünfeld hangversenymester emelkedett hangon emlékezett meg Haják Ferencz rendes tag­ról, ki a galicziai harcztéren esett el. A közgyűlésen jelenlévők ünnepélyesen felemelkedtek ülőhelyeik­ről és jegyzőkönyvi részvétet szavaztak meg hátra­­maradottainak. Jegyzőkönyvi köszönetet szavaz­tak meg továbbá a sajtónak a társaság támogatá­­sáért, Kerner karnagynak, az Operaház vezetősé­gének és Fodor Izsó ügyvezetőnek. * Vidéki színészet. A miskolczi nemzeti szín­házban Palágyi Lajos színtársulata június 1-én fejezte be nyolcz hónapig tartó évadját, a­melyet most egy havi szünet követ. A társulat a közön- Bog lelkes pártfogása mellett működött. Kiváló erői voltak : Szeles Elza, a bájos fiatal primadonna, Haller Irma, a­kinek kiforrott művészetét a buda­pesti közönség is ismeri, továbbá Zikó Irma és Vajda Piroska drámai színésznők. A férfiak közül Palágyi Lajos, Endrey Jenő, Zsoldos Andor, Hid­­véghy Ernő, Fenyő Emil, Császár Gyula, Szalma Sándor, Rátkay rendező és Takács karmester a társulat kiválóságai. * Operai est. A Zeneakadémia igazgatósága e hó . 8-án, kedden este 128 órakor operai estet rendez az intézet kis hangversenytermében a háborúban megkavult katonák­­ javára. * A Magyar Nők Karegyesülete május 28-án tar­totta évi közgyűlését. Az egyesület annak ellenére, hogy a­­ háború miatt hölgytagjainak tekintélyes részét jótékony­sági akc­iók foglalták le, rendes mederben folytatta mű­ködését. 07 karpróbát tartott, Mozart, Beethoven, Händel, Schubert és Brahms különböző műveiből és három hang­versenyt rendezett, melyeknek 6000 koronán felüli tiszta­­­jövedelmét, teljes egészében jótékony hadiczélokra fordí­totta. A közgyűlés köszönetet szavazott Lichtenberg Emil operaházi karmesternek eredményes működéséért és a választmányt, valamint a tisztikart újból megválasz­totta. A választmányba új tagul Freund Róbertet hívta­­ meg. * Matiné. Előkelő, meghívott közönség előtt tartot­­ták meg Rossi Rosina és Erényi R. Antal magánének­­iskolájukban (Erzsébet­ körút 42.) évzáró matinéjukat. A kitűnő eredmény, melyet a hangképzés terén Erényi R. Antal énekmester, a dalok és az operaáriák stílszerű és ízléses betanítása körül Rossi Rosina operaénekesnő elért, az intézet szakszerű és kitűnő vezetését teljesen beigazol­ták. A növendékek közül csakis az előrehaladottabbak : Herczegffy Bimbi, Toronyi Irma, Szakváry Vilma, Herczeg Hugó működtek nagy sikerrel közre. * Húsz vendég a Budapesti Színház »Háborús kabaré­ján«. Háborús kabarét rendez a háborúban megvakult katonák javára vasárnap este 14 órakor a Budapesti Szín­ház. Húsz jóhangzású művészi név szerepel a műsoron, a­melyből kiemelkedik Jászai Mari, Csillag Teréz, Hettyey Aranka, Feld Irén és Olga nevei, kikhez a legifjabb színész­­gárda jelesei: Tarnai Margit, Szabolcs Ernő, Sándor Mariska, Róna Dezső, Fehér Arthur, Hollós Terike és Rózsi csatlakozik. A szavalatok lelkesíteni, a­ paródiák, tréfák, tánczok, dalok, kuplék pedig mulattatni fogják a közönséget. Az estélyt rendkívül olcsó helyárakkal tart­ják meg. * A Fővárosi Nyári Színház jövő heti műsora ismét változatos, érdekes és a színműirodalom legjelesebb da­rabjaiból áll. Hétfőn