Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-27 / 207. szám

6 ■1 .................. ■ —.....■—■■■■» ' I ' ' '■■■« ■■ ■ ■■■■■.....'■................ ■■ 1505 tonnás franczia gőzöst a Warth-foktól északnyugatra két német búvárha­jó elsülyesz­­tette. A legénységet Stomnowaybe vitték. A Firth nevű 406 tonnás aberdeeni gőzöst megtorpedózták. A legénység négy emberét meg­ölték, hatot partraszállítottak. A Briton nevű aberdeeni halászhajó is elpusztult. Az admiralitás jelentése szerint a kapitány életét vesztette, a legénység öt embere a tengerbe full. A Henry, Charles, Cathlen, Activity és Prosper nevű lowestofti halászgőzösök is német búvárhajók áldozatai lettek. A legénységet partra­­szállították. Grimsbyből jelentik, hogy a Perseus halász­bárka szombaton az Étszaki-tengeren a levegőbe repült. A kilencz főnyi legénység elpusztult. Egy amerikai tengeralattjáró új ágyújának kipróbálása. Hága, július 26. (Saját tudósítónk távirata.) A Handelsblad annak a hírét kapta Newyork­­ból, hogy az amerikai haditengerészetnél új, három hüvelykes ágyút próbálnak ki, a­melyet tengeralattjáró hajón alkalmaznak. Az új ágyú­val felszerelt hajó a lövés leadása után nyomban víz alá merül. Az angol flotta veszteségei: London, julius 26. Az angol admiralitás je­lenti, hogy julius 14—21-ike közt 1387 hajó érke­zett be és hagyta el az angol királyság kikötőit. Ez idő alatt egy hajó aknára futott és hármat német tengeralattjárók elsülyesztettek. Az elvesztett ha­jóknak összesen tízezer tonna tartal­muk volt. Ellenséges hadihajók és aknák hat halászbárkát is elsülyesztettek ezen a héten és ezeknek 665 össz­­tonna tartalma volt. Megtorpedózott orosz gőzös. London, július 25. (Reuters) A Riboina orosz gőzöst, a­mely szénnel Cardiffból útban volt Orosz­ország felé, az Orkney-szigeteknél német búvárkodó megtorpedózta. A legénységet megmentették. Az angollá lett búr vezetőemberek ünneptik egymást. Fokváros, július 25. (Reuters) A Botha tiszte­letére adott lakomán Smuts ezt mondta : Ha Dél- Afrika békés fejlődését kívánjuk, nem szabad ki­engedni kezünkből, a­mit nyertünk és az egész vi­lágnak érthetővé kell tenni, hogy ehhez szilárdan ragaszkodunk. Az Unió kötelessége, hogy részt­­vegyen az európai háborúban. A Dardanellák ostroma. Törökország és a központi hatalmak. Konstantinápoly, július 26. A Mini-ügynökség méltatja Törökország és a központi hatalmak szö­vetségét és emlékeztet azokra a rendkívüli körül­ményekre, a­melyek hét év óta a három hatalom közeledésére vezettek, különösen arra a tényre, hogy a tripoliszi és a balkáni háború alatt egyedül a központi hatalmak emeltek szót Törökország érde­kében. Hálás elismeréssel szól a Milli-ügynökség Wangenheim báró német nagykövetről is, a­ki egészségének helyreállítása végett éppen most utazott el Konstantinápolyból. Angol adat az entente veszteségeiről. Athén, július 26. (Saját tudósítónk távirata.) Egy Madroszból érkező angol tiszt a szövetsége­sek eddigi veszteségeit a Dardanelláknál nyolc­vanezer emberre becsüli. Azt is mondta az illető tiszt, hogy a törökök muníczióhiányáról szóló hírek alaptalanok. