Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-12 / 192. szám

Hétfő, 1915. július 12. AZ UJSáG pusztítani a németeket, magyarokat, törököket meg az osztrákokat? 3. Mint lehet a hajókat megvédeni a torpe­dók ellen? Napóleon példáján indultak meg a dicsők. A nagy korzikai, a­mikor az angolok elzárták előle a czukrot, pályázatot hirdettek és ez a pá­lyázat a czukorrépával ajándékozta meg az em­beriséget.* A Litter Kriegszeitung (a németek adják ki) ezeket írja a 67-ik számában : Egy vasárnapon Armentiéres környékén az egyik megfigyelő né­met tiszt észrevette, hogy a szemközt lévő ellen­séges lövészárokban két homokzsák közül egy nő feje bukkan elő. A távcsövén tisztán ki­vehette a női vonásokat, de különben se tévedett, mert az előhívott többi katona is nőnek látta az illetőt. A nő ezután öt lövést adott le a németekre. Saj­nos, a helyzet olyan volt, hogy nem lehetett ár­talmatlanná tenni a frank­tizer asszonyt. A lö­vészárokban csakhamar elterjedt a hír, hogy odaát asszony is van , már kirándulásra készül­tek volna, ámde egyszerre lelohadt a vállalkozó kedvük, a­mikor a tisztjük kijelentette, hogy az asszony arcza szörnyűségesen csúnya. HÍREK. Stecchetti. Hetven éves fejével, tépett ősz szakállá­val az öreg Lorenzo Stecchetti kiállott a »Travaso« kirakatába és odamondogatott a pápának meg a németeknek. A pápáknak régi ellensége az öreg atheista. A­míg fiatalabb volt, sokat kellemetlenkedett a Vatikánnak és általában a katolikus egyháznak. Volt is pőre vallássértés miatt nem egy. »Liber Cata­­phas« czímű költeménycziklusa miatt Faenza püspöke állította a bíróság elé. A pápát és az Istent szidni gyermekes időtöltés, a mióta egyikük sem vág vissza. Nem is szokta azt más, mint gyerekember. Stecchettinek, a­míg fiatal volt, nem is állott rosszul a titánkodás és a kötekedés. Ma már kissé öreg hozzá és az idők is komolyabbak, semhogy régi ízetlenségek fölújításával rontsa őket az ember. Benedek pápára azért haragszik az öreg költő, mert kételkedik abban, hogy a németek, mint olyanok, barbárok volnának. Ö, polgári nevén Olindo Guerrini, a bolognai egyetemi könyvtár igazgatója, bizonyos benne. Barbá­rok a németek, nemcsak a katonáik, nemcsak a hadviselési módjuk, nemcsak a császárjuk és kanc­ellárjuk, hanem az egész fajtájuk. Valószínűleg a tudósaik is, azok a férfiak, kiknek könyveiből oly könnyű volna kissé többet megtudnia a német barbárságról annak, ki maga is könyvtár élén áll. Megtudnia, hogy mennyi az, a­mit a mai Itáliai a német kultúrá­nak köszön. Hiszen a német tudósok nélkül Olaszország ma is terra incognita volna. Nem a német tudományosság kezdte-e rendszeresen fölásni Itália földjét, hogy az ókori művelt­ség nyomait kitakarja belőle ? Másfélszáz év óta egészen új tudományágakat honosítottak meg és fejlesztettek ki Olaszországban a né­metek. Ha politikusok ordítják szét a barbárság vádját, az még egy kicsit érthető. Mentségük a tudatlanságuk. Mit tudja azt egy politikus, hogy mi a kultúra s különösen hogy mi valamely idegen nemzet műveltsége ? A politikus a pil­lanat hatása kedvéért hidegvérrel mond sok olyant, a­miben maga sem hisz. Mert ne mon­dana olyant, a­miben hinnie — szent tudatlan­ságánál fogva — könnyű. Más azonban a hely­zet, ha a kultúra munkásai rágalmaznak meg idegen kultúrákat. Ha Stecchetti olyan igen öreg nem volna (az idén lett hetven éves), bizony elszégyelné magát némi idő múltán. S ez a költő valamikor híres férfiú volt, egy egész hamar levitézlett költői iskolának, az olasz verista költőkének, megalapítója. És nem utolsó tréfába a sorsnak, hogy külföldön sehol úgy meg nem becsülték