Farkas Imre poétikus énekes diák­­története, az Iglói diákok kerül előadásra. Kedden kerül színre a Budai Színkörben már évek óta pihenő kac­agtató bohózat. A szabin nők elrablása , e mulattató és mindig szívesen látott örökéletű darabban mutatkozik be a fő­városi közönségnek Ujj Kálmán. Szerdán Lehár pompás nagysikerű operettje, a Czigányszerelem van műsoron. Csütörtökön Shakespeare örökbecsű klasszikus vígjátéka, a Makranczos hölgy kerül színre Harsányi Margit és Kom­­játhi igazgató fellépésével a főszerepekben. Péntekre ismét operettbemutatóra készül a színkör operettszemély­zete, a­mikor is a Mozitündér hírneves operettújdonság premierje lesz a Horváth-kerti múzsacsarnokban. Az ope­rettet szombaton megismétlik. * Az ökörszem úr előadásai. K. L. Brook rendkívül mulatságos bohózatának, a­melyet Gábor Andor Ökör­szem úr czimen fordított magyarra, holnap, vasárnap este lesz a bemutató­ előadása. Az Ökör­szem úr e héten még hétfőn, kedden és csütörtökön van műsorra tűzve. Pénteken kabaré-premier lesz »II. kabaré a Magyar Szín­házban« czimen, a­melyen az összes számok újak lesznek. Színre kerül egy eredeti egyfelvonásos Réskai Ferencztől, továbbá egy finom Labisch-egyfelvonásos, azonkívül több új tréfa, bluett, szatira és magánszám, a­melyeket Gábor Al­d­or, Karinthy Frigyes és Márkus László irt. FŐVÁROS: Drágaság! hajsza. — Saját tudósítónktól. — A drágaság nagy. A marhahús ára 6 korona 40 fillér, a vesepecsenye 10 korona. Ha így hala­dunk, lesz a leveshús tiz korona s a vesepecsenye húsz. De az is meglehet, hogy egy napon egyálta­lán nem kapunk húst. Drága a főzelék, drága és kevés a tej, a vaj, a zsír, a zöldség, az új főzelék és a régi hagyma. Ki az oka ennek? Ki csinálja a drágaságot, s ki az, a­ki nem képes ennek gátat vetni? Azt már körül­belül mindenki sejti, hogy a drágaság összefüggés­ben van a háborúval. A hadsereg óriási mennyi­séget fogyaszt húsból, főzelékből, zöldségekből, lisztből. Budapestről viszik a vágóállatot óriási mennyiségben az északi és a déli frontokra is. Mi vagyunk a hadsereg éléskamarája s ma a had­sereg az első. Az első igazság tehát az, hogy a drágaság elő­idézésében óriási része van a háborúnak. De van­nak bizonyos élelmiczikkek, melyeknek áremel­kedése nincs semmi összefüggésben a háborúval, s ezeknek a czikkeknek az ára is óriásit emelkedett. Ott van a czukor, ott vannak a tavaszi termények. Ennek okát már nem lehet a hadsereg nyakába sózni. Hogy lehet az, hogy a saláta is drága. Há­rom-négy nap előtt 10 fillérért adtak egy fejet. Ennek pedig az az oka, hogy nálunk minden élelmiszer-kereskedő uzsoráskodik. Mindenki nagy perc­entre dolgozik. De az még nem volna baj, ha az élelmiszer egy-két kézen menne csak keresztül, míg a termelőtől a fogyasztóig ér. A baj az, hogy az a fej saláta, melyért a fogyasztó tiz fillért fizet, nyolcz-tiz közvetítő kezén megy keresztül s min­denki nyer rajta ötven perczentet. Ezért kell ne­künk a két filléres salátáért tiz fillért fizetnünk. Ezen az állapoton kell szigorú rendszabályok­kal segíteni s minden uzsorást ki kell kergetni a vásárcsarnokokból. Ez ellen most szigorú rendszabályokat léptet­tek életbe. Máris