Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-31 / 211. szám

­u­ tatja és erőhatalommal állítja őket a belga katonai hatóságok elé. Ez az intézkedés eddig is érvényben volt, de csakis a 25 esztendősnél nem idősebb bel­gákra vonatkozólag. Tilos az idegenekkel való üzletkötés. Páris, július 30. A szenátus elfogadta azt a tör­vényjavaslatot, a­mely megtiltja a németekkel, ma­gyarokkal és osztrákokkal való üzletkötés . A munkcziógyártás nehézségei Angliában. Rotterdam, július 30. (Saját tudósítónk távirata.) A Nieuwe Rotterdamsche Courant közlése szerint Lloyd­ George azt a kijelentést tette, hogy a százezer ember közül, a­kiket a munic­iógyárakba való munkákra össze­írtak, csak egyötöd rész használható, miután a többieket a kormány veszi igénybe különböző munkákra. Asquith a sajtó ellen, Hága, július 30. A Rotterdamsche Courant je­lenti Londonból. Asquith miniszterelnök az alsó­házban néhány heves kifakadást tett a Norfhelll le­­sajtó ellen, a­mire a Daily Mail ma vezérczikké­­ben heves, személyes természetű támadásokkal vá­laszolt. Feljelentő rendszer Angliában, London, július 30. A Westminster Gazette közli Morell levelét, a­ki helyteleníti az Union of De­mocratic Controll tagjai névsorának közzétételét. Bizonyos elemek — írja Morell — határozottan arra törekszenek, hogy nálunk is bevezessék azt a módszert, a­mely Francziaországban a Dreyfus­­per idejében szokásos volt, t. i. mindazoknak megfélemlítését, a­kik olyan felfogást képvisel­nek, a­mely sem hazafiatlan, sem népszerűtlen, de a­melyet rendszeresen elferdítenek s hazafiat­­lannak és népszerűtlennek állítanak oda. Ha az Union tagjainak névsorát közzétennék, szervezett üldözés kezdődnék meg a tagok ellen. Az angolok veszteségei. London, július 30. A legutóbbi veszteséglista 57 tiszt és 933 legénységbeli nevét sorolja föl. A londoni pénzintézetek helyzete. London, július 30. A Reuter-ügynökség je­lenti, hogy az utolsó hivatalos mérlegek szerint a londoni pénzintézetek helyzete észrevehetően erősbö­­dött. A nagy bankok betétei 1914. júliusban meg­haladták az 580 millió font sterlinget és most 734 millió font sterlinget tesznek ki. A bankok in­kasszója­ 91 millió fontról 172 millió font ster­lingre emelkedett. A betétek aránya a múlt évivel szemben 23,4%-os emelkedés. A készpénzkészlet a londoni nagy bankoknál julius hó folyamán 771 millió és 250.000 font sterlinget és 172 millió in­kasszót tett ki. AZ ÚJSÁG szombat, 1915. Julius 3. Világháború. A balkáni államok és a bábom. A négyesszövetség és a balkáni államok. Kopenhága, julius 30. (Saját tudósítónk távirata.) Jensen dán író, a­ki a párisi külügyi hivatal szolgálatában van, azt táviratozta a Be­rlinske Tidendé-nek, hogy Parisban teljes bizonytalanságban vannak Románia, tervei felől. A franczia külügyi hivatal minden meglepe­tésre elkészült. Mytslemét megszállták az angolok. Páris, július 30. (Havas.) Anglia Görög­országgal hivatalosan közölte a szövetségesek határozatát, hogy Mytilenét ideiglenesen katonai okokból megszállják, a­mint ez hasonló módon régebben Lemnosz szigetével­­történt. Az angol jegyzék barátságos hangú. Hangsúlyozza a jegyzék, hogy a szövetségesek Görögország fel­ségjogait tiszteletben tartják és­ a szigetet kiürítik, mihelyt megszállásának okai megszűntek. Leszámolás Szerbiával, Szófia, július 30. A félhivatalos Narodni Prava vezérczikkben kikel a szerb kormány ki­jelentései ellen, melyeket Bulgária követeléseire vonatkozólag tett. A szerbek nagyzási hóbortja — írja a lap — arra kényszerít, hogy össze­állítsuk Szerbia számára a számlát. Éppen úgy nem marad ki belőle 1877 és 1878, mint nem fog kimaradni belőle 1912 és 1913 és a többi kisebb tétel sem. És ez mind egyszerre lesz most esedékes. Bulgária a kormány előrelátó sem­leges politikája