meglehetősen alacsonyrendű költészetét, mint a minden új iránt fogékony, minden megmozdulásra föl­figyelő, minden törekvést méltányló Német­országban. A vén bohém most hálából belerúg. Nem az első rúgás, a­mi a német műveltséget érte ebben a háborúban. De könnyű lesz ki­heverni. Arcturus. — Személyi hir. Gmundenből távirat­ozzák­: A braun­­schwigi herczeg és herczegné ma délután különvonaton ideérkeztek. — A honvédelmi miniszter Bécsben, Bécsből jelentik : Hazai báró magyar honvédelmi minisz­ter tegnap este 10 órakor Budapestről ideérkezett. — A porosz urak házának elnöke meghalt. Berlinből táviratoztak: Wedell-Piesdorf Vilmos, a porosz királyi ház volt minisztere, a porosz urak házának elnöke, ma délelőtt hetvenhét éves korában meghalt. — A bolgár exarcha halála. Szófiából távira­­tozzák . Boris trónörökös ma részt vett a József exarcha lelki üdvéért rendezett gyászmisén. — Bársony István gyásza. Súlyos csapás érte Bársony Istvánt, a Budapesti Közlöny szerkesztő­jét. Felesége, Bársony Istvánná született Borsos Vilma ma reggel hosszas szenvedés után meghalt. A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Áldott jósággal teljes életének hatvan­­nyolc­adik esztendejében, sok szenvedéstől ki­merülten, végképp elpihent az örök nyugalom­ban az én édes, drága jó feleségem Bársony Istvánná született Borsos Vilma. Fehér lelke a halotti szentségekkel megszentelve július 11-én, vasárnap hajnalban röppent el közülünk égi hazájába,a­hova övéinek bús emlékezete vi­gasztalan­ bánattal sír utána. Temetése kedden, július 13-án, délután fél négy órakor lesz a kere­­pesi­ uti temető halottas házából, a római kath. anyaszentegyház szertartása szerint. Lelki üd­véért az engesztelő szent­misét szerdán, július 14-én reggel 12­ órakor hallgatjuk a józsefvárosi plébániatemplomban. Velem együtt megtörten gyászolják legjobb édesanyjukat szegény elhunyt feleségem fiai is : dr. Varságh Zoltán, Varságh János és fiam : Bársony Elemér, valamint csa­ládjaik. Isten örök irgalma legyen felejthetetlen drága halottunkkal, a kinek szent emlékét a szi­vünkben őrizzük, a­mig élünk. Bársony István: — Vitéz pénzügyőrök kitüntetése. A balkáni haderők parancsnoksága az ellenség előtt tanúsított bátor maga­viselete elismeréséül a bosny.-hercz. pénzügyőrségnél Kaczin Ferencz, Samardzsija Iván, Czerny Péter, Ansorge Henrik, Kapr­us Maté szemlészeknek, Podgory Antal, Rep István fővigyázóknak és Stefanacz Péter vigyázó­­nak az ezüst vitézség­ érem I. osztályát, Holzmann Albert főszemlésznek, Pasternak Antal, Ubojczics Márk, Mikha­­liczek Lajos, Gobaczek János, Majerovszki Szaniszló, II. Marjanovics Markó, Rattay Jarosláv szemlészeknek, továbbá Husarek Ottokár, Berloznik Ferencz, Puhl Fe­rencz, Javorski Vladimir, Zubrinics Iván, Krejcsi Ferencz fővigyázóknak és Karkovics Brúnó, Baskarad István, Zgud Zsigmond, Hanslics Bálint, Egginger Ferencz és Miletics Ferencz vigyázóknak az ezüst vitézség) érem IL osztályát adományozta. — A velenczei tó. Székesfehérvárról jelentik : Fejérvár megyének már régi vágya, hogy a kies fekvésű velenczei-tavat szabályozza és környé­kén fürdő- és üdülőtelepeket létesítsen. Ennek a tervnek megpendítője Polgár Iván dr., a székes­­fehérvári cziszterczita főgimnázium tudós tanára volt, a­ki több tudományos értekezést írt a Velenczei-tóról és hangoztatta, hogy azt mint természetes kincset gazdagon lehetne hasznosí­­tani. A tervet a megyei hatóság helyesnek találta és mintegy két évvel ezelőtt előterjesztést tett ez ügyben a földmivelésügyi minisztériumnak. A vármegye, különösen a tómenti községek érdek­lődéssel várták a minisztérium