kikergettek néhány uzsorás kofát és kereskedőt a csarnokokból. Kétségtelen, hogy a drágaság mesterséges elő­idézői ellen korábban is meg lehetett volna tenni ezeket a szigorú intézkedéseket, melyeket most, a drágaság miatti általános moraj közepette a köz­vélemény felzúdulása kikényszerített. De a drága­ság okát egy emberben keresni s az ellen, mint min­den drágaság okozója ellen, hajszát indítani, nem igazságos dolog. Folkusházy Lajos tanácsnokról van szó, a­kit úgy tüntetnek föl, mint a­ki minden élelmezési mizériának az egyedüli okozója. Azt írták róla, hogy eltávolítják a közélelmezési ügy­osztály éléről. Na hát ha valakinek nagy örömet akarnak szerezni azzal, hogy eltávolítják az ügy­osztály éléről, akkor az a boldog maga Folkusházy lesz. Ez az ügyosztály az érdekek olyan ütköző­pontja normális időkben is, hogy csak a legkemé­nyebb idegzetű emberek bírják ki azon a ponton a köz- és magánérdeknek folytonos harczát.Ott nem­­lehet egy közérdekű lépést tenni, hogy a legjogo­sulatlanabb magánérdekeket magára ne zúdítsa. Minden kis lépést, a­mit a közélelmezés javítása terén elérni lehet, szörnyűséges aknamunka előz meg. Ha a tejről van szó, felzuzdulnak a tejkeres­kedők, ha árubódékról van szó, a kiskereskedők és szatócsok ordítanak fel, ha a húskereskedelem terén akar a fogyasztó közönség javára tenni valamit, akkor a mészárosok rohanják meg. És minden magán- és ezédérdeknek megvan a bizottsági tagok között a maga szószólója, csak a drágán fizető fo­gyasztó közönségnek nincs. Csodák csodája, hogy Folkusházy még bírja ezt az örökös harczot. A­kik előtte voltak, mind siettek más ügykörbe. Hermann tanácsnok abból az ügyosztályból egyenesen megszökött. Nyugdíjaz­tatta magát. Keservesebb kenyér nincs a közélel­mezésügyi tanácsnokénál. Most végül azt mondják, hogy menjen arról a helyről, sőt azt mondják, hogy befejezett tény a menesztése. Erről ugyan a városházán egyetlen illetékes tényező nem tud semmit, de azért nincs kizárva, hogy elveszik tőle az ügyosztály vezetését, mihelyst akad tanácsnok, a­ki Folkusházy ügykörét elvállalja. Csakhogy nem akad. Mindenki kézzel-lábbal tátakozik az ellen, hogy annak az ügyosztálynak élére állítsák. Az igaz, hogy a polgármester egyszerűen elrendelheti a személyváltozást. Ez a polgármester joga s a tanácsnokoknak kötelességek szó nélkül teljesí­teni a parancsot. Csakhogy a polgármester nem teszi. Kell hogy megkérdezze azt a tanácsnokot, hogy érez-e magában elég erőt és képességet annak a nehéz ügykörnek a betöltésére. S ilyenkor ki­derül, hogy nem akad vállalkozó. Erre a helyre pedig a polgármester csak olyan egyént állíthat, a­ki annak betöltésére kedvet és hivatást érez ma­gában. Bűnbak senki sem akar lenni. Szerencse, hogy van valaki, a­ki vállalkozik erre.