következtében ma rendelkezik azzal az erővel, melylyel a merénylőket expor­táló országot fizetségre kényszerítse. Bulgária felkészült minden eshetőségre és nincs messze a szerb járom alatt sínylődő egy milliónyi ma­­c­edóniai bolgár testvér felszabadulásának ideje sem. Szerbia nógatása nélkül is benyújtjuk a számlát. Szerbiának nem kell azt siettetni. Utólagos elismerés. Bukarest, július 30. Az Universul vezérczik­­kében a háború eddigi eredményével és lefolyá­sával foglalkozik. Kifejti, hogy a legnagyobb meg­lepetés, a­melyet ez a háború okozott, a központi hatalmak és Oroszország mai katonai helyzetében rejlik. A­mikor a háború elején az Edward Grey által inaugurált beker­ítési politika következtében záporként hullottak a hadüzenetek, a központi hatalmaknak legerősebb hívei is azt mondották, hogy Németország és Ausztria-Magyarország el­veszett. Bármily hatalmas is militarizmusuk, bár­mily hősiesen küzdenek is hadseregeik, legfeljebb csak becsületbeli eredményekre tehetnek szert és végül elvesznek. Az egész vitág elleni harczukban a központi hatalmak talán néhány hétig ellenáll­hatnak, végül azonban erejük megtörik. E tekin­tetben természetesen a legnagyobb várakozással az orosz hadak munkája elé tekintettek. A há­ború lefolyása azonban halomra vetett minden számítást. A mérleg a központi hatalmak jelentékeny nyereségével és az entente hatalmas deficitjével vég­ződik. A legközelebb eső következtetés az, hogy mi, csak úgy mint az entente, nem értékeltük eléggé a központi hatalmak erejét, még­pedig nem c­supán katonai erejét, hanem a minden egyéb téren való szervezettségben rejlő óriási erőt. Koleraveszedelem Romániában, Bukarest, július 30. Sztavrescu és Szle­­tienanu hatósági orvosok ma kijelentették az Universul munkatársa előtt, hogy Romániát, a kolera, veszedelme, fenyegeti. Bákó­ megyében több gyanús megbetegedés történt. Az orvosok sze­rint az orosz harcztérről a katonaszökevények, és a határszéli, gabonaforgalmat lebonyolító fuva­rosok hurczolták, be­ a fertőző baczillusokat. A köz­egészségügyi hatóságok megtettek minden óvó­intézkedést. Az albán kérdés: Lugano, július 30. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Corriere della­­S­era-nak jelentik Valoná­­ból, hogy a görögök már csak nyolc­ kilométer­nyire vannak a­ várostól. A görögök által, megszál­lott területeken a görög közigazgatást vezették, be. Közhírré tették, hogy Görögország királya nevében birtokába vette délkeleti Albániát. Az olasz lap arról is értesült, hogy a szer­­bek, a­kik Durazzo előtt állanak, ötven katonát rendeltek a városba, állítólag a szerb konzulátus védelmére. Milano, július 30. A szerb hivatalos távirat, melyben a szerb kormány kijelenti, hogy Szerbia és Olaszország közt nem állott be elhidegülés a miatt, mert az albán felkelőknél olasz puskákat találtak, a legjobb benyomást keltette Rómában. A fél­­hivatalos Agenzia d’Italia erről a következő ma­gyarázatot adta : Wied herczeg uralkodása ide­jében, a­mikor Albániát fel kellett fegyverezni, Ausztria-Magyarország és Olaszország közt meg­egyezés jött létre, a­melynek értelmében az előbbi magára vállalta Albániának tüzérséggel, Olasz­ország pedig gyalogsági fegyverekkel való ellá­tását. így jutottak az albánok azokhoz az olasz fegyverekhez, a­melyeket a felkelőktől most szed­tek el a szerbek. Menekülés a szerb hadifogságból, szófia, július 30. (Sajt tudósítónk távirata.) A szalonikis Makedonia arról­ értesül, hogy több osztrák-magyar hadifogoly, a­ki a szerbek fog£ ágá­ból szerencsésen elmenekült, Lob­anjan megadta magát a görög határőröknek. A hadifoglyok elmon­dották, hogy a szerb hatóságok a hadifoglyok egy részét csendőrszolgálatra használták, mert Szerbiá­ban nagy hiány van csendőrökben. Lezuhant katonai repülőgép. Szófia, julius 