Az Ujság, 1915. június (13. évfolyam, 151-180. szám)
1915-06-06 / 156. szám
Vasárnap, 1915. Június 6. AZ ÚJSÁG egyesület színésziiólája vizsgaelőadásul a Neljántsvirágot játszsza. * Művészesték az Urániában. A Nemzeti * Színház tagjai hétfőn és kedden játszszák utoljára a Csókoltatom az anyósomat és Jön a szerző czimü darabokat. Szerdán játszszák először az Éjjeli zene czímű énekes mókát czigányzenével, amelynek szerzője Csathó Kálmán dr. és a Spaszkulcs egyfelvonásos bohózatot,amelynek szerzője Szederkényi Anna. * A filharmónikusok közgyűlése. A filharmóniai társaság ma tartotta meg ez idei rendes közgyűlését. A szokásos adminisztratív teendők elintézése után tiszteletbeli taggá válaszották meg Majovszky Pál dr. miniszteri tanácsost, a közoktatásügyi minisztérium művészeti szakosztályának vezetőjét. Grünfeld hangversenymester emelkedett hangon emlékezett meg Haják Ferencz rendes tagról, ki a galicziai harcztéren esett el. A közgyűlésen jelenlévők ünnepélyesen felemelkedtek ülőhelyeikről és jegyzőkönyvi részvétet szavaztak meg hátramaradottainak. Jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak meg továbbá a sajtónak a társaság támogatásáért, Kerner karnagynak, az Operaház vezetőségének és Fodor Izsó ügyvezetőnek. * Vidéki színészet. A miskolczi nemzeti színházban Palágyi Lajos színtársulata június 1-én fejezte be nyolcz hónapig tartó évadját, amelyet most egy havi szünet követ. A társulat a közön- Bog lelkes pártfogása mellett működött. Kiváló erői voltak : Szeles Elza, a bájos fiatal primadonna, Haller Irma, akinek kiforrott művészetét a budapesti közönség is ismeri, továbbá Zikó Irma és Vajda Piroska drámai színésznők. A férfiak közül Palágyi Lajos, Endrey Jenő, Zsoldos Andor, Hidvéghy Ernő, Fenyő Emil, Császár Gyula, Szalma Sándor, Rátkay rendező és Takács karmester a társulat kiválóságai. * Operai est. A Zeneakadémia igazgatósága e hó . 8-án, kedden este 128 órakor operai estet rendez az intézet kis hangversenytermében a háborúban megkavult katonák javára. * A Magyar Nők Karegyesülete május 28-án tartotta évi közgyűlését. Az egyesület annak ellenére, hogy a háború miatt hölgytagjainak tekintélyes részét jótékonysági akciók foglalták le, rendes mederben folytatta működését. 07 karpróbát tartott, Mozart, Beethoven, Händel, Schubert és Brahms különböző műveiből és három hangversenyt rendezett, melyeknek 6000 koronán felüli tisztajövedelmét, teljes egészében jótékony hadiczélokra fordította. A közgyűlés köszönetet szavazott Lichtenberg Emil operaházi karmesternek eredményes működéséért és a választmányt, valamint a tisztikart újból megválasztotta. A választmányba új tagul Freund Róbertet hívta meg. * Matiné. Előkelő, meghívott közönség előtt tartották meg Rossi Rosina és Erényi R. Antal magánénekiskolájukban (Erzsébet körút 42.) évzáró matinéjukat. A kitűnő eredmény, melyet a hangképzés terén Erényi R. Antal énekmester, a dalok és az operaáriák stílszerű és ízléses betanítása körül Rossi Rosina operaénekesnő elért, az intézet szakszerű és kitűnő vezetését teljesen beigazolták. A növendékek közül csakis az előrehaladottabbak : Herczegffy Bimbi, Toronyi Irma, Szakváry Vilma, Herczeg Hugó működtek nagy sikerrel közre. * Húsz vendég a Budapesti Színház »Háborús kabaréján«. Háborús kabarét rendez a háborúban megvakult katonák javára