Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-26 / 206. szám

6 Háború a tengeren és a gyarmatokon. Németország és az Egyesült­ Államok. Rotterdam, július 25. (Saját tudósítónk táv­irata.) Washingtonból jelentik : A német nagy­követ kijelentette, hogy a német-amerikai ellen­téteket meggyőződése szerint békésen egyenlítet­ték ki. Berlin, július 25. Az egész sajtó egyértelműen megállapítja, hogy az amerikai jegyzék nem ki­elégítő és hogy a legcsekélyebb tekintettel sincs arra, hogy Németország létéért harczol. Az előzékeny német javaslatok visszautasítását a sajtó érthe­tetlennek tartja és egybehangzóan úgy nyilatko­zik, hogy Németország ugyan a megegyezést és az Amerikával való jó viszony fentartását nagyra értékeli, de nem minden ármi, és hogy további kon­­c­essziók Németországra megalázást jelentenének. A sajtó egyértelműen hangsúlyozza, hogy a búvár­­hajóharcznak tovább kell haladnia tíz előírt után. A Berliner Tageblatt a következőket fejti ki: Amerika viselkedése mutatja, hogy nem annyira polgárainak biztonsága, hanem sokkal inkább a búvárhajók működésének megbénítása a czélja. Wilson a keleten érlelődő döntés pillanatát alkal­masnak tartja, hogy kormánya erkölcsi súlyát még egyszer a négyes-szövetség ügye érdekében vesse latba. Természetes azonban, hogy a búvárhajóharc­ éppúgy tovább megy a maga előtrt útján, mint az orosz seregek halálos átölelése a keleti seregek által. A Vossische Zeitung hangsúlyozza, hogy Né­metország konczedált mindent, a­mit egyáltalában konczedálhatott. Minden parányival többet a né­met nép, a­mely a keleti és nyugati összes csatate­reken a fegyvereket győzelmesen viszi előre, meg­alázásnak érezne. A Tägliche Rundschau szerint Wilson mindig ugyanazt a salto mortalét csinálja, a­mennyiben okot és okozatot teljesen felcserél és a panaszokat nem a bajok tulajdonképpeni forrásához intézi. A Deutsche Tageszeitung hangsúlyozza, hogy a német birodalom helyzete minden mástól eltekintve igazán nem olyan, hogy szükségesnek tartaná ilyes­féle jegyzékek hatása alatt a hadviselés hatályos eszközeit és szükséges módjait a brit ellenségtől be­folyásolt rosszakaratú semleges állam óhajának meg­felelően megváltoztatni. A Kreuzzeitung írja : Még idegenkedünk attól a gondolattól, hogy Amerika az A naszádokra vo­natkozó állásfoglalásával Anglia közvetett támoga­tását czélozza, de be kell vallanunk, hogy a jegyzék tartalmát más szempontból alig tudjuk megérteni. A Post szerint a német-amerikai viszály most a kenyértörés stádiumában van. Wilson legutóbbi jegyzékére csakis egyszerű nemmel kell válaszolni. Az amerikai mnrtárizmus kezdetei. London, július 25. A Reuter-ügynökség je­lenti Washingtonból. A Németországnak szóló jegyzék közzététele után ismeretessé vált, hogy Wilson elnök a katonai és tengerészeti osztály vezetőjétől jelentést kért a nemzeti védelem álla­potáról. Wilson, tekintet nélkül a mostani hely­zetre, már bizonyos idő előtt megfelelő tenge­részeti programm összeállítását vette tervbe, a­melyet a kongresszusnak elé fog terjeszteni. Nevezetesen azt kívánja, hogy a flotta minden más flottát elérjen harczképesség dolgában. Az elnök azonkívül a hadsereg kiépítéséről szóló programmot és a polgárok megfelelő katonai kiképzésének tervét is előkészíti, a­mennyiben ez utóbbi amerikai hagyományokkal összhang­zásban van. Ezt a tervét a kongresszushoz inté­zendő legközelebbi üzenetében ki fogja fejteni. Hir szerint az általános nemzeti védelmi pro­gramm e részéről már néhány végleges határo­zat történt. Amerika moniczió-üzlete, Newyork, július 25. (Reuters) Kormány­­jelentés szerint a robbanóanyagokban való amerikai kivitel a május 31-én lezáródott tizen­egy hónapban csak 4.800.000 font sterlinggel (115 ,200.000 koronával) tett