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, július 26. A Milli távirati ügynökség jelenti. A főhadiszállás a követke­zőket közli: Dardanella-front. Ari Burnunál 24-én kölcsönös aknah­arcz és az ellenséges kikötési hely bombázása. Séd­il Bahmnál gyönge kölcsönös tüzelés. Tüzérségünk Hisszarliktól nyugatra balszárnyunkkal szem­ben állott egyik taraczküteget kényszerítette, hogy helyét elhagyja. A­mikor az üteg újból tüzelni kezdett, elnémítottuk. A többi arczvonalon semmi jelentős nincs. A törökök lőszerei. Hága, július 26. Mint a Times-nak Mytilené­­ből jelentik, a török lövészezredeknek vörös­réz­ből való patronhüvelyek állnak rendelkezésükre, úgy hogy a lövéseiket nem lehet hallani. Krithiá­­nál az angolok a drótsövényeket olyan gépkocsik­kal hasították át, a­melyek elől aczélkéssel voltak fölszerelve. A fogolytáborban, Konstantinápoly, július 26. Egy török hadi­tudósító, a­ki a Dardanella-front mögötti ideigle­nes fogolytábort meglátogatta, jelenti, hogy hadi­foglyok vallomásai szerint a szövetségesek külön­böző csapatai között nagy egyenetlenség ma. A francziák panaszkodnak, hogy az angolok semmit sem csinálnak, hanem gondosan vigyáznak az életükre és minden fontos támadást a franciákra és az indusokra bíznak, viszont minden sikert maguknak vindikálnak. Az angolok ezzel szem­ben azt állítják, hogy a­ francziák nagy lármát csapnak, sok hazafias dalt énekelnek, de a törökök támadásai elől menekülnek. Egy indiai hadifogoly panaszkodott, hogy a háború minden terhét az indiai csapatok viselik s e mellett állandóan fe­nyegetik őket a hátuk mögött felállított gép­fegyverek, úgy hogy az egyedüli mentség a hadi­fogság. A balkáni államok és a bábom. Románia fentartja semlegességét. Köln, július 26. (Saját tudósítónk távirata.) A Kölnische Zeitung jelenti: A Corriere della Sera, szerint a központi hatalmak azon fáradozásai, hogy Romá­niát a maguk ügyének megnyerjék, azzal végződtek, hogy a bukaresti kormány úgy Bécsbe, mint Berlinbe azt a választ adta, hogy Románia továbbra is fenn akarja tartani semlegességét. A bukaresti szerb követ Belgrádban tanácskozást folytat. Bukarest, július 26. Marinkovics Pavle szerb követ, a­ki legutóbb Bratianu miniszterelnökkel és Porumbaru külügyminiszterrel sokat tárgyalt, Belgrádiba utazott. A követ Szerbiában marad egy ideig, a­hol tanácskozásokat fog folytatni. Törökország és Bulgária. Konstantinápoly, július 26. A Tasviri Elkiar beszélgetést folytatott egy Konstantinápolyban tartózkodó bolgár képviselővel és egy bolgár diplo­matával, a­ki a török-bolgár tárgyalásokban is részt­­vesz. A bolgár államférfiak kijelentették, hogy valótlan az, mintha az oroszbarátok az utóbbi időben Bulgáriában túlontúl megerősödtek volna. Bulgáriá­ban is, mint másutt, vannak oroszbarátok, de a nép többsége bolgárbarát, a­mely belátja azt, hogy politikájának alapja a szomszédaival való — tehát Törökországgal is — teljes megértés és békesség kell hogy legyen. Bulgária, a­mely annyi vért ontott a két balkán háborúban, ma teljesen gyü­­mölcstelennek látja hadjáratait. Hiába vérzett, nincs eredmény. Azt akarja tehát, hogy Törökország a drinápolyi és a dlimatikai kérdés igazságos és lehető gyors megoldásával tegye lehetővé Bulgária szá­mára a jövő, szorosabb barátságon alapuló politikát. Ha erre Törökország most hajlandó lesz, elsimul minden ellentét s csak a rokosszenv és barátság marad fenn, a­mi legalább annyira érdeke a harcz­­ban álló Törökországnak, melyet ellenségei izo­lálni akarnak, mint Bulgáriának, melyet Török­ország ellenségei is meg akarnak maguknak nyerni. Aláírták a török-bolgár egyezményt. Hága, július 26. (Saját tudósítónk táviratai) A Times szófiai jelentése szerint állítólag július 23-án aláírtak egy török­bolgár egyezményt, melynek alapján Bul­gária megkapja a dedengacsi vasút török részét. A Mariczától nyugatra eső összes terület bolgár birtok lesz. Az egyezmény­ben egyik fél sem vállalt­­politikai kötele­zettségeket. (!) Oroszország »nem tűri« a bolgár-török tárgyalást. Pétervár, július 26. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Temps nemrég azt jelentette, hogy Radoszlavov miniszterelnök közölte levelező­jével, hogy Bulgária a trácziai vasutak ügyében tárgyalást folytat. A Petrogradszki Kurír erre most mérvadó hivatalos orosz helyről állító­lag azt az értesülést kapta, hogy a négyes szö­vetség erre világosan fog reagálni és nem fogja tűrni, hogy Bulgária az entente ellenségeivel, bár csak gazdasági kérdésekben is, tárgyalást folytasson, mivel az ilyen természetű tárgya­lások végül mégis politikai jelleget öltenek. Radoszlavovot fel fogják szólítani, hogy erre vonatkozólag adjon felvilágosítást. Ellentétek Szerbia és az entente között. Szófia, július 26. A Szerbia és az entente közötti ellentétekre élénk világot vet a szerb sajtónak az a kritikája, melylyel Grey hivatali helyettesét, Crewe lord államtitkárt illette azért a válaszért, melyet a nála most megjelent jugo­szláv küldöttségnek adott. A szerb Radnicske Novine és a Politika kifejtik, hogy ez a válasz nagyon lehetőleg hathat a szerb népre, a­mely­­lyel már most közült, hogy lehetetlenség a nem­zetiségi elvnek komoly keresztülvitele és erre egyetlen nagyhatalom sem gondol komolyan. Az olasz aspirácziók ellen tiltakozó jugoszláv küldöttségnek ugyanis a lord azt válaszolta, hogy sohasem fordult még elő a történelem során, hogy bármely felszabadító háborúban, a­melyben valamely népnek nagyhatalmak is segítettek, minden nemzetiségi aspiráczió meg­valósult volna a területi és etnográfiai határoknak megfelelően. Az esetek többségében megmarad­nak azok a zónák, a­melyek az érdekelt nem­zetek közt addig is és azután is vita és vetélke­dés tárgyai voltak. A küldöttségnek azt mon­dotta, hogy az angol diplomác­ia majd a béke­kötésnél az ő érdekeikre is figyelemmel lesz, de válasza egészében olyan volt, hogy a küldött­ség azonnal megértette, hogy az ő állásfogla­lása nemcsak kompromisszum az olasz és szláv érdekek közt, de Anglia diplomácziája még ellenséges érdekeket is szem előtt tart. Az albán kérdés: Pétervár, július 26. A Szerbia és Olaszország, valamint Görögország közt az albán kérdésben felmerült ellentétek elsimítását a Ruszkoje Szlovo jelentése szerint az orosz diplomáczia vállalta ma­gára. A megegyezés útjából elhárítottak minden akadályt és Oroszország közvetítésével az olasz és szerb diplomáczia közt tartós jó viszonyt akarnak teremteni. Paris, július 26. A Temps nisi jelentése szerint a szerb kormány elhatározta, hogy közvetlen távíró­­vonalat létesít Nis és néhány albán város, a többek között Durazzo között. Az entente államai könyörögnek. Konstantinápoly, július 26. A Tasvili Eskiar­­,­laszol Glémenceau egyik őzikkére, a­mely sze­rint a balkán államok koldusok volnának. A török lap szerint inkább az entente hatalmai azok, a­me­lyek folyton a balkán államok segítségéért könyö­rögnek. Szerbiai állapotok, Lugano, julius 26. (Saját tudósítónk táv­irata.) Magrini, a Secoló-nak jelenleg Szerbiá­ban időző szerkesztője a következőképpen nyi­latkozik : A hagymázjárvány rettenetes ember­veszteséget okozott. A szerb hadsereg harminc­ezer embere pusztult el ebben a betegségben, míg egyes községekben a polgári népességnek mint­egy harmincz százalékát pusztította el. Még az amúgy is kevés orvosok számát is egyharmadára csökkentette a járvány. Szerbia közel állott a pusztuláshoz, a­mikor az entente közbelépett és sok száz orvost küldött Szerbiába. Mindenütt Vöröskereszt-kórházakat alapítottak, a­melyek­hez amerikai barak­ kórházakat csatoltak. Szerbia most meglehetősen járvány­mentes. Az entente ezenkívül hadianyagot, ágyukat, mu- AZ U­JSAG Kedd, K­ftö. János zr.

Next