vasárnap este 14 órakor a Budapesti Színház. Húsz jóhangzású művészi név szerepel a műsoron, amelyből kiemelkedik Jászai Mari, Csillag Teréz, Hettyey Aranka, Feld Irén és Olga nevei, kikhez a legifjabb színészgárda jelesei: Tarnai Margit, Szabolcs Ernő, Sándor Mariska, Róna Dezső, Fehér Arthur, Hollós Terike és Rózsi csatlakozik. A szavalatok lelkesíteni, a paródiák, tréfák, tánczok, dalok, kuplék pedig mulattatni fogják a közönséget. Az estélyt rendkívül olcsó helyárakkal tartják meg. * A Fővárosi Nyári Színház jövő heti műsora ismét változatos, érdekes és a színműirodalom legjelesebb darabjaiból áll. Hétfőn Farkas Imre poétikus énekes diáktörténete, az Iglói diákok kerül előadásra. Kedden kerül színre a Budai Színkörben már évek óta pihenő kacagtató bohózat. A szabin nők elrablása , e mulattató és mindig szívesen látott örökéletű darabban mutatkozik be a fővárosi közönségnek Ujj Kálmán. Szerdán Lehár pompás nagysikerű operettje, a Czigányszerelem van műsoron. Csütörtökön Shakespeare örökbecsű klasszikus vígjátéka, a Makranczos hölgy kerül színre Harsányi Margit és Komjáthi igazgató fellépésével a főszerepekben. Péntekre ismét operettbemutatóra készül a színkör operettszemélyzete, amikor is a Mozitündér hírneves operettújdonság premierje lesz a Horváth-kerti múzsacsarnokban. Az operettet szombaton megismétlik. * Az ökörszem úr előadásai. K. L. Brook rendkívül mulatságos bohózatának, amelyet Gábor Andor Ökörszem úr czimen fordított magyarra, holnap, vasárnap este lesz a bemutató előadása. Az Ökörszem úr e héten még hétfőn, kedden és csütörtökön van műsorra tűzve. Pénteken kabaré-premier lesz »II. kabaré a Magyar Színházban« czimen, amelyen az összes számok újak lesznek. Színre kerül egy eredeti egyfelvonásos Réskai Ferencztől, továbbá egy finom Labisch-egyfelvonásos, azonkívül több új tréfa, bluett, szatira és magánszám, amelyeket Gábor Aldor, Karinthy Frigyes és Márkus László irt. FŐVÁROS: Drágaság! hajsza. — Saját tudósítónktól. — A drágaság nagy. A marhahús ára 6 korona 40 fillér, a vesepecsenye 10 korona. Ha így haladunk, lesz a leveshús tiz korona s a vesepecsenye húsz. De az is meglehet, hogy egy napon egyáltalán nem kapunk húst. Drága a főzelék, drága és kevés a tej, a vaj, a zsír, a zöldség, az új főzelék és a régi hagyma. Ki az oka ennek? Ki csinálja a drágaságot, s ki az, aki nem képes ennek gátat vetni? Azt már körülbelül mindenki sejti, hogy a drágaság összefüggésben van a háborúval. A hadsereg óriási mennyiséget fogyaszt húsból, főzelékből, zöldségekből, lisztből. Budapestről viszik a vágóállatot óriási mennyiségben az északi és a déli frontokra is. Mi vagyunk a hadsereg éléskamarája s ma a hadsereg az első. Az első igazság tehát az, hogy a drágaság előidézésében óriási része van a háborúnak. De vannak bizonyos élelmiczikkek, melyeknek áremelkedése nincs semmi összefüggésben a háborúval, s ezeknek a czikkeknek az ára is óriásit emelkedett. Ott van a czukor, ott vannak a tavaszi termények. Ennek okát már nem lehet a hadsereg nyakába sózni. Hogy lehet az, hogy a saláta is drága. Három-négy nap előtt 10 fillérért adtak egy fejet. Ennek pedig az az oka, hogy nálunk minden élelmiszer-kereskedő uzsoráskodik. Mindenki nagy percentre dolgozik. De az még nem volna baj, ha az élelmiszer egy-két kézen menne csak keresztül, míg a termelőtől