ki többet, mint a múlt esztendő megfelelő időszakában. A május havi kivitel csak 1,100.000 font sterlinggel (26,400.000 koronával) volt több, mint 1914 május havában. Manic­iógyári munkások sztrájkja, Rotterdam, július 25. A Courant londoni je­lentése szerint a »Daily Telegraph« Newyorkból arról értesült, hogy a sztrájkok a keleti álla­mokban jelentékeny mértékben ter­jednek, a­mi a kormány közegeinek nagy gondot okoz. Attól tartanak ugyanis, hogy a munkászavargá­sokat az amerikai semlegesség megsze­gésének értelmezhetnék, miután meg­akadályozhatnák a hadianyag szál­lítását a szövetségesek részére. Figyelemreméltó, hogy azok a munkások, a­kik sztrájkba léptek, mind­nyájan munkc­iógyárakban, gőzhajós­­társaságoknál, petróleumfinomítókban és hadiszállításokkal foglalkozó más gyárakban dolgoztak. A munkásügyi és igazságügyi hivatal elhatározta, hogy interveniálni fognak. Az ütközőpont Japán s Anglia meg Amerika közt. London, július 25. A Morning Post jelenti Tokióból. Japánban az a meggyőződés ver gyökeret, hogy a Kínával folytatott tárgyalá­sok sikertelensége arra vezethető vissza, hogy Anglia és Amerika szembehelyezkedett a japán követelésekkel. Továbbá hogy ez a szembehelyez­­kedés az említett államok meghatározott poli­tikai irányának felel meg és hogy Japán jövője attól függ, hogy tud-e hatásosan szembeszállni ezzel az ellentállással, a­mely a jövőben való­színűleg még fokozódik. E kihívásokra az első válasz az a határozat volt, hogy szaporítják a hadsereget és a flottát. A japán katonapárt már a Kínával való tárgyalások előtt két új had­osztály felállítását követelte. Okuma miniszter­­elnök, a japán béketársaság elnöke pedig utóbb kijelentette, hogy Japán nem elégedhetik meg mindaddig, a­míg huszonöt hadosztálya nem lesz. A hajóépítő-programm négy superdreadnought, huszonnégy torpedóromboló, két felderítőhajó és nyolcz tengeralattjáró megépítésére irányul. A legközelebbi négy évre azonban nyolcz dread­nought, hat felderítő, hatvannégy torpedóromboló, huszonnégy tengeralattjáró, valamint több szál­­lítóhajó építését vették tervbe. Japán el van határozva, hogy nem engedi európai hatalmak által visszaszorítani Kínában való terjeszkedését és tekintélyét, és az az érzése, hogy az európai háború bebizonyította, hogy a német rendszer az angollal szemben nyilvánvalóan praktikusabb. A­mi talán arra vezethető vissza, hogy annyi japán tudós és katona részesült német nevelés­ben. A militarizmus veszedelmével, a­mely ellen Angliában és Amerikában agitálnak, Japán nem sokat törődik. miért nem jön Japán Európába. Paris, július 25. Az Excelsior ma Japán intervencziója kérdésének szenteli hasábjait. Közli jól értesült beavatott japán személyiség nyilatkozatát is, a­ki e pillanatban még meg akarja őrizni inkognitóját. Ez a személyiség kijelenti, hogy Japán európai intervencziójá­­nak eszméje Japánban nem találkoznék helyesléssel. A franczia sajtó idő előtti fejtegetései Japánban inkább elkedvetlenedést idéztek elő, annál is inkább, mert ismeretes, hogy a japán kormányt hivatalo­san nem kérték intervenczióra. Japán a Kiaocsau elleni akc­iónál az angol-japán szer­ződés értelmében cselekedett. Európai há­borúban való részvételének kérdésében nincs szer­ződés, a­mely, mint Kiaocsan esetében, erkölcsi nyo­mást gyakorolna a nyilvánosságra. Egyébként már az intervenczió anyagi nehézségei is alkalmasak arra, hogy Japán intervenczióját erősen kérdésessé tegyék. Az intervenczió ellen a legnyomásaidban az az ok szól, hogy Anglia bizonyára sohasem teljesí­tené azokat a feltételeket, a­melyekhez Japán intervenczióját fűzné. Anglia soha­sem engedné meg a japán állampolgárok szabad bevándorlását Kanadába és Ausztráliába, nem engedne Japánnak szabad kezet Kínában, nem