30. (Bolgár távirati iroda.) Egy katonai aeroplán, mely ma délelőtt a város felett czirkált, motorromlás következtében lezuhant. A benne ülő két hadnagy életét vesztette. A Dardanellák ostroma. Amerikai tengerésztisztek a Dardanella­­harczokról. Berlin, julius 30. (Saját tudósítónk távirata.) Egy amerikai irja a Vossische Zeitung-ban: A North Karolina nevű amerikai czirkáló a napokban tért vissza a Földközi-tengeren való gyakorlatáról. Az amerikai tengerésztisztek nyilatkozataiból most tisztán látjuk, hogy hogy állnak a dolgok a hadszíntéren. Azt, hogy a szövetségesek a Dardanelláknál nagy veszte­ségeket szenvedtek, apródonként már meg­tudtuk, de a tények minden képzeletet felül­múlnak. Az amerikai tisztek a következőket mondják : »A­mi a szövetségeseket a Dardanusznál érte, az egyszerűen borzalmas. Különösen az ausztrá­liaiak és írek veszítettek sokat. A kedves anya­ország ugyanis mostohagyermekeit állította a leghevesebb tűzbe. A­kik életben maradtak, közülök egytől-egyig az alexandriai kórházak­ban feküsznek. Formálisan lekaszabolták őket, mikor megkísérelték, hogy a Dardanellák ázsiai, partjánál partra szálljanak. Ezeknek a meredek és sziklás partoknak a rohamozása valóságos őrültség volt. K­ü­lönösen a német tisztek által ki­tűnően vezetett és halálmegvető bátorsággal küzdő török katonaság ellen. Egy megsebesült ausztrá­liai tiszt Alexandriában csodálattal mesélt a török katoná­k bátorságáról és kitartásáról ame­rikai pajtásainak. A török védősereget a szél­­esővel árasztották el, a­mikor az angolok roha­mra indultak. De ezeket olyan tűzzel fogadták, hogy soraik, összeomlottak. Egy ausztráliai ezrednek, ezer emberéből csak hatvanhét sebesült ember me­nekült meg. Ezrekre és tízezrekre, megy a franczia, ausztráliai és izlandi sebesültek száma, az egyip­tomi kórházakban. Amerikai tengerésztisztek véleménye szerint az egyesülteknek Dardanellák ellen­i támadása teljesen és végképp meghiúsult.« Semleges vélemény a Dardanellákról. Krisztiánia, július 30. A Morgenbladed katonai munkatársa a Dardanellák körüli harczokról a kö­vetkezőket írja : A szövetségesek július 4-től 6-ig folyt nagy támadása óta csak helyi jelentőségű har­­crok és naponkénti ágyúzások folynak, a­nélkül hogy a szövetségesek a legcsekélyebb előreha­ladást is tennék. Az anatóliai török ütegek jó ha­tással bombázzák az ellenséges állásokat, a­miről sem a franczia, sem az angol jelentések nem szól­nak. A szövetségeseknek hadihajói a legutóbbi idő­ben nagy távolságról ágyazták ezeket az ütegeket. Úgy látszik tehát, hogy mégis csak terhükre van­nak ezek az ütegek, a­melyeknek működéséről je­lentéseikben meg sem emlékeznek. Kaba Topénél, a­hol ausztráliaiak és újzélandiak harc­olnak, egy lépést sem tesznek előre. Séd­il Bahrnál a legszél­sőbb pont, a­melyet az angol és franczia gyarmati csapatok elértek, csak öt kilométernyire van az eredeti állásoktól, a­melyeket a partraszállás­kor készítettek. Azok után, a­miket Asquith maga mondott a parlamentben, ez az öt kilométer 75.000 emberbe került az angoloknak, vagyis min­den kilométer 15.000 emberbe, minden méter 15 halottba, sebesültbe vagy fogolyba. Ehhez hozzá kell még számítani az elsülyedt és megsérült hadi­hajókat és a francziák veszteségeit, a­melyeket nem tettek közzé. Annyi bizonyos, hogy a szövetségesek nagyon drága kísérletekbe kezdtek. Olasz vélemény a Dardanellák ostromáról. Genf, július 30. (Saját tudósítónk távirata.) Magrini, a Secolo munkatársa, Philippopoliból a következőket írja :­­— Konstantinápoly már régen elesett volna, ha a kétszázezer főnyi orosz sereg, a­mely fölött a czár Szebasztopolban már díszszemlét is tartott, tényleg a Bosz pórus ellen vonult volna fel, a központi hatalmak galicziai offenzívája azonban ezt az ok-

Next