a fogyasztóig ér. A baj az, hogy az a fej saláta, melyért a fogyasztó tiz fillért fizet, nyolcz-tiz közvetítő kezén megy keresztül s mindenki nyer rajta ötven perczentet. Ezért kell nekünk a két filléres salátáért tiz fillért fizetnünk. Ezen az állapoton kell szigorú rendszabályokkal segíteni s minden uzsorást ki kell kergetni a vásárcsarnokokból. Ez ellen most szigorú rendszabályokat léptettek életbe. Máris kikergettek néhány uzsorás kofát és kereskedőt a csarnokokból. Kétségtelen, hogy a drágaság mesterséges előidézői ellen korábban is meg lehetett volna tenni ezeket a szigorú intézkedéseket, melyeket most, a drágaság miatti általános moraj közepette a közvélemény felzúdulása kikényszerített. De a drágaság okát egy emberben keresni s az ellen, mint minden drágaság okozója ellen, hajszát indítani, nem igazságos dolog. Folkusházy Lajos tanácsnokról van szó, akit úgy tüntetnek föl, mint aki minden élelmezési mizériának az egyedüli okozója. Azt írták róla, hogy eltávolítják a közélelmezési ügyosztály éléről. Na hát ha valakinek nagy örömet akarnak szerezni azzal, hogy eltávolítják az ügyosztály éléről, akkor az a boldog maga Folkusházy lesz. Ez az ügyosztály az érdekek olyan ütközőpontja normális időkben is, hogy csak a legkeményebb idegzetű emberek bírják ki azon a ponton a köz- és magánérdeknek folytonos harczát.Ott nemlehet egy közérdekű lépést tenni, hogy a legjogosulatlanabb magánérdekeket magára ne zúdítsa. Minden kis lépést, amit a közélelmezés javítása terén elérni lehet, szörnyűséges aknamunka előz meg. Ha a tejről van szó, felzuzdulnak a tejkereskedők, ha árubódékról van szó, a kiskereskedők és szatócsok ordítanak fel, ha a húskereskedelem terén akar a fogyasztó közönség javára tenni valamit, akkor a mészárosok rohanják meg. És minden magán- és ezédérdeknek megvan a bizottsági tagok között a maga szószólója, csak a drágán fizető fogyasztó közönségnek nincs. Csodák csodája, hogy Folkusházy még bírja ezt az örökös harczot. Akik előtte voltak, mind siettek más ügykörbe. Hermann tanácsnok abból az ügyosztályból egyenesen megszökött. Nyugdíjaztatta magát. Keservesebb kenyér nincs a közélelmezésügyi tanácsnokénál. Most végül azt mondják, hogy menjen arról a helyről, sőt azt mondják, hogy befejezett tény a menesztése. Erről ugyan a városházán egyetlen illetékes tényező nem tud semmit, de azért nincs kizárva, hogy elveszik tőle az ügyosztály vezetését, mihelyst akad tanácsnok, aki Folkusházy ügykörét elvállalja. Csakhogy nem akad. Mindenki kézzel-lábbal tátakozik az ellen, hogy annak az ügyosztálynak élére állítsák. Az igaz, hogy a polgármester egyszerűen elrendelheti a személyváltozást. Ez a polgármester joga s a tanácsnokoknak kötelességek szó nélkül teljesíteni a parancsot. Csakhogy a polgármester nem teszi. Kell hogy megkérdezze azt a tanácsnokot, hogy érez-e magában elég erőt és képességet annak a nehéz ügykörnek a betöltésére. S ilyenkor kiderül, hogy nem akad vállalkozó. Erre a helyre pedig a polgármester csak olyan egyént állíthat, aki annak betöltésére kedvet és hivatást érez magában. Bűnbak senki sem akar lenni. Szerencse, hogy van valaki, aki vállalkozik erre.