döntését, mely a minap érkezett be Fejér vármegyéhez. A minisz­térium közli a vármegyével, hogy a szép tervet nem teheti magáévá, mert a velenczei-tó és kör­nyéke egészségügyi szempontból nem alkalmas arra, hogy ott fürdő- és üdülőtelepek létesülje­nek és fölöslegesnek tartja a tó vizének vegy­­elemzését is. — Szolgálati jubileum. Csendes, de annál bensősé­gesebb családias ünnepség keretében ünnepelte a Buda­pest 41. számú központi levélkézbesítő postahivatal sze­mélyzete főnökhelyettesének, Zimányi Károly posta- és távirdafőtisztnek 25 éves szolgálati jubileumát. Az érde­mes tisztviselőt, a­ki szaktudásával a főváros levélkézbesí­tésének ellátása körül az intézetnek és nagyközönségnek értékes szolgálatot tett, humánus, emberszerető és előzé­keny modorával pedig a beosztott személyzet együttélését tette kartárs­as és testvéries jellegűvé, felsőbb hatósága meleghangú elismeré­sen részesítette, a személyzet pedig Katona József főfelügyelővel az élén a túláradó szeretet és ragaszkodás jeleivel árasztotta el az ünnep napján. — Hősök halála. Fischhof Lajos, a Hinden­­burg gyalogezred önkéntes tizedese, a Nyugat­­magyarországi Kőszénbánya részvénytársaság tisztviselője, június 19-ikén a Lemberg mellett vívott harczokban egy gránátlövéstől találva, hősi halált halt. Az elhunytban Fischhof Mór, Tolna­megye bizottsági tagja fiát gyászolja. Az oly korán elhunyt vitéz tetemeit a gyászoló család Szekszár­­don temetteti el. — Debreczenfalva, Debreczenből jelentik : A város közgyűlése ma délután 2000 koronát szava­zott meg a háború sújtotta felsőmagyarországi köz­ségek felépítésére irányuló akczióra, melynek czél­­jára a városi tanács felkérése folytán a debreczeni Vöröskereszt gyűjtési mozgalmat kezdett. Mint­hogy az a czél, hogy Debreczen társadalma egy­maga építsen fel egy elpusztult községet, a­melyet Debreczenfalvának neveznek, ebben Debreczen kívánja a községházat felépíttetni a maga adomá­nyából. A debreczeni joghallgatók segélyegylete két ház építésére 300, a Haladás-páholy 2000 koro­nát ajánlott fel ; ezenkívül még öten vállalkoztak egy ház építésére. Szinnyei­ Merse sárosi főispán melegen fogadta Debreczen országraszóló kezdeményezését és kérte a város képviselőjének kiküldését a részletek meg­beszélése végett. — Rendőri felügyelet alá helyezés és őrizet alá vétel a háború alatt A belügyminiszter az igazságügyminiszter­­rel egyetértve kimerítő rendeletben állapítja meg a had­viselés szempontjából az állam érdekeire, vagy a közrendre és a közbiztonságra aggályos egyének rendőri felügyelet alá helyezésének vagy őrizet alá vételének szabályait. A rendelet szerint oly egyének, kiknek az ország bi­zonyos vidékén tartózkodása a hadviselés szempontjából az állam érdekeire vagy a közrendre és a közbiztonságra aggályos, e vidékről — tekintet nélkül községi illetőségükre — kitilthatók és rendőrhatósági felügyelet vagy a szük­séghez képest őrizet alá helyezhetők. Ha ilyen egyénnek tartózkodási helyéről való kitiltása nem mutatkozik fel­tétlenül szükségesnek, őt rendes tartózkodási helyén lehet rendőrhatósági felügyelet alá helyezni. A rendőrhatósági felügyelet alá helyezésnek hatálya az, hogy az ilyen rendőr­­hatósági felügyelet alá helyezett egyén azt a területet, a­melyet a rendőrhatóság megállapít, további intézkedésig rendőrhatósági engedély nélkül nem hagyhatja el; köteles az elsőfokú rendőrhatóságnál és ha ez nincs helyben, a községi elöljáróságnál, a rendőrhatóság által megjelölt időközökben és a napnak meghatározott órájában szemé­lyesen jelentkezni; köteles a tartózkodási hely belterüle­tén szándékolt