előlegezne neki pénzt és nem mérsékelné az euró­pai beviteli vámokat. Minden más kérdésben AZ U­JSÁG Hétfő, 1915. július 26. is ugyanezeket a kifogásokat emelné Anglia. Ezeknek tekintetbevételével bizonyos, hogy a japánok nem fognak Európába jönni. Elsülyesztett angol halászhajó. London, július 24. A Star of Peace halász­hajót az Orkney-szigetek közelében német tenger­alattjáró elsülyesztette. A legénység Stroames­­ben partraszállott. Elpusztult kábelhajó. London, július 24. A Morning Post jelenti Newyorkból. Honolului hír szerint a Strathocma nevű brit kábelhajó a Fidzsi-szigetek közelében el­pusztult. Az Iris nevű kábelhajó drótnélküli táv­iró útján jelenti, hogy kereste a menekülteket, de csak egyetlenegy embert talált. Olasz jegyzék a Mondello szállítógőzös ügyében. Chiasso, július 25. (Saját tudósítónk távirata.) A Sera értesülése szerint az olasz kormány Garroni követ útján jegyzéket adott át a portának a Mon­dello nevű olasz szállítógözös ismert inczidense ügyé­ben. A Mondello 200 tonna tartalmú hajó és a génuai »Societa dei servizi maratimi« tulajdona. Az ausztráliai hadikölcsön. London, julius 25. A Reuter-ügynökség jelenti Melbourneből. A szenátus elfogadta a 20 millió font sterlingről szóló hadikölcsön törvényjavaslatot. A Dardanellák ostroma. Új támadás készül a Dardanellák ellen. Athén, július 25. (Saját tudósítónk távirata.) A lapok egybehangzó jelentése szerint Tene­­doszban és Mytilenében élénk tevékenység ész­lelhető. Az utóbbi két nap alatt mintegy hatvan municziós hajó érkezett meg. Ez arra mutat, hogy a bombázást újból megkezdik, mivel német búvárhajók nem mutatkoznak az Égei­­tengeren. A Gallipoli-félszigetre új angol és franczia erősítéseket küldöttek. Az Ameriká­ból szállított ágyuk között huszonnyolc­ c­enti­­méteres mozsarak is vannak. Tegnap érkeztek meg a szövetségesek földközi-tengeri flottájának­­modern czirk­álói, a­melyeket az Adrián az olasz­ flotta váltott fel. A török trónörökös hazaérkezett. Konstantinápoly, július 25. Jusszuf Izzedin herczeg trónörökös a Dardanella-arczvonalon és­ Drinápolyban tett látogatásáról visszaérkezett. A pályaudvaron üdvözlésére a miniszterek jelentek meg. Török hivatalos jelentés, Konstantinápoly, julius 25. A főhadiszállás közli : A 23-ára virradó éjszaka Ari Burnu szaka­szában időnkint szünetelő tüzérségi párbaj volt. Július 23-ának reggelén egy ellenakna, melyet fölrobbantottunk, hogy c­entrumunk ellen szánt ellenséges aknát hatástalanná tegyünk, erősen hatott. Tüzérségünk délután a balszárnyunkon levő állásoknak két ellenséges monitor által tör­tént kivetése folyamán e monitorok egyikét telibe találta, mire mindkettő azonnal eltávozott. Sed­il Bahr szakaszában július 23-án délelőtt jobb­szárnyunk néhány lövészárka ellen intézett tá­madást visszavertünk. Tüzérségünk az ellensé­ges tüzérséget, mely lövészárkainkat bombázta, elhallgattatta. Anatóliai ütegeink szétugrasztot­­ták az ellenséges osztagokat, melyek Séd­il Bahr­­tól délre erődítéseket építettek. A többi arczi­vonalról nincs fontosabb jelentenivaló. Orosz vereségek, Konstantinápoly, július 25. Mint a lapok Erzerumból jelentik, a török jobbszárnynyal szembenálló orosz hadsereg több oszlopban visszavonul és a török hadsereg oly keményen üldözi, hogy az orosz főhadiszállás is csak nagy­­nehezen, automobilon menekülhetett. Egy ellen­séges zászlóaljat, mely az Araxes folyótól délre lévő csapatok felváltására készült, török csa­patok szétugrasztottak, mielőtt rendeltetési helyére érhetett volna. A törökök az oroszokat Olty vidékén is megtámadták, a­hol az oroszok helyenként 150 méter távolságban álltak. A török tüzérség kiüldözte az oroszokat árkaikból. Orosz foglyok szerint az orosz sereg szelleme nagyon demoralizált.

Next