* Bódy Tivadar alpolgármestert ma megkérdez­ték, hogy mi igaz abból a hírből, hogy Folkasházy el fogja hagyni a közélelmezési ügyosztályt. Bódy ezeket mondotta: — Nincs tudomásom arról, hogy a közélel­mezési ügyosztályban személyváltozások történné­nek. De erről nyilatkozni nem is az én dolgom, mert én nem vagyok polgármester. A közélelme­zés vezetését és irányítását különben is a közgyűlés arra a tíztagú bizottságra bízta, a­mely a polgár­­mester elnöklésével most fog megalakulni. Azon­kívül a tanács megbízta a város gazdasági ügy­osztályát, hogy mindennemű zöldséget, főzelék­félét korlátlan mennyiségben vásároljon és juttas­son piaczra. Az alpolgármester nyilatkozatával kapcso­latban megemlítjük, hogy a közgyűlés részéről kirendelt népélelmező­ bizottság legközelebb meg­alakul. A bizottságban minden kerületnek lesz egy megbízottja. Az erre vonatkozó felhívás az egyes kerületek vezetőihez már ki is ment. A bizottság a polgármester elnöklésével fog működni és a tár­gyalásokba belevonják a kormányt és az érdekelt szakkörök képviselőit is. A bizottság a jövő hét elején megkezdi működését. (Körlevél a háztulajdonosokhoz a liszt­jegyek ügyében.) A tanács a lakást változtató közönség­nek lisztjegyekkel való ellátását a közönség érde­kében a következőképpen szabályozta : I. A lakásváltozások általában. A mely fél lakást változtat, legyen az főbérlő vagy albérlő, lakásváltozását azon liszt­bizottságnál köteles bejelenteni, melynek al­­kerületében eddig lakott. A lisztbizottság az illető félt a Háztartási lajstromból törli és­­ennek megtörténtéről a félnek lakásváltozási bizonylatot (V. minta) ad át. A fél ezzel a bizonylattal azon lisztbizottságnál jelentkezik, melynek területére költözködik. A bizottság őt ott fel­veszi az illető ház Háztartási lajstromába s ezt a bizony­laton igazolja. Bizonylat felmutatása nélkül a lisztbizott­ság senkit fel nem vehet a Háztartási lajstromba. A lakásváltozási bizonylat a fél kezében marad, ki ezzel igazolja, hogy bejelentési kötelezettségének mindkét liszt­bizottságnál eleget tett. A­ki ezen bejelentési kötelezett­ségét elmulasztja, a következő lisztjegy-kiosztás alkal­mával lisztjegyet nem fog kapni, mivel bejelentés hiányá­ban új lakása a Háztartási lajstromba nincs felvéve. A­mely fél lakást változtat, már kezében lévő lisztjegyeit magával viszi új lakásába, kivéve, ha Budapest terüle­téről végleg elköltözködik, mely esetben a fennmaradt lisztjegyeket a lisztbizottsághoz visszaküldeni tartozik. Cselédváltozások csak akkor jelentendők be, ha ezáltal a lakásban lakó egyének (lelkek) száma emelke­dik vagy fogy ; az első esetben a bejelentés annál inkább érdeke a lakónak, mivel a bejelentés elmulasztása esetén nem kaphatja meg a cselédje után járó lisztjogeret és így kevesebb lisztje lesz, mint a­mennyire joga van. Ha vala­mely eltávozott cseléd helyébe két héten belül új cseléd lép, tehát a lélekszám nem változik meg, a cselédváltozást nem kell bejelenteni, de ha az eltávozott cseléd helyébe új cseléd nem jön, a háztartás feje ezt feltétlenül bejelen­teni tartozik azon lisztbizottságnak, melynek alkerüle­­téhez lakása tartozik. Minden lakás- vagy cselédváltozás bejelentésekor a rendőri bejelentőlap is felmutatandó. II. A nyaralóközönség lakásváltozásai. A­mely buda­pesti lakó vagy család városi lakásából a székesfőváros­­ területén fekvő nyári lakásába költözködik, lisztszükség­­letét a már szétosztott lisztjegyek ellenében a jövőben! El na ■fii SZÁJ VIZ, FOGPOR.FOGKREM.FOGKEF­ULvrtékes FOG­POJÓ ÍZEI 21

Next