lakásváltoztatását legalább 24 órával előbb a rendőrhatóságnál, kis- és nagyközségekben az elöljáró­ságnál bejelenteni, a­mely a válaszott új lakás ellen indo­kolt kifogást tehet; személyes szabadságában bizonyos korlátozásoknak van alávetve, a­melyeket az elsőfokú rendőrhatóság egyénenként állapít meg. Hyenek különö­sen : lakásáról a nap bizonyos szakában (pl. este 8 órától reggel 6 óráig) való eltávozásának megtiltása ; a nyilvá­nos helyek vagy némelyikük látogatásának tilalma vagy korlátozása; meghatározott katonai vagy polgári köz­művek megközelítésének eltiltása stb.; táviratokat csak rendkívüli esetekben a rendőrhatóság engedélyével és ellenőrzése mellett válthat; a távbeszélőt nem használ­hatja ; postaküldeményei ellenőrzés alatt állanak; el­tiltható attól, hogy rendes környezetén kívül mással, kü­lönösen idegenekkel érintkezzék. A rendőrhatósági fel­ügyelet alatt álló egyéneket a rendőrhatóság lefényké­pez­tetheti. Az őrizet alá helyezettek a számukra kijelölt köz­ségekben sem lakhatnak szabadon, hanem a rendőrható­ság által megjelölt épületekben helyeztetnek el. Fegyvert vagy fegyverül használható más eszközt, különösen nagy kést vagy rögzíthető pengéjű zsebkést az őrizet alá helye­zett nem tarthat magánál; nem tarthat továbbá magánál nagyobb pénzösszeget, mint a­mennyi legfeljebb egy havi ellátására szükséges. Ha tilos tárgyak, vagy a megenge­dettnél nagyobb pénzösszeg van birtokában, köteles azt a rendőrhatóságnak megőrzés végett átadni. Egyeseknek az ország bizonyos vidékéről kitiltását a belügyminiszter rendeli el és egyidejűleg megállapítja a kitiltott egyén részére kijelölt tartózkodási helyet. Sürgős esetekben — a belügyminiszter utólagos jóváhagyásával — egyeseket az illetékes kormánybiztos is kitilthat. Egyesek kitiltását a katonai parancsnokság is kezdeményezheti. Az ellenséges államoknak az ország területén tartóz­kodó azon férfi állampolgáraival szemben, a­kik nyilván­valóan nem állanak védképes korban vagy nyilvánvalóan nem védképesek, továbbá a nőkkel és gyermekekkel szem­ben, ha teljesen gyanútlanok és eddigi, tartózkodási helyü­kön való meghagyásuk a hadviselés érdekei szempontjából nem aggályos, a tartózkodási helyük szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóság a rendőrhatósági felügyelet alá helyezésnek ama legenyhébb módját is alkalmazhatja, hogy őket csak nyilvántartásba foglalja, de rendes fog­lalkozásukban meghagyja, és ha szükségesnek látja, őket ottlétük ellenőrzése végett,­­ időnkint való személyes jelentkezésre kötelezi. Kivételesen ugyanily kedvezményes elbánásban ré­szesíthetők az ellenséges államoknak azon védképeseknek látszó, teljesen gyanútlan férfi állampolgárai is, a­kikről hatósági orvos megállapítja, hogy katonai szolgálatra al­kalmatlanok vagy a­kikért megbízható magyar állampol­gár szavatosságot vállal. De ha nem esnek e kivételes meg­ítélés alá, akkor mindig rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá kell helyezni őket, az ellenséges államoknak nem védképes korban álló férfi polgárait, továbbá a nőket és a gyermekeket pedig akkor, ha maguk tartásának állam­ellenes volta miatt nem állnak felül minden gyanún. A rendelet, mely Fiuméra is kiterjed, kihirdetésének nap­ján lép életbe és a háború esetére szóló kivételes intéz­kedésekkel egyszerre hatályát veszti. — Gombamérgezés. Baksa Bálint ötvenöt éves közszolga és a nála lakó Koncz Ilona tegnap Nagytemplom­ utcza 13. szám alatti lakásukon­­ gombát ettek és súlyos gombamérgezés tünetei kö­zött megbetegedtek. A mentők gyomormosást alkalmaztak és a lakásukon hagyták őket. 7 ■I l . ' ....... N­'»

Next