* Bódy Tivadar alpolgármestert ma megkérdezték, hogy mi igaz abból a hírből, hogy Folkasházy el fogja hagyni a közélelmezési ügyosztályt. Bódy ezeket mondotta: — Nincs tudomásom arról, hogy a közélelmezési ügyosztályban személyváltozások történnének. De erről nyilatkozni nem is az én dolgom, mert én nem vagyok polgármester. A közélelmezés vezetését és irányítását különben is a közgyűlés arra a tíztagú bizottságra bízta, amely a polgármester elnöklésével most fog megalakulni. Azonkívül a tanács megbízta a város gazdasági ügyosztályát, hogy mindennemű zöldséget, főzelékfélét korlátlan mennyiségben vásároljon és juttasson piaczra. Az alpolgármester nyilatkozatával kapcsolatban megemlítjük, hogy a közgyűlés részéről kirendelt népélelmező bizottság legközelebb megalakul. A bizottságban minden kerületnek lesz egy megbízottja. Az erre vonatkozó felhívás az egyes kerületek vezetőihez már ki is ment. A bizottság a polgármester elnöklésével fog működni és a tárgyalásokba belevonják a kormányt és az érdekelt szakkörök képviselőit is. A bizottság a jövő hét elején megkezdi működését. (Körlevél a háztulajdonosokhoz a lisztjegyek ügyében.) A tanács a lakást változtató közönségnek lisztjegyekkel való ellátását a közönség érdekében a következőképpen szabályozta : I. A lakásváltozások általában. A mely fél lakást változtat, legyen az főbérlő vagy albérlő, lakásváltozását azon lisztbizottságnál köteles bejelenteni, melynek alkerületében eddig lakott. A lisztbizottság az illető félt a Háztartási lajstromból törli ésennek megtörténtéről a félnek lakásváltozási bizonylatot (V. minta) ad át. A fél ezzel a bizonylattal azon lisztbizottságnál jelentkezik, melynek területére költözködik. A bizottság őt ott felveszi az illető ház Háztartási lajstromába s ezt a bizonylaton igazolja. Bizonylat felmutatása nélkül a lisztbizottság senkit fel nem vehet a Háztartási lajstromba. A lakásváltozási bizonylat a fél kezében marad, ki ezzel igazolja, hogy bejelentési kötelezettségének mindkét lisztbizottságnál eleget tett. Aki ezen bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a következő lisztjegy-kiosztás alkalmával lisztjegyet nem fog kapni, mivel bejelentés hiányában új lakása a Háztartási lajstromba nincs felvéve. Amely fél lakást változtat, már kezében lévő lisztjegyeit magával viszi új lakásába, kivéve, ha Budapest területéről végleg elköltözködik, mely esetben a fennmaradt lisztjegyeket a lisztbizottsághoz visszaküldeni tartozik. Cselédváltozások csak akkor jelentendők be, ha ezáltal a lakásban lakó egyének (lelkek) száma emelkedik vagy fogy ; az első esetben a bejelentés annál inkább érdeke a lakónak, mivel a bejelentés elmulasztása esetén nem kaphatja meg a cselédje után járó lisztjogeret és így kevesebb lisztje lesz, mint amennyire joga van. Ha valamely eltávozott cseléd helyébe két héten belül új cseléd lép, tehát a lélekszám nem változik meg, a cselédváltozást nem kell bejelenteni, de ha az eltávozott cseléd helyébe új cseléd nem jön, a háztartás feje ezt feltétlenül bejelenteni tartozik azon lisztbizottságnak, melynek alkerületéhez lakása tartozik. Minden lakás- vagy cselédváltozás bejelentésekor a rendőri bejelentőlap is felmutatandó. II. A nyaralóközönség lakásváltozásai. Amely budapesti lakó vagy család városi lakásából a székesfőváros területén fekvő nyári lakásába költözködik, lisztszükségletét a már szétosztott lisztjegyek ellenében a jövőben! El na ■fii SZÁJ VIZ, FOGPOR.FOGKREM.FOGKEFULvrtékes FOGPOJÓ ÍZEI 21